Kíváncsi Túrázó

Márai Sándor, aki polgár tudott maradni

Márai Sándor emlékkiállítás Kassán

2020. július 24. - Indulj el egy úton

A polgár szabad és önálló ember, aki tiszteletben tartja a hagyományokat és törvényeket. Márai Sándor polgárnak született és a polgári hagyomány különböző kérdéskörei foglalkoztatták, műveiben a polgárságot mutatta be őszintén és kritikusan. 

Manapság sokat hallani a "polgár" kifejezést, használják politikai szólamokban, mindenkit összemosnak polgárnak, pedig ez a szó korábban egészen más tartalommal bírt. Ezért is érdemes olvasni Márait és megismerni az életútját, mert akkor többet megtudhatunk arról, hogy kik is voltak a polgárok valójában.

"A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás." A teljes napló /1978-81/ Márai Sándor

A Márai életút megismerését segíti az a kiállítás, ami Kassán nyílt meg 2019. januárjában abban a házban, ahol Márai Sándor és a családja élt. 

img_7949_masolata.JPGAndré Kertész fotója a Márai házaspárról az 1920-as évek második felében Párizsbanimg_7888.JPGA család egykori lakása Kassán, amely ma már múzeum, a Mészáros utca 35.szám alattimg_7892.JPGMárai a szüleivel húsvéti terített asztalnál a kassai házban

Furcsa érzés belépni ezek közé a falak közé, hiszen abban a lakásban nézhetünk körül ahol az író ifjúkorában élt a szüleivel és a testvéreivel. A korabeli hangulat felidézését segti, hogy a hét szobában a család eredeti bútorait és berendezési tárgyait helyezték el. 

A kiállítás egy - egy szobájában megismerhetjük Kassát, amely meghatározó volt Márai életében, a családot, az író gyemekkorát és fiatalságát, a budapesti éveket, majd az emigráció időszakát.img_7910.JPGMárai Sándor szüleinek portréja 

Apja dr. Grossschmid Géza /1872-1934/ királyi közjegyző, a kassai jogászkamara elnöke, majd a Trianoni békeszerződés után a csehszlovákiai Országos Magyar Kereszténydemokrata Párt szenátora, édesanyja Ratkovszky Margit /1874-1964/.img_7905.JPGLakásbelső, Márai szüleinek portréjávalimg_7927_1.JPGAz édesapa értesítése Sándor fia megszületéséről /1900/img_7925.JPGAz értesítés címoldala

Márai Sándor 1900.április 11-én született Kassán, akkor még Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. A család nemesi előnevét - de Mára - vette fel az író, amikor a vezetéknevét megváltoztatta. Márainak igazán mély és jó kapcsolata volt az édesapjával, ez a műveiből is kiderül.

"...apám volt az egyetlen ember életemben, akihez „közöm” volt, akivel valamilyen személyes dolgom volt" - Egy polgár vallomásai.img_7939.JPGMárai Sándor 2 évesen

Márai 2 éves volt, amikor újszülött húga kiesett a dajka kezéből és meghalt. Sándort ekkor kezdte édesanyja betegesen kényeztetni.img_7937.JPGA testvérek: Géza /későbbi nevén Radványi Géza/, Kató, Gábor és Sándor /1908 körül/img_7934.JPGMárai gondolatai a gyermekkori magányárólimg_7930_1.JPGA gyermek Márai édesanyjával, testvéreivel és három szolgálóval a Kassa melletti Bankó hegyenimg_8046.JPGKassa, Premontrei Gimnázium épülete - ezt az iskolát lázadó diákként kétszer elhagyja és kétszer tér vissza a falai közé.

Az iskolai rendszabály szerint a diákok nem vehettek részt iskolai pályázatokon, Márai azonban már diákkorában tudta hogy írni akar.img_7936.JPG

img_7954.JPGGrosschmid Géza és Márai öccse, a neves filmrendező Radványi Géza a Magas-Tátrában egy kirándulás alkalmávalimg_7932.JPGMárai hitvallása 17 évesen

A Márai művésznév, amelyet 18 éves korában vett fel az édesapja miatt, akinek nem tetszett, hogy fia művészi pályára akar lépni. Valódi neve Grosscmidd Sándor Károly Henrik de Mára volt. A család ősei a 18. században jöttek be Németországból és a bányászatban helyezkedtek el, ott szereztek tisztségeket, megbecsülést, sőt nemesi előnevet: de Mára, amit az író művészi  és polgári névként választott saját maga számára, így lett belőle Márai Sándor.img_7913.JPGGrosschmid Károly /Márai apjának a testvére/ és Madách Alíz /Madách Imre testvérének a lánya/ a gyermekeikkelimg_7911_1.JPGGrosschmid Katalin /Márai hugának/ esküvője 1927-ben Budapesten

"A család, szemérmesen, áhítatosan összetartott. Valamilyen öntudatlan veszélyérzet, történelmi óvatosság tartotta együtt ezeket a régi szász családokat." /Egy polgár vallomásai, 1934/img_7916.JPGAz író legendás, szeretett nagynénje, Zsüli néniimg_7923_1.JPGRészlet a kiállításbólimg_7928.JPGA Grosschmidd család Fő utcai lakása 1913-ig a Kassai Jelzálogbank épülete volt. A fotó az 1920-as években készült.img_7902.JPGKassa, Szent-Erzsébet-székesegyház

Az író személye, életműve és szülővárosa nagyon szoros szálakkal kötődik össze.img_7903.JPGII. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán 1906-ban

„Számomra Trianon trauma volt. Fél életen át kínlódtam vele. Már nem az. Az igazi trauma számomra nem az a Magyarország, amely elveszett – a történelmi –, hanem az, amely megmaradt.” - írta a naplójában 1946-ban.img_7908.JPG

img_7907.JPG

img_7966.JPGKassai polgárok előadás plakátja - Jog nélkül nincs szabadság, szabadság nélkül nincs élet - ez Márai hitvallása.img_7945_1.JPGAz író felesége, Matzner Ilona - Lola - gitárralimg_7973.JPGLola a néhány hetet élt kisgyermekükkel, Kristóffal 1939-ben

img_7971.JPGMárai Sándor a dolgozószobájában /1940-es évek/img_7977.JPGMárai Sándor földgömbje

"A munkaasztal sarkában áll a nagy földgömb, mely a világ földrajzi ábráit mutatja; azt a megrendítő rabságot és végtelenséget, ami a világ.
Már ritkábban játszom a földgömbbel, nem forgatom olyan gyakran, nem tapogatom ujjheggyel Afrikát és Dél-Amerikát, már nem zúg, nem hív, nem fáj úgy a világ. Néha már közömbösen nézek a földgömbre. Az ember lassan megtudja, hogy a világ a birtoka volt, egyformán az övé és mindenkié, s csak rajta múlott, hogy mit, mennyit és hogyan foglalt el e közös birtokból." /Márai Sándor: Ég és Föld, A földgömb/img_7974.JPGMárai Sándor az UJSÁG szerkesztőségi szobájában / Színházi Élet, 1935/img_7978.JPGLakásbelsőimg_7981_masolata.JPGMárai jogosítványaimg_7989.JPGMóricz Zsigmond, Püski Sándorné, Kemény Jánosné, Kemény János és Márai Sándor az 1939-es könyvnaponimg_7987.JPGMáraiék több bombatalálatot kapott Mikó utcai háza 1945-ben, ahol 1928 és 1948 között éltek a feleségével.

Itt válik azzá az íróvá, akit az egész világon ismernek. Ekkor jelennek meg azok a híres művei, amelyeket számos nyelvre lefordítottak. A család, a származás, az ősök, a tradíciók, a polgári hagyomány különböző kérdéskörei - ezek foglalkoztatják, ezek a témák jelennek meg a műveiben.

img_7981_masolata.JPGMárai Sándor útlevele

Amikor úgy érezte, hogy mint író és mint polgár lehetetlenné válik a létezése, akkor döntötte el, hogy elhagyja Magyarországot, ez 1948-ban következett be.

