Kíváncsi Túrázó

Én már találkoztam zombival

2018. július 02. - Indulj el egy úton

Láttam már néhány zombis filmet, de nem lettem zombirajongó. 

Amikor az Ipoly partján jártam és lefotóztam egy érdekes, színes csápokkal rendelkező csigát, akkor nem gondoltam, hogy egy igazi zombival találkoztam. A fotóról el is feledkeztem, ott lapult a többi között és csak 1 év elteltével kezdtem el kutakodni, hogy miért is ilyen furcsán csíkosak, élénk színűek és duzzadtak ennek a karcsú borostyánkőcsigának a szarvacskái. 

Nos, ekkor lepődtem meg igazán! Kiderült, hogy egy zombi csigával találkoztam, ugyanis ez a borostyánkőcsiga egy parazita, a Leucochloridium paradoxum nevű laposféreg jóvoltából zombivá változott.

Ez a laposféreg a szaporodásnak és az elterjedésnek egy nagyon kegyetlen módját választotta.  Élőhalottá alakított egy csigát.img_4027_masolata_masolata.JPGZombi csiga - a laposféreggel fertőzött karcsú borostyánkőcsiga egy bükköny tetején

Hogyan kerül a laposféreg a csiga testébe? Úgy, hogy a csiga megeszi a madarak ürülékét - furcsa gusztusa van, rá is fázik alaposan -, amiben benne vannak a laposféreg petéi. A csiga szervezetébe került peték elkezdenek fejlődni, féreggé alakulnak. Ez már idáig is elég borzasztó, de a horrorisztikus rész csak most következik. A féreg felvándorol a csiga szemébe és hernyószerűvé alakítja azt át. A csiga mindkét szemébe 1-1 féreg vándorol és ott állandó hernyószerű mozgást imitálnak. A szerencsétlen csiga így nem sokat lát, ezért egyre feljebb mászik a növényeken - ezzel felkelti a madarak érdeklődését, akik a csiga mozgó, pulzáló, lüktető mozgást végző szemeit hernyónak nézik és lecsippentik. Előfordul, hogy az egész csigát elfogyasztja a madár, de általában csak a "hernyókat" csípi le. Az esetek egy részében így a csiga túléli a manővert, de a testében maradt többi parazita újraindítja a folyamatot. Brrrr.....

A madár szervezetében aztán a férgek lerakják a petéiket, amelyek a madár ürülékével a földre kerülnek, amelyet a csigák elfogyasztanak és az ördögi körfolyamat így folytatódik. 

 

zombi_csiga_3.jpg

 A zombivá válás körfolyamata

/Forrás: https://www.deviantart.com/ophiguris/art/Leucochloridium-Paradoxum-LC-127227039/

 

 

 

zombi_csiga_4.jpg

A kifejlett Leucochloridium paradoxum nevű laposféreg /Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Leucochloridium_paradoxum/

A természet túltesz az ember fantáziáján. Miután megismertem a borostyánkőcsigák zombivá válásának a történetét - sőt magam is találkoztam egy példánnyal -, rájöttem, hogy a zombis filmeket nyugodtan megnézhetem, mert azok sem lehetnek borzasztóbbak, mint ami időnként az élővilágban a valóságban megtörténik.

Forrás: en.wikipedia.org/wiki/Leucochloridium_paradoxum, deviantart.com/ophiguris/art/Leucochloridium-Paradoxum

A rejtélyes töki romtemplom

 

img_6116.JPGA töki romtemplom

Számomra ismeretlen volt a töki romtemplom. A zsámbéki templomromról már sokat olvastam, de még nem láttam, így Zsámbékra mentünk egy júniusi kánikulai szombaton. Valóban lenyűgöző még romjaiban is a zsámbéki templomrom. Ott láttam egy térképet, amin be volt jelölve Tök határában az Árpád-kori romtemplom. Na, ha már itt vagyunk, akkor nézzük meg ezt is - nem bántuk meg. Nem volt nehéz rátalálni, csak követni kellett az útvonaltervezőt, amibe ha beütjük a "Tök, Romtemplom" úti célt, akkor simán odavezet minket. Egyébként Tök falu mára teljesen egybeépült Zsámbékkal. A faluból kiérve - északkeleti irányban - a Perbál felé vezető műútról a Nyakas Pincészetet elhagyva jobbra kell letérni egy aszfaltozott mellékútra. Ezen kb. 1 km-t haladunk, majd ismét jobbra, derékszögben fordulunk Tök település irányába, nos erről kell letérni balra kb. 500 méter után a templomromhoz. Jelenleg napraforgóval van bevetve a terület, de kihagytak egy bevezető utat a vetésben a szakrális műemlékhez, ami az út széléről már látható. 

img_6059.JPGSzép mellékoltár kváderkövekkel a negyedköríves fülkében.

A források és az épület építészeti jellegzetességei alapján a templom a 13. század második felében épülhetett és a domonkos rendi barátokhoz tartozó plébániatemplom volt. A terület neve is erről árulkodik: Domokosi-dűlő. Téglalap alapú hajójának a belső méretei: 9,5 m x 6,1 m, a félköríves szentélybelső 2,3 m x 3,3 m, a falak néhol 1 méter szélesek. A szentély két oldalán 1 - 1 negyedköríves fülke található, ezekhez egy-egy mellékoltár is csatlakozott. 

A pilisi dolomitkőből rakott falak néhol 5-6 méter magasságban maradtak meg, a falazat sarkai kváderkövekből rakottak. A külső és a belső falakon sok gerendalyuk látható. 

Ez az egyhajós román stílusú Árpád-kori templom volt Tök település plébániatemploma és akkoriban a község házai valószínűsíthetően a közelében épültek.

Sok minden azonban a mai napig sem ismert ezzel a templommal kapcsolatban:

- az építésének időpontja

- védőszentjének a neve

- átépítés nyomai nem láthatóak rajta (mégis elhagyták a templomot)

- a pusztulásának oka: rombolás, földrengés, elhagyás?

Ha lerombolták, akkor miért csak félig? Miért nem vitték el a megmaradt templom köveit? Miért települt a falu 2 kilométerrel távolabbra?

Feltételezhető, hogy a török korban már nem használták, elhagyták, így szinte csoda, hogy ennyi is megmaradt belőle ennyi évszázad óta. Lehet, hogy időközben a lakosság áttért a református hitre és ezért hagyta el ezt a templomot?

Mivel ez a templom egy fennsíkon épült és most már messzebb van a falutól, lakott területektől, csendben nézelődhetünk itt és tanulmányozhatjuk az Árpád-kori templomépítés jellegzetességeit, merenghetünk az itt élt emberek életén, szokásain. Közben gyönyörködhetünk a minket körbeölelő hegyek látványában is, hiszen láthatjuk a Budai-hegyeket, a Gerecsét és a Pilis tömbjét is. A rom területe és környéke pedig igazi vadvirág eldorádó. 

A töki romtemplomnál 2000-ben végeztek régészeti feltárást és konzerválták a romokat. Azt sajnálom, hogy semmilyen tájékoztató tábla nincs elhelyezve a templomról a területen. Jó lenne útjelző tábla is a faluban, ami jelezné, hogy merre található ez a műemlék, akkor biztosan sokkal többen látogatnák meg!

tok_romtemplom_rajza.png

A töki romtemplom rekonstrukciós rajzaimg_6061.JPGA templom keleti tájolású szentélyeimg_6072.JPGNegyedköríves fülke, a falban több helyen gerendalyukakkalimg_6066.JPGKőfülke a szentély jobb oldalsó részében

img_6193.JPGA szentély kívülről - a középső falrész erősen hiányos, de jól látható, hogy milyen erős, méteres vastagságúak a megmaradt falak.img_6187.JPGA szentély kívülrőlimg_6201.JPGAz északi falszakasz, itt is számos gerendalyukkalimg_6101.JPGTemplombelső virágoskerttelimg_6094.JPGNappali pávaszem - a felmelegedett kőfalon pihenve.img_6168.JPGZebrabagoly lepke a cickafark virágjánimg_6100.JPGMogyorós lednekimg_6051.JPGVannak, akik a nagy hőségben is dolgoznak, mint ezek a szorgalmas háziméhek.img_6181.JPGSokpettyes virágbogarak - itt valami nagyon finomat találhattak.img_6183.JPGKözépkori lovagok helyett csak egy lovagbodobácsot találtam.img_6113.JPGOrvosi atracél - tömegével nyílik a templom falai mellettimg_6125.JPGA poszméh éppen egy orvosi atracélt látogatott meg.img_6155.JPGKözönséges tarlósáska - sütkérezik a romokonimg_6104.JPGFehér varjúháj díszíti a kőfalak tetejétimg_6159.JPGVáltozatos vadvirágok - remek terep a sokféle repülő, virágport gyűjtögető rovarnak. img_6065.JPGA távolban kivehető a zsámbéki romtemplom is.img_6047.JPGA töki romtemplom a napraforgótábla közepén, de ezen a földúton jól megközelíthető. Háttérben a Budai-hegység látható.

