Kíváncsi Túrázó

Rainer-kunyhó, a Magas-Tátra legrégebbi menedékháza

2020. január 02. - Indulj el egy úton

img_3955_1.JPG

A magashegyi túrák sikerét gyakran befolyásolják az időjárás szeszélyei. Tudták ezt a tátrai turisztika úttörői is, ezért kezdeményezésükre már a 19. században felépültek az első menedékházak. A legrégebbi, az 1863-ban épült Rainer-kunyhó /Rainerova chata/, a Tarajkától /Hreibenok/ gyalog mintegy 30 perc alatt érhető el. Ezt a kunyhót a Felsőerdőfalvi réten /Starolesnianska pol'ana/, gyönyörű környezetben, a Nagy- és a Kis-Tarpatak összefolyása után 1301 méteren építtette fel a Rainer János György vállalkozó, aki 1833 és 1868 között volt Tátrafüred bérlője.  Neki köszönhető a Magas-Tátra sokirányú fejlesztése, népszerűsítése.  A Tátra akkori látogatói leginkább csak a fürdők miatt jöttek Tátrafüredre, de Rainer kirándulásokat szervezett a Tar-patak völgyébe, a híres vízesésekhez. A kőből készült kunyhó építését 1863-ban kezdte el, majd 2 év múlva már használhatták is a bátor első kirándulók. Az épületben volt egy kandalló, néhány deszkaágy, a falak réseit mohával tömték be. Külön nem nevezték el az épületet, az éjszakai szállásként használók kezdték el az építtetőről Rainer-kunyhónak hívni. Akkoriban még nem voltak kiépített túraútvonalak a Magas-Tátrában, a kíváncsi és vállalkozó szellemű kalandvágyó túrázók és felfedezők a favágók és a vadászok által használt ösvényeken fedezhették fel a hegység természeti csodáit. Az építtető halála után, 1872-ben a kunyhó állapota már erősen leromlott, majd miután a közelében 1884-ben megépítették a jóval nagyobb Zerge-szállót, már csak annak a melléképületeként használták, mint széntároló, raktár, de volt még istálló is. A majdnem 100 évig működő Zerge szálló azonban egy tűzvészben elpusztult és 1980-ban teljesen elbontották. Az 1980-as években kezdte el a Rainer-kunyhó felújítását a TANAP,  1998 óta pedig az új bérlőnek, Peter Petrasnak köszönhetően nagyon népszerű lett a túrázók körében. A legendás tátrai teherhordó és késmárki középiskolai tanár kitakarította a kunyhó környékét és egy mini serpa múzeumot rendezett be az épületben, ahol egy büfét is üzemeltet. Rendkívül hangulatos ez a kicsi épület, a belsejében megnézhetjük a hegymászás, a tátrai teherhordás sokféle régi felszerelését és vásárolhatunk emléktárgyakat és leülhetünk meginni a különleges zamatú, tátrai gyógynövényekből főzött teát, télen forralt bort, de a tapasztalatom szerint a becherovka a legnépszerűbb a betérők körében. :)img_3993.JPGA leégett Zerge Szálló, mellette az akkor már csak melléképületként szolgáló Rainer-kunyhó egy régi képeslapon.

zerge_szallo_1900.jpgA Zerge szálló, 1900-ban /forrás: Fortepan/turazok_a_zerge_szallo_elott_1901.jpg1901: Túrázók a Zerge szálló előtt /forrás: Fortepan/zerge_szallo_nagy-tarpataki-volgy_1907.jpg1907: A Zerge szálló és a Rainer-kunyhó a Nagy-Tarpataki völgy előtt. /forrás: Fortepan/img_4046.JPGA legrégibb magas-tátrai menedékház, ami épült 1863-ban, majd 1998-tól ismét fogadja a túrázókat.img_3995.JPGRainer János György vállalkozó, bérlő, neki köszönhetjük a Magas-Tátra népszerűsítését.img_3953.JPGPeter Petras, a kunyhó legendás bérlője. Itt mindig van tennivaló, most éppen a kunyhó előtti lejegesedett hóba váj  lépcsőket.img_4044.JPGPeter Petrast mindenki ismeri a Magas-Tátrában /forrás: tájékoztató tábla/img_3972_1.JPGKészül a tea és a forralt bor, a szép cserépkályha barátságos meleget ad a betérőknek.img_3981.JPGSzilveszteri forralt bor és tátrai tea - a hidegből betérve igazán jól esett, mindenkinek csak javasolni tudom! img_3971.JPGA fejünk felett minden tenyérnyi területen a hegymászók és a tátrai teherhordók régi felszereléseit csodálhatjuk meg.img_3983.JPG

img_3962.JPG

img_3965.JPG

img_3988.JPGMég egy hatalmas muflon trófea is díszíti a kicsi helyiséget.img_3974_1.JPGPeter Petras, mint marionett báb. :)img_3956.JPGMéltán népszerű ez a kicsi kunyhó a Tátrát járók körében.img_3871_2.JPGA Reiner-kunyhó arról is híres, hogy minden télen készít itt Peter Petras valamilyen betlehemi kompozíciót. Idén úgy tűnik, hogy későn érkezett meg ehhez a hó, még csak az erre a célra összelapátolt hótömeget láttuk, így most csak a tavalyi alkotást tudom megmutatni.img_3909_2.JPGNéhány menedékház - a Rainer, a Téry, a Hosszú-tavi és a Zamkovszky - télen is üzemel, az ő ellátásukat ilyenkor is a tátrai teherhordók, a serpák oldják meg..img_3997.JPGA Kis-Tarpataki völgyre éppen ereszkednek le a hófelhők.img_3998.JPGA Magas-Tátra jellegzetes csipkés sziklagerince emelkedik a Felsőerdőfalvi rét fölé.img_4000.JPGA Felsőerdőfalvi rétről több irányba is indulnak túraútvonalakimg_4004.JPGVastagon borítja a hó a Tar-patak szikláit - balra a Nagy-Tarpataki, jobbra a Kis-Tarpataki völgy látható.img_3930.JPGA Tar-patak vízesései ilyenkor óriási jégcsapokká válnak.img_3994.JPGA Tar-patak vízesései már 100 évvel ezelőtt is népszerűek voltak.img_4017_1.JPGEz az "óriási" hóember őrködött a patak partján :)img_4020.JPGInnen sokan indulnak a Hosszútavi menedékházhoz, ami síléccel nem kis vállalkozás.img_3936_2.JPG1304 méteren - még mindig látszódnak a hatalmas erdőpusztulás nyomai, de a természetet fokozatosan begyógyítja a sebeit.img_4025.JPGA Nagy-Tarpataki völgy, délutánra itt már havazott.img_4057.JPGA Szilágyi-kilátó a Tarajkán. 

