Kíváncsi Túrázó

Hóesésben izgalmasabb várat nézni

2019. február 09. - Indulj el egy úton

 Várat nézni télen is lehet, sőt szakadó hóesésben is. Ezt tettük mi is, amikor az egyik decemberi hétvégén sűrű hőesésre ébredtünk. A bujáki várat választottuk, mert bár jártunk itt már nyáron és ősszel is, úgy gondoltuk, hogy télen is szép lehet. Így volt, nem csalódtunk, különleges látvány volt a frissen esett hóval borított vár, vagyis, ami megmaradt belőle. Ez a történelmi emlékünk is arra a sorsra jutott ugyanis, mint a legtöbb végvárunk, hogy felrobbantották - a törökök, vagy a Habsburgok - , ezt itt éppen a törökök robbantották fel 1666-ban.

"Vár állott, most kőhalom" - a Himnusz sorai jutottak eszembe a várkapun belépve.

img_3423.JPGA bujáki vár falainak maradványai

bujak-sz-k_rekonstrukcios_rajz_teli.jpg

Buják vára télen - rekonstrukciós rajz

Pedig szép vár lehetett, erről több középkori leírás is tanúskodik. Építésének pontos ideje nem ismert, de feltételezhető, hogy ez is a Tatárjárás utáni időszakban, az akkori várépítési hullámban készült. Az biztos, hogy Csák Máté hívei már 1317-ben sikertelenül ostromolták.  A vár azután hol királyi tulajdon, hol valamelyik befolyásos nemesi család tulajdona volt. 1439-től a Báthory család volt a birtokosa, kivéve azokat az éveket, amikor Werbőczy Istvánhoz került /1528 - 1551/. A Báthoryak erősítették meg a törökök támadásai miatt 1551 után a külső várgyűrűvel és ekkor építették a nagy körbástyát is. Ez azonban nem védte meg az erődítményt,  ugyanis 1552-ben Drégely várának bevétele után Hadim Ali budai pasa Buják ellen vonult és 5 nap ostrom után, július 19-én el is foglalta. A várban lévő őrség nagy része még a vár bevétele előtti éjszaka elmenekült, amit a törökök észrevettek, utánuk mentek és a várkapitány kivételével mindannyiukat lekaszabolták. A vár kapitányát láncra verve rabságba hurcolták.

1593-ban sikerült Báthory Istvánnak visszafoglalnia a várat, majd 1605-ben Bocskai seregei állomásoztak itt, de az 1606-os bécsi béke után ismét királyi tulajdon lett. Nem sokat foglalkozott a király ezzel a várral, az állaga nagyon romlott, emiatt az itt szolgáló katonák egy panaszlevelet írtak 1608-ban a pozsonyi országgyűléshez:

"Soha szolgáló embernek nem volt rosszabb mint most, nagy fizetetlenül, éhen és mezítelenül hagynak bennünket, koldulásra jutunk és senkinek sincs gondja a dűlőfélben lévő várak és palánkok építésére." 

Szomorú állapotok lehettek akkoriban a végvárakban.

1663-ban ismét a törökök foglalták el a várat, ezután járt itt Evlia Cselebi, a híres török világutazó is, aki így írt az itteni látogatásáról: 

"A várban háromszáz szűk ház van. Egyetlen temploma
az uralkodó nevéről dsámi lett. Vára az ég csúcsáig felnyúló,
meredek sziklán álló erős, kicsiny vár. Egyetlen oldalról sincs
magaslat körüle. Van egy igen mély börtöne, melybe kötélen
kell leereszkedni. A régi időben ez oszmánli kézben volt, mert
a dsámi mihrábja most is megvan. A dsámi mellett igen jó
vizű kút van, melynek vize július hónapban is jéghideg. A kútfúró
mester ezt a sziklát a fúróval lyukasztotta ki és úgy hozta
elő a vizet; teljes kilenczven öl mély. Külvárosa csinos magyar
város, lakói többnyire hatvani ráják. ötszáz csinos ház van
benne. E vár a hatvani mező közepén egy kerek sziklán tojás
gyanánt áll."

bujak_birckenstein_metszet_1686.jpg

Justus van der Nypoort (1625 körül - 1692 körül) holland rézmetsző, rézkarcoló ilyennek látta Buják várát. Ez az ábrázolás Birckenstein geometriakönyvében látható /Birckenstein: Erzherzogliche Handgriffe. Wien, 1686/
 

Nem sokáig lengedezett török zászló a várfalon, 1666-ban Balassa Imre gyarmati várkapitány egy kisebb csapatot szervezett a vár visszafoglalására. Cselhez folyamodott, hogy az ostromló seregét nagyobbnak tüntesse fel: a vár körül az emberei mindig más zászlót felmutatva tűntek elő, így a törökök azt gondolták, hogy nagy sereg érkezett az ostromhoz. Fel is adták a várat, előtte még megalkudtak a szabad elvonulásról. A magyar katonák azonban az elvonuló törökök nyomába eredtek és lekaszabolták őket, mert úgy gondolták, hogy a vár kincseit is magukkal viszik a menekülők. Évszázadokon keresztül terjedt ugyanis egy legenda a várban elrejtett mesés kincsekről. Fél év elteltével Martuzán aga 3000-es sereggel érkezett meg a várhoz aminek láttán az ott szolgáló 42 katona Berczely János kapitány vezetésével ellenállás nélkül - a szabad elvonulás reményében - átadta a várat. A törökök azonban a várkapun kilépő magyarokat, bosszút állva a korábbi történésekért, mind megölték. Martuzán aga csak 1 éjszakát töltött a várban, mert tartott a magyarok bosszújától, így mielőtt kivonultak, puskaporral felrobbantotta a várat. 1666 óta így már csak a felrobbantott vár maradványai tanúskodnak arról, hogy itt valamikor milyen sokan küzdöttek és haltak meg a végvári harcok idején. img_3342.JPG A műútról itt vezet fel a túraútvonal a várhoz. A távolság innen kb. fél kilométer, a szintemelkedés 70 méter.

Ezt a várat Buják község közelében, Nógrád megyében találjuk meg. A faluból észak felé kivezető úton, kb. másfél kilométer után, a Honvédségi Üdülő jelzést követve jutunk el a várhoz vezető úthoz. Itt már tábla jelzi a várhoz felvezető turistautat.img_3470.JPGA várhoz vezető út kezdeteimg_3353.JPGNyáron itt meg is lehet pihenni egy kicsit a meredek kaptató közben.img_3350.JPGTéli szúnyog a hó tetején. Vigasztaló, hogy nem csíp, nem minket esznek, hanem az avarban a korhadó szerves anyagok szerepelnek az étrendjükben.img_3359.JPGA várhoz most is ugyanaz az útvonal visz fel, mint a középkorban.img_3362.JPGA várkapu vastag falainak maradványai mellett lépünk be a vár területére.img_3365.JPGA várfal romjaibujaki_var_mocsary_antal.JPGA bujáki vár romjai /Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegye,1826/

A leglátványosabbak és a legjobban kivehetőek a 20 méter átmérőjű körbástya, az 1550 körül épült rondella maradványai:img_3372.JPGA körbástya megmaradt falai img_3373.JPG

img_3370.JPG

img_3375.JPG

img_3376.JPGA Rondella falairól kinézve gyönyörködhetünk a Cserhát hegyeiben - jó időben messzebbre is láthatunk.

bujak_vara_osszel.jpgBuják várának romjai /bujak.hu/bujaki_var_felulrol.jpgA bujáki vár maradványai img_3377.JPGA várudvar
img_3378.JPGA külső várfal egy része, kerülete 273 méter

A vár feltárása a mai napig nem történt meg, így a meglévő romok eredetét többnyire csak találgatni lehet. Az biztos, hogy várnak több szintje volt, a vármagnál egy ciszterna maradványai is megtalálhatóak. A falakban kőfaragványok, ablaknyílások láthatóak.img_3382.JPG

img_3383.JPG

img_3385.JPGA belső és a külső várfal közötti úton juthatunk a vár belső részére.img_3387.JPG

 A hajdani vár belső részében egy bástyákkal megerősített magas torony volt, belső termekkel. A tornyot mély árkolatok, és magas körfalak fonták körül.  A várban, mintegy ezer embernek volt helye. Még láthatóak a szépen kifaragott csúcsíves ablakok töredékei, épen már csak a várkápolna egyik ablaka látható.