Aki Zsámbékra látogat, az szánjon rá egy kis időt és nézze meg a töki romtemplomot is, nem fogja megbánni! Közel vannak az etyeki borvidék pincészetei is, azokat is érdemes felkeresni, így össze lehet kötni a múlt megismerését a jelenkori gasztronómia és borkultúra tanulmányozásával. :) 

Mindenkinek jó túrázást, változatos élményeket kívánok! 

Forrás: library.hungaricana, tokanno.hu, wikipedia, 

Réce, ruca, vadliba - biciklivel a Velencei-tó körül

Egyik júniusi kánikulai szombaton bicikliztünk a Velencei-tó körül. Amikor utólag megkérdeztem a férjemet, hogy mi tetszett neki a legjobban abból a napból, akkor azt válaszolta: a madarak, délben lehetett árnyékban sziesztázni, a retró hangulat.

Nos, sok előnye van a velencei-tavi kerékpárútnak. Közel van Budapesthez - már, persze ha valaki a fővárosból érkezik -, jó minőségű úton lehet végig tekerni, alig van emelkedő, az út nagy részében látható a tó, több helyen van lehetőség a madárvilág megfigyelésére, a falvakban még vannak kutak az utak mentén, ami kánikulában remek dolog, sűrűn lehet kajáldákat találni - a legkülönbözőbb színvonalúakat -, lehet válogatni az út mentén a strandok közül, a biciklizést össze lehet kapcsolni egy strandolással is.

Na, és az egész távolság mindössze 29 km, tehát 1 nap alatt kényelmesen teljesíthető. Kicsi gyerekekkel szakaszolható, rá lehet szánni egy hétvégét.  Amikor mi ott voltunk, azon a szombaton is rengetegen bicikliztek a tó körül, a 30 fok feletti hőmérsékletnek köszönhetően a strandoknál igazi csúcsforgalom volt.

tokes_rece_lanyok.JPGRéce lányok sziesztáznak

Számomra is  nagy élmény volt, hogy sok helyen meg lehetett figyelni a nádasban élő madarak életét. Vannak az út mentén kilátók, madármegfigyelő tornyok, ösvények a nádasban, de a vadkacsák sok helyen egészen a part közelében úszkálnak.

tokes_rece_him.JPGRéce - ruca fiú a Velencei-tóbannyari_lud_csalad.JPGNyári lúd család tokes_recek.JPGTőkés récékimg_5095.JPGA Velencei-tóimg_5039_1.JPGA kerékpárút Velencénimg_5072.JPGKis emelkedő Pákozd felé

A kevés emelkedő egyike Pákozdnál található, egyébként szintben tekerhetünk az egész úton.

img_5088.JPGÁrnyas pihenő a Pákozd-Sukoró Arborétumnál

Több helyen is találunk kiépített pihenőt, de szerencsére a tó körül sok az árnyékot adó fa is, így a nyári melegben bárhol lehet pihenni. Mi is találtunk egy kis tisztást a nádas szélén, ahol virágokat és lepkéket is figyelhettem. Igazi kikapcsolódás volt.

erdei_malyva.JPGErdei mályvaokorfarkkoro.JPGÖkörfarkkórófeherpettyes_alcsungolepke.JPGFehérpettyes álcsüngőlepkekigyohagyma.JPGKígyóhagymaimg_5094.JPGA pákozdi Miskahuszár szobra 

2017. 09. 29-én avatták fel ezt a gigantikus méretű szobrot a pákozdi Bogár-halmon, azon a helyen, ahol Jellasics horvát bán sátra állhatott 1848-ban a pákozdi csata idején.  A 12,5 méter magas, 70 tonnás alkotás jelenleg Magyarország legnagyobb köztéri szobra. img_5099.JPGA kerékpárút áthalad az M7 autópálya felett img_5105.JPGNéhol még látni nádkévéket is.img_5196.JPGA  kerítés mögött a Velencei Madárrezervátum megfigyelőtornya balesetvédelmi okokból lezárva.

Nagyon sajnáltam, hogy ez a megfigyelőtorony le volt zárva, de azért sikerült ott néhány madarat megfigyelnem. Igaz, hogy ezek mezei verebek voltak, de nekem nagyon tetszettek, élénk életet éltek, na és ugye "A veréb is madár".... Ma már Magyarországon védett, 2007-ben volt az év madara is.

img_5124.JPGMezei verébimg_5144.JPGÉlénk a kommunikáció a verebeknélimg_5203.JPGHangulatos a nádas mellett kerékpározni, csak ne lenne ekkora hőség!img_5213.JPGErőgyűjtés csülkös pacallal -  a vegetáriánusok most ne nézzenek ide! Persze én sem ezt ettem, ez a férjem ebédje volt. :)img_5214.JPGÉppen a kanyarban található a Kanyar büfé, a bringások legnagyobb örömére.img_5240.JPGKilátó a  tó partján, innen jól látható a tó és a nádas madárvilága

Sokan megállnak ennél a kilátónál a tó déli partján. Méltán népszerű, mert remekül rálátni a tó nagy részére és megfigyelhető a nádas élővilága, ami az út melletti a magas nádtól nem mindenhol látható. A kilátó meredek lépcsőjét meglátva mindenki meglepődik. Vicces kedvében volt az építmény megalkotója. Nem is értem, hogy miért kellett ennyire meredek lépcsőt terveznie, hiszen van itt hely bőven!img_5285.JPGA meredek kilátó sajátos lépcsője - lépegetős lépcsőfokokbutykos_hattyuk_nagykocsag_szarcsa.JPGBütykös hattyúk, nagykócsag, szárcsa a nádas között.nagy_kocsag.JPGNagykócsagimg_5247.JPGA Velencei-tó a kilátóbólimg_5254.JPGA kerékpárút a tó déli részénindas_pimpo.JPGIndás pimpómogyoros_lednek.JPGMogyorós lednekimg_5310.JPGA Velencei-tó déli partja a gazdag nádassal, északon a Velencei-hegység img_5349.JPGAz agárdi kikötőimg_5352_1.JPGAgárdi életkép, viharvert csónakkal

Sajátosan retró hangulata van sok helyen a tó körüli kikötőknek és strandoknak. Néhol olyan érzésem volt, mintha megállt volna az idő és visszacsöppentünk volna abba a korba, amikor még a gyerekeink kicsik voltak és velük voltunk itt strandolni. Lángos, kolbász, gofri, hűtűtőtáska, úszógumi -, mintha semmi sem változott volna. Persze ennek is megvan a maga hangulata. Vannak szabad és fizetős strandok is, sok modern dolog is, mindenki válogathat itt a kedve szerint.
img_5367.JPGKerékpárút az egyik strand mellettimg_5410.JPGKecskebéka a strand közelében, Velencén

Van, "aki" szintén a vízben érezte jól magát a nagy hőségben. A part menti nádas a békák strandoló helye.

img_5434.JPGKék légivadász, hímimg_5442.JPGA velencei szabadstrandon

Tényleg remek dolog, hogy sok strandot találunk végig a biciklisút mentén. Mi is megpihentünk az egyiken az utunk végén.  Szerencsénk volt az időjárással , mert a nap felétől már az ország nagy részén zivatar volt, a Velencei-tó felett is megjelentek a sötét felhők, de megúsztuk eső nélkül. Budapestre visszaérkezve aztán hatalmas zivatarba kerültünk, örültünk, hogy ezt nem Velencén kaptuk a nyakunkba. A zivatar után viszont gyönyörű kettős szivárványt láthattunk.dsc_1699.JPGKettős szivárvány a Margit-hídnál - zivatar után

Érdemes elmenni a Velencei-tavat körbebiciklizni, sok érdekes élményben lehet részünk. Mivel nem nagy a távolság, ki lehet egészíteni az út menti egyéb látnivalók megtekintésével vagy akár strandolással is.

Mindenkinek jó biciklizést, sok új élményt kívánok!

A Kolon-tó kincsei

A Kolon-tó medre a Duna jégkorszak utáni mellékágából alakult ki. A hajdani tó ma nádasok, mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája. A tavat kaszálórétek, fajgazdag láprétek, láp-ligeterdők, nyugat felől homokbuckás területek övezik, melyek különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont. 

