Kíváncsi Túrázó

Villámgyors mákoskevert, gluténmentesen

2019. augusztus 27. - Indulj el egy úton

Kevés az időd, de mégis ennél valami finomat, ami ráadásul pillekönnyű, nem terheli meg a gyomrodat? Nos, ilyen alkalmakkor lehet megsütni ezt az aszaltbarackos mákos kevertet. Én teázáshoz találtam ki ezt a receptet, de vittem a süteményből magammal túrázni a Magas-Tátrába is. 

Hozzávalók:

- 250 g darált mák

- 5 evőkanál kukoricaliszt

- 5 evőkanál kókuszliszt

- 10 dkg vaj

- 3 egész tojás

- 2 evőkanál méz

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- aszalt sárgabarack, aszalt meggy

- ízesítésre kevés rum, fahéj, szegfűszeg tetszés szerint

- kb. 2 dl tej, vagy víz, hogy a kapott tészta sűrű palacsintatészta állagú legyen

A vajat kissé meglangyosítottam és a tészta összes hozzávalóit kézi habverővel alaposan összekevertem. Kevés tejet és vizet tettem hozzá, fokozatosan adagolva, hogy egy sűrű palacsintatészta állagot kapjon. Utoljára a kisebb darabokra vágott aszalt sárgabarackokat és az aszalt meggyet kevertem bele. Nem vertem fel külön a tojásfehérjét, így is tökéletesen könnyű lett a tészta.

Kivajazott, kukoricaliszttel meghintett tepsibe öntöttem a keveréket és előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt sütöttem készre. Persze közben figyeltem, hogy mikor lesz készen. :) Amikor már szépen megemelkedik a tészta, valamint kissé elválik a tepsi falától, na, akkor már kivehetjük a sütőből, és megnézhetjük, hogy átsült-e mindenütt? 

A tepsiben hagytam kihűlni - közben sűrűn kóstolgattam-, de meg voltam elégedve a "végeredménnyel". :)

Az összetevők alapján azok is elkészíthetik, akik gluténmentes diétát tartanak.img_5124_1.JPGTea, kávé mellé is kiválóimg_5239.JPGUtazott velem a Magas-Tátrába is, éppen jól esett a Nagy-Tarpataki völgy felett megenni.

Mindenkinek jó sütést, élvezetes túrázást kívánok! :)

A késmárki artikuláris fatemplom

Késmárk belvárosában található egy fazsindelyes, kívülről szerény, de rendkívüli belsőt rejtő templom, mely az UNESCO által védett kulturális örökség.

A templom a protestánsok üldözésének idejéből származik, akik templomot csak az 1681. évi soproni országgyűlés 26. artikulusa - törvénycikkelye - alapján a városokon kívül, az egyház költségén építhettek.  A templomok építéséhez csak fát használhattak fel, nem lehetett sem tornyuk, sem harangjuk.

Késmárkon először 1687-ben készült el az első fatemplom - ebből maradt meg a keresztelőmedence -, ez azonban kicsinek bizonyult a több ezer hívő számára, így 1717-ben nem egészen fél év alatt a mai alakjára építették át. A város egy poprádi építésszel, Mittermann Györggyel kötött szerződést 1717. év elején, aki 660 aranyforintot, 3 hordó sört, és egy teljes ruha elkészítéséhez való finom posztót kért a munkájáért. A végeredményt látva, számomra valódi csoda, hogy még azon év augusztusára el is készült a feladattal. Ma egy ilyen építkezéshez a bizottságok felállítása tovább tartana, nem maga az építkezés... img_5467.JPGA gazdagon faragott szószék és a templombelső részlete 

A görög keresztet formázó templom 35 méter hosszú, 31 méter széles és 20 méter magas. A templom teljes egészében fából épült, még a szögek és a csapolások is fából vannak. Teljes boltozata vörösfenyőből készült, a négy támasztóoszlopa pedig tiszafából. img_5505.JPGAz égszínkékre festett boltozaton a 12 apostol mellett a 4 evangélistát és a szentháromság ábrázolását láthatjuk. A falfestés a lőcsei Gottlieb Kramer és János fia alkotása.
img_5442_1.JPGAz oltárt és a szószéket Ján Lerch fafaragó hársfából készítette 1717-1727 között. Az oltár központi motívuma a keresztrefeszítés, a kereszt alatt Mária-Magdolna, Mária és János, oldalt pedig Mózes és Áron szobra áll. Az oltár csúcsán a szentháromság van, ami után elnevezték a templomot.img_5471.JPGA 18 regiszteres orgona szintén 1717-ből való, Jan Cajkovsky és Martin Karabinsky készítette.img_5416.JPGA templom földszintjén és a hat kóruson 1541 ember fért el. Külön helyek voltak ugyanis kijelölve a nőknek, a férfiaknak, a fiúknak, lányoknak, inasoknak, fiú énekeseknek, a kántornak és a kórusnak is. img_5518.JPGA szerény külsejű fazsindelyes templom a jellegzetes, máshol ritka kerek ablakokkal.