Érdemes ide elsétálni és innen szemlélődni, úgy, ahogyan azt Csontváry is tette, amikor 'A Nagy Tarpatak a Tátrában" című festményét festette: "A nyarat a Magas Tátrában töltöttem s a Tarajkán a Szilágyi Dezső emlékénél állapodtam meg. Innen gyönyörködtem a nagy tarpataki vízesésben, a Lomnici csúcs és társainak büszkeségében; a középormon levő eleven sziklák világítása és a mélységnek kifejezhetetlen távlata hatott rám.”img_3905_1.JPGCsontváry is így látta a Kis- és a Nagy-Tarpatak völgyét. 

Télen lehetőség van itt szánkót bérelni és azzal lecsúszni Ótátrafüredre - ez rendkívül népszerű, gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik.img_4061.JPGTarajka /Hrebienok/, háttérben a Nagyszalóki csúcs.img_3911.JPGKilátás a Szepesség feléimg_3913_1.JPGTélen is jól járható túraútvonal vezet a Tarajkáról a Reiner-kunyhóhoz.img_3917_1.JPGTetszett ez a sífutó, én sem vagyok fázós, de ő rajtam is túltett, hogy -4 fokban rövidujjúban síelt. Előttünk a Középorom hegycsúcs.img_3918.JPG

img_3919.JPG

img_3921_4.JPGA  2634 méteres Lomnici-csúcs img_3923.JPGEgy sajátos "bernáthegyi" az életmentő rumos hordóval - fotózkodni lehetett vele.
img_3934_2.JPGParkoló a "hójárműveknek" - lehet ide érkezni és parkolni biciklivel és szánkóval is - azért az utóbbi volt a jellemzőbb.img_3943_2.JPGJelentős mennyiségű hó esett a héten.img_3878.JPGA Tarajkán minden évben megépítenek egy jégtemplomot. Idén a leégett párizsi Notre Dame-ot formázták meg. Az építmény ingyenesen látogatható a tél végéig.img_3873.JPG

img_3889_1.JPGA Notre Dame-i toronyőr, a megégett harangtoronnyalimg_3880.JPG

img_3871_1.JPG

img_3884.JPG

img_3872.JPG

img_4013_1.JPGA Tarajkára /Hrebienok/ felmehetünk az Ótátrafüredről félóránként induló siklóval, de ha van kedvünk, akkor fel is gyalogolhatunk. img_4010.JPG

Mi a férjemmel 2019. december 31-én, szilveszterkor voltunk a Rainer-kunyhónál. Jártunk már itt minden évszakban, de szerintem a tél a legvarázslatosabb. Aki a Magas-Tátrában jár, az látogasson el ide! 

Mindenkinek boldog új évet, sok szép túraélményt kívánok!

Gyömbéres keksz, ami melegséget ad a hideg téli napokban

img_3115.JPGForró tea mellé egy téli erdőben

Nagyon szeretem a gyömbéres kekszet. Általában decemberben készítek belőle nagyobb adagot, így a havas túráinkra is csomagolhatok belőle.

Hozzávalók:

- 20 dkg durumliszt

- 10 dkg mandulaliszt

- 10 dkg vaj

- 1 egész tojás

- 1 teáskanál szódabikarbóna

- csipetnyi só

- 1 teáskanál őrölt gyömbér

- néhány kanál méz, vagy aki cukrot használ, annak 10 dkg cukor

Az elkészítése nagyon egyszerű, mert a hozzávalókat csak össze kell gyúrni, 1 éjszakára a hűtőben pihentetni, másnap kinyújtani és tetszőleges formában kisütni. 180 fokos sütőben, 10-15 perc alatt aranysárgára sül. Nézzünk rá sütés közben is, mert gyorsan meg tud pirulni /jártam már így/!

Amennyiben karácsonyi kiszúró formákat használunk, akkor az ünnepi asztal dísze is lehet. Jól tárolható, sokáig eláll, így napokkal korábban is elkészíthető. Ajándéknak is adhatjuk, díszíthetjük is a tetejét dióval, aszalt gyümölcsökkel.

img_3174.JPGHabos kávé mellé is eszegethetjük a meleg szobában.

Mindenkinek jó sütést, szép téli túrákat kívánok!

Ezer évről regélő templom Nagycsalomján

 Nagycsalomja egy Ipoly menti kisközség, a határfolyó szlovákiai oldalán található.

Már egy 1070-ből származó oklevél említi plébániáját, tehát feltehető, hogy már ekkor temploma is volt. Az, hogy az első templomos helyeink közé tartozott, azt egy 1244-ben kelt oklevél bizonyítja, amiben Egyházascsalomija néven említi a települést.

"1244-ben IV. Béla király Szügyi de Ziud Obick (Ebeczk) fiának, Miklósnak, az Ipolynál levő Koarszag várát adományozván, a várbirtok egyik határául Ighazas-Chalamia községet jelöli meg." /Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai/

Az egyházas nevű települések mindig templomos helyek voltak. 

A honfoglalás idején megtörtént az Ipoly völgyének megszállása és az állandó szállásterületek kialakítása. Ezeken a szállásterületeken jöttek létre a megtelepedést követően az állandó települések, majd ezek állami szervezetbe való integrálása, a vármegyerendszer kialakítása is megvalósult Géza fejedelem és István király idejében. A vármegyerendszer kialakulásával párhuzamosan haladt az egyházi szervezet kiépítése, a templomok építése is. Az egyházi szervezet alapintézményei a plébániák és az első megépült templomok voltak. Ezek egyike volt Nagycsalomja temploma is.

Ez az első templom korabeli román stílusban épült, félköríves szentélye, téglalap alakú, a kelet-nyugati tájolású  hajója 6,5 m széles és 8,3 m hosszú volt, a boltíves szentély 5,5 m volt, melyet a lapos mennyezettel diadalív nélkül kötötték össze. Az építkezéshez jó minőségű égetett vályogtéglát használtak. 

A tatárjárás idején részben elpusztult majd a 14. században gótikus stílusban építették újjá és Mindenszentek ünnepére szentelték fel, innen kapta az elnevezést is, Mindenszentek temploma lett.

Az új templom hajója szélesebb lett és nyugati irányban meghosszabbított, a bejárat a déli oldalra került.

1552-ben a törökök áttörték az Ipoly menti védvonalat és Nagycsalomját a Nógrád megyei szandzsákhoz sorolták. 1626. szeptember 9-től 3 hétig itt állomásoztak Bethlen Gábor seregei, ám a Habsburg csapatokkal való ütközetre az Ipoly áradása miatt nem került sor. 

A 18. század közepére a templomot ismét megtépázták a történelem viharai és fel kellett újítani. Az 1761. évi püspöki vizitáció szerint "az új templom kőből épült, 11 öl hosszú, 4 öl széles és 3 öl magas. Az új hajóban a födém fatáblás, a sekrestyében és a szentélyben boltíves. A templomban 3 oltár található, amelyből csak egy van ellátva az istentisztelethez szükséges kellékekkel. A másik kettőn csak a két oltárkő található, egyéb tárgyak nélkül. A templomban ötmutációs orgona és egy felszentelt harang található."