A Kolon-tó a Kiskunsági Nemzeti Park részeként a régió egyik legjelentősebb édesvízi mocsara. 

A 3000 hektáros területből 630 hektár fokozottan védett, része a Natura 2000 hálózatnak, hazánk egyetlen biogenetikai rezervátuma. Ez a több, mint 27 ezer éves, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely - Ramsari terület -, ezért csak a tanösvények és a túrautak látogathatóak szabadon.

Én is csak néhány éve ismerkedtem meg a Kolon-tóval, köszönhetően a barátainknak, akik a tó közelében, Izsákon élnek. A férjemmel együtt hegyvidéken született és lakó emberek vagyunk, így először szokatlan volt az Alföld, a síkság látványa. Aztán a barátainkkal együtt megtett sok túra során felfedeztük ennek a tájnak a varázsát, a természeti értékeit. Minden egyes alkalommal rácsodálkozunk az itt található különleges élővilágra.

Idén májusban 2 vezetett éjszakai túrán vettünk részt, amit a Kiskunsági Nemzeti Park szervezett. Az egyik az Európai lepkék éjszakája volt, melyen szakember vezetésével ismerkedhettünk a Kolon-tó éjszakai lepkéivel, sötétedés után sétáltunk a Bikatorok tanösvényen, ahol egy speciális lepke fénycsapda felállítását is megtanulhattuk. Másnap este a Fülemülék éjszakája túrán a tó madarait egy előadás során ismerhettük meg, majd lovaskocsin mentünk ki a Bikatorok tanösvényhez, ahol több kilátót is meglátogattuk és az éjszaka csendjében hallgathattuk a madarak hangjait. Mindkettő túra igazán érdekes és izgalmas is volt, hiszen éjszaka különös hangulata van a Kolon-tónak. img_2780.JPGA nyílt vízfelszíneken virágzik a fehér tündérrózsaimg_2161_1.JPGA Kolon-tó egy része. A sík vidéken messzire ellátunk, a tájnak a  kék égbolttal történő találkozása a végtelenség érzetét kelti a szemlélőben.img_2186.JPGA Kolon-tó

A tó területének nagy része ma nádas. A nádnak víztisztító szerepe van, mivel sok foszfort és nitrogént köt meg. Az összefüggő nádterületeket füzes foltok teszik változatossá. A nádasban rendkívül sok élőlény él, ezért sokrétű és bonyolult táplálékláncolat, táplálékhálózatok alakultak itt ki. Sok rovar táplálkozik a nád nedveivel, rágja a nád rostjait, vagy a virágporát,  a termését fogyasztja. Ezeket a rovarokat pedig a pókok, madarak és a békák eszik meg.img_2786.JPGBiró Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Kolon-tavi törzskerület természetvédelmi őre ismertette meg a túra résztvevőivel a Kolon-tó keletkezését, természeti értékeit. Sok érdekességet megtudhattunk a terület természetvédelmi kezeléséről is.img_2188.JPGA homokbuckavidékimg_2622_1.JPGLáperdőimg_3352.JPGA Tihanyi Apátság alapítólevelének azon részlete, ahol "culun"-ként már említik a Kolon-tavat /1055/ 

Kolon  - a Tihanyi Apátság 1055-ben íródott alapítólevelében "culun" -, a honfoglalás korában itt élt népeknél csikót jelentett. Ez a terület híresen jó lólegeltető hely volt, ezért is volt fontos, hogy a Tihanyi Apátság javainak a része legyen. Állítólag nagyon sokáig bögölycsípte lovakként emlegették a vásárokon az itteni lovakat.  A tó környékén ugyanis nagyon sok volt a bögöly, így a lovaknak állandóan mozgásban kellett lenniük, hogy a bögölycsípéseket elkerüljék. A folyamatos mozgástól izmosak, szívósak, kitartóak voltak, így mindig nagy volt a kereslet irántuk.img_2818.JPGMorvai Edina volt a túravezetőnk mindkét napon. Itt éppen megnézhettük a Kolon-tó élővilágának néhány jellegzetes képviselőjét.img_2799_1.JPGKíváncsian vártuk, hogy mit is rejt a korábban kihelyezett doboz?  img_2807.JPGÉrdekes kis lény a lápi szitakötő lárvája.

Ez a bájos kis jószág kegyetlen ragadozó. Mozdulatlanul várja áldozatát. amely ha elég közel kerül hozzá, akkor a fogókészülékét olyan gyorsan vágja ki, hogy még az ebihalaknak sincs idejük elmenekülni.img_2790.JPGLápi szitakötő

A szitakötők rendkívül gyors reptű rovarok. A vízi és a vízparti növényzet búvó, táplálkozó és szaporodó helyet biztosít számukra.img_2815.JPGLápi póc

A tó halfaunájának egyik védet faja a lápi póc, mely az oxigénhiányos, sekély vizekben is képes életben maradni.img_2820.JPGKözönséges rence

Közönséges rence - korábban nem is hallottam erről a növényről, melynek csak a neve közönséges, az életmódja nagyon is különös, ugyanis húsevő növény, apró rákokat, mikroszkopikus méretű víziállatokat fogyaszt. A levelein látható rengeteg tömlő mindegyike egy csak befelé nyíló csappantyús csapda, melyek előtt sörték vannak. Ha egy kis állat megérinti a sörtét, akkor csappantyú kinyílik és a szívóerő hatására az állat a vízzel együtt a  tömlő belsejébe kerül. Az akció az ezredmásodperc feléig tart mindössze, szabad szemmel nem is követhető, az áldozatnak esélye sincsen megmenekülni.  A rence ezután a fehérjebontó enzimjeivel megemészti a zsákmányát.img_2781.JPGA közönséges rence sárga virága a tó felszínénimg_2800.JPGMocsári csiga

Mint minden mocsári élőlény, a mocsári csiga is alkalmazkodott az itteni élőhely körülményeihez. Jól viseli a mocsaras, állóvizet, algákkal rothadó növényi maradványokkal táplálkozik. Kopoltyúja nincsen, tüdővel lélegzik, ezért időnként fel kell jönnie a víz felszínére.img_2824_1.JPGKecskebéka 

Nincs könnyű dolga a békafajoknak a tóban. A békák petéiből kikelt ebihalakra a szitakötők lárvái vadásznak, a kifejlett békák a vízisiklók étrendjében szerepelnek.

img_2834.JPGNagyvirágú kakascímer - félélősködő, a szomszéd növény gyökereiből szerzi be a tápláléka egy részét.

img_2868.JPGA tónak nagyon gazdag a madárvilága. Persze a nagyméretű és kevésbé félénk hattyúkat a legkönnyebb észrevenni.

Ez a nagy kiterjedésű nádas-mocsár sok madárnak biztosít élőhelyet. Láthatunk itt többek között gémet - a hazánkban előforduló valamennyi gémfaj költ itt - réti héját, kócsagot, nádirigót, nádiposzátát, bölömbikát, récét, nyári ludat, fehér gólyát.img_2055.JPGVarázslatos a szélben hullámzó árvalányhaj látványa.img_2895_1.JPGHomoki árvalányhaj naplementébenimg_2900_1.JPGNaplemente a pusztában

Már teljes sötétben mentünk ki a pusztaságba, hogy kihelyezzük a lepkecsapdákat. Megállapítottuk, hogy a bokáig süllyedő homokban nehezebb gyalogolni, mintha hegyet másznánk. Persze volt nálunk zseblámpa, de ennek ellenére sokat botladoztunk, amin jókat mulattunk. img_2904.JPGMűanyag vödör, tölcsér, vízhatlan kartonlap - és már majdnem készen is van a lepkecsapda.img_2905.JPGEz nem a Jedi lovagok fénykardja, hanem az éjszakai lepkéket idecsalogató speciális fénycső.img_2912.JPGLepkészeti szakértőnk megvilágította a tanya épületének egyik falát.

A lepkéket a B.Bognár tanyán figyeltük meg. Ezen a tanyán korábban egy halász család lakott, akik itt halásztak, a környező réteken legeltettek, vadásztak. A nádas egyúttal mindig menedéket is jelentett az itt élőknek, hiszen ők ismerték a járható utakat. 