Délkeleti részen volt a vár kútja, mely 172 méter mélyen volt a sziklába vájva. A legendák szerint ez a kút össze volt kötve a hegy aljában folydogáló Buják patakkal, így látta el friss ivóvízzel a várbelieket. 
 

img_3393.JPGA palota falmaradványaiimg_3396.JPGEgy megmaradt dongaboltozatimg_3401.JPG

img_3402_1.JPGAblaknyílás maradványa

img_3403_1.JPGKilátás a várból

A vár alatti mezőn 1550-ben, Szent György napján /április 24-én/ Kapitán György hollókői várkapitány és Hubiár aga, Szanda török parancsnoka vívott híres párbajt. A párbajt a hollókői várkapitány kihívására tartották, mivel nem értettek egyet egy török rab váltságdíja ügyében. A párbajt a magyar nemesek és török vezetők előtt vívták, miután előzetesen megegyeztek a párbaj szabályaiban. Mintegy 350 magyar és 400 török lovas sorakozott fel a patak két oldalán. A párbajozók kölcsönösen erős sérüléseket szereztek egymásnak, így mindketten megelégedve hagyták abba a küzdelmet, és a csapataikkal visszavonultak a saját váraikba, ahol hatalmas lakomával megünnepelték a párbajt. Így ment ez akkoriban a végeken.
img_3412.JPGA romokon és a romok  között is rengeteg a gaz, a gyom...
img_3417.JPGNyáron nehezebb az elvadult növényzet között járni, télen jobban látható a vár szerkezete.

img_3422.JPGA vár belső része, a romokat most jótékonyan betakarta a havazás.img_3427.JPGSzerény ebéd a várban - gondolom, hogy Ali budai pasa ebédje bőségesebb volt a vár elfoglalása után.img_3439.JPGEbéd után jött a "feketeleves" - a forró kávé jól esett a hidegben.img_3434.JPGEgész nap havazott, sikerült "elcsípnem" egy hópelyhet.img_3443.JPGVastag várfalakimg_3454.JPGA borostyán nagy tömegben szaporodott el a várban.img_3461.JPGVajvirág, behavazvaimg_3469.JPGA mezei zsálya is kapott egy hókucsmátbujaki_var_terkep.JPGA terület térképe. A várat a faluhoz közeli Gomb hegyre építették.img_3457.JPG A vár kapujában - szakadó hóesésben ez a vártúra felért egy hegymászással.

A bujáki vár a mai napig feltáratlan, mégis érdemes felkeresni, mert a falai között el tudjuk képzelni, hogy milyen volt itt az élet hajdanán, amikor még hol a magyarok, hol a törökök szorgoskodtak a falai között. A romok között járva nézzünk szét, mert remek onnan a kilátás a környező hegyekre. Jó lenne, ha a várban lenne legalább egy tájékoztató tábla a vár múltjáról, ezt nagyon hiányoltam! 

A bujáki vár meglátogatását összeköthetjük a közelében lévő Sasbérci kilátó megtekintésével, valamint a faluban lévő szép Kálvária felkeresését is javaslom. A bujáki népviselet méltán híres, sokszor jelenik meg Glatz Oszkár festményein is, akit lenyűgözött az itteni táj szépsége és 40 éven keresztül minden szabadidejét a faluban töltötte. 

A Glatz Oszkár kiállítás előzetes, telefonos egyeztetés alapján tekinthető meg. Telefon: 32/488-002, 20/772-3421

"…Bejártam az országot, boldog ifjúságom éveiben a Dunántúl egy részét, 
majd a Mátra környékét és erre a falura esett a választásom. Nem bántam meg."

 Hihetünk Glatz Oszkárnak, ez a vidék valóban varázslatos, a várak pedig őrzik az évszázadok titkait. Látogassanak el ide minél többen! 

Mindenkinek jó túrázást, télen is! 

 Forrás: Magyar Könyvszemle LXXIII.évf., Birckenstein: Erzherzogliche Handgriffe. Wien, 1686, Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1664-1666, wikipédia, bujak.hu

Vidám, színes zöldséges lepény a borongós téli napokra

Télen napok telnek el úgy, hogy felhők borítják az égboltot, a nap csak bújócskázik velünk. Tegnap is ilyen borongós nap volt, így arra gondoltam, hogy vacsorára egy vidám, színes lepényt készítek.

Megsütöttem, nagyon finom lett. Nem kell az elkészítéséhez sok időt tölteni a konyhában, gyorsan elkészülhetünk ezzel a finom, vidám, színes lepénnyel.
img_4934.JPG

Hozzávalók

A tésztához:

- 20 dkg teljeskiőrlésű liszt

- 10 dkg vaj

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- kevés langyos víz

A töltelékhez:

- mirelit zöldségek: brokkoli, sárgarépa, karfiol /ezt természetesen ízlésünk szerint bővíthetjük még egyéb zöldségfélékkel/

- néhány koktélparadicsom

- 2 db egész tojás

- 2 dl tejföl

- 1 dl tej

- 20 dkg reszelt sajt

- csipetnyi só, őrölt bors, reszelt szerecsendió

A tésztához valókat összegyúrtam és egy jól formázható, jól gyúrható tésztát kaptam. Ezt kerekre nyújtottam , majd vajjal kikent kerámia piteformába tettem. Előmelegített sütőbe helyeztem és kb. negyedórát elősütöttem.

Közben elkészítettem a tölteléket. A mirelit zöldségkeveréket enyhén sós vízben megfőztem, vigyázva, hogy ne főjön szét a zöldség, hanem szépen egészben maradjon. Amikor megfőtt, akkor leszűrtem.  2 db egész tojást, 2 dl tejfölt, 1 dl tejet összekevertem, hozzáadtam a 20 dkg reszelt sajtot, pici sót, borsot, reszelt szerecsendiót.

Az elősütött tésztára rátettem a megfőtt zöldségeket, ráöntöttem a sajtos keveréket. Daraboltam rá egy kevés hideg vajat is. Feldíszítettem a  koktélparadicsommal, ami piros színével még tovább élénkítette a lepény színeit. A sütőbe visszatéve együtt még félóráig sütöttem.

Meg voltam elégedve az eredménnyel. :) Igazán finom  és élénk színű lepény lett belőle. A tésztája roppanós, a töltelék zamatos, ízletes. 

dsc_3080.JPGLehet tálalni vacsorára, de lehet önálló fogás az ebédre is.
img_4982.JPGMegehetjük a szabadban is, mint ezt én tettem az Ipoly partján túrázás közben.

Mindenkinek jó túrázást, vidám sütés-főzést! 

A Murányi Vénusz váránál

Murány várát vadregényes környezete és viharos történelme miatt méltán nevezhetjük a Kárpát-medence egyik legromantikusabb építményének, mely 935 méter magasságban a Cigánylány nevű hegycsúcsra épült a XIII. században.

"Gömör bércei közt magas Murány vára .....Magas és meredek, fölnyúl a fellegig, 
Tán még a villám is alatta születik"  /Petőfi Sándor: Szécsi Mária/. 

Valóban rendkívül meredek sziklák tetejére építették ezt a várat, amely emiatt nehezen megközelíthető, de nagyon jól védhető volt, a várból ellenőrizni tudták a teljes környéket. Ide még az élelmet is kötéllel és lánccal húzták fel, ez a hely, a "Lift" most is látható a várfalnál. 

 

img_0420_1.JPGLélegzetelállítóan szép a kilátás a várból - innen nagyon  messzire lehet ellátni, a középkorban pedig meg lehetett figyelni a vár felé érkezőket.

A magyar történelem sok neves szereplője megfordult ebben a várban, de Murány várának említésekor mégis Széchy Mária és Wesselényi Ferenc nádor regényes szerelme jut eszünkbe legelőször. 

Többen is megénekelték ezt szerelmi történetet. Gyöngyösi István írt híres elbeszélő költeményt "Márssal társalkodó Murányi Venus" címmel /1664/, majd Petőfi Sándor és Arany János is megírta ezt a romantikus szerelmet és a murányi vár ostromát.