„Ez volt az idő, amikor megértettem, hogy el kell mennem az országból – nemcsak azért kell elmenni, mert nem engednek szabadon írni, hanem elsőbben és még sokkal inkább azért, mert nem engednek szabadon hallgatni.” /Márai Sándor: Föld, föld!...Torontó, 1972/

 „Amikor az útlevél hivatalban beadtam az igénylést, nem lehetett biztosan tudni, mi lesz a döntés. Két hónapba tellett, amikor megérkezett a válasz. Úgy döntöttek, okosabb, ha nem zavarom jelenlétemmel a hazai irodalmi légkört és utasították a hivatalt, adja ki az útleveleket.” (Föld, föld!... Torontó, 1972)img_7996.JPGA  Márai család - az 1947-ben örökbefogadott örökbefogadott fiukkal, Jánossal - egy nápolyi vendéglőben 1952-ben

"Akik valamilyen okból nem találnak hazát odahaza, csak egy helyen lelik meg az otthonérzést: Itáliában, pontosabban a Földközi-tenger nyugati partján. Észak-Itáliába, még valahogy Firenzébe sem vágyom most: Nápoly, Szicília úgy hívnak, mint valamikor Kassa." /A teljes napló, 1948/

img_7999_1.JPG

img_8000.JPG

A kiállításon meghallgathatjuk Márai előadásában az 1951-ben írt Halotti beszéd című versét. A magyar irodalomtörténet ezt tarta az első szamizdatnak, amelyet titokban terjesztettek.

"Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt..." / Márai Sándor: Halotti beszéd/img_7992.JPGAmerikában Lola varrótanfolyamra járt, hogy a munkájával segítse az ottani megélhetésüket.

"Amerikai életünk egyik jelentős napja ez: L., több hetes varró kurzus után, ma hajnalban elment egy barátnéjával, ahol part-time job-ot vállal, hogy a gyakoratban kitanulja a varrás titkait."  /A teljes napló, 1953/img_7994_2.JPGAz író felesége 1967-ben, Salernóbanimg_8006.JPG"Életem talán egyetlen igaz szenvedélye volt az utazás." /A teljes napló, 1984/

"Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.” /Márai Sándor: Füves könyv – Arról, hogy mindig útközben élsz/img_8009.JPGMárai Sándor és felesége Salernóban 1975 körülimg_8019.JPGSan Diego-i lakásuk bejárata, 1980-ban költöznek ide Lolávalimg_8021.JPGMárai Sándor és felesége fogadott fiuknál 1984-benimg_8016_1.JPGSzívszerelem című utolsó regénye kéziratának utolsó lapja /1985/img_8015_1.JPG

1986-ban meghal Lola, majd testvére Géza is, egy év múlva pedig meghal örökbefogadott fia, János is. Márai ekkor pisztolyt szerzett és lőgyakorlatokra kezdett járni.img_8024.JPG

1989. január 15-én írta utolsó naplóbejegyzését: "Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje." 1989. február 21-én lett öngyilkos, San Diegoban, hamvait a Csendes-óceánba szórták.img_8033_1.JPG

img_8032_2.JPG

img_8030.JPG

 Naplójában André Gide szavait idézte: "Minden jobb- és baloldali diktatúra ellenében megmaradni a szellemi szabadság feltétlen hívének."

Ez a kiállítás Kassán méltóképpen képviseli Márai Sándor emlékét az író életében központi helyet betöltő városban.  Nekem nagy élmény volt megnézni ezt a kiállítást, ajánlom mindenkinek, hogy aki a Felvidékre és Kassára látogat, az iktassa be a programjába a múzeum megtekintését! 

A szalamandrák erdejében

Az utóbbi hetekben igazán sok eső esett, sőt volt, amikor özönvízszerűen zúdult ránk. Biztosan sokan bosszankodtak is emiatt, de az erdők élővilága megélénkült az éltető víz hatására. 

Mi éppen egy olyan délután látogattunk el a somoskői vár közelében lévő Karancs-Medves erdejébe, amikor délelőtt még zuhogott az eső, de mikorra odaértünk, akkorra éppen elállt, sőt néha még a nap is kisütött. Így reménykedtem, hogy az utunk során szerencsések leszünk és sikerül majd szalamandrával találkoznunk.
img_9994.JPGA legelső és legnagyobb méretű talált szalamandra éppen megbújt egy korhadt fatörzs kérge mögött.dsc_0591_masolata.JPGA somoskői vár melletti erdő mindig tartogat meglepetéseket.img_0050.JPGA sok eső hatására a máskor csörgedező patak az erdei úton zúdult le.img_9997_1.JPGTöbb kisebb "vízesés" keletkezett at erdő mélyén.img_0001.JPGVízesés a hirtelen lezúdult eső után.img_0008_1.JPGA második szalamandránk türelmesen állt modellt az út közepén.dsc_0594_masolata.JPGErdőjáródsc_0599.JPGIde csónakot kellett volna hozni a továbbhaladáshoz, mert térdig ért a víz, így a Macskalyuki kőbányák előtt vissza kellett fordulnunk.
img_0020.JPGMegérett a vadcseresznye...dsc_0598_masolata.JPG...és nem csak gyönyörű, de hihetetlenül finom volt! img_0024_masolata.JPGErdei szamóca - ennek a zamata felejthetetlen.img_0032_masolata.JPGA legkisebb és legfiatalabb szalamandra, amivel találkoztunk.img_9989.JPGA sok esőt a gombák is szeretik.img_0040.JPGVisszafelé jövet is láthattuk a szép méretű szalamandrát, ami még mindig a kéreg védelmében érezte magát biztonságban.

Néhány érdekesség a foltos szalamandrákról:

- Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000,- Ft

-  feltűnő sárga foltjai a fültőmirigyek és a pórusmirigyek mérgező váladékára figyelmeztet

- általában éjszaka aktív, de borús, esős időben napközben is találkozhatunk velük

- elevenszülő faj, a lárvák tavasszal fejletten, kopoltyúkkal és végtagokkal jönnek a világra a hideg, tiszta vizű patakokban

- a szalandra rosszul úszik, ezért a sok nőstény pusztul el amikor a kis lárvákat a patak vize felett világra hozza

- a lárvák ősszel hagyják el a vizet, majd a kifejlett szalamandrák életét élik

- táplálékát a giliszták, meztelen csigák, rovarok képezik

- Magyarországon az Északi-középhegységben a legelterjedtebbek, a 200 méteres tengerszint feletti magasságtól 1000 méteres magasságig találkozhatunk velük

- az ókortól kezdve sok hiedelem kapcsolódik hozzájuk: elterjedt nézet volt, hogy el tudják oltani a tüzet, ezért a háztüzek esetén beledobálták a tűzbe, de az alkimisták, méregkeverők is felhasználták ezeket a kis állatkákat.

Az idei, esős napokban bővelkedő nyáron remélem, hogy sok kirándulónak lesz hasonló, szalamandrával találkozós élménye! :)

Jó túrázást, élménydús kirándulást!

Az igazságosztó kapás király

A világ egyetlen kapás királyszobra Sajógömörön áll. A Felvidék talán legszebb vidékének, Gömörnek a névadója a település és hozzá fűződik a nemes urakat megkapáltató Mátyás király mondája, aki itt izzasztotta és leckéztette meg a főurakat azzal, hogy őket küldte fel a település melletti meredek domboldalra szőlőt kapálni. Hogy megtanulták-e megbecsülni ezek után az urak a parasztemberek munkáját, amelynek eredményeként ők úri módon élhettek, dőzsölhettek - nos, tartósan sajnos nem, a történelem nem ezt bizonyította. Sőt, manapság is elkelne néhány dőzsölő kezébe "kapát" adni, hogy érzékelhessék a társadalom nagy része életének a nehézségeit...

img_0268_1.JPGA kapás Mátyás királyimg_0270_1.JPGA szobor az evangélikus templom melletti kis parkban található, alkotója Holló Barnabás szobrászművész.

A szobor elkészítésének kezdeményezője 1912 - ben Bogár Lajos igazgató-tanító volt. Az anyagiakat közadakozásból gyűjtötték össze, majd 1913-ban el is készült a szobor, mely 1914-ben került a mai helyére.img_0278_1.JPGAz "igazságos" Mátyás király szigorú tekintete - én úgy látom, mintha egy kis mosoly is lenne az arcán, amint éppen a hegyoldalban kapáló és izzadó, kenyeret, vöröshagymát ebédelő nagyurakat szemléli.img_0283.JPGValóban meredekek a Sajógömör feletti hegyoldalak.img_0272.JPGA szobor talapzatán, az elülső oldalon lévő tábla meséli el az igazságtételt.

"Mátyás király a tréfát fölötte kedvelé,
Mátyás király föláll s int a szőlőhegy felé:
«Ím, dolgozott a munkás, mig vigadánk, urak!
Ne váltanók fel őket, hogy ők vigadjanak?" 