Néhány lepke, amelyek a megvilágított fal csábításának nem tudtak ellenállni:img_2933.JPGNádfúró lepkeimg_2958.JPGFélholdas rétibagoly img_2966_1.JPGTollasmoly lepkeimg_3018.JPGSzénailoncaimg_3039_1.JPGEzüstös apróbagoly img_3042.JPGSárgás medvelepkeimg_3036.JPGFehérhátú tükrösmolyimg_3054.JPGFenyőszender img_2932.JPGFelemásszárnyú apróaraszolóimg_2936.JPGDudvabagoly lepke

img_2989.JPGBögöly

Megérkezett egy bögöly is. Ennek a csípései tették fürgévé és izmossá évszázadokon keresztül az itt tenyészett lovakat. Egyébként csak a nőstény bögöly vérszívó, a hímek a virágok nektárjait és a virágport eszegetik. 
img_2909.JPGLódarázs

Őt jobb csak tisztes távolságból szemlélni, mivel a szúrása igen fájdalmas, egyeseknél allergiás reakciót válthat ki. Ragadozó állat, más ízeltlábúakkal táplálkozik. 

img_3123.JPGLovasfogat a pusztában - a szállítójárművünk

Régen természetes látvány volt a lovaskocsi ezen a vidéken is, manapság már csak a kirándulókat szállítják így. Nagyon különleges élmény volt az alkonyatban, majd a koromsötét éjszakában a lovaskocsin való "utazás". Kicsit a múltba is visszautaztunk, lelassult az idő. Jobban el tudtuk képzelni, hogy milyen lehetett a tanyákon élők élete, amikor még nem volt villany, telefon, stb...

img_3125.JPGA learatott nád

A Kolon-tó mellett élők a nádat régebben az élet minden területén felhasználták. Fűtöttek vele, ebből készítették a ház falát, a bölcső alját, de még hidat is készítettek nádból. A nádat télen, jégen aratták. Most ez a néhány nádkéve sok kis állatnak ad élőhelyet. Megbújnak itt a rovarok, egerek, őket pedig vadásszák a ragadozók, mint pl. a róka, az egerészölyv.img_2645_1.JPGEgy, a sok pusztuló tanyasi épület közül.

Ezek a régi, tanyasi épületek, mivel csak természetes anyagot használtak az építésükhöz - mint pl. a nádat, a vályogot -  idővel nyomtalanul lesznek az enyészeté, benövik a fák, a bokrok ismét a területet.img_2686.JPGSzerencsére látni még működő tanyákat, birkanyájakat is.

A Fülemülék éjszakája túrán nemcsak a fülemüle - más néven csalogány - énekét figyelhettük meg, hanem hallhattuk a  nádi tücsökmadár, lappantyú, barátposzáta, énekes rigó hangját is. A nád sűrűjében élő madaraknak legtöbbször csak a hangját hallhattuk, de a túravezetőnk mindig elmondta, hogy éppen milyen madár szólalt meg. Számomra a legmeglepőbb a lappantyú hangja volt, ami teljesen olyan, mintha békák kuruttyolnánakimg_3102.JPGA Kolon-tó alkonyatbanimg_3128.JPGÉjszakai kilátás az egyik megfigyelő toronyból - keresztespók társaságában

 A Kolon-tó melletti láprétek védett növényritkaságai az orchideák. Áprilisban, májusban a tó körüli réteken mintegy 20 féle orchideával találkozhatunk. Nekem is sikerült néhány szép növényre találnom.img_2478.JPGVitézkosbor 1. - minden virág, mintha egy sisakos vitéz lenne, innen is kapta a nevét.img_2486.JPGVitézkosbor 2.img_2520.JPGVitézkosbor 3.
img_2505.JPGHússzínű ujjaskosborimg_3097.JPGPoloskaszagú kosbor - tényleg poloskaszaga volt.
img_2548.JPGSzibériai nőszirom - egy igazi túlélő, még a jégkorszakból maradt itt ez a védett növényritkaság. img_2218.JPGBókoló bogáncs nyiladozó virága - gyakori látvány a réteken.img_2689.JPGBókoló bogáncsimg_2708_1.JPGOrchideákra vadászvakolon-to.jpgA Kolon-tó térképe

A Kolon-tó Kecskemét közelében, attól 27 km-re, DNY-ra található, az 52-es útról Izsák felé kell letérni.
img_2553.JPG

A Kolon-tó körül több tanösvényt is találunk. Kedvünk és időnk szerint választhatunk közülük. A területen sok a kilátó, a megfigyelőtorony. Érdemes olyan túrán elindulni, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei mutatják be a tó természeti értékeit. Ezek a túrák biztosan mindenkinek maradandó élményt nyújtanak. Mi rengeteg élménnyel jöttünk haza a Kiskunságból, köszönet érte a barátainknak és a Nemzeti Park lelkes szakembereinek.

Mindenkinek élménydús túrázást kívánok! 

 

Forrás: wikipédia, knp.nemzetipark.gov/hu, kolon-to.com

A Gellért-hegy több, mint egy kilátóhely

"Kinn is vagyok, benn is vagyok" - kombinált túra a Gellért-hegyen

Több ismerősömet is megkérdeztem, hogy mikor voltak utoljára a Gellért-hegyen? 10, 20 éve, barátokkal, rokonokkal mentünk fel, megmutattuk nekik a kilátást - ilyen válaszokat kaptam.

Pedig a Gellért-hegy nem csak kilátóhely, bár annak igazán remek! Több pontjáról is csodálhatjuk Budapest világhírű panorámáját. img_3804.JPGPersze a panorámáért is érdemes a Gellért-hegyre felmenni

A Gellért-hegy 1987 óta méltán a Világörökség része, egyben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület is.

139 méterrel emelkedik a Duna fölé ez a dolomit sziklatömb, mely a felső triászban képződött, Dél-Budán húzódó hegylánc - mint a Sas-hegy és a Törökugrató is - egyik tagja. Ezek a hegyek az itteni tektonikus törésvonalak mentén összetöredeztek, emiatt keletkeztek a budai hőforrások is. A Gellért-hegy barlangjai is a törések és a melegvizes kioldódások révén jöttek létre.

A legismertebb ilyen barlang a Szent-Iván barlang, amelyben most a pálos rend sziklatemplomát találjuk. Állítólag itt élt egy Iván nevű remete, aki a hegy lábánál feltörő meleg forrásvizekkel gyógyította a hozzá kijáró embereket.

A Gellért-hegyet, különleges adottságai miatt már az ókorban is lakták. Volt itt települése a keltáknak, a rómaiaknak is. Nevezték Kelenföld /Kreenfeld/ hegyének, vagyis Mész-hegynek, mert az oldalában mészégetők éltek. A déli oldalában évszázadokig szőlőt termesztettek. 

A honfoglalástól kezdve Pesti, később Pest hegy volt a neve, az itt található ősi barlang miatt. A szláv eredetű "pest" szó ugyanis barlangot, üreget jelent. Ezen barlang helyén található ma a Sziklatemplom. 

1046-ban a legenda szerint innen taszították a Dunába - egyesek szerint szöges hordóban, mások szerint egy taligán - a kereszténység ellen fellázadt magyarok Gellért püspököt, aki István királyunk fiának, Imre hercegnek volt a nevelője. A hegyet a 15. századtól kezdték Gellért-hegynek nevezni, bár a török időkben Gürz Eliász dombjának hívták az itt eltemetett muzulmán pap neve után. 

A 17. és a 18. században nevezték Boszorkányhegynek is, állítólag itt volt a boszorkányok titkos találkozó helye. 

"Vörös Ilona boszorkánypörét 1741-ben tárgyalta Pakson Perczel József főispán. Vörös Ilona azonban már részletesebben mesélt ezekről a dolgokról, mint az eddigiek. Bevallotta, hogy a boszorkányok között dobos volt. A dob egy fél dióhéj volt és két szál tollal verte. Az ördögöket, kiknek mátkája volt, Plútónak és Milusnak hívták. Közösködött velük, ahányszor köllött. Más regementből valók is voltak a vendégeskedésen. Fekete varjú és holló képében járt hozzá a gonosz és úgy hívta a Szent Gellért hegyére.

Vallomásának egyik jellegzetes része a következő :

"Te mentél a Kocsishoz az Istállóban.
— Nem én, hanem a Paczolainé.
Mi végre ment oda.
— Megh akarta nyergelni.
Hova akart menni rajta.
— Szent Gellért hegyére valamelyik pincébe borért.
Honnand tudod azt, hogy Szent Geller hegyre ment volna, ha megh
nyergelte volna.
-— Onnénd tudom, mivel maga Tamás Susa mondotta.
Mit szoktatok csinálnyi midiin a Szent Gellért hegyére mentek.
— Táncolunk mind a forgószél és hamar elmúlik."

/Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok/

Érdekes dolgok történhettek akkoriban a hegyen.....

Manapság bátran elindulhatunk a hegyre túrázni, sétálni, nézelődni, már nincsenek ott boszorkányok, én legalábbis nem láttam egyet sem! :)

Mi egy májusi, igen meleg nyárias napot választottunk a Gellérthegyi túránkhoz. amit a Szent Gellért téren kezdtünk és a zöld túrajelzést követve sétáltunk fel a hegyre. 
img_3585.JPGA Gellért-hegy lábánál, egy fa oldalán találjuk a zöld jelzést, innen indulhatunk túrázni. Szemközt a Szabadság híd.img_3596.JPGSzent István király szobra a Sziklatemplom előtti részen. Kő Pál sokat vitatott alkotása, mindez persze a külföldi turistákat nem zavarja, ők mindig lelkesen fotózkodnak a szobor előtt.img_3600.JPGA Sziklatemplom bejárata feletti rész

A valamikori Szent Iván barlangban 1926-ban alakították ki a sziklatemplomot, majd robbantásokkal újabb tereket nyitottak meg a hegy belsejében. 1960-ban 2 méter vastag betonfallal zárták el a templom bejáratát. A pálos rend a rendszerváltozás után visszakapta a helyet és ezután távolíthatták el a bejáratot lezáró betonfalat.

img_3607.JPGTabernákulum kápolna a Sziklatemplom belsejében.
img_3628.JPGTájékoztató tábla - ideje lenne felújítani, hiszen olvashatatlan, nem informál.img_3631.JPGGránátalma - élénkpiros virágaival mediterrán hangulatot árasztimg_3646.JPGSok a lépcsőfok felfelé, így én induláskor egy nagy pohár kávéval erősítettem magamat a feladatra.img_3664_1.JPGKilátás az Erzsébet híd feléimg_3648.JPGKilátás a Szabadság híd és a Petőfi híd irányábaimg_3679_1.JPGBudai imola img_3761.JPGBudai imola fészekpikkelyeiimg_3685_1.JPGA hegy kellemes sétaútjait, a parkokat az 1920-as években alakították ki. img_3688.JPGA sétautak mentén sok helyen találunk padokat, kilátóteraszokat - bár innen éppen már csak a fák lombjai láthatóak.img_3691.JPGA Szabadság-szobor

A 14 méter magas szobor 1947-ben készült és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, Budapest sok pontjáról látható. A szobor nőalakjának a modellje Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék volt, akivel a szobrász véletlenül találkozott. A szobor kicsinyített mását 1980-ban Farkas Bertalan űrhajósunk a világűrbe is kivitte.img_3710.JPGA zöld jelzés mindenütt jól látható, jól követhető.img_3713.JPGA hegy oldalában haladó út nagy részét árnyas lombok alatt tehetjük meg.img_3720_1.JPGEgészen messzire láthatunk, a távolban a Pilis hegyei és a Naszály tömbje is látható.img_3728.JPGHasznos tisztesfűcserjes_macskahere_1.JPGCserjés macskaherejulia-borbolya.JPGJúlia-borbolyaimg_3744.JPGRomantikus lépcsősor img_3785.JPGOrlay-turbolya és sárgahátú álcincér fiúkimg_3795.JPGHegyi kakukkfű fut fel a sziklafalraimg_3810.JPGCickafarkimg_3818.JPGSzent Gellért püspök 7 méter magas szobra - Jankovits Gyula alkotása /1904/

"A lázadók egyik csoportja, Vata és társai, épp akkor értek a budai révhez, a mikor a szent életű Gellért, csanádi püspök, hárono. püspök-társával és híveikkel a Dunán át akartak kelni. Vata, és társai kövekkel fogadták az átkelőket, a püspököket agyon* kövezték, Gellértet kocsijából kiragadva, a Buda alatt emelkedő Kelenhegyre hurczolták és annak meredek szikláiról taligán letaszították. A Tiegy tetejéről a Duna partjára zuhant, összetört testű agg férfiú még lélekzett, míg egy szivébe mártott gerely véget nem vetett gyötrelmeinek. A jámbor hívők utóbb kápolnát emeltek halálának helye fölé, az egyház a vértanú püspököt szentté avatta és nevéről a Kelenhegyet mai napig Gellérthegynek nevezi a magyar. " - archive.orgimg_3831_1.JPGA pogány vitéz - a monumentális alkotás mellékalakja - Gárdos Alajos szobrász alkotása.img_3834.JPGAz Erzsébet híd és a pesti oldal látványa Szent Gellért szobrátólimg_3824.JPGVilágörökségi látvány a Budai Várnegyed és a Duna két oldalának a panorámájaimg_3836.JPGA nyári melegben üdítően hat a ligetes környezet - mintha nem is egy világváros közepében lennénk.img_3839.JPGEzt a kutat nagyon értékeltem a hőségben - köszönet érte annak, aki gondolt a szomjas turistákra!img_3841.JPGBudavári Palotaimg_3849.JPGFilozófiai kert - Egymás jobb megértéséért - 2001

Wágner Nándor, az 1922-ben Nagyváradon született, majd 1967-től Japánban élt művész elgondolkodtató alkotásának alakjai a belső körben: Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha, Laoce, a fekvő alak pedig Ábrahám. Mögöttük Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma és Assisi Szent Ferenc szobrai láthatóak, ők hárman egy képzeletbeli egyenlő oldalú  háromszög egyik oldalát alkotják, melynek szemközti csúcsa a körben lévő gömb, mely a világmindenséget, a vallásokban közös istenséget jeleníti meg.

img_3843.JPGA szobrok elhelyezkedéseimg_3868.JPGKilátókő-szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, a közöttük lévő rés a Dunát jelképezi.

A szobrok Lesenyei Mária alkotásai, a talapzatot Vadász György készítette. Nem véletlen a szoborcsoport elnevezése, innen valóban nagyszerű a kilátás a fővárosra.img_3889.JPGMagyar repcsényorvosi_somkoro.JPGOrvosi somkóró

img_3890.JPGPanorámaimg_3902.JPGA pipacs is kíváncsian szemléli Budapest látványátimg_3972.JPGA Szabadság-szobor és a Citadella

A Citadella helyén egy 1813-ban épült csillagvizsgáló állt, ami a szabadságharc idején, 1849-ben olyan súlyosan megsérült, hogy elbontották a romokat és a helyén 1850-ben egy erőd építését kezdték meg, amely 1854-re el is készült és a 4 méter vastag falak közé 1854-ben be is költözött az osztrák katonaság. Az erődből, mely az osztrák elnyomás jelképe lett, csak 1897-ben költözött ki a katonaság. Az egykor gyűlölt erődítmény mára turistalátványossággá szelídült. img_3934.JPGKilátás a Citadellátólimg_3947.JPGSzajkó, vagy más néven mátyásmadár, ő felülnézetben is szemlélheti a Gellért-hegyet.

img_3950.JPGA Gellért-hegyen szépen gondozott parkot is találhatunk.img_3952.JPGJázminbokrok a sétányok mentén - fantasztikus illat és virágözön.komlogyertyan_1.JPGKomlógyertyánimg_3964.JPGMegpihenhetünk a parkok padjainimg_3979.JPGA Gellért-fürdő épületének tornyai

A Gellért-hegyen sok sétaútvonal található, kedvünk, időnk szerint válogathatunk közöttük.

"Kinn is vagyok, benn is vagyok" - ez az LGT dal jutott utólag eszembe erről a túráról, mert a Gellért-hegy olyan hely, ami benn van a főváros közepében - erre folyamatosan emlékeztet is a pesti oldalról felhallatszó forgalom zaja -, de a történelmi, természeti értékei, változatos növényei, a parkok, meredek sziklafalak, árnyas sétautak miatt időnként erről el lehet feledkezni és akkor úgy tűnik, hogy "kinn is vagyok". 

Mindenkinek élménydús túrázást kívánok!

 

Forrás: wikipédia, Tanulmányok Budapest múltjából 7.(1939), archive.org

Flódnis palacsintatorta

Nagyon szeretem a flódnit, rendszerint decemberben szoktam sütni, de ez legutóbb elmaradt, bennem pedig hiányérzet maradt és sóvárgás a flódni iránt. Így történt, hogy amikor májusban palacsintát terveztem az egyik hétvégi ebédre és a tölteléken gondolkodtam, akkor eszembe jutott a flódni utáni sóvárgás és arra gondoltam, hogy miért ne tölthetném meg ugyanazokkal a hozzávalókkal a palacsintákat, mint amivel a flódnit szoktam készíteni?