1868. márciusában a nagy hótömeg miatt beomlott a tetőszerkezet, amit nem javítottak ki, mert akkorra a falu közepén már megépült az új, nagyobb templom, így ez a régi épület teljesen romos állapotba került. img_0695_1.JPG

img_0722.JPG

img_0707.JPG

img_0708_1.JPG

img_0702_2.JPG

A 14. század végén és a 15. század elején a gótikus építkezés szakaszában az eredeti téglatemplomot szimmetrikusan bővítették egy téglalap alakú hajóval - a külső méretek elérték a 9,2 méter szélességet és a 11 méter hosszúságot, a falak vastagsága 87 - 90 cm. Építkezési anyagként a román kori templom szétbontott nyugati falnak tégláit, valamint faragott andezit bányakövet használtak. A homlokzatot egyenetlen felületű, durva vakolattal borították. Ennél az építkezésnél az eredeti templomhajóhoz és szentélyhez egy 4,8 x 6 x 5,3 méter méretű sekrestyét építettek.img_0701.JPG

img_0706_2.JPGA régészeti feltárás /forrás: tájékoztató tábla/img_0719_1.JPG

img_0718_1.JPGAz öregtemplom, vagy más néven pusztatemplom a rekonstrukció után. Manapság koncerteket sőt esküvőket is tartanak ebben a különleges környezetben.img_0720.JPG

img_0721.JPG

img_0725.JPGA templom mellett található a területet birtokló Bolgár család síremlékeimg_0727.JPG

img_0730.JPGA templom alaprajza, feltüntetve rajta az évszázadok alatti átépítésekimg_0735_1.JPGA 18. század első felétől Nagycsalomja a Majthényiek, Rádayak, Gáspárok, majd a Máhes és Bolgár család uradalma lett. A Gáspár család a templomban kriptát építtetett , ahová utolsóként Cseh Ferencet temették.img_0737.JPG

img_0743_1.JPG

img_0744.JPG

img_0745_1.JPGKerékpárral is bejárhatjuk az Ipoly völgyét, mint ahogyan mi is tettük ezt egy október végi nyáriasan meleg napon. Errefelé a kisforgalmú utakon biztonsággal kerékpározhatunk, közben megállhatunk a magyarlakta kis falvakban, mindegyikben találunk még szép régi házakat, itt sok helyen őrzik a magyar hagyományokat.img_0736.JPGA templom mellett találjuk a régi temetőt, amely most olyan, mint egy gondozott park.img_0752.JPGNéhány, különlegesen szép sírkő is fennmaradt a múltból, mint például ez, ami 1849-ben készült.img_0749.JPG

img_0756.JPGA templom körül egy mély árok nyoma található, aminek régen valószínűleg védelmi szerepe volt, feltehetőleg fal is védte a templomot.img_0685.JPGNagycsalomja szélén, a közút mellett egy nagy hirdetőtábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni az öregtemplomhoz.nagycsalomja_terkepe.JPGNagycsalomja /szlovákul: Veľká Čalomija/ Balassagyarmattól nyugatra 11 km-re, Ipolyságtól keleti irányban 23 km-re található.img_0767.JPGA romtemplomhoz aszfaltozott út vezet, ez a fakereszt mutatja az útirányt.img_0688.JPGAz öregtemplomot jelző kereszt, mellette a restaurált épület.

A templom, amelyről a falut már akkor egyházasnak nevezték, mára már rom, de romjaiban is mesél az építése óta eltelt évszázadokról. Érdemes meglátogatni, mert különleges a hely hangulata, elmerenghetünk itt az Ipoly völgyének gazdag évszázadairól. 

 

Adventi muffin

img_3163.JPGJó sok aszalt gyümölcs van benne, igazi karácsonyi illat- és ízözön

Szeretek muffint sütni. Általában csak össze kell keverni az alapanyagokat, de a forma miatt mindig egy mutatós sütemény a végeredmény. 

Advent idejére egy tartalmas, gyümölcsös változatot szoktam készíteni. 

Hozzávalók:

- 30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

- 15 dkg vaj

- 2 egész tojás

- 2 evőkanál méz

- 2 kávéskanál szódabikarbóna

- aszalt sárgabarack, áfonya, de már aszalt gyümölcsöt is tehetünk bele

- 1 dl jó minőségű rum, ebbe fogjuk beáztatni az aszalt gyümölcsöket

- kávéskanálnyi őrölt fahéj, szegfűszeg

Ennek a muffinnak a karakterét a rumba áztatott aszalt gyümölcsök adják meg.

A liszthez hozzákeverem a szódabikarbónát, beleöntöm a langyosra olvasztott vajat, majd a többi hozzávalóval egyenletesen összekeverem. Legvégül hozzáadom az aszalt gyümölcsöket, természetesen a rummal együtt. Már ekkor lehet érezni, hogy nagyon kellemes illata lesz ennek a süteménynek. :)

Következik a muffinsütő, bele a papír muffinformák, amelyekbe egyenletesen elosztom a tésztát. Előmelegített sütőben 180 fokon, kb. 25 percig sütöm. Ezután jöhet a kóstolás! :)img_3130_1.JPGVittem belőle az erdei túrámra is.img_3141.JPGEhetjük kávé mellé is

Kellemes adventi ízélményeket kívánok! 

Hópehely briós

img_3216.JPG

Ez egy igazán mutatós és nagyon finom édesség, hangulatossá varázsolhatja a karácsonyi reggelit, vagy uzsonnát .

Az elkészítése elsőre macerásnak tűnhet, de megéri az eredmény miatt a ráfordított többlet idő és figyelem.

Külföldi oldalakon fedeztem fel ezt a formát, többféle elkészítési lehetőséget is találtam, aztán megalkottam egy olyat, ami az én ízlésvilágomnak megfelelő.

Hozzávalók a tésztához:

- 50 dkg teljeskiőrlésű búzaliszt

- 2 deciliter tej

- 2 tojássárgája

- 15 dkg vaj

- néhány kanál méz, vagy aki cukrot használ, akkor az ízlés szerinti mennyiség

- 1 tasak szárított élesztő

- csipet só

Hozzávalók a töltelékhez:

- csipkelekvár

- kakaó, 1 evőkanál olvasztott vaj, 1 evőkanál méz

- áfonyalekvár

Tetejére: a 2 tojásfehérje

Az alap egy egyszerű kelt tészta, amihez először a langyos tejben elkevertem a szárított élesztőt. Közben egy mély tálba belemértem a lisztet és hozzáadtam a többi hozzávalót, majd legutoljára a felfuttatott élesztőt. Alaposan összekevertem, majd addig gyúrtam, amíg szép, homogén tésztát kaptam, majd a keletkezett tésztagombócot lefedtem folpack fóliával és kb. egy órát pihentettem, ami alatt a tésztagömböc a duplájára növekedett. Innentől kezdődött a rafinéria. A tésztát 4 részre osztottam és mindegyiket vékonyan kinyújtottam, majd egyforma 4 kört vágtam ki belőlük. Ezt én egyszerűen úgy oldottam meg, hogy a kinyújtott tésztalapra ráhelyeztem egy tányért, aminek a pereme mentén kivágtam a köröket. /Az így kimaradt tésztaszélekből a végén lekváros kiflit sütöttem./ Sütőpapírral kibélelt tepsire helyeztem az első kerek tésztalapot és rásimítottam a csipkelekvárt. Erre tettem a második lapot, ezt megkentem olvasztott vajjal, megszórtam kakaóval és mézet csorgattam rá. Ismét tésztaréteg következett, amire áfonyalekvárt tettem, majd befedtem az utolsó tésztaréteggel. Az így megtöltött tészta tetejére, pontosan középre egy csészét tettem, hogy lássam, meddig lehet bevágni a megtöltött brióst. Először 4 egyenlő részre vágtam, melyek mindegyikét megfeleztem, így már nyolc cikk volt, ezeket is megfelezve 16 rész lett. 

Innentől érdekes, kétkezes művelet következett. Minkét kezembe vettem 1-1 rész szomszédos tésztacsíkot és kétszer befelé csavartam őket, majd a végeiket összecsippentettem, hogy a töltelék ne jöhessen ki. A végeredmény 8 érdekes fonat és a közepén egy kis körlap. Lehet, hogy elsőre bonyolultnak tűnik, de a valóságban könnyebb az elkészítése, mint az a leírás alapján várható.

Ezek után hagytam félórát pihenni az alkotásomat. /Közben a kimaradt tésztarészekből elkészítettem a lekváros kifliket./ Előmelegített sütőben 180 fokon, kb. 30 perc alatt sütöttem készre. 

A tetejére én kókuszreszeléket szórtam, de lehet porcukorral is díszíteni.img_3211.JPGSzépen látszik a csillagos hópehely forma.img_3219_2.JPG1-1 fonatot törjünk le a megsült briósból és már kóstolhatjuk is! :)img_3223.JPGKínálhatjuk kávé, vagy tea mellé.img_3179.JPGA mély tálban megkelt tésztagombócimg_3186.JPGA 4 részre osztott tészta mindegyikéből egyforma átmérőjű kerek lapokat vágtam ki.img_3181.JPGA legalsó tésztalapot én csipkelekvárral kentem meg. Természetesen lehet egyéb lekvárral, másfajta töltelékkel is elkészíteni ezt a brióst. img_3191_1.JPG16 cikkre vágva a megtöltött tészta - a középső rész maradjon szabadon, amit úgy lehet megoldani, hogy egy csészét, vagy poharat teszünk oda, így nem vágunk bele a közepébe.img_3193_1.JPGÖsszetekerve, tojásfehérjével megkenve, sütésre várakozva.img_3195.JPGMegsült - ahol a lekvár kicsit kifolyt, ott az karamellizálódott, na, abból lehet is rögtön torkoskodni. :) Az illata is fantasztikus, természetes illatosítóként működik ilyenkor a lakásban. :)img_3201.JPGNatúr is szép, de mutatósabb, ha egy szűrőn keresztül megszórjuk kókuszreszelékkel, vagy esetleg porcukorral.

Mindenkinek szép ünnepvárást, finom illatokat, ízeket és sikerélményt kívánok a konyhában!  

Fehér dámszarvas a Mátrában

img_3337_masolata.JPGCsodaszarvas a Mátrában 

Ma meglepő találkozásunk volt a Mátrában.  Éppen elindultunk egy patak medrét követve, amikor mint a mesében: "Mátraalján, falu szélén" - megpillantottuk ezt a gyönyörű fehér dámszarvas bikát. A bozótosban eszegetett elmélyülten, ez volt a szerencsém, mert így csak viszonylag későn vette észre a közeledésemet. Aztán amint meglátott, befutott az erdő fái közé. 

Nagy élmény volt ezt a különleges, szép állatot megfigyelni a természetes élőhelyén.

Nem nevezem meg a helyet ahol találkoztunk vele, mert azt szeretném, hogy nyugodtan élje az életét továbbra is, ne zavarhassák meg a nyugalmát.img_3331_masolata.JPGFehér dámszarvas bika gyönyörű fejdísszelimg_3338_masolata.JPGKörülbelül 9 - 10 éves lehet ez a méltóságteljes vad.img_3329_masolata.JPG

Egész éjjel és reggel is esett az eső, ennek ellenére elindultunk a Mátrába és lám, érdemes volt! Mire megérkeztünk, akkorra az eső is elállt és egy ilyen ritka élményben lehetett részünk!

img_3340.JPGEgy darabig még követtem a nyomát, ami az ázott, sáros talajon jól kivehető volt.img_3348.JPGTél eleji erdő, vörösesbarna és a zöld színekkelimg_3389.JPGVáltozatos formákat alkotnak a kidőlt fatörzsek maradványaiimg_3353_1.JPGA sok eső után még a gomba is előbújtimg_3364.JPGMohák népe img_3379.JPGZuzmók élénkítik a barna avartimg_3383_1.JPGTéliesített csigaházimg_3384.JPGLepketaplóimg_3386.JPGNos, igen, "kissé" sáros lett a bakancsom és a nadrágom :)

Különleges élmény volt a fehér dámszarvas megpillantása, megfigyelése. Különösen szerencsésnek érzem magamat, hogy ez a második alkalom, amikor ilyen történt velem. 

Az első találkozásom fehér dámszarvassal 2018-ban,  a bozóki vár közelében történt:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2018/04/15/huzatos_tortenelmunk_tanuja_a_felvideken_a_bozoki_var

Mindenkinek élménydús, szép téli túrázásokat kívánok! 

Misztikus hangulatban a rablólovagok nyomában

Vulkánok, kaptárkövek, rablólovagok kincsei, szép kilátás, ezek egyike is elég lenne ahhoz, hogy felkapjuk a hátizsákunkat és elinduljunk megnézni a helyet, ahol ilyen látható. Pécskőn mindezt együtt találjuk meg. 

Palócföld az ország természeti értékekben gazdag vidéke. Ős-tengerek, a föld mélyéből feltörő vulkánok nyomaival sűrűn találkozhatunk ezen a területen. 