"Gyönyörű szép asszony, szép mindenek felett!" - ennek a Petőfi által is gyönyörűnek jellemzett asszonynak kalandos és regényes volt az élete. 1610-ben született Rimaszécsen, 17 évesen feleségül ment Bethlen István váradi főkapitányhoz, aki azonban 5 évvel a házasságkötésük után meghalt. Ekkor az ifjú özvegy Mária 1634-ben Kun István szatmári főnemes felesége lett, de tőle három év után elvált. Mária ekkor költözött a Murányi várba, mely az ő és két lánytestvére birtokában volt. A lánytestvérek férjei azonban ki akarták semmizni Máriát az örökségéből és ez nagyon nem tetszett a maga korában igazán karakán szépasszonynak. Kemény, határozott nő  lehetett, hiszen volt ereje abban a korban elválni. Feljegyezték róla, hogy sokszor járt nadrágban és úgy ülte meg a lovat, mint a férfiak. Szövetkezett hát 1644-ben gróf Wesselényi Ferenc füleki várkapitánnyal, akinek  a katonáit bejuttatta a várba úgy, hogy előzőleg leitatta a vár őrségét. Wesselényi Ferenc így hozzájutott Murány várához és még Máriát is feleségül vette. A Széchyek ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívei voltak, de Mária ezzel az akciójával Habsburg kézre juttatta a várat. III. Ferdinánd - a Habsburg uralkodó - Máriát és Wesselényi Ferencet tette meg a vár és a hozzá tartozó hatalmas birtok tulajdonosaivá, majd később kinevezte Wesselényit az ország nádorává. A történelem kereke azonban sokszor fordul az ellenkező irányba így Wesselényi is szembefordult a Habsburgokkal és a nevével jelzett összeesküvés élére állt. Az összeesküvést leleplezték, vezetőit kivégezték. Wesselényi is erre a sorsra jutott volna,  de ő még 1667-ben, a letartóztatása előtt meghalt. Murány várát 1672-ben a habsburg seregek elfoglalták és a vár úrnőjét, Széchy Máriát elűzték birtokáról. Kőszegen élt száműzetésben, ott is halt meg 1679-ben. Ilyen szomorú véget ért ennek a különös, merész, híresen szép asszonynak az élete.

1702-ben tűzvész pusztított a várban, de akkor még újjáépítették a megrongálódott épületeket. A vár a 18. század elején egy ideig kuruc kézen volt, 1706-tól Bercsényi Miklós, Rákóczi főgenerálisa birtokolta a várat, aki a magyar koronát is itt őriztette. Később a Koburg családhoz került - ennek bizonyítékát láthatjuk a várkapunál lévő feliraton. Később a tulajdonosai fokozatosan elhagyták a várat, nem fejlesztették, idővel rommá vált. Az egykori hatalmas erődítmény, a paloták maradványai azonban most is lenyűgözőek és tanúskodnak történelmünk mozgalmas korszakairól.  img_0452.JPGA vár meredek falai és a környező hegyek

"Az ágyúgolyó is félúton leszédül:
S szárnya-szegve hull le légi ösvenyérül,
Vagy a sziklafalba ütve olykor magát,
Széjjelzúzza benne kemény vas homlokát." /Arany János: Murány ostroma/

szechy_maria_szines.jpgSzéchy Mária (1661). Egykorú festmény az Esterházyak fraknói (Fraknó/Forchtenstein, Ausztria) várkastélyában. wesselenyi_ferenc.jpg Gróf Wesselényi Ferenc nádor /1605 - 1667/, Murány várának és Széchy Mária szívének meghódítója

muranyi_vanusz_elso_kiadas.jpg

Gyöngyösi Murányi Vénusza első kiadásának címlapja /1664, Kassa/img_0170.JPGA várhoz vezető túraútvonal kezdete Murányalja település szélén

Mi a tavalyi évben egy meleg augusztusi hétvégén mentünk fel a várhoz. Régóta kíváncsi voltam erre a legendás várra és nem csalódtam, rengeteg meglepetés ért ezen a napon. Jól járható és jól jelölt útvonal visz fel a várhoz, amelynek minden oldaláról olyan csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre, amelyre nehéz szavakat találni. A vár területén persze romosak az épületek maradványai, de a sok árnyat adó fa, a különleges virágok, növények miatt úgy éreztem, mintha egy hatalmas parkban sétáltam volna. Ebben a környezetben könnyű elképzelni azt, hogy ugyanitt jártak a magyar történelem nagy alakjai is, így egészen sajátos hangulata lett a túránknak.

A férjem és túratársam - igazi férfiember lévén - a nap végén kinyilatkoztatta, hogy nem tudja, mennyit ért Széchy Mária szoknyája, de ezért a várért érdemes volt küzdenie Wesselényinek.  :)

 

img_0316_1.JPGA terület térképemurany_terkep.JPGMurányalja település Breznótól keletre 40 km-re található. Murány várának megtekintését összeköthetjük a Dobsinai-jégbarlang meglátogatásával, amely innen még 47 km-re nyugatra található.

A várhoz Murányalja /szlovákul Muráň/ településről indul a túraútvonal. A faluban is jól ki van táblázva a várhoz vezető út, az erdő mellett egy kis parkoló is található.img_0176.JPGHatalmas fák között, kezdetben szelíden emelkedő.....img_0191.JPG......majd egyre meredekebbé váló úton jutunk egyre feljebb.img_0202.JPGA meredek részeken vékony a földréteg, gyakran jelenik meg a sziklaalap a felszínen. Több hegyi és magashegyi növénnyel találkozhatunk itt. illatos_csengettyuvirag.JPGIllatos csengettyűvirág

Számomra a legnagyobb meglepetés ez a különös megjelenésű, nevében is szép, illatos csengettyűvirág volt. Ez a jégkorszaki reliktum faj Magyarországon is ritka, védett, eszmei értéke 250.000 forint.enyves_zsalya.JPGEnyves zsályaimg_0206.JPGKányabangitaimg_0253.JPGItt még a fák is különleges módon nőnekimg_0256.JPGBékabogyóimg_0275.JPGKányaharangvirágimg_0604_2.JPGSzomjoltó tiszta vizű forrás img_0301.JPGA vár közelében következik a legmeredekebb szakaszimg_0300.JPGKövessük a jelzést és.....img_0302_1.JPG.....egy igazi meglepetés vár a nyári kánikulában: sör, kávé, tea, sült kolbász, káposztaleves - testnek és léleknek is jól esik ilyenkor.

img_0303.JPGNépszerű is ez a büfé, ahol megfigyelésem szerint a sörnek volt a legnagyobb sikere.img_0312.JPGAz 1840-es években építtette ezt a turistaházat a vár közelében Koburg hercege. Petőfi Sándor is járt itt 1846. július 14-én. img_0334_1.JPGA várkapu előtti meredek sziklalépcsők
img_0593.JPGA vár kapuja murany_vara_a_17_szazadban.jpgMurány a XVII. században /fametszet/

"Álla még Murányvár szűzi épségében
Hozzáférhetetlen szikla tetejében,
Kevélyen tekintett völgye lapályára" /Arany János: Murány ostroma/img_0349_1.JPGA várkapun belépve tágas tereket találunk, olyan, mintha egy hatalmas parkban sétálnánk. img_0369.JPGA vár épületeinek maradványai img_0360_1.JPGA várfal egy részeimg_0348_1.JPGVan némi állagmegóvásimg_0362.JPGA vár - teknősbékára hasonlító - alaprajzaimg_0378.JPGA kincstárurge.JPGA vár jelenlegi lakói...urge_kukucs_1.JPGÜrge a vár kövei között

Néhány éve sikeres ürgevisszatelepítési program kezdődött a Murányi-fennsíkon. Ezekből az ürgékből néhányan a várba is beköltöztek. img_0385_2.JPGA paloták maradványai 