Jelentem, remek lett! Van egy kis macera az elkészítésekor, de ha jól szervezzük a tennivalókat, akkor aránylag gyorsan elkészíthető. Megéri azt a kis időt ráfordítani! 

A palacsintákat egy nappal korábban sütöttem meg és csak a töltelék elkészítését hagytam a tervezett napra. 

A dió-, és a máktölteléket megpároltam egy kevés vízben, de lehet hozzátenni egy pohárnyi fehér bort is, akkor pikánsabb tölteléket kapunk. 

Az almát meghámoztam és a reszelő durvább fokán lereszeltem, majd a saját levében megpároltam.

Én egyik összetevőhöz sem tettem külön ízesítőt, mert nekem ez a sokféle töltelék önmagában így harmonizál. 

Miután megpárolódott a dió, a mák és az alma is, akkor tettem mindegyikhez datolyaszirupot, de ízlés szerint lehet hozzátenni mézet, vagy egyéb édesítőszert is.

A kész palacsintákat az alábbi sorrendben töltöttem meg:

palacsinta - máktöltelék - palacsinta - almatöltelék - palacsinta - diótöltelék - palacsinta - szilvalekvár - palacsinta -, majd ezt megismételtem, így tényleg tortaszerű lett. A tetejére csokiöntetet tettem. Tehát minimum 9 db palacsintát süssünk, ha többet sütünk, akkor az esetleg kimaradt töltelékkel megehetjük. Nálam ez történt. :) Az eper nem csak dekorációként szerepelt, hanem nagyon finom volt a tortával együtt megenni. 

Tehát a hozzávalók:

- 9 db palacsinta, a szokásos módon elkészítve /ez nálam teljeskiőrlésű lisztből való sütést jelent/

- 20 dkg darált dió

- 20 dkg darált mák

- 5 db nagyméretű alma

- szilvalekvár

- datolyaszirup, méz, vagy egyéb édesítőszer

A tetejére csokiöntetet készítettem kakaó, víz és egy kevés vaj felhasználásával, de jó minőségű étcsokoládét is olvaszthatunk erre a célra. 

Kellően "flódnis" lett ez a palacsintatorta, el is fogyott gyorsan. img_2288.JPGFlódnis palacsintatorta, sok finom réteggel

img_2280.JPGJól illik hozzá a csokoládéöntet, kínálhatjuk néhány szem eperrel és szőlővel együtt.img_2292.JPGEgy szelet a tortából - kellően gyümölcsös, könnyű desszert.

Ez a flódnis palacsintatorta annyira finom, hogy nem lehet neki ellenállni, ebből nem elég csak egy szeletet megenni, úgyhogy ha ezt elkészítjük, akkor utána néhány napig ne álljunk mérlegre! :)

Egy különleges hangulatú Duna menti ártéri erdő titkai

Nagyon szeretek kibiciklizni Budapestről Szentendrére. Ezt meg lehet tenni a 11-es főút melletti Eurovelo 6 jelzésű nemzetközi kerékpárúton is, de azt a mindig hatalmas autóforgalom, zaj miatt nem kedvelem. Sokkal érdekesebb és szebb is az az útvonal, ami a Duna melletti ártéri erdőn vezet ki Budapestről. A Római parton csak a gyalogosforgalom nagy a hétvégéken, de utána már könnyebben haladhatunk. Pünkösdfürdő után egy kis híd vezet át a Barát-patakon, itt a Duna sétányra térünk rá és ezzel már bent is vagyunk egy hangulatos ártéri erdőben. 

A hatalmas fák árnyékot adnak a bicikliseknek, a fákon rengeteg madár csicsereg, a Dunát pedig folyamatosan láthatjuk. Érdemes megállni itt néhány helyen és megnézni ennek a ritka szépségű ártéri erdőnek az élővilágát. Én ezt tettem és elmesélem, hogy mit láttam.

img_0490.JPGJellegzetes ártári erdős "lépegető" fa. Olyan, mintha a gyökereivel éppen sétálni indulna. A fa törzsén látható, hogy hol volt áradáskor a Duna vízszintje.img_0945.JPGLeszállva a bicikliről egy nyári tőzike fogadott.img_0896.JPGItt a Duna mindkét partján ártéri erdő található.  img_0828.JPGAkkora a csend és a nyugalom, hogy még a vadkacsák is békésen szunyókáltak a parton. Én lepődtem meg jobban, amikor megpillantottam őket magam előtt.reti_kakukktorma.JPGRéti kakukktorma - szép fehér virágai már messziről virítanak.pongyola_pitypang.JPGA pongyola pitypang vagy más néven gyermekláncfű tömegesen virágzik tavasszal.repcelepke.JPGRepcelepkék találkozása - hiába, itt a tavasz :)kerek_repkeny.JPGKerek repkény - gyakori növény, több színváltozata is megtalálható itt.nyari_tozike.JPGNyári tőzike - korábban nem ismertem, meg is lepődtem, mert a tavaszi változatától eltérően ez egy magas növény, nekem a térdemig ért. Néhány helyen összefüggő területen nyílik, különleges látvány egy mezőnyi nyári tőzike.img_0891.JPGA balett táncosimg_1139.JPGEgy igazi büszke szépségimg_1035.JPGKülönleges hangulata van a vízben álló fáknak a lemenő nap fényében.img_1021.JPGA különleges szépségű, de mérgező ernyős sárma.img_0998.JPGErnyős sárma, vagy más néven ernyős madártej gyönyörű virágai. Olyan, mintha mindegyik virág közepében egy kicsi korona lenne.img_0800.JPGTréfás kedvű túrázók alakítottak egy kicsit ennek a pusztuló fának a törzsén.img_0876.JPGEgy famatuzsálem emléke - még így is rengeteg élőlénynek ad életteret - gombák, mohák, rovarok találnak itt élőhelyet.img_0751.JPGSárga gévagomba - fiatal példányai állítólag nagyon finomak, később már keménnyé válik, mint a többi taplógomba.img_0901_1.JPGNyár-fagomba is volt néhány szép példány.img_1077_1.JPGTintagomba - megbújt az aljnövényzetben.img_0772.JPGA tavaszi erdő nagy dalnoka, a fekete rigóimg_0874.JPGPersze, nem csak dalolásból áll a rigók élete, meg kell szerezni a napi giliszta mennyiséget.img_0695.JPGA három grácia - piros árvacsalán, nem csíp, nincsenek fullánkszőrei, ezért "árva". Persze van "rendes" csalán is a területen, azoknak megtapasztaltam fotózás közben a hatását. img_0653.JPGSalátaboglárka - tömegesen nyílik tavasszal, állítólag a leveleiből finom leves és saláta készíthető.img_0662.JPGHagymaszagú kányazsombor - a fiatal példányok levele megdörzsölve fokhagymaillatot árasztanak, ezért fokhagymakányafűnek is nevezik. Ehető gyógynövény.img_0679.JPGVérehulló fecskefű - szintén gyógynövény, sárga virágai sokfelé láthatóak. Azért fecskefű, mert addig virágzik, amíg a fecskék itt vannak. A népi gyógyászatban a növény tejszerű nedvét a szemölcsök eltávolítására használják. img_0950.JPGAmerikai ibolya - sokféle változata nyílik tavasszal. Szép virágú, de adventív faj, nem őslakója az ártéri erdőnek, én azért örültem a gyönyörű virágainak. img_2077.JPGKockás sikló - az emberekre nem, csak a halakra jelent veszélyt.img_0984_1.JPGSzembenézve egy dolmányos varjúval.img_0808.JPGEz a pitypang úgy gondolta, hogy magasabbra telepedik a társainál. Biztosan a Dunát akarta látni, ezért gyökeresedett meg egy fa törzsén.img_0778_1.JPGRéti margaréta és pitypang - igazi tavaszi dekorációimg_0734.JPGFarkas kutyatej - egész mezőt alkot tavasszal, szép, de mérgező növény.
img_0799.JPGKanyargós kerékpárosút a különleges hangulatú ártéri erdőben, ez a Budakalászi Duna-parti kerékpárút, ami átmegy a Megyeri híd alatt is.dsc_1279.JPGA kedvenc fám az ártéri erdőben áthaladó kerékpáros út mellett.

Nagyon szeretem a biciklis útnak ezt a részét. Minden alkalommal fedezek fel itt valamilyen újdonságot. 

Kívánom, hogy mindenkinek legyenek itt hasonlóan szép élményei! 

Édes mámor - ez a töltött datolya

Mámorítóan édes, gyorsan elkészül, könnyű, gyümölcsös, bevált a kávé mellé és még a biciklis kirándulást is kibírta - ez a töltött datolya.