Ezek egyike a Pécskő, amely főként geológiai jellegű természeti érték, de különlegesek a történelmi, kulturtörténeti értékei is.img_1200.JPGFelhőben a Pécskőn

Mi egy novemberi napon jártunk az 543 méter magas Pécskőn. Előző éjjel esett az eső, de a hegy napközben is felhőben maradt. Így elég misztikus hangulatúra sikeredett ez a kirándulás, de nem bántuk, mert így még könnyebben lehetett gondolatban visszamenni a régmúltba, lehetett töprengeni vulkánokon, kaptárköveken, rablólovagokon. img_1176.JPGIgazán misztikus hangulatot kaptunkimg_1178.JPGEső után, felhőben

A Pécskő vulkáni kúpját kb. 5 millió éve kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első szakaszban lezajlott hatalmas törmelékszórás építette fel a kúp fő tömegét, mely salakos bazalttufából, agglomerátumból, kilövellt bombákból, lávafoszlányokból állt. A második szakaszban két nagyobb hasadék mentén ebbe nyomult fel a fekete színű lávabazalt. A vulkanizmus befejezését követően a tűzhányó felépítménye a kráterrel együtt lepusztult, a kürtőt kitöltő ellenállóbb, henger formájú kőzettömb viszont megmaradt. 

img_1193_1.JPGA Pécskő és a Hurka-Pécskő keletkezése /forrás:tájékoztató tábla/

A mai főtömbtől északnyugatra volt itt egy parazitavulkán is, a Hurkapécskő, vagy Kis-Pécskő. Nem volt saját krátere, lávaanyagát a nagy csúcs magmakamrájából kapta. Ez a karcsú lávabazalt oszlop - ami egy lávadugó volt - a kőbányászatnak esett áldozatául, 1923-ban felrobbantották és a fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó anyagát kitermelték. A pécskői bazalt akkoriban a legkeresettebb volt, az ország minden részébe szállították, a bányákban 700 ember dolgozott.img_1267.JPGPécskő bányái 

Robbantással, majd kézi erővel végezték a bazalt kifejtését, majd a kitermelt köveket kisvasúttal szállították le a hegyről.img_1196.JPGA kőszállító kisvasút nyomvonala egy 1940-es években készült térképen. /forrás: tájékoztató tábla/img_1271.JPGHurka-Pécskő, amit 1923-ban felrobbantottak, de a megmaradt részei még így is érdekesek. /forrás:tájékozató tábla/

Régészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű ez a terület. Az 1920-as évek bányászatai során a sziklakúp lábánál réz- és bronzkori település maradványai kerültek elő. A sziklacsúcs tövében teraszosan helyezkedett el a telep.img_1185.JPGA kőbányászat során előkerült rézkori agyagedény /forrás: tájékoztató tábla/pecsko_hegyes_feneku_meritobogrek_1.pngHegyes fenekű merítőbögrék /forrás: Patay Pál: A badeni kultúra Ózd-Pilinyi csoportjának magaslati telepei/

Rejtélyesek, titokzatosak azok a fülkeszerű bemélyedések, amelyeket az északi sziklafalon láthatunk, ezek az úgynevezett kaptárkövek. Kaptárköveket az országban legtöbbet a Bükkben találunk, de vannak a Pilisben, a Budai-hegységben is. Keletkezésük idejéről, rendeltetésükről a mai napig vitatkoznak a szakértők. A kaptárkő elnevezés arra utal, hogy eredetileg úgy vélték, a méhészek használták ezeket a mélyedéseket, de ezt nehéz elképzelni, látva, hogy milyen magas és meredek sziklafalakba faragták bele. Valószínűbb a vallási, kultikus ok, ami miatt ilyen üregeget  alakítottak ki, de bizonyosságot erről majd csak a további kutatások fognak adni valamikor. Addig viszont szabadon szárnyalhat a képzeletünk, hogy vajon mire is használhatták?

img_1257.JPGKaptárfülke az északi falbanimg_1253_1.JPGA rejtélyes bemélyedések

A legendák szerint ezen a meredek sziklaszirten az 1100-as években rablólovagok építettek várat. Az az évszázad a magyar történelem zűrzavaros időszaka volt, sokan akarták a magyar trónt megszerezni. Ezt a főurak sokszor ki is használták és szabadon raboltak az országban. Ekkor épült fel állítólag Pécskő vára, ahová annak urai a rabolt kincseket szállították. A vár sorsa aztán az lett, ami a többi rablólovag váré is, az aktuális király - miután megerősítette a hatalmát - leromboltatta a katonáival a várat, a vár urait pedig elzavarta. A vár romjait először egy 1802-ben készült térkép jelöli, de a Borovszky országos monográfia is megemlíti, mint "Pécskő nevű sziklatető, a hol  hagyomány szerint szintén rablóvár állott". 

pecsko_terkep_1802.jpg Az 1802-ben készült térképnem még várrom van jelölve a hegyenpecsko_varanak_abrazolasa.jpgAkár ilyen is lehetett a rablóvár a meredek sziklaszirten img_1170_2.JPGTúránk kiindulópontja

Salgótarján keleti oldalán lévő Somlyóbánya nevű településrész után , a hétvégi házak és nyaralók mellett elhaladva, a helyi buszfordulóban lehet hagyni az autót és innen kb. 30 perces nagyon kényelmes sétával, de folyamatosan emelkedő úton a sárga jelzést követve gyalogolhatunk fel a Pécskő sziklacsúcsára.img_1169.JPG A sárga jelzést követve jól járható úton juthatunk fel a Pécskőre.img_1180.JPGLevélszőnyegenimg_1183_1.JPGErdei pihenőimg_1191.JPGA sziklaszirt alá érkezve két irányba indulhatunk - de bármelyiket is választjuk, mindkettő nagyon meredek.img_1202.JPGCsodálatos gyökérzetű fák - mintha éppen indulni akarnának.img_1212.JPGA hegy oldalában megtalálhatjuk a bányászat nyomait is, de érdekes egyéb alakzatokat is felfedezhetünk.img_1221.JPGAz egyik bánya helyeimg_1204.JPGKülönleges képződmény a bazaltbanimg_1219.JPGÉrdekes formájú emlék a vulkánkitörés idejébőlimg_1225.JPGA lehullott falevelek eső utáni harsány színei élesen elütnek a bazalt feketeségétőlimg_1226.JPGFelhőbenimg_1228.JPGA piros háromszöggel jelölt felmenetel - eső után különösen izgalmas voltimg_1229.JPGEzeket a "lépcsőket" állítólag a bányászkodás során vésték a sziklafal oldalába.img_1233.JPGItt már találkozik a sárga és a piros háromszöggel jelölt út, ami továbbra is meredek.img_1234.JPGVan egy mászást segítő, kapaszkodónak szánt kötél is itt, ami már eléggé elhasználódott állapotban van.img_1235.JPGKilátás a Pécskő tetejéről - nos, ez a felhő miatt ilyenre sikeredett. Pedig állítólag messzire el lehet látni...img_1236_1.JPGA hegy tetejénimg_1239.JPGMi itt kb. az orrunk hegyéig láttunk el csak. A mélyben pedig falvak, távolban hegyvonulatok lennének láthatóak.img_1243_1.JPGLeereszkedés a hegycsúcsról
img_1258_masolata.JPGA távoli látvány hiányáért kárpótolt minket az őszi erdő csodálatos színeivelimg_1261_1.JPGIgazi meglepetésként a nap is kisütött.
img_1275.JPGMost már napsütésben, irány a sárga háromszögön fel a csúcsra!img_1294.JPGErről az oldalról sem könnyebb feljutni.img_1278.JPGA napsütésnek köszönhetően így már láthatóvá vált némiképp a Pécskő környezete, a hullámzó hegyvonulatok.img_1285.JPGAzért a felhő volt erősebb a napnál - ennyi jutott erre a napra a szép kilátásból.img_1304.JPGEbbe a keskeny völgybe mindenképpen érdemes lemenni, mert...img_1314.JPG...itt láthatjuk a kitermelt telér mögött a vulkánt tápláló csatorna anyagát, a szürke színű törmelékes bazaltot. Ez áttörte a vulkán alatti rétegeket így sok, a bazalttól eltérő anyagú és színű kőzetdarab található benne. A fehéres színűek üledékek, vagy riolittufa.img_1307.JPGA bazalt telér maradványa /forrás: tájékoztató tábla/img_1316_1.JPGA hegyről lefelé jövet már többet láttunk az erdőből, az útból is...img_1319.JPG... így ekkor vettem észre ezt a különleges képződményt - a Hegy Szelleme