/Garay János: Mátyás király Gömörben/

img_0274.JPGA talapzat hátulsó része a szobor kezdeményezőjének állít emléket.

sajogomor_cimere.jpg

Sajógömör település címere, melyben most is szerepel a szőlő, emlékeztetve a régi szőlőültetvényekre.img_0277.JPGAz evangélikus templom - épült 1882-ben -, mely mellett a szobor található.

Sajógömör még napjainkban is a gömöri evangélikus egyház központja. A falu híres lelkésze volt Bugányi Miklós, aki egyike volt azoknak a prédikátoroknak, akiket a Habsburg önkény gályarabsággal sújtott. 1675-ben 40 prédikátort Nápolyba hurcoltak, de közülük csak 32-en maradtak életben. Őket eladták gályarabnak, egyikük volt a sajógömöri lelkész.img_0280_1.JPGA monda megihlette 2000-ben a Kézműves Tábor alkotóit is - a főurak a nép nyakán élősködtek.img_0261_1.JPGA templom másik oldalán található az egykor vármegyeháza, img_0263_1.JPGA vármegyeház épületének elülső részén egy tábla emlékeztet arra, hogy Petőfi Sándor a Felvidéki utazásai alkalmával itt szállt meg.

"Gömörön megháltunk. Itt kettőt találtam, mi figyelmet érdemel; a torony és a temető.

A torony tetején van kereszt, csillag és félhold… qu’est-ce que cela?

A temető pedig páratlan a maga nemében. Oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat – kivált sáros időben – kötéllel kell fölhuzni. No, ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó szalto mortálét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésök helyére jutnának." /Petőfi Sándor: Úti jegyzetek, 1845/

Azt a templomot, amelynek tornyát a nagy költőnk megcsodált, lebontották és a helyén épült fel 1882-ben a ma látható evangélikus templom. 

A régi templomtornyon lévő keresztet még a katolikus egyház tette rá, a félholdat minden bizonnyal a törökök, a csillag pedig a reformáció idején került rá. 

Aki a Felvidékre utazik, annak érdemes ellátogatni erre a településre, ahol visszaidézhetjük a történelmi múltunk egy részét.

Mindenkinek jó kirándulást, jó múltidézést kívánok! 

 

Szabad a határ, irány a felhők közé!

Hurrá, szabad a határ! Legalábbis Szlovákia felé péntek reggel 8 óra óta végre szabadon lehet menni, mindenféle előírás, kötelezettség nélkül. 

Fel is kerekedtünk a férjemmel, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel és meglátogattuk egyik kedves túrázó helyünket, a Vepor hegységben 1300 méteren lévő ősi vulkánt, Pol'ana hegyét. 

Sokszor voltunk már itt, minden évszakban szeretjük, mert mindig új élményekkel gazdagodunk ebben a különleges Bioszféra Rezervátumban, de amit pénteken tapasztaltunk, olyan élményben még nem volt részünk. 

Persze, tudtuk, hogy esőre számíthatunk, de arra nem gondoltunk, hogy a hegy egész nap akkora felhőben lesz, hogy csak néhány méterre látunk, a fenyők csak sejlettek előttünk, a máskor csodás kilátás - innen a Mátra, Kékestető, a Bükk is jól látható - teljesen elmarad. Ehelyett kaptunk azonban egy misztikus hangulatot, az erdő sejtelmességét, felhőben járást, esőt és szelet, az esőkabát ellenére átázott ruházatot. Figyelhettük, hogy mikor bukkan elő a közelünkben a területen élő 28 medve valamelyike. Úgy tűnik, hogy ilyenkor még a medvék sem járnak, csak egy nyúl futott át előttünk. Igaz, hogy túrázó sem volt rajtunk kívül más...

Viszont felfedeztük, hogy a késő tavaszi Pol'ana olyan, mint egy botanikus kert. Változatos színű virágok nyíltak a hatalmas fenyők között. Az alábbiakban - kedvcsinálóként egy hegyi túrához - adok egy kis ízelítőt a vadvirág eldorádóból. img_9641.JPGFelhőben Pol'ana hegyénimg_9622.JPGHatárátkelőhely az Ipoly folyón - Ráróspuszta, Madách-híd - most már szabadon lehet átmenni rajta. Innen csak 60 km Pol'ana.img_9645_1.JPGEz a látvány fogadott minket a hegy tetején - jó időben innen még a Kékestető is látszik, most ezt a sűrűn úszó felhők megakadályozták.img_9766.JPGFelhőben, esőben a fenyők közöttimg_9786_1.JPGSzarvasborjú az erdő mélyén - igazi meglepetés volt. Nem simogatni, nem hazavinni ilyenkor, hiszen a szarvas mama biztosan a közelben van és vissza is megy a kicsinyéhez! Én is csak gyorsan készítettem egy fotót az 1-2 hetes borjúról azután gyorsan továbbmentem.img_9702.JPGAmikor erősebben esett az eső, akkor beálltunk egy nagyobb fenyő alá. luc_tobozviraga.JPGLucfenyő tobozvirága  - látványos, vörös színfoltok voltak a felhőben.img_9716.JPGVirágzó lucfenyők esőbenbodzaszagu_ujjaskosbor_1.JPGBodzaszagú ujjaskosbor

Számomra legnagyobb meglepetés a kosborok hatalmas mennyisége volt. Nem számítottam rá, hogy itt, 1300 méter feletti magasságban találkozom ezekkel a különleges növényekkel. Amerre csak néztünk, mindenütt virítottak a sűrű fű között. Mint minden kosbornak, ennek az  orchideához hasonló növénynek is gomák jelenlétére van szüksége a fejlődésére, velük él szimbiózisban. A csírázás után 2 évvel jelennek meg föld feletti hajtásai, majd még 10 évnek kell eltelnie a virágzásáig. 1-1 példány 40 évig is elélhet. 

bodzaszagu_ujjaskosbor_2.JPGBodzaszagú ujjaskosbor, sárga színbenharangrojt.JPGKárpáti harangrojt

Bár a virága harangvirágra hasonlít, mégsem rokonok a harangvirággal. Magashegységek fenyveseiben, rétjein találhatunk rá. Magyarországon nem fordul elő.

sarga_ibolya.JPGSárga ibolya

Jégkorszaki reliktum, Magyarországon a Bükkben is előfordul, de jellemzőbb a Kárpátokban, 1500 - 2000 méteres magasságban. Én itt 1400 méteren találkoztam vele. Természetvédelmi értéke: 50.000,-Ft

 

indas_infu.JPGIndás ínfű

Sajátosan védekezik a kártevők ellen: olyan vegyületet bocsát ki, amely meggátolja a lárvák kifejlődését, így még a levéltetvek sem támadják meg.kakukktorma.JPGRéti kakukktormaarany_pimpo.JPGArany pimpó - egy bájos növény különös névvelimg_9700_1.JPGSzomszédok: bodzaszagú ujjaskosbor és indás ínfűimg_9751_1.JPGVizes, mocsaras terület a fenyők között, ahol nemcsak ilyenkor süppedős a talaj, hanem minden évszakban, ezért vastag pallókat raktak le, ezeken lehet áthaladni a területen.mocsari_golyahir.JPGMocsári gólyahír sárgálló tömegeimg_9735.JPGFelhőben, esőbenimg_9795.JPGA Pol'ana alatti település lakói szeretik a tanyaszerű építkezést, elszórt házak a magas hegyek között.

 

img_9792.JPGLefelé a hegyről visszatekintettem, de a felhők még mindig eltakarták a hegycsúcsot.img_9636.JPGBátran induljunk el kirándulni, túrázni akkor is, ha sűrűn gyülekeznek  felhők az égen, lám, a csiga elindult és élvezi, hogy végre esik az eső! :)

img_9672.JPGFelhőben, szélben, esőben - ez egy igazán különleges túra volt.