A vár udvarán is sok, a Murányi-fennsíkra jellemző növényt találunk. img_0392.JPGKárpáti sisakvirágnegylevelu_farkasszolo.JPGNégylevelű farkasszőlőimg_0387.JPGA vastag falak próbálnak dacolni az idő múlásávalimg_0400.JPGA középkori lóistálló helyeimg_0433_1.JPGA várfal egy része a Cigánylány bástyánálimg_0431_1.JPGKilátás a Cigánylány bástyátólimg_0449_1.JPGA Koháry-palota maradványai....img_0474.JPG

img_0476_2.JPG

 img_0470_1.JPGKilátás a paloták falai mellőlimg_0492.JPGA 15. - 16. századi reneszánsz kápolna maradványai img_0516_1.JPGA törökök támadásai ellen épített bástyaimg_0525.JPGA törökök ellen megerősített falakimg_0527.JPGKilátás a bástyárólimg_0532.JPGA Murányi-fennsík

img_0536.JPGVárfal, a gyilokjáró maradványaivalimg_0567.JPGA tűzoltók szobájaimg_0556.JPGA lift - ezen a részen húzták fel köteleken és láncokon az élelmet a várba.img_0559.JPGA lift helye

img_0560.JPGKilátás a lift mellől - valóban szédítő a várfal mélységeimg_0573.JPGSzéchy Mária ülőhelye

A várnak ezen a részén erősen fűszeres illat volt a nyári melegben. Olyan volt, mintha egy mediterrán fűszerkertben sétáltunk volna. Egyébként a paprikát Széchy Mária honosította meg Magyarországon, így biztosan termesztették ezt az akkor különlegességnek számító növényt is a vár területén.img_0540.JPGSzurokfű /oregano/img_0545.JPGHegyi hagymaimg_0551.JPGMéregölő sisakvirág

"Kétszáz esztendővel utóbb, hogy itt jártam, 
Híre sem volt többé az egykori zajnak. 
Az elhagyott, az elpusztult Murányvárban 
Vadrózsa-bokrok közt halk szellők susogtak. 
Letörtem egy rózsát s magammal hoztam őt... 
Talán a szép asszony szíve porábul nőtt... - 
 
Szatmár, 1847. augusztus 29-e előtt" - Bizony, már Petőfi is "elpusztult"-nak találta a várat, így van ez most is. Mégis érdemes meglátogatni, mert falai között sétálva gyönyörködhetünk a páratlanul szép kilátásban, a Murányi-fennsík mészkőhegyeinek és hatalmas erdőségeinek látványában.

Forrás: wikipédia, Acsády Ignác: Széchy Mária

Ezért szép a január

A január csodaszép tud lenni. Sokan nem szeretik a telet, így a januárt sem. Hideg van, havat kell lapátolni, a nagyvárosokban szürke latyak marad csak többnyire a hóból, stb... Én szeretem a januárt a kristálytiszta levegő, a vakító hó, az izzó naplementék és még sok minden miatt. Megmutatom, hogy én milyennek láttam az utóbbi években a januárt.
img_8604.JPGJanuár -  puha hótakaró hatalmas fenyők, kristálytiszta levegő, napfény - igaz, hideg van, de ez így szép. /Vepor hegység/img_4202_1.JPGJanuári napsütésben /Vepor hegység/img_4120.JPGNaplementekor érkező hófelhők találkozása az izzó égbolttal /Ipoly mentén/img_4100_1.JPGLángoló naplemente /Ipoly mentén/img_4138.JPGImpesszionista naplemente ártéri japán keserűfűvel/Ipoly mentén/img_1282_1.JPGNaplemente a Börzsönybenimg_0212.JPGNaplemente a ködös réten /Ipoly mentén/img_8226_3.JPGJanuári hold - egy igazi fagyos esténimg_4190.JPGA hó alatt is van élet /Vepor hegység/img_0244.JPGA mohák januári élete /Börzsöny/img_8471.JPGMókás manósapkában a bojtorján /Vepor hegység/img_4238.JPGÉrdekes jégformák tudnak kialakulni a patak felett /Vepor hegység/img_8889.JPGJégcsapok /Mátra/
img_4255.JPGJanuári teázás - ilyenkor igazán jól jön a forró tea! /Vepor hegység/img_4284_1.JPGJanuárban, ha elfáradunk, akkor szánkón folytathatjuk az utunkat. /Vepor hegység/sdc13785.JPGVastag hópaplan borít mindent /Pol'ana hegy/sdc13795.JPGIdeális terep a téli sportokhoz /Pol'ana hegy/dsc03520.JPGDrégely vára januárban

img_8794_1.JPGHollókő vára januárbandsc03580.JPGA párhuzamosak a végtelenben találkoznak - remélem, hogy ez a vonatsínekre nem vonatkozik! /Nógrád megye/
img_0746_1.JPGFelemelő a fenyők látványa /Nyugati-Tátra/img_0739_1.JPGEz egy jégcsepp, nem esőcseppimg_8854_1.JPG"Megterítve"img_8908.JPGNagy hóban gyalogolhatunk az Országos Kéktúra útvonalán a Mátrában.img_9095.JPGKözép fakopáncs. Januárban jobban észre lehet venni a madarakat, mivel nem takarják el őket a fák lombjai. fenyorigo.JPGSzomjas fenyőrigóimg_5694.JPGTengelicenekes_hattyuk.JPGÉnekes hattyúkimg_8292_1.JPGNem könnyű ilyenkor élelemhez jutni az őzeknek sem.img_6087_1.JPGTalálkozhatunk szarvassal,vaddisznoek.JPGvagy akár vaddisznókkal,img_0851.JPGés januári kisbáránnyal is.
img_0591_1.JPGJégrácsok fogságábanimg_8059.JPGZúzmara és -14 fok, de ilyenkor a legszebbek a fák. /Ipoly mentén/img_1243.JPGMegépíthetjük a legkisebb hóembert /Börzsönyben/img_8198.JPGNaplementekor nagyra is nőhetünk. /Ipoly mentén/sdc14957.JPGGyalogolhatunk a frissen leesett hóban /Drégely várához/

Ugye, hogy mennyi szépség van a január hónapban? 

Kívánom, hogy minél többen találjanak hasonló januári élményeket!

 

 

Szilveszteri túra a hó birodalmában

 A 2018-as év utolsó túráján szilveszterkor a Magas-Tátrában voltunk és egy csodálatos túrát tettünk a Tarajkától a Rainer-menedékházhoz, majd a Tar-patak mentén vissza a Tarajkára.

Már induláskor hatalmas havazással lepett meg minket a természet és ez csak erősödött az utunk alatt, időnként erős hófúvássá változva.

Varázslatosan szép ilyenkor a Magas-Tátra, hatalmas hópaplan borít be mindent: a sziklákat, a Tar-patak medrét, a korábbi viharok okozta fenyőpusztulások emlékeit. A hó birodalmában most minden megszépül.img_3860.JPGSerpa  - a télen is működő menedékházhoz most is serpák visznek fel mindent.img_3816.JPGTélen könnyebb a túraútvonalon járni, mert a hó fedi be a sziklás talajt.img_3826.JPGVan, aki síléccel túrázikimg_3829.JPGVan, aki szánkóval....img_3876.JPGVan, "aki" 4 lábon, vidáman, természetesen az alkalomhoz öltözve.img_3835.JPGUtánpótlás - alig látszik ki a nagy hóból.img_3842.JPGAhol a fenyők az égig érnek.img_3861.JPGAz erős havazásban még a hegyek is alig látszanak.img_3905.JPGA Rainer menedékház /1301 méteren/ méltán népszerű a túrázók között.img_3871.JPGHóból készült hatalmas betlehem a Rainer menedékház mellett.img_3892.JPGÉrdemes betérni a menedékházba 1-1 csésze Bylinkový čaj.ra, vagyis tátrai gyógynövényekből készített gyógyteára, de van itt mindenféle egyéb itóka, alkoholos is. :)

Igazi nemzetközi társaság gyűlt össze a Rainer kunyhóban. Azonnal megtudtuk, hogy miként köszöntik az új évet a németek és az angolok, a lengyelek. /Frohes neues Jahr, Happy New Year, Szczęśliwego Nowego Roku! /