img_1288.JPGA sok eső után megjelentek a gombák is.img_1327.JPGÍgy is szép a kilátás a hegy oldalából a távolbaimg_1337.JPGEzzel a "táncoló fával" búcsúztunk el a Pécskőtől, ahová majd még visszatérünk, hogy a megnézzük a szép kilátást is egy olyan időben, amikor nem lepi be felhő a hegyet.

dsc_0051.JPG

dsc_0049_masolata.JPG

 

 

A felhős idő ellenére is remek élmény volt a Pécskőn tett kirándulás, érdemes ide eljönni. Össze lehet kötni a környék egyéb várainak: Salgó, Somoskő várának a megtekintésével.

Mindenkinek hasonlóan különleges hangulatú túrázásokat kívánok! 

Drégely váránál

Drégely vára a magyar történelem egyik legdicsőbb emlékhelye. 

1552. július 6-9. között Szondi György várkapitány mindössze 146 hős katonájával mindhalálig védte ezt a kicsi sziklavárat Ali budai pasa ostromló 12 ezres seregével szemben. 

Arany János szép emléket állított az itteni eseményeknek a Szondi két apródja című balladájában. Egészen más érzés a balladát itt a hős tettek helyszínén elolvasni, felidézni. Itt az ember egyszer csak a középkorban találja magát és megelevenednek a várvédők harcai.

Mi évtizedek óta minden évszakban elmegyünk Drégely várához, de a legjobban az őszi kirándulásokat szeretjük.

Novemberben ritkák a napfényes meleg napok, de szerencsések voltunk és egy ilyen délutánt fogtunk ki, ezen mentünk fel ismét a várhoz.img_2010.JPGA vár egyik bejárataimg_1985.JPGAz őszi falevelekkel borított túraút a várfal alatti részenimg_2115_1.JPGFeljárat a várhoz a nyugati oldalonimg_1971.JPGA várvédők emlékműve  /Melocco Miklós készítette/img_2078.JPGA nemrég feltárt ágyútoronyimg_2080.JPGSziklák és vastag várfalakimg_1979.JPGA várfal egy részeimg_1984_1.JPGA külső várfalimg_1972.JPG

img_1975.JPGA vár és a csata történetét megismerhetjük a tájékoztató táblákról.img_2001.JPGA külső és a belső várfal közötti részimg_2011.JPGA vár belső üdvaraimg_2024.JPGEgy szép ívű kapuboltozat és a várfalimg_2015.JPGMéternyi széles várfal - a várból szép a kilátás a teljes Ipoly völgyére, innen szemmel tarthatták az érkező ellenséget.img_2018.JPGKilátás a nyugati iránybaimg_2099.JPGAz egyik lakótorony megmaradt falaiimg_2103.JPGLakótoronyimg_2023.JPGA vár északi részei

 

img_2031_1.JPGTisztelet a hősöknekimg_2027.JPGKilátás a Csóványos felé, a hullámzó hegyek közül a leghátsó a Csóványos, kivehető rajta a kilátó is.img_2034.JPGKilátás az őszi Börzsöny hegyeireimg_2043.JPGA várban találunk egy füzetet is - ez már a sokadik az évek során - amibe a látogatók beírhatják a gondolataikat.img_2041.JPGAz egyik bejegyzés - nekem ez tetszett a legjobban, itt egy gyermek lerajzolta a várat.

dregely_rekonstrukcios_kepe.jpg

Ilyen lehetett Drégely vára a csata idején /forrás: www.latvany-terkep.hu/dregely_vara_rekonstrukcio.jpgRekonstrukciós rajz a várról, szintén a XVI. század közepi állapotról /forrás:varak.hu/img_2046.JPGA Börzsönyimg_2048.JPGA Börzsöny és egy megmaradt várfalimg_2063.JPGA vár 444 méteres hegy tetején található, szinte mindig fúj a szél. Ősszel és télen jó, ha viszünk magunkkal egy termosz forró teát.img_2067.JPGŐszi hangulat csipkebogyóvalimg_2069.JPGCinege - őrszem a várbanimg_2090.JPGHarangvirág a várfal tövébenimg_2092_2.JPGA külső és a belső várfal - jól látszik a fal vastagságaimg_2096.JPGA várfal mentén

img_2104_1.JPGA belső udvar részleteimg_2118.JPGSzépen rekonstruált várfal maradványaimg_2111.JPGA nyugati várfalimg_2120.JPGŐsz a várbanimg_1947.JPGA várhoz vezető úton található a Tábor-tető nevű hely. Itt táborozott a törökök hatalmas serege.img_2149.JPGA Tábor-tetőről így látható a vár.img_2127_1.JPGAz erdő csendjében csak a lépteink zaja hallatszik a vastag avarban.img_2132.JPGAz ősz színei
img_2133.JPGA gombák népe is megjelenik az őszi napokbanimg_1951.JPGSzép lepketaplókimg_1966.JPGEgy különleges fagomba: kocsonyás redősgombaimg_1944.JPGMég az ökörfarkkóró is virágzik a szokatlanul meleg őszbenimg_1936.JPGA Börzsöny hullámzó hegyei és őszi színeiimg_2139.JPGNaplementében búcsúztunk Drégely várától és a Börzsönytől.dsc_0040.JPGDrégely várát több irányból is megközelíthetjük. A legkedveltebb útvonal: Drégelypalánk - Schaffer kút - Drégely vár, ez egyben egy tanösvény is, amely mentén több tájékoztató táblán ismerkedhetünk a Börzsöny növény- és állatvilágával. De még sok egyéb útvonalat is választhatunk kedvünk és időnk szerint. Bármelyiken is indulunk el, szép élményben lesz részünk, mert a Börzsönyben túrázni mindig igazi kikapcsolódás

Tisztelet a hősöknek:

Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
   Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
   Ali győzelem-ünnepet űlet.

"Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,
   Odaillőt egy huri nyakra!"

"Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján:
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
   És pengeti, pengeti, sírván."

...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
   Meg nem marad itt anyaszülte.

"Szép úrfiak! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér' zengeni többet:
Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom,
   Odalenn vár mézizü sörbet. -"

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem:
   Egyenest oda fog folyamodni.

"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma.
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs...
   Ali győzelem-ünnepe van ma!"

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
   Töri Drégel sziklai várát.

"Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán,
Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold:
   Idekinn hideg éj sziszeg aztán!"

A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant:
   Szügyeikben tőrt keze forgat.

"Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!
Zászlós kopiával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -;
   Zengjétek Alit ma helyette!"

Két dalnoka is volt, két árva fiú:
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Nem hagyta cselédit - ezért öli bú -
   Vele halni meg, ócska ruhába'!

"S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó:
   Fiaim, hozzá köt a hála!"

Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
   Kelevéze ragyog vala balján.

"Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még,
Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot!... Azonban elég:
   Ali majd haragunni fog érte."

Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
   Diadallal várta be végét.

"Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
   És börtöne kész Ali úrnak."

Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
   Ki miatt lőn ily kora veszte!

Arany János (1856 jún.)

 

Csokoládés gesztenyetorta

Kitaláltam egy nagyon gyorsan elkészíthető, egyszerű de mégis elegáns, finom gesztenyetortát.

Úgy kezdődött a történet, hogy kivettem a mélyhűtőből egy adag natúr gesztenyemasszát, hogy az ebédhez gesztenyepürét készítsek desszertként. Aztán mire a gesztenyemassza kiengedett a fagyott állapotából, kitaláltam, hogy jobb lenne egy tortát sütni belőle. Elképzeltem egy ízvilágot, kitaláltam a hozzávalókat, na meg azt is, hogy ne kelljen vele sokat bíbelődni. Az eredménnyel meg voltam elégedve. Valóban egy bármilyen alkalomra gyorsan elkészíthető torta lett belőle. Feldíszítve ünnepi étkezések része is lehet, teázáshoz, kávézáshoz is kiváló, de akár kirándulásokra is csomagolhatunk belőle.

Hozzávalók

- 200 g natúr gesztenyemassza /mirelit/

- 200 g teljeskiőrlésű liszt /esetleg mandulaliszt/

- 100 g vaj 

- 3 egész tojás

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- 2-3 evőkanál méz 

- kevés őrölt vanília, fahéj, szegfűszeg

- kb. 1 dl víz

A mirelit gesztenyemasszát - miután már kiengedett - összekevertem 100 g vajjal, hozzátettem a 3 tojás sárgáját, a lisztet, szódabikarbónát, mézet, vaníliát, fahéjat és kb. 1 dl vizet, majd alaposan összekevertem egy mély tálban. Utána felvertem kemény habbá a tojásfehérjéket és azt is a keverékhez öntöttem, majd lazán egybekevertem őket. 

Vajjal kikent közepes tortaformába öntöttem a masszát és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 20 percig sütöttem. Amikor láttam, hogy szépen felemelkedik a tészta és kezd elválni a tortaforma falától, akkor lekapcsoltam a sütőt, de még benne hagytam 10 percig a tortát, nehogy sokkot kapjon a hirtelen hőmérséklet-változástól. :) Így nem esett össze, szépen megtartotta a formáját.

Amíg a torta sült, azalatt elkészítettem a csokoládéöntetet. Víz és kakaó, ezt addig melegítem - közben folyamatosan keverem -, amíg szép fényes lesz, majd lekapcsolom és teszek hozzá egy evőkanálnyi vajat és együtt, a vaj elolvadásáig keverem. De el lehet készíteni az öntetet étcsokoládé felolvasztásával is, bár én jobban kedvelem a hagyományos megoldást. 

A sütőből kivett tortát kiemeltem a tortaformából és amikor már nem volt meleg a tésztája, akkor rácsorgattam a csokoládéöntetet. Ezután kedvünk szerint díszíthetjük, adhatunk hozzá gyümölcsöt, esetleg tejszínhabot is. Nagyon jól illik ehhez a tortához a málna és a szeder. 

img_1388.JPGCsokoládés gesztenyetortaimg_1384_1.JPGDíszíthetjük mirelit gyümölcsökkel, pl. málnával, szederrel és tehetünk rá egész szem főtt gesztenyét is. img_1372.JPGŐszi sétáink remek kísérője is lehet.

Jó sütést, jó étvágyat, sok szép őszi kirándulást kívánok! 

Járt utat a járatlanért néha el kell hagyni!

Szeretem a bölcs mondásokat, mert évezredek tapasztalatait sűrítik, tömörítik be egyetlen mondatba. Ilyen a fenti cím ellenkezője is, vagyis hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el. Pedig néha egyszerűen muszáj. 

Az emberek kíváncsiak, ki akarnak próbálni új lehetőségeket, ez viszi előre az emberiséget is, mert ha mindenki csak az elődje nyomában járna, akkor még mindig a barlangokban nézegetnénk egymást...

Így van ez még túrázáskor is, amikor már nagyon elege van az embernek a kijelölt útból, ahol csak a többi ember  nyomában jár, akkor ki akar próbálni valami mást, megnézni, meglesni, hogy milyen az az erdő, ami az emberek közreműködésétől távol éli a maga életét.img_0834_masolata.JPG

Persze csak akkor térjünk le a kijelölt túraútvonalról, ha némiképp ismerjük a terepet, van nálunk valamilyen eszköz, telefon, térkép, amivel tudunk tájékozódni, na meg elegendő ivóvíz és némi élelmiszer, ha mégis hosszabban elhúzódna a kalandozásunk.img_0848.JPGA Lomnici-csúcs a felvonóval

Ez a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb helye. Sokan mennek fel a felvonóval, elkészítik ott az aktuális szelfit, utána már posztolják is ki, majd mennek tovább a következő látványossághoz. A mai ember mindent rögtön akar elérni és azt is a lehető legkisebb erőkifejtéssel. Szánjunk rá egy kicsivel több időt, hogy a Tátrát, az élővilágát egy kicsit közelebbről is megismerjük!img_0849.JPGA nagy hegyi túrák mellett beiktathatunk "sétálós, nézelődős" napot is. Erre remek lehetőség az a jól kiépített túraútvonal, ami Tátralomnicról vezet  Ótátrafüredre, kb. 6 km hosszan. img_1034.JPGA terület térképimg_0852.JPGTöbb  helyen találunk forrást.img_0853.JPGAz ősz aranysárgára színezte az aljnövényzetet.img_0859.JPGAz erdei út kezdete

Idén október második felében szokatlanul meleg napok voltak, kiváló alkalom volt a sétára. Csábítóan hívogatott a jelzett túraútvonalról letérő erdei út. Nem bántuk meg, hogy azt választottuk és letértünk a jelzett útvonalról. Teljes csendben gyalogolhattunk, csak a lépteink alatt zörgött a levélszőnyeg és néha szólalt meg egy-egy madár. img_0867.JPGKedvenceim a tölcsérzuzmók a korhadt fatörzseket kedvelik.img_0877.JPGÖrökzöld hanga színesíti a barna levélszőnyegetimg_0871.JPGEgy kései Kárpáti harangvirágimg_0909_2.JPGEz itt a mohák édenkertjeimg_0886.JPGKésmárki csúcs, tekintélyes a magassága: 2556 méter -  Kežmarský štítimg_0893_2.JPGLomnici-csúcs /2634 méter/  - Lomnický štítimg_0894.JPGNagyszalóki-csúcs /2452 méter/  Slavkovský štít

A legendák szerint a Nagyszalóki-csúcs egyik ormára Mátyás király is felment - állítólag fellovagolt, amit nehezen tudok elképzelni, de emiatt azt az ormot Király-orrnak nevezik.