Pol'ana hegyéről már több alkalommal is írtam, aki többet szeretne tudni erről a csodálatos helyről, annak ajánlom az alábbi cikkeimet:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2017/07/01/a_legmagasabb_szlovakiai_vulkan_tetejen_jo_ha_tudsz_futyulni

https://kivancsiturazo.blog.hu/2019/10/05/esoben_misztikus_az_erdo

Mindenkinek jó túrázást, még esős időben is! :)

Zólyom régi várában nézelődnek Árpád-házi királyaink

 

img_2347.JPGIII. András /1290 - 1301/ - az utolsó Árpád-házi királyunk szobra a zólyomi pusztavárban

A Zólyom melletti Pusztavárat nemcsak azért érdemes megnézni, mert a maga nyolc hektárnyi területével Szlovákia és Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik, hanem azért is, mert sokszor megfordultak itt Árpád-házi királyaink. A zólyomi ispánság területén hatalmas erdőségek voltak gazdag vadállománnyal, ezért a honfoglalás óta kedvelt vadászterülete volt ez minden uralkodónak. Fontos stratégiai jelentősége volt ennek a helynek, mert itt haladt el a Krakkóba vezető kereskedelmi útvonal. A vár a Garam és a Szalatnya folyók találkozásánál található 570 méteres magaslaton épült.

A vár két részből áll: felső és alsó várból. A felső várban végzett régészeti kutatások régebbi kőfalak létezését bizonyították, amelyekre a középkori falakat építették. Megtalálták itt a késő kőkorszaki badeni kultúrából származó település nyomait, a leletek tanúsága szerint a terület a késő bronzkorban is lakott volt. 

Első írásos említése 1213-ban történik, de bizonyos, hogy már a 11. század második felében is volt itt vár, hiszen egyes vélekedések szerint 1095-ben itt halt meg I. /Szent/ László király.

 Anonymus a Gesta Hungarorumban említi Zólyom várának létesítését:

"Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. Innen csapataival egészen a Zólyom-erdőig nyomult, és kőből igen nagy erősséget építtetett, amelyet most Borsséd-Zólyom várának neveznek."

1241-42-ben a tatár horda, miután az Alföldet feldúlta, Lengyelország felé indult és a Vágmentétől a Dunáig, majd egészen Zólyomig pusztított. Emiatt is erősíttette meg IV. Béla királyunk 1243-ban a várat, mely annyira kedvelt tartózkodási helye volt, hogy 1255-ben itt tartották Konstancia lányának és a halicsi Lev Danilovnak az esküvőjét.

Zólyom kezdettől fogva királyi uradalom, az erdőispánság székhelye volt. 1306-ban Csák Máté a Felvidék többi várához hasonlóan Zólyom várát is elfoglalta, majd később ismét királyi birtok lett. 

Nemcsak az Árpád-házi királyainknak, hanem Nagy Lajos királyunknak is kedvelt vadászterülete volt a zólyomi erdőség, ezért egy itáliai mintára készülő vadászkastélyt építtetett a Zólyom városán átfolyó Garam partjára, amelyet később a vadászatot szintén kedvelő Mátyás király is gyakran látogatott. Itt született Balassi Bálint is, akkorra a vadászkastélyból azonban már egy megerősített vár lett. Emiatt aztán a várhegyen lévő régi vár fokozatosan elveszítette a jelentőségét.

A régi vár erősen megrongálódott a 15. században, amikor Jan Jiskra és Hunyadi János seregei itt csaptak össze. Az ezt követő évtizedekben még végeztek javításokat, felújításokat a váron, de a városban felépült új vár fokozatosan átvette a régi vár stratégiai feladatait, ezért ezt a várat elhagyták, pusztulásnak indult.

1992 óta rendszeresen végeznek a vár területén régészeti kutatásokat, jelenleg pedig nagyszabású állagmegóvási munkálatok zajlanak, de a vár emellett is látogatható.

Sőt, nagyon is megérdemli ez a jelentős - és kissé elfeledett - történelmi emlékünk, hogy megtekintsük, hiszen monumentalitása lenyűgöző, a kilátás a várhegyről pazar. Árpád-házi királyainknak a várban elhelyezett hatalmas szobrai pedig segítenek minket abban, hogy képzeletben visszarepüljünk a korai középkorba. Képzeljük el, hogy milyen mozgalmas lehetett itt az élet egy királyi vadászat után! Fantáziát bekapcsolni és induljunk el a múltba a Pusztavári tanösvényen!  

img_2191.JPG
A Pusztavári tanösvény kezdete
A tanösvény melletti parkolót a zólyomi vasútállomás közelében találjuk, a parkolója autóval jól megközelíthető, táblákkal jelölt. Az útvonaltervező is segít a parkoló megtalálásában. Innen kanyarog néhol elég meredeken, kb. 4 kilométer hosszan felfelé a tanösvény. A szintkülönbség közel 300 méter, de megéri a fáradtságot felmenni a vár maradványaihoz. 
img_2188_1.JPG
A kék jelzést kell követnünk, bár a hegyen másfelé nem is lehetne menni.
Csalóka a tájékoztató tábla szerinti menetidő kiírása, miszerint 40 perc alatt a várba lehet jutni. Bár, biztosan van, akinek ez sikerül, mert én is láttam olyanokat, akit itt futottak - edzésnek kiváló terep-
img_2185.JPG
A tanösvény útvonala, valamint az alsó és a felső vár
Az útvonal mentén és a várban is sok tájékoztató tábla található, sajnos magyar nyelvű tájékoztatás nincs rajta, de a szlovák szöveg mellett angolul is feltüntették a legfontosabb tudnivalókat.
img_2189.JPGElgondolkodtató és követendő információs tábla arról, hogy a különböző eldobott szemét mennyi idő alatt bomlik le a természetben. Hatásos az ilyen figyelemfelhívás, mert a szlovákiai túraútvonalak mentén csak elvétve lehet látni 1-1 eldobott csokipapírt.
img_2200.JPG
Keskeny, meredek, de jól jelölt, jól járható a várhoz vezető útvonal.
img_2212.JPG
Az alsó várfalhoz érkezve - lent Zólyom városa
img_2223.JPG
A tájékoztató táblák térképein mindig láthatjuk, hogy éppen hol tartózkodunk - itt éppen az alsó várnál
img_2218_1.JPG
Az alsó vár fala mellől letekintve jól látható Zólyom híres vára, ahol Balassi Bálint született.
img_2224_1.JPG
Belépünk az alsó várba - jól látható, hogy mennyire szélesek, erősek ezek a várfalak.
img_2233.JPG
Az alsó vár területe is lenyűgöz a méreteivel - itt is zajlanak a régészeti feltárások.
img_2236.JPG
IV. /Kun/ László /1272 - 1290/ az alsó várban gyönyörködik a távoli hegyek csodálatos látványában
img_2239.JPG
Az alsó várat elhagyva továbbra is egy meredek emelkedőn haladunk a felső vár felé.
img_2242.JPG
II.András /1205 - 1235/, akinek az uralkodása alatt Anonymus megírta a Gesta Hungarorumot, amelyben először olvastatunk Zólyom váráról.
img_2243_1.JPG
Bronzkori leletek a vár területéről
img_2246.JPG
Még egy kis kitartás, már látszanak a felső vár falai.....
img_2248.JPG
... közben néha megállhatunk és elnézelődhetünk Zólyom város házai és a környező hegyek felé.
img_2252.JPG
Egy meredek lépcsősor és már bent is vagyunk a felső vár területén.
img_2256.JPG
A felső várba belépve III. András /1290 - 1301/ fogad minket.
img_2268.JPG
A felső vár áttekintő térképe
img_2274.JPG
Lenyűgözően hatalmas térség fogad bennünket a felső várban.
img_2275_1.JPG
Ilyen volt a felső vár a középkorban
img_2280_1.JPG
A várból hatalmas távolságokra lehet ellátni - a vár alatti részen a Garam folyó és a Krakkó felé vezető országút.
img_2296.JPG
A felső vár déli része, a távolban látszódnak a lakótorony falmaradványai.