Szlovákul nem volt könnyű megjegyezni - útközben sűrűn gyakoroltuk a szembejövők nagy örömére -, de sikerült szlovákul is kimondanunk: "Šťastný nový rok!"  Egy fiatalokból álló szlovák csapatnál ezzel akkora sikerünk volt, hogy egy darabig együtt jöttek velünk az úton, sűrűn mondogatva, hogy "Szia magyar"! Közülük volt, aki már kellően alapozott a szilveszteri hangulatra Tátrateával, így az erősebb emelkedőkre úgy futott fel, mintha motorbiciklin ült volna, még berregett is hozzá. :D Hihetetlen volt, de nem törte össze magát! dsc_2911.JPGNézzünk fel a fejünk fölé is, egész gyűjtemény van itt kolompokból és régi hegymászó felszerelésekből.img_3909.JPGA Rainer kunyhó szinte eltörpül a magas hegyek előtt.img_3913.JPGA hófalban kanyarog az út a Tar-patak mellett.img_3914_1.JPGA Tar-patak ünnepi habcsók köntösben.img_3921_2.JPGItt a hó alatt, a sziklák között bujkál a Tar-patak.img_3932.JPGHíd a Tar-patakonimg_3935_1.JPGA Tar-patak völgye - a fotó jobb oldalán a híd -, még a hatalmas hó alatt is látszik a vihar által kidöntött fenyők tömege.img_3947_2.JPGAmikor már felfelé haladunk a Bilik-menedékház felé, persze a havazás csak tovább erősödik.img_3950_1.JPGEgy kis élénk színfolt a nagy fehérségben - útjelzésimg_3957.JPGFenyők téli ruhábanimg_3968.JPGAz áfonya kikukucskált a hó alól.img_3948.JPGA mohák télen is zöldítenek.img_3928.JPGPirosít a fürtös bodzaimg_3974.JPGMementóimg_3970.JPGKristálytiszta hó, kristálytiszta levegőimg_3973.JPGA szikla ünnepi füzéreimg_3976.JPGA Bilik-menedékház előttimg_3989.JPGA Szilágyi Dezső emlékkilátónál tartsuk be a sebességkorlátozást! :)dsc_2932.JPGTarajkán ezen a télen is építettek jégtemplomot. Ezúttal a római Szent Péter székesegyház volt a mű ihletadója.img_4013.JPGAz Ótátrafüred /Stary Smokovec/ feletti Tarajkára /Hrebienok/ felmehetünk gyalog is, de kellemesebb feljutni a félóránként induló siklóvasúttal.dsc_2918.JPGMi remekül éreztük magunkat ezen az úton. 

Mindenkinek élményekben, túrázásokban gazdag boldog új évet kívánunk! 

Ez egy állati év volt!

Ez egy állati év volt! Sok szempontból persze, de most azt mutatom meg, hogy melyek voltak a számomra legérdekesebb állatok, amelyekkel 2018-ban a túrázásaim során találkoztam. sdc19393.JPGZerge a Magas-Tátrában

Beszédes zergetekintet: "Hát, te mit keresel itt, ahol csak a zergék járnak?" 

Irigylem a zergéket, amiért ilyen biztonságosan járnak a sziklákon, a rugalmas anyagú és sajátos kialakítású patájuknak köszönhetően. img_7940.JPGRóka a Magas-Tátrában, a Rainer menedékház közelében

Ezt a rókát gyakran lehet látni, mert évek óta a Magas-Tátrában a Rainer és a Zamkovszky-menedékház közötti területen él, hozzászokott a túrázókhoz. img_7775.JPGSzarvas Tátralomnicon

Tátralomnic szélén leültem egy padra, megfordultam és ott állt mögöttem egy szarvas. Nem tudom, hogy melyikünk lepődött meg jobban? Annyira valószínűtlen volt a helyzet, hogy először azt gondoltam, hogy egy dekoráció, csak egy szobor. Aztán, a "dekoráció" elsétált, én pedig örültem, hogy ilyen közelről láthattam egy szarvast.
szarvasok_4.JPGFiatal hím szarvasok a Cserhátban

Akkor is alaposan meglepődtem, amikor a Cserhát hegyei között járva a fák közül előttem vágtattak ki a szarvasok.img_5372_1.JPGMagas-Tátra: egy korai indulás jutalma volt ez a találkozás.feher_damszarvas.JPGFehér szarvas - Bozók vára /Szlovákia/ közelében pillantottam meg ezt az igazi ritkaságot és mesebeli szépséget.img_7679.JPGFenyőrigó  a Magas-Tátrábanimg_5691.JPGFenyőrigó az Ipoly menténimg_2174.JPGDolmányos, vagy más néven kálomista varjú a Kopaszi-gáton, Budapesten

Ez a példány annyira megszokta az embereket, hogy a Kopaszi-gát egyik büféjének rendszeres látogatója lett. Én is ott találkoztam vele, a vendégek asztalai között járkált és elfogadta a neki juttatott finom falatokat. img_3035.JPGVetési varjú, vagy más néven pápista varjú az Ipoly mentén

A dolmányos és a vetési varjú nem csak a színeiben, hanem az életmódjában is különbözik egymástól. A vetési varjú télre érkezik hozzánk az északi országokból, a dolmányos egész évben nálunk van, többnyire városlakó madár lett. A vetési inkább csak növényevő, míg a dolmányos varjú étlapján sokféle állati eledel is szerepel. 

Így ír róluk Jókai Mór A barátfalvi lévita /Farkasvadászat/ című kisregényében:

"A varjúk, lehettek ötvenen is, mind megszálltak azon az egyetlen kimagasló vén bükkfán. Kálvinista varjúk voltak. Így hívja őket a népajk azért, hogy ezek hússal élnek (odaértve a férgeket is), megkülönböztetésül a pápista varjúktól, akik a vetést eszik. Amazok egészen feketék, emezeknek a hátuk szürke."urge_kukucs.JPGKukucskáló ürge Murány várábanurge.JPGÜrge a murányi várban

A murányi vár romjai között, a kövek között ürgék élnek.  A Murányi fennsíkon néhány éve sikeres ürge-visszatelepítési program zajlik, közülük néhányan a várba is beköltöztek. img_9998.JPGZöld gyík - Torna vára

Örültem, amikor megpillantottam a tornai vár szikláján napozó csodaszép zöld gyíkot. Alsó állkapcsának türkiz színe jelzi, hogy éppen párzási időszaka van.img_4436.JPGEz a zöld gyík a Sas-hegyen /Budapest/ napozott.img_1009_1.JPGSzalamandra a Medves-fennsíkon

Legkedvesebb lepkés találkozásaim:img_9871_1.JPGFecskefarkú lepke a Jávor-völgyben /Bélai-Tátra/c-betus_lepke.JPGC-betűs lepke a Duna mellett, a Római-partonzebra_bagolylepke.JPGZebra-bagolylepke a töki romtemplom mellettkis_szinjatszolepke_4.JPGKis színjátszólepke a Duna mellett, az ártéri területensakktablalepke.JPGSakktábla lepke a Kőhegyen /Visegrádi-hegység/

Van néhány olyan madár, amellyel csak 2018-ban találkoztam először. Megmutatok közülük néhányat.img_6405_1.JPGNádirigó az Omszki-tónálimg_6394.JPGSzárcsa, szintén az Omszki-tónálimg_5915_1.JPGNagy őrgébics az Ipoly mellett, nálunk téli vendég40525842_1854486311253578_1388066823714373632_o.jpgKenderike /hím/ Krasznahorka vára közelében35056325_1718847754817435_7867345630513856512_o.jpgFiatal füstifecskék az Ipoly menti rétendarvak.JPGDarvak esti behúzása a Szeged melletti Fehér-tónálimg_1789_1.JPGDarvak reggeli kirepülése a Szeged melletti Fehér-tónálimg_6585.JPGHattyú az Ipoly menténnyari_lud_csalad_1.JPGNyári lúd család a Velencei-tónálvadkacsa_balettozo.JPGKedvenc balettozó vadkacsám a Dunánálmezei_verebek.JPGMezei verebek a Velencei-tó mellett - őket sokat lehet látni, de itt volt alkalmam alaposabban megfigyelni őket.