Szeretem az édes desszerteket, de nem eszem cukrot és mesterséges édesítőszereket sem. Így néha nehéz kitalálnom, hogy mi legyen az a finomság, ami megfelel a szempontjaimnak. Ismét a datolya volt, ami "megmentett". 

A datolya ideális gyümölcs a fentiek miatt és most még fokoztam az édes ízhatást a datolyasziruppal, ami pikáns, karamelles ízzel bővítette az alkotásomat.

Hozzávalók:

- 10 db nagyszemű datolya

- kb. 20 dkg túró

- kb. 10 dkg kókuszreszelék

- hámozott mandula

- aszalt goji bogyó, vagy bármilyen színes aszalt gyümölcs, pl. áfonya, meggy

- datolyaszirup

Roppant egyszerű az elkészítése. A túrót és a kókuszreszeléket összekevertem. Tettem hozzá egy kevés vajat - de tehetünk hozzá kókusztejet is -, hogy könnyebben formázható masszát kapjak. A datolyák magjait kivettem és a mag helyére betöltöttem a túrós, kókuszos keveréket úgy, hogy egy kis mélyedést képezve mindegyik töltelék közepébe tettem néhány szem goji bogyót és mandulát. A szép fehér töltelék tetejére rácsorgattam a datolyaszirupot és készen is voltam. 

Egyszerűen, gyorsan, elkészíthető, mutatós édességet kaptam, csak javasolni tudom az elkészítését!
img_1128.JPGMámorosan édes desszert a kávé mellé
img_1156.JPGVittem magammal a biciklitúrára is, ott különösen jólesett megenni!

Mindenkinek jó túrázást, édes élményeket!

 

Az I bike Budapest felvonuláson, 25 ezer bringással

Ahol jó bringázni, ott jó élni!

Szeretek biciklizni, mindenhol, Budapesten is. "Bringázható Lánchidat, rakparti kerékpársávokat, a városligeti Olof Palme sétány megtartását, és minden útfelújításnál kerékpárosbarát fejlesztéseket szeretnénk."  - ez volt a Magyar Kerékpárosklub szervezésében megvalósult felvonulás célja. "Egy olyan városért tekerünk, ahol gyerekektől idősekig bárki bringára tud ülni, mert egy ilyen városban sokkal jobb élni." - hangsúlyozták a felvonuláson. Ez tetszett nekem, minden ilyen törekvést támogatok, ezért is döntöttem úgy, hogy részt veszek a biciklis felvonuláson. Egyedül mentem, mert a férjem is szeret biciklizni, de nem kedveli a tömegrendezvényeket, viszont szívesen vállalkozott arra, hogy engem az indulás helyszínére fuvarozzon, ami nagy segítség volt! :) 

2018. április 22 - én, vasárnap, 15 óra - hatalmas tömeg a Tabánnál, lépésben indulunk. A menet elejét nem is látom, de tudom, hogy a holland nagykövet teker az élen.img_1357.JPGIndulás a Tabánból, felmenetel az Erzsébet hídra

Beállok a tömegbe, jókedvű fiatalok, apukák, anyukák, kisgyerekek vannak körülöttem. Csak lépésben tudunk feljutni az Erzsébet hídra, majd oda felérkezve már rá is tudunk ülni a biciklire. 7 ágra süt a nap, remek az idő a kerékpározásra. Végigtekerünk a pesti alsó rakparton, Népfürdő utca, majd fel az Árpád hídra. A felhajtónál ismét lépésben haladunk, de a Margitszigetre már sebesen száguld le mindenki. A Margitszigeten sétáló külföldi turisták kíváncsian szemlélik és bőszen fotózzák a menetet. A ferences kolostor romjai előtt van egy ivókút, itt azonnal hosszú sor alakul ki, mert sokan megállunk, hogy friss vízzel töltsük meg a kulacsainkat. Persze van, aki útközben áll meg egyet fagyizni, jégkrémezni. Nyugodtan megteheti, hiszen 10 km-es hosszúságú a biciklisek menete, senki nem marad le semmiről, a hőség miatt meg jólesik egy kicsit felfrissülni.img_1362.JPGA Margitszigeten sokan megálltunk a ferences kolostor előtti kútnál. 

Következik a Margit-híd, majd a budai alsó rakpart, az Attila út. Továbbra is vidám a hangulat, sokan hoztak valamilyen zeneszerszámot magukkal. A kedvencem a gördeszkás fiú volt, aki váratlanul száguldott el mellettem az oldalán egy hatalmas hangszóróval, amiből éppen az egyik kedvencem szólt, az AC/DC-től a Thunderstruck. Na, ezek után pláne lelkesebben tekerek.  img_1361.JPGAmikor totál hangerővel szól az  AC/DC-től a Thunderstruck, akkor pláne jó biciklizni! Külön köszönet ezért a rózsaszín térdnadrágos gördeszkás fiúnak, aki ezt megvalósította.! :)img_1373.JPGA budai alsó rakparton, mindenkinek melege van de itt legalább van egy kis árnyék.messaging1524411726615.jpgA budai alsó rakpartonmessaging1524411718941.jpgA budai alsó rakparton, teljes "menetfelszerelésben"  egy lelkes bringás Kíváncsi Túrázó :D

Külön élmény az Alagúton átszáguldani, mindenki csenget, hangosan kiabál, zeng az Alagút, ahonnan kiérkezve a hangulatot csak fokozza a Clark Ádám téren játszó zenekar. Hirtelen meglátom a férjemet, 3 üveg hideg vizes flakonnal -  mindig nagyon örülök neki, de ezt külön díjazom - igazi meglepetés és jótétemény a friss víz ebben a hőségben. Az egyiket meg is iszom rögtön, a többit elteszem a táskámba, aztán tekerek tovább át a Lánchídon. Most nagyon jól lehet haladni rajta, nem úgy mint egyéb napokon, amikor alig van hely itt a bringásoknak. img_1384.JPGAutók nélküli suhanás és örömködés az Alagútbanimg_1390.JPGAz Alagút végén, a Clark Ádám tér után következik a Lánchíd

img_1392.JPGA megmentőm - váratlanul jelent meg a Clark Ádám téren a férjem a 3 flakon hideg vízzel :)

Következik az Andrássy út, amin most teljes szélességben csak a biciklisek mennek. A Városligetben már hatalmas tömeget találok, sokan érkeztek meg előttem, szól a zene, sokan a fűben heverésznek, igazi piknik és fieszta hangulat van. Letelepedek én is egy fa alá az árnyékba, és várom, hogy mindenki megérkezzen. Kb. 1 órát várakozom, mire a menet vége megérkezik, közben meg is eszem az uzsonnámat. 

Következett egy rövid beszéd a szervezők részéről, melyben megköszönték a részvételt, összefoglalták a felvonulás célkitűzéseit, majd a szokásos bringaemelés a Star Wars zenéjére. Én ugyan nem vagyok Star Wars rajongó, de a közben odaérkező férjem díjazta a zene megszólalását. img_1398.JPGAmikor az Andrássy út teljes szélességében csak a bicikliseké.img_1397.JPGIgen, ez a furcsa szerkezet is bicikliimg_1413.JPGAkár városnéző bringatúrának is fel lehetett fogni ezt a felvonulást, hiszen Európa egyik legszebb városában biciklizhettünk, átmentünk 4 hídon és zavartalanul élvezhettük a nevezetességek látványát: előttünk a Hősök tereimg_1418.JPGA Hősök terénél - a szervezők mindenütt remekül szervezték meg, hogy biztonságosan biciklizhessünk.img_1422.JPGItt sokan megálltak egy fotóra 
img_1429_1.JPGCélegyenesben - megérkezés a Városligetbeimg_1438.JPGItt már sok ezren megérkeztek és még sok ezren fognak érkezni - az útvonal teljes hosszát a narancssárga pólót viselő aktivisták biztosították. Több órát álltak a tűző napon és jókedvűen lelkesítették, biztatták a bringásokat. Köszönet nekik érte!img_1458.JPGIgazi fieszta hangulat a Városigetben, napfény, zene, biciklik, piknik a fűben.img_1461_1.JPGA bringás felvonulást a szervezők menete zárta 
img_1468_1.JPGA közös bringaemelésimg_1479_1.JPGVolt néhány érdekes, mókás bicikli :)img_1483.JPGA legnagyobb sikere ennek a "bringának" volt.img_1484.JPGA bizonyíték, hogy valóban kerékpár volt a fentebbi jármű img_1485.JPGEgy zenés tricikli
img_1488.JPGLehet, hogy ez volt a legkényelmesebb jármű...img_1478.JPGI bike BP - nagy élmény volt!dsc_1322.JPGA útvonal: Erzsébet híd – Pesti alsó rakpart – Népfürdő utca – Árpád híd – Margitsziget – Margit-híd – budai alsó rakpart – Attila út – Alagút – Lánchíd – Andrássy út – Városliget 

Ahol jó bringázni, ott jó élni! - hirdették a szervezők.