img_2299.JPGIV. Béla /1235 - 1270/ kedvelt tartózkodási helye volt a zólyomi /régi/ vár.
img_2357.JPG
Hatalmas térségek és teraszok a felső várban
img_2289_2.JPGA Pusztavár legrégebbi épülete: a 12. században, 570 méteren épült lakótorony, melynek falmaradványai ma is láthatóak.
img_2295.JPG
Lenyűgöző a kilátás a várhegy alatti Garam folyóra és a Körmöci-hegységre.
img_2307.JPG
Műemlékek országos bizottsága - régészeti feltárás 1889-ben.
img_2315_1.JPG
A felső vár déli része
img_2323.JPG
A felső vár déli részének kaputornya, ami...
img_2320.JPG
... ilyen állapotban volt a helyreállítás előtt, ...
img_2318.JPG
... valaha pedig így nézhetett ki.
img_2326.JPG
Képzeljük el, hogy milyen sok királyunk és a történelem egyéb híres szereplői léptek be ezen a kapun a zólyomi várba az évszázadok alatt!
img_2321.JPG
A vár legmagasabb pontján, 570 méteren.
img_2330_1.JPG
A várfal és a kilátás a várból
img_2333.JPG
A vár északi része - itt is tártak fel őrtornyokat, lakótornyot és egy hatalmas ciszternát.
img_2336.JPG
Rálátás az felső vár északi részének épületmaradványaira, valamint Zólyom lakótelepére, ami kevésbé impozáns látvány.
img_2282.JPG
Ízelítő a múltból: faltörő kos 
img_2337.JPG
Kőhajító ostromgép
img_2340_1.JPG
Az egykoron híres, nagy múltú Bebek-család által használt ágyú másolata, mely segít felidézni a vár hangulatát a dicsőséges időszakból.
img_2341.JPG
Pelsőci Bebek Ferenc, 1547 - címerével díszített ágyú. Bebek Ferenc Felső-Magyarország főkapitánya igencsak kalandos és változatos életutat járt be az 1558-ban történt meggyilkolásáig, de a történelmi események is nagyon ellentmondásosak voltak azokban az időkben.
img_2350.JPG
Őrtorony falmaradványai az északi várban.
img_2355.JPG
A vár óriási ciszternájának felújítása
img_2360.JPG
Rácsodálkozás a kilátásra
img_2365.JPG
Teraszok és épületmaradványok a hatalmas térségen
Mi 2019. november végén jártunk a várban, amikor még csak nem is sejtettük, hogy egy világjárvány miatt nem lehet még a szomszédos országokba sem utazni. Mára szerencsére sokat javult a helyzet, 2 napra már utazhatunk Szlovákiába. Remélem, hogy rövid időn belül már korlátozás nélkül léphetünk át a határon! 
Aki teheti, az nézze meg ezt a lenyűgözően szép, monumentális méretű várromot, ami sokat tud mesélni nekünk a magyar történelem évszázadairól!
Mindenkinek jó túrázást, élménydús múltidézést kívánok! 
img_2388_2.JPG

Vadlesen a Cserhátban

img_8945_masolata.JPG

A Cserhát az Északi-középhegység része, rendkívül változatos, természeti értékekben gazdag ez a táj. Én itt születtem, most is itt élek, így szerencsés vagyok, mert otthonról kilépve néhány perc után már az erdőket járhatom. Ezt még a világjárvány idején is gond nélkül meg tudtam tenni, mivel az erdőkben kicsi volt a valószínűsége annak, hogy emberekkel találkozzam. 

Nógrád megye - melynek területe a Cserháthoz tartozik - Magyarország legerdősültebb vidéke, területének 40,5%-át erdő borítja. Ezeknek az erdőknek nagyon gazdag az élővilága. Most elmesélem, hogy az elmúlt hetekben a Cserhát erdőit, mezőit járva milyen "vadakkal" találkoztam. 

Lépjünk hát be ebbe a sűrű erdőségbe, amelyet minden alkalommal megcsodálok és mindig tud meglepetést okozni! img_9551.JPGJellegzetes cserháti táj - a sűrű erdők között hullámzó réteket találunk.img_9546.JPGLépjünk be az erdőalagútba és felejtsük el a civilizáció zajait! Itt csak madárcsicsergést hallani, valamint a most virágzó rengeteg növény együttesen időnként bódító illata érződik.img_8943_masolata.JPGCsodálkozó figyelem

Az elmúlt héten különös találkozásom volt ezzel az őzzel. A férjemmel együtt csendben lépegettünk, mélyen bent az erdő mélyén, amikor megfogtam a kezét, hogy ne menjen tovább. Ő először nem is vette észre az őzet a növények között, majd utána attól lepődött meg és meg is ijedt, hogy kb. 10 méterre álltunk meg az őztől, az mégsem vett észre minket, annyira figyelt mellettünk valamit. Mivel a korábbi napokban több hír is szólt arról, hogy egy anyamedvét láttak a Cserhát több településének a közelében, a férjem arra gondolt, hogy csak nem egy medvétől "dermedt" meg annyira az őz, hogy ránk sem hederített? Így mi is élénken figyeltünk abba az irányba, amerre az őz feszülten figyelt, de nem láttunk medvét, sőt másik állatot sem. Így sokáig tudtam fotózni az őzt, ami egy idő után mégiscsak észrevett minket, akkor megfordult és befutott az erdőbe. Onnantól azért óvatosabban haladtunk, időnként pedig a hátunk mögé is nézegettünk. Az őznek mégiscsak kifinomultabbak az érzékszervei, mint a miénk, jobb óvatosnak lenni. Mi már megtapasztaltuk azt, hogy milyen a találkozás egy medvecsaláddal.img_8226_4.JPGEz a róka sokáig szembe jött velünk, mert ő meg a vadászzsákmányára ügyelt, a szájából kilógó zöld gyíkra. Persze, ő is elfutott, amikor észrevett minket. img_8834.JPGA mezei nyúl is nagyon figyelt, még két lábra is állt, nehogy ő legyen a róka következő zsákmánya.img_8869_1.JPGAznap "nyulas" napom volt, ez a másik szép nagy mezei nyúl éppen megpihent az erdei út közepén.img_6798.JPGSzarvast is láttam az utóbbi napokban, több alkalommal is, de ők annyira óvatosak, hogy villámgyorsan beugrottak az erdő sűrűjébe, így nem sikerült fotót készítenem róluk. Viszont találtam egy szép nagy szarvasagancsot, ami nagy élmény volt, mert évtizedek óta járom az erdőt, de ilyen szerencsém még sosem volt.img_9384_masolata.JPGBújócska - ez az őz csoda, hogy el nem veszett az erdő melletti búzatáblában.img_9037.JPGGyurgyalagok és verebek a kolóniában

Nagyon készültünk a férjemmel, hogy közelről megfigyeljük a gyurgyalagok telephelyét, az életmódjukat. Ezek a csodás színű madarak májusban érkeznek hozzánk és szeptemberben indulnak tovább Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. Nálunk a meredek homok-, vagy löszfalakban alakítják ki sajátos fészkelőhelyeiket. Ezek a kis nyílások befelé 1,5 - 2 mélyen hatolnak be a homokfalba. Ide rakják a tojásaikat, itt keltik ki a fiókáikat. Nagyon látványos és mozgalmas egy ilyen gyurgyalag telep élete.

Kellő kíváncsisággal telepedtünk le tehát a kolónia melletti bokor tövébe, arra számítva, hogy a gyurgyalagokat közelről fogjuk tudni megfigyelni. Nos, ez nem sikerült. Rendkívül óvatos madarak, persze, hogy felülről így is észrevettek bennünket és amíg ott ültünk, addig csak megközelítették a nyílásaikat, de nem repültek be. Megsajnáltam a madarakat, mert a kicsinyeik egyre élénkebben csipogtak belülről, követelve a finom hernyó- és lepkefalatokat, na meg a méheket, ami az egyik kedvelt csemegéje a gyurgyalagoknak. /A méhészek emiatt nem kedvelik őket, ezért nevezik méhfarkasnak is./

Feladva azt, hogy közelebbről tanulmányozhassuk a gyurgyalagokat, besétáltunk hát a közeli erdőbe, ahonnan visszatérve azt láttuk, hogy a madaraink élénken repkednek a telepnél, etetik a fiókáikat. Kissé távolabb telepedtünk le a kolóniától és most már zavartalanul gyönyörködhettünk ezekben a szép, trópusi színpompába öltözött madarakban. Úgy tűnt, hogy a nagyobb távolság már nem zavarta őket. img_9249_1.JPGMegérkezett az élelem - a gyurgyalag hosszú csőrében biztosan valami nagyon finom lehet.img_9210.JPGVadászat közbeni pihenésimg_8929.JPGA gyurgyalag telep egy homokbánya oldalábanimg_8623.JPGVörös vércse - minden mozgást észrevett, le is csapott azonnal, amint zsákmányt pillantott meg.img_7515_1.JPGSeregély

Csapatostul érkeznek hazánkba, már februárban és novemberben vonulnak tovább a mediterrán országokba. Addig sokszor hallani az erős hangjukat. Nálunk is tömegesen, nagy zajjal jelennek meg, amikor már pirosodik a cseresznye a kertünkben. Egyébként nagyrészt rovarokkal táplálkozik. Csapatban való megjelenésük védelmet biztosít nekik a ragadozó madarakkal szemben.img_7091_2.JPGFiatal hattyúimg_8012.JPGFelnőtt bütykös hattyú

A hattyúk szeretnek a Cserhát vizes részein tartózkodni. Már az emberektől sem félnek, egészen közel engednek magukhoz. Itt bőven van számukra táplálék: vízinövények, apró kétéltűek, halak.img_7136_1.JPGFehér gólya

A gólyáknak jelentős állománya található a Cserhát vizes élőhelyein. Évek óta rendszeresen visszatérnek ide. Az itteni falvakban nagyon sok gólyafészek található.mocsari_fiallocsiga.JPGMocsári fiallócsiga

Nagy meglepetés volt erre a különleges csigára bukkanni, ugyanis elevenszülő, a peték még a csiga testében érnek meg és a peterakáskor elevenen jönnek a világra a kb. fél centiméteres kicsi csigák, ezért hívják fiallócsigának.img_9517.JPGKözönséges gyíkfű - régen a torokgyík elleni öblögetésre használták, innen ered a neve.