Volt idén néhány meglepő kisebb állati találkozásom is:lapi_szitakoto_larvaja_kolon-to.JPGEgy veszedelmes ragadozó, a lápi szitakötő lárvája /Kiskunsági Nemzeti Park, Kolon-tó/koronas_keresztespok_2.JPGKoronás keresztespók - Vepor hegység /Szlovákia/pannoncsiga_mini.JPGMini Pannon csiga az Ipoly közelében

harsbodobacs.JPGHársbodobácsok Óbudán - érdekes jelenség img_1003.JPGKárpáti kék meztelencsiga /Pol'ana hegy, Szlovákia/img_3350_1.JPGTéli szúnyog Buják váránál, a hó tetején. Vigasztaló, hogy nem csíp, nem minket esznek, hanem az avarban a korhadó szerves anyagok szerepelnek az étrendjükben.img_2885_masolata_2_1.JPGHód az Ipoly folyóban - a fák törzsén régóta látom a rágásai nyomát, de csak idén láttam először eurázsiai hódot.

A legkedvesebb állati találkozásaim azok, amikor őzekkel találkozom. Itt most csak megmutatok néhány ilyen találkozást.img_2970_1.JPGŐz, naplementében egy Ipoly menti rétenimg_5635_masolata.JPGKetten, szintén az Ipoly közelébenimg_3512.JPGAmikor többen vannak, szintén az Ipoly mellettimg_0610_masolata_1.JPGA 2018-as év legállatibb találkozása: a medvecsalád előttem ment át a túraúton az Ipoly folyó forrása felé /Szlovákia/

Minden kedves olvasómnak kívánok sok "állati" élményt a következő évre is!

A természet mindig szolgál meglepetéssel és a legnagyobb élmény az, ha az állatokat a természetes környezetükben tudjuk megfigyelni.

Mindenkinek jó túrázást, boldog új esztendőt kívánok! 

Együk meg a karácsonyfát!

Idén úgy döntöttem, hogy újítok és megesszük a karácsonyfát. Jelentem, hogy nagyon finom volt. Belül sajtos, krémes, kívül roppanós.

img_3494.JPG

 

A tészta hozzávalói:

- 250 g teljeskiőrlésű liszt

- 5 dkg vaj

- 10 dkg libazsír

- 1 egész tojás 

- 1 tasak szárított élesztő

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- kevés só

- 2 - 3 evőkanál tejföl

- kb. 1 dl víz

Töltelék:

- bármilyen sajtkrém

- 10 dkg reszelt sajt / én vegyesen használtam trappistát és parmezánt/

A tészta tetejét kenjük meg 1 tojássárgája és kevés tej keverékével.

A tészta hozzávalóit összegyúrtam és  kb. félórára a betettem pihenni a hűtőbe. Ezalatt lereszeltem a sajtokat. 

A tésztát 2 részre osztottam és 2 db lapot nyújtottam belőlük, mindegyikből kivágtam 1-1 fenyőformát.

Az egyik fenyőforma lapot sütőpapírral bélelt tepsire fektettem és megkentem a sajtkrémmel, megszórtam reszelt sajttal. Ráhelyeztem a második fenyő alakú tésztalapot, majd éles késsel vízszintes irányban bevagdaltam és az így kialakult csíkokat megtekertem. Ezután már csak a felvert tojássárgájával kellett megkennem és az előmelegített sütőben megsütnöm. Kb. 30 percig sütöttem 180 fokon, majd még 10 percig 160 fokon. A sütési időt több tényező is befolyásolhatja, ezért nézzünk rá időnként a tésztánkra.img_3478.JPGSütésre előkészítve. 

A maradék tésztából készíthetünk pogácsát, vagy akár sajtos rudakat is.

Mindenkinek jó karácsonyi készülődést kívánok! :)

 

 

10 perces gesztenyegolyó, ami energiát ad a hidegben

Odakint -6 fok van, már készülünk az egész napos túrára az Ipoly mellé a Páskom-legelő tanösvényre, minden bepakolva a hátizsákba, a férjem éppen a termoszba készíti a forró teát és egy kisebb termoszba a forró kávét, amikor rájöttem, hogy a kávé mellé nincsen desszertünk, az ugyanis elfogyott az előző napon. Márpedig milyen kávézni egy rét közepén a zimankós télies hidegben desszert nélkül! :)

Úgy kalkuláltam, hogy mire a tea és a kávé elkészül, akkorra én is készen leszek. Erről az elhatározásomról hallgattam, mert tudtam, hogy túráim társa hitetlenkedve és némi kétkedéssel fogadta volna az ötletemet. Persze a munkafázis folyamatait mégsem tudtam eltitkolni, így hamar rájött, hogy mi is történik  a háta mögött. Azonban sikerült nagyon gyorsan befejeznem, valamint ő lehetett a főkóstoló, az eredmény pedig meggyőzte arról, hogy érdemes volt elkészíteni ezt a finomságot, amit valóban nagyon jólesett a hideg szélben megenni.

Hozzávalók:

- 1 csomag mirelit natúr gesztenyemassza /200 g/

- aszalt áfonya /100 g/ 

- 6 db aszalt szilva

- 2 evőkanál zabpehely

- 1 evőkanál holland kakaópor

- 1 kávéskanál fahéj

- 1 csipetnyi őrölt szegfűszeg

- 1 evőkanál rum

- kókuszreszelék 

 

img_2774.JPGSíkesztyűben is lehet gesztenyés golyót enni.

Az elkészítése nagyon egyszerű. 

A mirelit gesztenyemassza ment a mikróba egy műanyag keverőtálban, hogy minél előbb formázható legyen. /Amennyiben több időnk van, akkor szobahőmérsékleten engedjük ki./ Közben az aszalt áfonyát és a szilvát /ennél nézzük meg, nem maradt-e benne mag/ késes aprítóba tettem, néhány másodperc aprítás után hozzátettem a gesztenyemasszához a többi hozzávalóval együtt. Az aszalt gyümölcsök elegendő édességet biztosítanak, így még mézet sem tettem hozzá, de aki édesebben kedveli, az tehet bele mézet, vagy egyéb édesítőszert. A tálban jól összekevertem, majd vizes kézzel kis gombócokat formáztam és kókuszreszelékbe forgattam őket. 

Ennyi volt, teszteltük, vagyis megkóstoltuk, bedobozoltam, ment a többi elemózsia mellé a hátizsákba és indultunk is a rétre - túratársam szerint - "megfagyni".  Igazán nagy élmény a hidegben valami nagyon finommal megjutalmazni magunkat! :)


img_2771.JPGEgy doboznyi finomság. Lehetnek mínuszok, lehet metsző szél - a kávéhoz desszert kell! :)img_2962.JPGKellemesebb körülmények között, otthoni melegben egy csésze kávé mellé is kiváló.

Ellenőrzésképpen a héten ismét elkészítettem a gesztenyegolyókat úgy, hogy közben figyeltem az órát, hogy valóban belefér-e a 10 percbe az elkészítési idő. Nos, igen, hajszálpontosan 10 percig tartott. Egyedül a mosogatás nem fért bele ebbe az időtartamba, na, de az minimális, hiszen csak a késes aprítót és egy keverőtálat kellett elmosogatni. :)

Ezek a gesztenyés golyók nem csak akkor készíthetőek, ha túrázni indulunk, hanem remek vendégváró csemege is lehet.

Jó kirándulást, jó kávézást! 

Felhők felett a Macskalyuki tanösvényen

Október utolsó szombatján egy nagyon izgalmas vidéken kirándultunk, a Somoskői Nemzeti Természeti Rezervátum területén. Itt található a Macskalyuki és a Somoskői tanösvény is, melyeket bejárva megismerhetjük a körülöttünk lévő hegyek vulkáni eredetét, a somoskői várat és az itt működött kőbányákat.

Olyan volt ez a túra, mint egy misztikus időutazás. Ezt az érzetet csak felerősítette az időjárás, amely esővel és hatalmas felhővel lepett meg minket. 