Úgy tűnik, hogy velem együtt még 25 ezer bringás is így gondolta, mert a felvonuláson ennyien vettünk részt.

Hatalmas köszönet a szervezőknek ezért remek napért!

 

 

 

 

 

Huzatos történelmünk tanúja Felvidéken: a bozóki vár

Egy rendkívül szeles márciusi napon jártunk a bozóki várnál, ahol a bástyákon fogvacogva éppen arra gondoltam, hogy ezen a váron is úgy átsöpört a történelem, mint most a falai között az erős szél. A történelem viharai le is rombolták alaposan ezt a várat, amelyet eredetileg kolostornak építettek.

Bozók település /szlovákul Bzovik/ Szlovákiában található, a magyar határtól 40 km-re. 

img_8876.JPGA bozóki vár udvara a templom romjaival

1127-31 között alapított itt Benedek-rendi kolostort a terület birtokosa, a Hont-Pázmány nemzetség tagja Lampert várispán. Lampert az esküvőjét is Bozókon tartotta 1084-ben, húsvét napján. Biztosan fényes esküvő volt, nagy lakoma lehetett, ugyanis I. /Szent/ László király Szépa nevű húgát vette feleségül. Az esküvőn a király és a neje, Adelhaid is részt vettek. A kolostoralapító Lampertet és Miklós nevű fiát ide temették el 1132-ben. Lampert nem ismerte el törvénytelennek a trónkövetelőként fellépő Boriszt, Könyves Kálmán második feleségének a fiát. II. /Vak/ Béla királyunk ezért őt is - és mindazokat akik a trónkövetelő mellé álltak - kegyetlenül megölette. A már idős, süket Lampertet a saját testvére ölte meg úgy, hogy egy kemény tölgyfa székkel szétverte a fejét. Bizony "kemény" idők voltak akkor, aki nem a "jó" oldalra állt, annak könnyen betörték a fejét. A monostort 1181-ben, III. Béla királyunk a premontreieknek adta át. IV. Béla király a monostor feletti bíráskodás jogát kizárólagosan az országbírónak és a prépostnak adta. A bozóki prépostság fontos helyet foglalt el a vármegye történelmében. Pereskedtek is folyamatosan a birtokrészeikért a szomszédos Korpona városával. Akkoriban a birtokrendezést véresen komolyan vették. Egy ilyen viszály alkalmával például a szomszédos Csábrág várának akkori birtokosa, a hatalmaskodásairól hírhedt Dobrakutyai Lökös meg is ölte Mihályt, a bozóki prépostot, valamint annak két szolgáját is. 

A következő századok sem voltak nyugodtabbak, hiszen a 15. században viharos változások következtek be. A husziták, majd a szomszédos korponaiak támadásai következtében megsemmisült a templom szentélye és a kolostor nagy része is. A század végén már gótikus stílusban építették újjá a templomot és hozzáépíttek egy sekrestyét is. 

1530-ban a protestáns Balassa Zsigmond elfoglalta a kolostort és Bozók települést is. Elkergette a szerzeteseket, a kolostor épületeit reneszánsz kastéllyá és hadi célokat szolgáló épületté alakította át. A templomból csak az északi tornyot és a gótikus sekrestyét hagyta meg, utóbbit várkápolnává alakíttatta át. A kolostor köré négyszögű, négy sarokbástyás - 85 m x 85 m - várfalat épített és várárokkal vonta körbe. Ebben az időszakban támadták meg a várat a török csapatok is, de nem tudták elfoglalni. Elfoglalta a várat viszont Balassa Menyhért, Zsigmond testvére, de egy rövid idő után Balassa Zsigmond visszafoglalta Bozókot. Ez a vár később öröklés útján a Fánchyak tulajdona lett, akik reneszánsz stílusban átalakítva lakájossá tették az egész várkomplexumot. 

1678-ban az önkényeskedéseiről hírhedt Balassa Imre - a közeli Divény várának ura, aki a saját feleségét is kidobta az ablakon - foglalta el a várat, lefejeztette az udvarbírót és a várnagyot, a kastélyt pedig felgyújtotta.

Sűrűn cserélődtek itt a várkapu kulcsának a tulajdonosai.

A 17. században jezsuiták kapták birtokul, majd az esztergomi szeminárium tulajdona volt a 20. század elejéig. A II. világháború alatt az akkorra már romos templomot és a kolostoregyüttest találat érte, a háború után a romokat építőanyagként széthordták. 

A templomból és a kolostorból tehát csak nagyon kevés maradt meg, a várfalak és a bástyák azonban aránylag épek. Mindenképpen érdemes megnézni a történelmünknek ezt a romjaiban is látványos emlékét. Össze lehet kapcsolni egy Felvidékre tett kirándulás alkalmával a közeli Csábrág várának a megtekintésével. Remélem, hogy idővel majd elkezdődik ennek a fénykorában jelentős és szép bozóki monostornak, erődítménynek a felújítása! 

A táj is rabul ejti az embert, az országút a hegyek között kanyarog, az út mentén gyakran lehet látni legelésző őzeket, szarvasokat. Nekünk a bozóki vár meglátogatása után abban a különleges élményben volt részünk, hogy fehár dámszarvast is láthattunk. Kívánok Mindenkinek hasonlóan izgalmas élményekkel teli felvidéki kirándulást!
img_8899.JPGA gótikus szentély és támpillérjeinek alapja img_8922_1.JPGA négy sarokbástyás bozóki vár

bozoki_var.jpgA vár alaprajzaimg_8818_1.JPGA vár bejárata, a vár körül a vizesárok, felette a kapuhoz vezető híd

img_8839.JPGA várfal körüli széles és mély vizesárokimg_8822.JPGA vár bejárata fölötti címerimg_8840.JPGA Balassák címere a bejárat melletti sarokbástya ajtaja felettimg_8868_1.JPGA templomhoz hozzáépített kápolna 
img_8858.JPGA kápolna, mely romjaiban is szép - kivéve a falakat borító falfirkákatpremontrei_szerzetes.jpgA premontrei rendet alapító Szent Norbert szerzetes. Ilyen fehér ruhás szerzetesek éltek évszázadokon át a bozóki monostorban. /Marteen Pepyn festménye, 1637/img_8895_1.JPGA kápolna, a megmaradt gótikus ablakkal, körülötte a monostor megmaradt alapja. A kolostorból keresztfolyosó vezetett a később várkápolnává alakított sekrestyébe.img_8903.JPGAz egyetlen, épen maradt gótikus ablakimg_8859.JPGA sekrestye nyugati oldalába reneszánsz ablakot építettek be img_8826.JPGA várudvar, a monostor falaival - a fantáziánkra van bízva, hogy milyenek is voltak az itteni épületek. A sok látogató biztosan örülne, ha lenne a várban legalább egy tájékoztató tábla elhelyezve, egy látványrajz kitéve, ami megmutatná az épületeket az eredeti nagyságukban. 

 

img_8830.JPGA bejárat melletti sarokbástyaimg_8837.JPGA bejárat melletti sarokbástya egyik termeimg_8838.JPGÉvszázados lépcsők, sokan - szerzetesek, katonák, kalandorok - koptatták le ezeket a lépcsőfokokat

bozoki_var_1888.jpgA bozóki vár látképe 1888-banimg_8869.JPGSarokbástya, mely kívülről jobb állapotban van, mint belülrőlimg_8880.JPGMai kalandorok akár fel is mehetnek ezen a vagány csigalépcsőnimg_8866.JPGEgy épségben megmaradt támfalimg_8914.JPGAz egyik bástya szép ívű terme

img_8848.JPGEzek a feltárásra váró kolostorromok még sok titkot rejtenekimg_8890_1.JPGA templom romjainak maradványai most még szétszórva hevernek a vár udvaránimg_8976.JPGEz egy nagyvadakban is gazdag vidék. Viszont még itt is különleges a fehér dámszarvas. Ezzel a szarvascsordával közvetlenül a vár meglátogatása után találkoztunk.img_8964.JPGA fehér dámszarvas

 

Forrás: wikipédia, varak.hu, muemlekem.hu