A vadállatok mellett a Cserhátban vannak olyan növények is, amelyeknek "állati" elnevezésük van. Őket könnyebb volt meglesni, nem futottak, nem repültek el. Egyedül a szél mozgatta időnként, megnehezítve a "vadászatukat". img_7994_3.JPGErnyős sárma - kígyóvirág

Erősen mérgező ez a szép virágú növény, eltörve fehér tejnedvet ereszt. A gyógyszeripar régóta felhasználja a hatóanyagait.img_9302.JPGGólyaorr - a növény termése hosszúkás, gólyaorr formájú. erről kapta a nevét.img_9454.JPGFehér madársisak 

Rendkívül érdekes az életmódja ennek a szerény kinézetű növénynek. Már az is különleges, hogy csak 8 évi csírázás után jelennek meg a felszínen a hajtásai, de még további 2-7 évnek kell eltelnie, hogy a virágait is láthassuk. Fejlődéséhez gombák jelenlétére van szüksége, gyökérkapcsolatban áll velük. 1988 óta védett növény, természetvédelmi értéke: 10.000,-Ft
img_9524.JPGVadrózsa

Gyakran találkozom ezzel a bájos virágú növénnyel az erdőszélek mentén. Óvakodni csak a tüskéitől kell! img_9510.JPGErdei szamóca - bármilyen furcsa is, de rózsafélékkel áll rokonságban.img_8785.JPGBíboros kosbor

Idén először találtam a Cserhátban bíboros kosbort, most viszont több helyen is. A fehér madársisakhoz hasonlóan szintén a gombák segítségére van szüksége föld alatti gumójának a fejlődéséhez, majd megjelennek a föld felszínén  zöld hajtásai. Virágozni 13 - 15 éves korában kezd. Egyes példányok 50 évig is elélnek. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000,- Ft. Szomorúan tapasztaltam az egyik előfordulási helyén, hogy valaki ásóval több tövet is kiemelt, megkárosítva ezzel a természet. Ha tudná az illető, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy láthassuk ennek a növénynek a virágait, talán nem vetemedne legközelebb ilyen cselekedetre.img_8468_2.JPGBíboros kosborokimg_8422.JPGBíboros kosbor virága közelebbről - mintha kis bíborszínű emberkék lennének.erdei_gyongykoles_2.JPGErdei gyöngyköles - ennek a növénynek a nevébe és a színébe szerettem bele.img_9502.JPGLila ökörfarkkóró

Egy új találkozás. A hagyományos, sárga színű ökörfarkkórót gyakran látom a réteken, de ez a lila változat meglepett. Több példányt láttam az erdőben és a erdők közötti dombos réteken is.img_9532_masolata.JPGLila ökörfarkkóró virága - mintha egy kis manó ugrott volna be a közepébe.
img_9427.JPGHomoki baltacim az erdei út menténimg_9423.JPGRéti margitvirágimg_8552.JPGHegyi lenimg_8075.JPGNyári tőzike - az ismertebb korai, tavaszi tőzikéhéz hasonlít, de attól magasabb és később virágzik. A nedves réteket kedveli.img_9485.JPGRéti útifűimg_9498.JPGMagyar szegfűimg_8287_1.JPGMezei zsálya

img_8897.JPGMocsári nősziromimg_9544.JPGKözönséges ínfű - érdekessége, hogy a magját hangyák terjesztik.img_9557.JPGHólyagos habszegfűimg_9487.JPGEzüstös hölgymál
szeleslevelu_salamonpecset.JPGSzéleslevelű salamonpecsét
img_9569.JPGPipacsos erdőszél - már a nyár hangulatát idézi.
img_9552_1.JPGErdei út a Cserhátban

img_8658.JPGVáltozatos cserháti táj

img_8650.JPGA falvak szerényen megbújnak a hegyek ölelésében

Remélem, hogy sikerült egy kis ízelítőt adni a Cserhát élővilágának változatosságából és minél többen ellátogatnak hazánknak erre a kevéssé ismert vidékére.

Mindenkinek jó túrázást, sok érdekes élményt kívánok!

Persze, azért még tart a világjárvány, ezért továbbra is tartsuk be a szabályokat!

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Két keréken a Nyugalom Völgyében

img_7781.JPG

Nem könnyű mostanában olyan helyet találni, ahol nem kell attól tartani, hogy sok emberrel találkozunk. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert az Ipoly mellett élek, így nagyon rövid idő alatt túrázhatok, kerékpározhatok a kedves folyóm mentén. Most különösen értékeltem, hogy az Ipoly mentén egyetlen emberrel sem találkoztunk. Magyarországnak ez a gyönyörű része még nem tartozik a felkapott turistalátványosságok közé. 

Mi a férjemmel húsvét szombatján tettünk egy biciklis túrát az Ipoly mentén. Dejtár településről indultunk, az ottani réten, majd az árvízvédelmi töltésen haladtunk Ipolyvece irányába, visszafelé pedig Ipolyvecéről kis forgalmú közúton mentünk Dejtárra. Ez a távolság csak 10 km volt, de rengeteg élménnyel gazdagodtunk közben. Megmutatom, hogy én miért kedvelem ezt a tájat. 

A fotókhoz hozzá kell képzelni még a melegen simogató napsütést, az enyhe szellőt, a virágzó kökénybokrok tömény illatát. Persze ez nem egy hivatalos kerékpárút, sok benne az egyenetlenség, de a táj szépsége kárpótol az útközbeni zökkenőkért.img_7761.JPGAz Ipoly csendesen folyik itt, aztán Szobnál torkollik a Dunába.img_7776.JPGLigetes tájimg_7714.JPGKilátó Dejtár közelében a Páskom legelő tanösvényen

A Páskom legelő tanösvényről egy korábbi írásomból lehet többet megtudni:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2018/12/06/bezzeg_a_hod_nem_fazik

img_7719.JPGAhol még a madár sem jár, mondhatnánk, de szerencsére sok madár van errefelé.img_7715_1.JPGA bájos fekete kökörcsin most virágzikimg_7727.JPGA kökörcsin virága img_7736.JPGAz 1970-es években az Ipoly folyó sok szakaszát árvízvédelmi okokból szabályozták, kiegyenesítették. Szerencsére sok helyen megmaradt a régi Ipoly medre, körülötte egy sajátos élővilággal. Itt a békák tartottak éppen koncertet.img_7740.JPGBársonyos tüdőfűimg_7742_1.JPGJellegzetes réti táj, fűzfákkalimg_0491.JPGCsak egy pillanatra állt meg ez az őz, addig, amíg csodálkozva megszemlélt minket, aztán szélsebesen elfutott. Előzőleg láttunk egy mezei nyulat is, de nála esélyem sem volt a fotózásra.img_7751_1.JPGAz út bal oldalán a Börzsönyt láthatjuk.img_7749.JPGA Börzsöny hegyvonulataiimg_7747.JPGA Börzsöny, az előtérben a virágzó kökénybokrok tömegeimg_7758.JPGAmikor virágzik a kökényimg_7752.JPGSzemlélődés útközben - láthatóan nincs tömegimg_7780_1.JPGEzért szeretem ezt a tájat...img_7782.JPGAz ősi Ipoly medrének egy másik maradványa - valóban ősi hangulatot árasztimg_7785.JPGDéli pihenőimg_7790.JPGElhagyjuk az Ipoly mentét és ráfordulunk az Ipolyvece felé menő földútraimg_7792.JPGÜde, zöld réten kanyarog az útimg_7796.JPGKilátó az ipolyvecei réten - innen a vizes élőhely madárvilágát figyelhetjük megimg_7803.JPGÉnekes hattyúimg_7808_1.JPGBetartják a 2 méter távolságotimg_7810.JPGHa szerencsénk van, akkor barátrécét, cigányrécét és harist is láthatunk a réten. Ez a terület  2001 óta a Ramsari Egyezmény jegyzékébe felvett vizes élőhely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.img_7819.JPGIpolyvece települést nagyon szeretik a gólyák, itt aranyéletük van, sok gólyafészek található a faluban. img_7816.JPGHúsvét előtti nagytakarítás a fészekbenimg_7833.JPGPárban, szinkronbanimg_7838.JPGHmm..., sajátos jógagyakorlatokimg_7848.JPGA palóc vidéken sok helyen látunk az út mentén kereszteketimg_7857.JPGMég a közúton sem volt nagy a forgalom, nyugodtan lehetett itt kerékpározni.img_7840_1.JPGA terület térképeimg_7869_1.JPGHúsvéti hangulat Dejtáron

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra! Csak olyan helyekre menjünk ki a természetbe, ahol biztosan tudjuk, hogy nem lesz nagy tömeg!