Most mintha a csend birodalmában jártunk volna, pedig ez a terület régebben igencsak hangos volt. Évmilliókkal ezelőtt a vulkánkitörések miatt, a törökök támadása idején az ágyúdörgések hangjától, a 19. század végétől pedig a bányászati tevékenység miatt volt hangos ez a vidék.img_1240.JPGA felhők fölött "lebegő" somoskői vár, mely mögött éppen csak sejlik a salgói vár.img_0874_1.JPGA terület térképe

Túránk kiindulópontja szlovák-magyar határtól 3 km-re lévő Sátorosbánya /Siatorska Bukovinka/ településtől 2 km-re kialakított parkoló volt. Itt találunk egy fogadóépületet és egy remek játszóteret is padokkal, asztalokkal, tűzrakóhelyekkel. img_0889.JPGA fogadóépület, ahol somoskői várba szóló belépőjegyet is meg lehet vásárolni.img_0902.JPGHangulatos játszótér - az eső miatt most üresen.img_0905.JPGA 2 tanösvény az út feléig együtt halad. A sárga a Macskalyuki, a zöld a Somoskői tanösvényt jelzi.img_0909_1.JPGAki csak a Macskalyuki tanösvényt akarja végigjárni, az a bal oldali sárga jelzésen indulhat a hegyre felfelé, aki Somoskői tanösvényt is meg szeretné ismerni, az a jobb oldali zöld jelzésű úton induljon el, mi is így tettünk.img_0893.JPGAz útvonal térképe

A "P" - Parkoló jelzéstől indul jobb oldali irányba a Somoskői tanösvény /zöld jelzés/, majd félúton találkozik a Macskalyukhoz vezető tanösvénnyel /sárga jelzés/. 

A Macskalyukra vezető tanösvény 2,5 km hosszú és 100 méter szintkülönbségű. Az útvonal mentén elhelyezett tájékoztató táblák segítségével megismerhetjük a táj természeti értékein kívül a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. A lávatakaró földtani bemutatása mellett az egykori itteni bányásztelepülésnek is emléket állítanak. 

A Somoskői tanösvény 1,6 km hosszú szakaszán 8 megálló van, szintkülönbsége 106 méter. Felvezet a vulkáni csúcson épült somoskői várhoz, mely az itteni bazaltoszlopok felhasználásával épült a 13-14. század fordulóján. A vár alatti részen található a különleges bazaltömlés /bazaltorgona/ és a kőtenger is. 

img_0928.JPGSátormegi patak

A Sátormegi patak Magyarországon, a Medves nyugati peremén ered. A patakparton az égerek és a füzek a legjellemzőbb fajok. Utunk egy részén e patak mellet haladunk. A Medves fennsík nyugati lábánál forrásgyepes társulásokkal források fakadnak, melyek kiváló élőhelyet biztosítanak a kétéltűek számára, így megtalálható itt zöld levelibéka,  a gyepi béka, de a folyami rák is.img_0919.JPGA Somoskői tanösvényenimg_0921.JPGVastag őszi avaronimg_0923_1.JPGTavacskák

Ezeket a kis tavacskákat a XX. század elején építette ki a bányatársaság halnevelés céljából. 2000-ben, a felújításukkor a kifolyónál hallépcsőt alakítottak ki, hogy a vízi állatfajok a mesterséges akadályokon átjuthassanak.img_0926.JPGKrúdy forrás

A forrás vize pedig a Macskalyuk lávatakarójának törmelékforrásából érkezik. Névadója Dr. Krúdy Gábor /1929 - 1997/ archeológus, természetvédő, környezetvédő, akinek jelentős szerepe volt a somoskői vár felújításában.img_0943.JPGA várhegy északi oldalán idős bükkös és tölgyes-gyertyános található, amelyben a legidősebb példányok kora meghaladja a 150 évet. 1954 óta senki nem avatkozik be az erdő természetes életébe. A kidőlt fák rovarok és gombák lakóhelye. 

Az egész út alatt erős gombaillata volt az erdőnek, találtam is néhány szép gombát.img_0954.JPGPetrezselyemgombaimg_0966.JPGGyűrűs fülőkeimg_0968.JPGEgyrétűtaplók
img_0958_1.JPGÚtkereszteződés.

Amennyiben fel akarunk menni a várba is. akkor a zöld jelzést kövessük és egyenesen menjünk. Aki a Macskalyuki bányákhoz akar eljutni, az balra induljon el, a sárga jelzést követve. Mivel mi már sokszor voltunk a várnál, most a sárga jelzésen haladtunk tovább az esőben.img_0960.JPGA zöldön 17 perc múlva a várhoz, a sárga jelzésű úton 20 perc múlva a Macskalyuki bányához /Macacia/ jutunk.img_0962.JPGTovább az ösvényen.img_0975.JPGA tanösvény itt a valamikori bánya kisvasútjának a nyomvonalán, töltésén halad.
img_0977.JPGAz egykori Vámház előtt egy korabeli csillét találunk.

A Macskalyuki bányát a feldolgozó üzemmel egy 8,8 km hosszú ipari vasút kötötte össze. A vágány szélessége 760 mm volt. A szállítást 4 gőzmozdony és kb. 80 vagon bonyolította le. A Vámház a határon átszállított kő ellenőrzésére szolgált.img_0979.JPGMozdonyimg_0978.JPGA Vámházimg_0983.JPGA Vámház romjai img_0985_2.JPGAz esőnek köszönhetően még élénkebbek voltak az őszi erdő színei.img_1000.JPGAz utolsó pillanatban vettem észre a lábam előtt az avarban ezt a foltos szalamandrát, "aki" szintén meglepődött és mozdulatlanná dermedve várta meg, amíg - kellő csodálat után  - végre tovább mentünk.img_1009.JPGMegmutatom felülről is ezt a gyönyörű, ritkán látható állatkát.img_1012.JPG100 évvel ezelőtt itt tehervonat zakatolt.img_1029.JPGForrás

Útközben egy kis rétegforrást találunk, mely úgy jön létre, hogy a bazalttakarón átszivárgó víz egy vékony agyagrétegen fennakad, majd felszínre lép. Mivel a bazalt természetes körülmények között nem oldódik, így a víz sem dúsult ásványokban.img_1044.JPGAz ázott fagyal is kikukucskált az útra.img_1048_1.JPGMacacia - Macskalyukimg_1059.JPGEgy kilátó, melynek a tetejéről jó látási viszonyok esetében remekül lehet látni a somoskői és a salgói várat is.

Óvatosan menjünk fel a lépcsőkön, ugyanis az első szintnél könnyen beüthetjük a fejünket, én ezt keservesen megtapasztaltam néhány évvel ezelőtt. Most is felmentem rajta, bár csak tejföl sűrűségű felhőt láttam, a várakból semmi nem látszódott. Na, de a remény és a kíváncsiság....img_1056.JPGA bányásztelepülés

A 20. század első felében létesített Macskalyuk bányásztelepülés 48 lakóházból, 1 iskolából, 3 éjszakai szálláshelyből, üzletből, vendéglőből és 2 határőr épületből állt. A bányászat visszaesése után a település hanyatlani kezdett, mára már csak az egykori épületek romjai maradtak meg, ezeket láthatjuk az utunk mentén.img_1076.JPGEgyenesen haladjunk tovább, aztán a bánya megtekintése után majd ehhez a ponthoz jövünk vissza és itt fogunk lefelé menni a hegyről a sárga jelzést követve, vissza a kiindulási pontra, a parkolóhoz.img_1088.JPGA bányászat során hatalmas mennyiségű meddő is keletkezett ezeket a hegynyi mennyiségeket láthatjuk az utunk mellett.img_1089.JPGA bánya felett az új kilátó

img_1094_1.JPGMegérkeztünk, itt kell jobbra befordulni.