Megálltunk és töprengve a múlton csendben szemléltük a hegycsúcsokat, emiatt lehetett, hogy a fák között eszegető szarvasok nem vettek minket észre. Amint megpillantottuk a csapatukat, meg sem mertünk mozdulni, nehogy elriasszuk őket. Persze egy idő után észrevettek és befutottak az erdő mélyébe.  img_1131.JPG

img_1113.JPG

img_1109_1.JPG

img_1133.JPG
Gyertyán és bükk. Alattok
őz járt: az érre ment.
Egy titkos fejsze csattog
az erdőn, messze, bent.
Megálltam és figyeltem:
megállt és megpihent.
Csupa csend volt a lelkem,
s az erdő csupa csend. 

Áprily Lajos: Csend

Itt ugyan többnyire nyírfák és fenyők voltak, fejszével sem csattogott senki, a fák között pedig szarvasok jártak, de az erdő csendje valóban lecsendesítette az én lelkemet is.img_0897.JPGEz a mini fenyő egy kivágott fatönkön nevelkedik. Az élet körforgásához a természet minden anyagot felhasznál. img_0900.JPGEgy szép szegett taplógomba.img_0904.JPGItt kell lemenni, ezen a kissé meredek vadcsapáson.

Egyre erősebben és egyre közelebbről hallottuk a Tar-patak hangját, így kerestünk egy vadcsapást, amin kissé meredeken, de biztonságosan le tudtunk menni a patak mellé.img_0912_1.JPGA sziklás vadcsapáson, a patak felé haladvaimg_0914.JPGTar-patak

Itt már megszelídül a Tar-patak, a híres vízesések feljebb vannak. Persze tavaszi áradáskor itt is sebesen szalad le, erről tanúskodnak a patakmederben látható hatalmas legömbölyített élű sziklák.img_0918_1.JPGA meder széles, ahol lelassul a víz folyása, ott kisebb szigetek is kialakulhatnak.img_0929_1.JPGA víz hangján kívül tökéletes a csend. Kell-e ennél romantikusabb környezet?img_0933.JPGIlyen "ebédlőben" még az egyszerű sajtos zsömle is fejedelmi lakomának tűnik.img_0935.JPGA patak mellől már egy szélesebb ösvény indult, amin visszatértünk a sárga jelzésű túraútvonalra. Valószínűleg gombaszedők járnak erre tavasszal és ősszel.img_0939_1.JPG"Valaki" egymásra rakta itt a sziklákat.img_0943_1.JPGAz őszi napsütésben vidáman csillog a patak felszíne.img_0958_2.JPGNagy Templom-csúcs /2151 méter/        /Velky Kostol štít/

A Magas-Tátra hegycsúcsainak látványa aligha hagy bárkit is közömbösen, aki csodálja és szereti a természetet.img_1011.JPGEgy másik meglepő, váratlan találkozásunk: bike trial a Tar-patak szikláin. Hihetetlenül ügyes volt a gyakorló, élőben ilyet még nem láttam. Szikláról sziklára ugratott fel, igaz, egy alkalommal sikerült beleesnie a jéghideg vízbe, de egy kis szünet után folytatta a gyakorlást-img_1015.JPGBékebeli hangulatot áraszt a Kárpátia panzió, amely 1928-ban épült, ez az épület volt Tátraerdőfalva /Tatranska Lesná/ első épülete.img_1019.JPGTátraerdőfalva, innen többfelé is indulhatunk túrázni.img_1029_1.JPGÉrdes mályva az út menténimg_1031_1.JPGTöbb helyen is tájékoztató táblákon is láthatjuk, hogy még mennyit kell gyalogolnunk. img_1036.JPGVisszatérve a "járt útra" - azért ez is szép, ősszel különösen hangulatos, még ha nem is olyan vadregényes, mint az erdő mélyén.img_1041_1.JPGRálátva a hegyekre, ilyen panoráma előtt gyalogolhatunk.img_1044_1.JPGA gyerekekre is gondoltak, sok helyen van játszótér is, ha az aprónép nem fáradt volna el a túrázásban, akkor itt még mozoghatnak.img_1055.JPGA Nagyszalóki-csúcs kopár tömbjének őszi dekorációjaimg_1058.JPGEz a szép kis építmény a kukákat rejti el a medvék elől Ótátrafüreden.

Hatalmas gond a medvék elszaporodása a Magas-Tátrában, a létszámuk ugyanis sokkal több, mint amennyit a terület el tud tartani. Így a medvék gyakran bemennek a településekre és az ottani kukákat fosztogatják. A hívatlan látogatások évről-évre sűrűbbek, idén már több, mint 700 olyan esetet jelentettek a lakosok, amikor medvével találkoztak lakott területen. Nekem azért a legjobban az az eset tetszik, amikor az egyik medve az ótátrafüredi rendőrség épületébe sétált be. A Magas-Tátra települései már idáig is több, mint 1 millió eurót költöttek a zárt konténerállomások építésére, de azért még rengeteg helyen láttunk szabadon álló kukákat. img_1060.JPGÓtátrafüreden sok régi stílusú épületet találunk, ezek adják a városka sajátos hangulatát.img_1062.JPGA főutcán egy barátságos medve hívogat be a kedvenc cukrászdámba - fogadjuk el az invitálását, nem fogjuk megbánni! img_1063.JPGA nap végére egy kis jutalom. :)img_1066.JPGA cukrászdában megcsodálhatjuk a régi tátrai épületek fotóit.img_1069.JPGA patinás Fürdőház épülete.img_1077_2.JPGÓtátrafüred vasútállomásán

A Magas-Tátrában járva bátran vegyük igénye a modern, korszerű vonatokat. Sűrűn járnak, kényelmesek, felesleges autóval közlekedni a települések között, mert így elkerülhetjük a mindig zsúfolt autóparkolók használatát.img_1152.JPGViszontlátásra a Magas-Tátrában! /Sajnos, vagy szerencsére nem saját fotó./

 Mindenkinek sok szép tátrai élményt kívánok!