Hollókő, világörökség, világjárvány

img_7424_1.JPG

Vasárnap délután kerékpárra ültünk és elmentünk megnézni, hogy milyen Hollókő a világjárvány idején. Az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szereplő falu méltán népszerű a magyar és a világ minden tájáról érkező kirándulók körében. A népi építészet egységesen megőrzött emlékei, a palóc táj évtizedek óta tömegeket vonz ebbe a kis palóc faluba.

A település legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a Hollókői Húsvét, ez azonban az idén ELMARAD! 

ZÁRVA van minden étterem, kávézó és az összes üzlet is. 

Ezért én most azt kérem, csatlakozva a falu honlapján megjelent felhíváshoz, hogy MINDENKI MARADJON OTTHON!

"Kedves Barátaink!
A kialakult helyzetben úgy döntöttünk, hogy mától Hollókő is becsukja kapuit. Természetesen a falut nem zárhatjuk be, de arra kérünk titeket, hogy egy ideig most inkább maradjatok ti is otthon, ahogy mi is tesszük. Hollókő mindig nagy örömmel és szeretettel fogadja a hozzánk látogatókat, de most az itt élők egészségét tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ők teszik ezt a falut valóban élővé. A koronavírus idejére Hollókőn zárva maradnak a múzeumok és a Küszöb információs központ is. Ha most egy kicsit otthon tudunk maradni, hamarabb és biztonságosabban túl tudunk esni a járványon.
Köszönjük megértéseteket és együttműködéseteket! Mindenkinek erőt és jó egészséget kívánunk!" /forrás:holloko.hu/

Mi a férjemmel egy közeli településen élünk, tavasztól őszig minden évben gyakran megyünk biciklivel Hollókőre. Szécsénytől Rimócig kisforgalú közúton kerékpározhatunk, majd Rimóctól Hollókőig tart a kerékpárút.

Arra számítottam, hogy most nem találunk kirándulókat a településen, de meglepetésünkre még vasárnap délután is elég sokan sétálgattak a falu utcáin, olyan hangulatban, mintha nem is egy világjárvány kellős közepén lennénk. Voltak csoportok, akik teljes szélességben elfoglalták az utcát, persze szájmaszk, vagy bármi ezt helyettesítő - sál, kendő - nem volt rajtuk. Voltak motorosok csapatban, vígan együtt vonulva. Mi leültünk az egyik ház belső udvarára és onnan figyeltük az utcán sétálókat. Egyetlen emberen sem láttunk szájmaszkot. /Biztosan hatott rájuk, hogy sokáig azt hallották, hogy ennek a használata mennyire felesleges./ 

Furcsa volt ezt megtapasztalni, mert az emberek időnként megálltak, fotóztak, szelfiket készítettek, nem figyelve arra, hogy ne kerüljenek egymáshoz 2 méternél közelebb - szóval, mintha mi sem történt volna, mintha nem kellene egymásra figyelnünk. Ezt döbbenetes volt. A legtöbb környező országban már régóta nem szabad maszk nélkül kilépni az utcára, itt pedig még azt sem tudjuk betartani, hogy tartsuk a 1,5 - 2 méteres távolságot egymástól! 

Persze, értem én, hogy a napsütéses időben mindenki szeretne kirándulni, de ezt úgy tegyük meg, hogy ezzel ne veszélyeztessük mások egészségét! Állítólag szombaton és vasárnap délelőtt még nagyobb tömeg volt a faluban, így a hollókői idős lakosok a sok látogató miatt nem mertek kilépni az utcájukra. 

Naplementekor már elmentek a "látogatók", ekkor készítettem néhány fotót a faluról. Aki azt tervezte, hogy húsvétkor Hollókőre megy kirándulni, szépen kérem, hogy NE TEGYE! Lehet, hogy furcsa ez a kérés éppen tőlem, aki mindig a túrázást népszerűsítem, de a mostani egy különleges helyzet, ne kockáztassuk mások és magunk egészségét, életét! 

Most csak nézze meg a fotóimat és majd ősszel - amikor remélhetőleg túl leszünk ezen az apokaliptikus helyzeten, akkor látogasson el ide! Hollókő megvár!

img_7393.JPG

img_7404.JPG
img_7392.JPG

img_7410.JPGMinden étterem ZÁRVA!img_7418.JPG

img_7394.JPG

img_7395.JPGA Falumúzeum, a vár és az összes kiállítóhely ZÁRVA!img_7416.JPG

img_7434.JPGA kedvenc fazekasom is ZÁRVA tart, ilyenre pedig évtizedek óta nem volt példa.img_7399.JPG

img_7438.JPG

img_7447.JPGA Hollóköves Kávézó is ZÁRVA, pedig nagyon finom kávét szoktak itt készíteni.img_7442_1.JPGA falu fölötti hegyen emelkedik Hollókő vára, ami szintén ZÁRVA, nem látogatható.img_7456_1.JPGA várban egyébként egy újabb bővítés zajlik.

img_7450_1.JPG

img_7419.JPG

img_7401.JPG

img_7402.JPG

img_7406.JPG

img_7415.JPG

img_7436.JPG

 

img_7429.JPGKerékpárral, szájmaszkkal Hollókőn.img_7373.JPGA kerékpárút kezdete Rimóc határábanimg_7377.JPGA távolban már látható Hollókő váraimg_7376.JPGBékés palóc táj, a völgyben halad a kerékpárútimg_7383.JPGTavaszi hangulat - virágzó szilvafaimg_7471.JPGA felújítás alatt álló Hollókői várimg_7466.JPGNa, igen, néhány szakasza nagyon rossz a kerékpárútnak.img_7462.JPGJellegzetes palóc táj, legelésző marhacsordával - még ők sem mentek egymáshoz 2 méternél közelebb.img_7408.JPGHÚSVÉTKOR NE INDULJON EL SENKI HOLLÓKŐRE! - ez rendkívül veszélyes és nagy felelőtlenség a többi emberrel szemben! 

Már ezen a hétvégén sem tartotta be itt senki a minimális szabályokat, mindez egy húsvéti nagy tömegben csak a vírus gyors terjedésének kedvezne! Tartsuk be a szabályokat, hogy minél kisebb veszteséggel és minél hamarabb lehessünk túl a járványon! Keressünk olyan helyeket túrázásra, kirándulásra, kerékpározásra, ahol nem lesznek tömegek, ahol nyugodtan kikapcsolódhatunk! Viselkedjünk felelősségteljesen!

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Béke és nyugalom az Ipoly ártéren

img_6987.JPG

Tegnap úgy éreztem, hogy már nem tudok több hírt befogadni a koronavírus világjárvánnyal kapcsolatban, így kimentem az Ipoly menti ártérre, ahol szinte egy másik világban találtam magamat. Itt béke és nyugalom volt: az őzek békésen legeltek, a hattyúk idillien úszkáltak. A gólyák bőszen szedegették a nekik finom falatokat - kell nekik a sok ennivaló, hiszen pótolniuk kell a hosszú hazaút során elveszített energiát, sőt fel kell készülniük a fészekrakásra. A két- és négylábúak úgy élik az életüket, hogy - szerencsére - nem is sejtik, hogy az emberek milliárdjai milyen nehéz helyzetben vannak most.