A macskalyuki kőbányát 1880-ban nyitotta meg Janssen Alfonz holland vállalkozó, majd 1897-től a Rimamurány-Salgótarján r.t. volt a tulajdonosa. 1925-től a Somoskői Bazaltbánya r.t., majd a 30-as évektől Krepuska Géza tulajdonában volt a bánya, mely ekkor már közel 1500 embert foglalkoztatott. A macskakövet kisvasúttal szállították át a határon Magyarországra, ahonnan sok európai országba eljutott, így Bécs és Párizs utcái is az innen kikerült macskakövekkel voltak burkolva.. A  bányászat a II. Világháború után kezdett el hanyatlani, majd meg is szűnt.img_1108.JPGA kőfejtő arénájaimg_1121.JPGA bányafal

 

macskako_keszitese_1.gifA macskakő készítése 

A "macskakő" elnevezés eredetére többféle magyarázat is van. A legvalószínűbb magyarázat szerint a Katzenkopfsteinből /macskafejkőből/ rövidült le tükörfordításként, de elhagyva belőle a fej szót, így maradt csak a macskakő kifejezés.img_1118.JPGOszlopos és pados elválású lávatakaró az előttünk lévő bányafalban

A bazalt magmás, kiömlési vulkáni kőzet, mely a földköpeny felső részének részleges megolvadásával jött létre. A felszínre kerülve gyorsan megszilárdult, a vízveszteség után jellegzetes elválási felületek jöttek létre benne. img_1126.JPGMég nyílik az ökörfarkkóró.img_1147.JPGElég különös látvány az erdei iszalag termése az eső után. Mintha az Alien-ből lépett volna ki. img_1158.JPGÚton a bánya pereme és a kilátó felé.img_1163.JPGA Medves fennsíkjának lakói

Amint felértünk a bánya falának a tetejére és kiértünk a Medves fennsíkjára, akkor mondta éppen a férjem, hogy csendben menjünk - ezt a megjegyzést persze nekem szánta, mivel én vagyok az, akinek mindig van mondanivalója -, mert lehetnek itt őzek is. Amint ezt kimondta, abban a pillanatban meg is láttuk pontosan előttünk az őzpárt. Nem tudom, hogy ki lepődött meg jobban, az őzek, vagy mi, de ők voltak a gyorsabbak és hatalmas ugrásokkal tűntek el előlünk a magas fűben és a felhőben.img_1170.JPGAmikor egy pillanatra megállt velem szemben az őz. "Te hogy kerülsz ide?" - ezt láttam a tekintetében.img_1175.JPGA Medves fennsík misztikus hangulatban.

img_1183.JPGÉrdemes volt feljönni a bánya fölé. img_1193.JPGA 2018-ban átadott kilátó
img_1240.JPGA somoskői vár kiemelkedik a felhőbőlimg_1248_1.JPGAmikor a salgói vár is látható volt egy pillanatra a somoskői vár mögött, aztán elnyelte a felhő.img_1246.JPGA meredek lépcsőjű kilátóról káprázatos volt a felhőben úszó somoskői - és a csak néhány pillanatra látható távolabbi salgói - vár látványa.

A látvány amiatt is izgalmas volt, mert a kilátót kissé instabilnak éreztem. Ahogyan lépkedtünk felfelé a lépcsőn, az építmény minden lépésnél mozgott. Ez határozottan nem tett jót a tériszonyomnak. A kilátó tetején rászóltam a férjemre, hogy meg se mozduljon, mert mozog a kilátó, de azt  válaszolta, hogy csak egy nagyobb levegőt vett. Szóval, izgalmas volt innen körülnézni. img_1259.JPGKözönséges aranyvessző img_1263.JPGVisszafelé még nagyobb felhőben gyalogoltunk.img_1265_1.JPGA hegyről levezető elég meredek sárga jelzésű úton.

Remélem, hogy kedvet kaptak az olvasók arra, hogy ellátogassanak erre a különleges vidékre, a vulkánok földjére! Az útvonal minden évszakban jól járható, a természet pedig mindig tartogat izgalmas meglepetéseket számunkra.

Mindenkinek jó túrázást!

Forrás: wikipédia, a tanösvény tájékoztató táblái

 

Vidám ősz a Magas-Tátrában

 Érdekesen lopakodik be az ősz a Magas-Tátrába. A nyár vége felé nem ritka, hogy a magasabb hegycsúcsok már havasak, aztán a hóhatár egyre lejjebb ereszkedik, ahogyan megyünk előre az időben. 

Mi legutóbb október elején voltunk a Magas-Tátrában, egy igen érdekes időszakban. Az indulásunkat megelőző héten annyi hó esett le,  hogy úgy tűnt, akár síelni is mehetünk majd. Aztán, mire megérkeztünk, már csak 2000 méter felett maradt meg jelentősebb mennyiségű hó. A nap pedig olyan erővel sütött, mintha bizonyítani akarná, hogy neki még itt nagyobb ereje van, mint az érkező télnek. 

A virágok is úgy nyíltak, mintha tavasz lenne - szóval egy kicsit összekeveredtek az évszakok és összességében egy vidám egyveleget alkottak. Összegyűjtöttem egy csokorra valót  a sok szépségből, amit ebből a nyárvégi-őszi-téleleji jelenségből tapasztaltam. 
sdc19604.JPGRagyogó napsütés a Bélai-Tátrában, ahol azért még megmaradt az előző heti hó is. A törpefenyők zöldje mellett a hegyen már egyre rozsdásabb színű a növényzet.img_5372.JPGÉrdemes volt korán reggel indulni túrázni: ez a szarvas nézett velem szemben. Igazán vidáman indult így akkor a napom.img_5223_1.JPGA szarvas után furcsa volt ugyanaznap reggel ezzel a szép nagy barna varanggyal találkozni. Hirtelen láttam meg, de nekem tetszett, a maga módján ő is szép. sdc19596.JPGA  Széles-nyereg barna, zöld és fehér színekbensdc19602.JPGEz már igazi őszi hangulat.sdc19620.JPGA Kopa-hágónál, 1933 méteren a napsütötte részeken csak foltokban maradt meg a hó.sdc19607.JPGVidám napsütésben - a törpefenyőket hamarosan betakarja majd a hó.

sdc19612.JPGVidám napsütésben

 

Ősszel megjelennek a gombák, a legvidámabbak a fenyőfák közelében növő mérgező szépségek, a  légyölő galócák. Néhol egész telep volt belőlük.img_5450.JPGA mesegomba, egy ifjú légyölő galócaimg_5141.JPGMintha egy húsvéti hímes tojás lenne.img_5127.JPGA galléros szépségimg_5031.JPGTejelőgombák, összebújvaimg_5030.JPGGalambgomba, megbújva az avarbanimg_5036.JPGCsengettyűgomba, levélcsipkével díszítveimg_4946.JPGEgy minigomba - húsbarna pénzecskegombaimg_5476.JPGIkrek - őzlábgombákimg_5257.JPGGyapjas tintagomba - vagy egy gombaszellem

A növények élénk színekben pompáztak. A legfeltűnőbbek persze a piros színűek voltak.img_4805.JPGFürtös bodza terméseimg_5523.JPGFürtös bodzaimg_5496.JPGVörös áfonyaimg_5536.JPGErdei szederimg_4780.JPGBablevelű varjúháj termésesdc19606.JPGKözben pillantsunk fel a hegycsúcsokra is! :)img_4853.JPGÁfonya kristályköntösben

Most pedig következzen a sárga szekció.img_4984.JPGArany pimpó - még a neve is gyönyörű.img_4823_2.JPGPitypangimg_4941.JPGKúszó boglárkaoszi_oroszlanfog.JPGŐszi oroszlánfog

Most érkeznek a romantikusabb színek.img_5079.JPGPiros mécsvirág - pink változatbanimg_4765_1.JPGDeréceimg_5116.JPGVöröshere - még a téli fagyokat is jól bírja, biztosan ezért fordul elő itt is.img_5378.JPGJuharlevél - eső utánimg_5244.JPGGólyaorrimg_5109_1.JPGMezei varfűimg_5270_1.JPGErdei nefelejcs a patakpartok mentén gyakori növény.img_5514.JPGDák árvácska /Viola dacica/ is nyílik 1300 méteres magasságban.img_5172.JPGLángoló égbolt - naplemente

"Bús mosolygás és vidám könny!

Csodálatos keverék.

Észrevétlen karon fogja

És egy más világba vonja

A merengés emberét." 

Petőfi Sándor: Ősz elején /részlet/

Én is elmerengtem egy kissé és mosolygós hangulatban gondoltam vissza a tátrai őszre! Remélem, hogy sikerült átadnom egy kicsit a sok átélt örömteli élményből! 

További jó túrázást, vidám hangulatot!