Akinek nincs lehetősége, hogy kimenjen a szabadba, annak vigasztalásként, kikapcsolódásként küldöm ezeket a fotókat.img_7026.JPGNekik nem kell betartani a 2 méteres távolságot egymástól

img_7022.JPGHálás vagyok ezeknek az őzeknek, hogy csendben figyelhettem őket.img_6993.JPGItt már kissé gyanakodtak, észrevettek - pedig csak fokozatosan közelítettem meg őket, nem akartam megzavarni az életüket.img_6912_2.JPGBékésen megférnek a szürke gém mellettimg_6908.JPGA szürke gém előbb vett észre, mint az őzek, így ő egy idő után elrepültimg_6886.JPGNyugodt legelészésimg_6911_1.JPGHónapokig áradt télen és tavasszal az Ipoly folyó, a mellette lévő rét egy részén még mindig áll a víz, remek táplálkozó helyet biztosítva a gémeknek, gólyáknak, hattyúknak, kócsagoknak.img_7091_1.JPGA fiatal hattyúnak saját úszómedencéje van, itt, a sekély vízben bőven talál ennivalótimg_7106_1.JPGEgy idő után úgy gondolta, hogy keres egy másik "uszodát"img_7112.JPGHatalmas a szárnytávolsága egy repülő hattyúnak.img_7136.JPGA gólya nagyon szorgalmasan vadászott a réten. Amíg figyeltem, folyamatosan szedte a sekély vízből a számára finom falatokat.img_7143_1.JPGIdőnként továbbrepült újabb vadászterületreimg_7167.JPGLandolásimg_7119_1.JPGAz Ipoly ártér - sok helyen maradt meg sekély vizes élőhely, ezt sok madár kedveli.img_7162.JPGA hegy alatt és a fáknál folyik az Ipoly folyó, mellette a széles ártér.img_7066_1.JPGPongyola pitypangtól sárgul a rétimg_7135.JPGSalátaboglárka - itt színhiányos változatbanimg_7079.JPGRéti kakukktormaimg_7164_1.JPGKutyatejimg_7181.JPGA fűzfa barkájaimg_7197.JPGVirágzásra készülnek a kökénybokrokimg_7190.JPGHmmm....korona formájú bokor, még itt is nehéz megszabadulni a vírus gondolatától.img_7191.JPGNaplemente az ártéren

Én szerencsés vagyok, mert csak rövid időt  kell ahhoz utaznom, hogy kimehessek a természetbe feltöltődni, új élményekhez jutni, gondokat elfelejteni. Remélem, hogy ez a lehetőség még sokáig megmarad!

Igaz, hogy a napsütés ellenére csípős, hideg szél fújt, de még ez is jobban esett, mint bent lenni a lakásban. A mozgás pedig a legjobb a természetben, különösen ilyen helyen, ahol legfeljebb csak őzekkel és gólyákkal lehet találkozni.

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Jaj, mit főzzek? Legyen tőgy rántva!

Egyre többen hasonlítják a világjárvány által kialakult helyzetet a világháborús állapotokhoz. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy van egy 1941-ben kiadott szakácskönyvem, amelyben az akkori megváltozott helyzetre való tekintettel adott a szerző főzési tanácsokat, ételrecepteket, köztük sok a meglepő, sőt a kissé bizarr is. 

img_6870.JPGMegmutatom a kedvenceimet, azokat, melyeket én a legkülönösebbeknek találtam Hajdú Ernőné: Jaj, mit főzzek? című szakácskönyvében, mely az Officina Nyomda és Kiadóvállalat kiadványa volt, a megjelenés ideje: 1941 május.

1. Tőgy rántva

A tőgy nagyon jó és olcsó, de elég soká kell főzni. Bőrét lehúzzuk és besózva, jó sok zöldséggel puhára főzzük. (2-3 óra). Egyben kész a leves is. Ha puha, felszeleteljük és lisztben, tojásban, morzsában megforgatva kisütjük.

2. Kirántott borjúfej

A borjúfej szemét, fogát, orrát a vásárlásnál kiszedetjük, de egy csontját se engedjük eldobni. Sósvízben sok zöldséggel puhára főzzük. A húst a csontról ügyesen lefejtjük, szeletekre vágjuk és lisztben, tojásban, morzsában meghengergetve kisütjük.

img_6872_1.JPG

3. Töltött lép

Marha-, növendék- vagy borjúlép egyik végét levágjuk és éles késsel belül óvatosan a bőr mentén felvágjuk, vigyázva, hogy a bőrt meg ne sértsük. A deszkára téve a lépből kikaparjuk és kinyomjuk a vért. Kockára vágott szalonnát, apróra vágott hagymával megpirítunk, 2 drb áztatott, jól kinyomkodott zsemlyét hozzákeverünk. Ha kihűlt, apróra vágott gombát, petrezselymet, mustárt, sót, paprikát, majoránnát és a kikapart vért jól összekeverjük. A lépet a töltelékkel megtöltjük, a végét összevarrjuk, forró vízbe tesszük és lassú tűzön, zöldséggel megfőzzük. A főzővizet természetesen levesnek felhasználjuk. Felszeletelve ki is lehet rántani.

img_6873.JPG

4. Ír birkahús

Ha a birkahús szagát el akarjuk tüntetni, tegyük éjszakára ecetes ruhába, vagy forrázzuk le ecetes vízzel. A lábasba rétegesen fehérkáposztát. kockára vágott zöldséget, burgonyát, reszelt hagymát, esetleg kis fokhagymát és a besózott, kockára vágott húst, köménymaggal meghintve, lerakjuk.  Egy kis paradicsom javítja az ízét. Vizet öntünk rá és a fedő alatt kis lángon puhára főzzük. 

 Legyen itt egy előétel is:

5. Emmentáli sajthéj körözve

Az emmentáli sajt kemény héját, melyet különben kidobnánk, nagyon jól fel lehet használni. A piszkot lekaparjuk róla és megreszeljük. Kis juhtúrót és vajat keverünk bele, majd kis tejből és lisztből sűrű pépet csinálunk és azt felfőzzük. Kihűtjük és belekeverünk finomra vágott snidlinget, csepp cukrot, sót, paprikát, kis paradicsompürét egy kis Yestort. Az egészet jól összekeverjük. Elfogyasztás előtt 2-3 óráig állni kell hagyni. 

Nem hiányozhat a leves sem:

6. Szárazbabból készült hamis húsleves

A szárazbabot puhára főzzük, de vigyázzunk arra, hogy kiszedjük, mielőtt kipukkad. A főzővízbe zöldséget és csontot teszünk és tovább főzzük. Metéltet főzünk bele, mint a húslevesbe. A megfőtt babból salátát készítünk vacsorára.

Végül jöjjön egy desszert:

7. Árpagyöngytorta

12 dg árpagyöngyöt megdarálunk és 1 tojással, 1 evőkanál vajjal, 3-4 evőkanál cukorral, 4 evőkanál liszttel, 2-3 hideg, áttört burgonyával, 1 csomag Oetker sütőporral összegyúrunk. A tésztát vékonyra kinyújtjuk, tepsibe tesszük és töltjük. 

img_6871.JPG

 Az árpagyöngytorta egészen jól hangzik, ezt még lehet, hogy el is fogom készíteni. A többi receptet viszont biztosan nem fogom kipróbálni! img_6868.JPGKissé már megviselt állapotban van a 80 év előtt megjelentetett szakácskönyv

 "Ezt kérdezzük minden nap önmagunktól, egymástól, férjünktől, barátnőnktől. 

Tanácstalanul, tétován bandukolunk végig szatyrunkkal a piacon, dermedten nézzük az árakat...., különösen most, amikor a korlátozások nap-nap után nehezítik életünket, okoz gondot az étrend helyes összeállítása."

A szakácskönyv fél évre ad ajánlásokat különböző típusú étrend összeállításához: vannak húsos, hústalan napokra, tésztanapokra és főzelékes napokra javasolt étrendi minták.

A könyv kezdő oldalán ez olvasható, amit nem gondoltam volna, hogy a mi korosztályunk - akik nem tapasztalták meg a II. Világháborút - életében is még aktuális lesz:

" Nehéz idők következnek most, amelyekre fel kell készülni. Minél nagyobb az ínség, annál nagyobb szükség van a tudásra, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy a hiányt mivel és hogyan lehet pótolni. Akármennyire is romolnának a viszonyok, igyekeznünk kell dolgunkat a mindennapi lehetőségeinkhez képest a legjobban végezni."

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!