 

A legendák szerint az építkezésen svéd hajóácsok is dolgoztak, ezért a kerek ablakok és a beltér tetőszerkezete felfordított hajóra emlékeztetnek. Tény, hogy az építkezésekhez az észak-európai protestánsok is hozzájárultak, a svéd és a dán király is adománygyűjtést szervezett.img_5511.JPGA templom bejárataimg_5508.JPGAz egyik különleges "hajóablak"
img_5497.JPGA Szentháromság ábrázolása a mennyezetenimg_5483.JPGSzent Péter, a mennyország kapujának kulcsaivalimg_5498.JPGSzent Fülöp apostolimg_5504_1.JPGSokan koptatták ezeket a köveket. A padokba bele vannak vésve a padsorok és az ülőhelyek sorszáma is.img_5475.JPGAz előkelőbb hívőknek nevesített ülőhelyük volt.img_5492.JPGÁdám és Éva a Paradicsombanimg_5474.JPGA zenélő angyalok egyike, a bájos gordondkás angyalimg_5486.JPGA templomban kevés az olyan falfelület, amelyen ne lenne valamilyen festmény. Ez a dúsan díszített népi barokk templombelső mégsem hat nyomasztólag, ellentétben a későbbi keletkezésű barokk templomokkal.img_5457.JPGEz a kis oldalsó építmény a templom egyetlen kőből készült része, mely 1593-ban a város vendéglője volt, majd 1687-1717 között evangélikus iskola működött benne. img_5462.JPGA régi iskolaépület ablaka

img_5453.JPGAz egyházi előkelőségek külön ülőhelyeimg_5452.JPGMég az oldalajtót is festmények fedikimg_5450_1.JPGÓszövetségi jelenetek a felső falfelületenimg_5446.JPGMegmaradt az első fatemplom számára 1690-ben készült keresztelőmedence.img_5440.JPGA szószéket evangélisták és ószövetségi próféták alakjai díszítik, az egészet egy angyal tartja.img_5439.JPGAz oltárnál a magasabb egyházi személyek, városatyák és céhmesterek számára díszes padok vannak elhelyezve.img_5437.JPGEgy másik oldalajtó és a mellette lévő festményekimg_5436_1.JPGAz oldalfalakon ószövetségi és újszövetségi jeleneteket ábrázoltak.img_5429.JPGAz utolsó vacsora img_5423_1.JPG Keresztelő János megkereszteli Jézust a Jordán vizébenimg_5428.JPGTemplombelső az orgonával és a karzatokkal

 Aki Késmárkon jár, annak javaslom a Szentháromság-templomnak a megtekintését. A templom vasárnap zárva van, a hét többi napján 9-12 és 14-17 óra között látogatható. A téli napokban csak kedden és pénteken tekinthető meg 14-16 óra között. Az itt megváltott belépőjegy érvényes a mellette lévő Új Evangélikus templom megtekintéséhez is, amelyben Thököly Imre mauzóleuma található. Része lehet egy Felvidéki kirándulásnak, mely összeköthető a késmárki vár megtekintésével is. Különleges a hangulata ennek a Magast-Tátra alatti nagy múltú városnak.

Érdemes rászánni az időt, mert különleges élmény. Már az is lenyűgöző, hogy bár fából készült minden része, mégis épségben megmaradt ennyi évszázadon keresztül, pedig Késmárk városában többször is volt tűzvész. Lehet, hogy annak köszönheti a fennmaradását, ami az építésekor hátránya volt, hogy a városfalon kívül lehetett csak megépíteni, így megmenekült a városban pusztító tüzektől.

 

A Tátra zord és szelíd szépségei

A 19. század  előtt a Tátra hegyei közé csak a csempészek, hegyi pásztorok, zergevadászok és a vadorzók merészkedtek. Aztán egyre többen fedezték fel természeti értékeit és most már a jól kiépített és jelzett túraútvonalak, a sok menedékház lehetővé teszi, hogy minden korosztály eljöhessen ide túrázni, kikapcsolódni. 

A Magas-Tátra a világ legkisebb magashegysége, a Kárpátok hegyláncának fontos része, páratlanul szép, karcsú gránithegyekkel, néhol mészkő maradványokkal. Főgerince mindössze 26,5 km hosszú, természeti szépségei 341 négyzetkilométeren találhatóak. Legtöbb csúcsa eléri a 2500 métert. Jelenlegi alakja, hegycsúcsainak jellegzetes formája a jégkorszaki események következtében alakult ki. A jégkorszak gleccserei voltak azok a szobrászok, melyek ilyen éles, meredek, csipkézett gerinceket, mély völgyeket alkottak. sdc19889.JPGA Magas-Tátra masszív gránittömbje a sok csipkézett hegycsúccsal , közöttük mély völgyekkel, ahol nyáron is megmarad a hó.

"Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja." /Petőfi Sándor: Az alföld/

 Minden tiszteletem Petőfi Sándoré és az Alföld természeti értékeit is megtanultam megszeretni, de ha Petőfi járt volna a Tátrában, akkor nem csak csodálja, hanem meg is szerette volna. Én sok-sok éve járom a Tátra útjait és minden alkalommal újabb és újabb szépségeit fedezem fel, mindig elkápráztat az itteni páratlan magashegységi növény- és állatvilág is. A zord sziklák közötti élővilág képviselőiből itt most megmutatok néhányat.

img_5229.JPGA gránittömbök között, a Nagy-Tarpataki völgy feletti részen egy róka sétál. Ő Eliška, már megszokta a turisták áradatát. Rendszeresen lehet vele találkozni a Rainer és a Zamkovszky menedékház közötti útszakaszon.sdc19836_masolata.JPGA sziklák alatti bozótosból bukkant ki ez a gyönyörű, kb. 6 éves szarvasbika.dsc_4129.JPGEzzel  az ifjú, 2 éves barkás szarvassal Tátralomnic egyik parkjában találkoztam. Megszokta, hogy az emberek nem bántják, elmélyülten evett a gyepen, nem zavarta, hogy megállunk mellette és fotózzuk.sdc19896.JPGFecsketárnics a sziklatömbök között, egy kristálytiszta vizű patak mellett.img_5185.JPGFecsketárnics közelebbről - igazi elegáns virág, a mészkősziklákat kedveli img_5260.JPGErdei deréce a Kis-Tarpatak Óriás-vízesésének sziklái között

Az Óriás-vízesés 20 méter magasból zúdul alá hangos dübörgéssel, szinte a turisták lába elé. Meleg nyári napokon jól is esik a hűsítő permet, ami ilyenkor a vízesés feletti hídon ér minek. erdei_derece.JPGErdei deréceimg_5274.JPGAz Óriás-vízesés igazi hőse számomra az a harangvirág volt, ami a a vízesés medencéjében lévő hatalmas sziklatömb tetején nyílott. Először észre sem vettem, csak akkor, amikor közelebbről vizsgáltam meg a szikla tetejét.img_5267_1.JPGHarangvirág az Óriás-vízesés sziklatömbjének hasadékában.img_8910_1.JPGTurbánliliom, a tátrai erdők mélyének a díszeimg_8903_masolata.JPGIgazi feltűnő jelenség, ez a példány pontosan 170 cm magas volt.
img_5196_1.JPGAmikor a természet szobrászkodikimg_5234_1.JPGA felhők is megakadnak az éles hegygerinceken, növelve a táj sejtelmes hangulatátimg_5159_1.JPGMintha egy óriás végigharapdálta volna hegy tetejét.img_5192.JPGEső után img_5169.JPGÖrökzöld hanga, itt igazán jól érzi magát. A kertészetekben is lehet kapni hasonlót, de nekem még nem sikerült otthon életben tartani.img_5161_1.JPGKárpáti aggófű - megél ezer méter felett is.img_5128.JPGPókhálós bojtorjánimg_5210.JPGA fenyők tövében gombákat is találhatunk.img_5143_1.JPGHegyi varjúhájimg_5146.JPGNyúlsalátaimg_5194.JPGA zord hegyek nyugalmaimg_5166.JPGA Nagy-Tarpataki völgy és a Kis-Tarpataki völgy
img_5244_1.JPGJellegzetes tátrai túraút a Tatránska Magistrálián, a Magas-Tátra fő turistaútján.

img_5220.JPGA Tatranska Magistralén

Remélem, hogy minél többen jönnek a Tátrába, mert ez a táj a testnek felüdülést, a léleknek felemelkedést nyújt. Mindenkinek jó túrázást, sok szép élményt kívánok! :)

Vaduljunk!

 Szeretek kimenni a rétre, különösen reggel jó ott járni egyet. Csend van, a vadak a természet rendje szerint teszik a dolgukat, élik az életüket, nem harácsolnak, nem csapják be egymást, nincsenek hazugságok, álhírek és még pártokat sem alapítottak a gólyák a fecskék ellenében.

"Jobb, amit a természet visz végbe, mint ami mesterségesen készül." - mondta Cicero és milyen igaza volt!

"A természet erkölcs nélküli és nem erkölcstelen! Mérhetetlen hosszú ideje létezett, még mielőtt ideérkeztünk. Nem tudta, hogy jövünk és fütyül ránk." Stephen Jay Gould paleontológus

Ma a hatalmas köd miatt különösen szép, sejtelmes arcát mutatta a táj. A fű még vizes volt, a hőmérő is csak 9 fokot mutatott. Elmesélem a vadállatok és a vadvirágok közötti reggeli élményeimet.

Legelőször egy őz csodálkozott rám,...img_4880.JPG

...majd később 2 őzgidát is felfedeztem a magas fűben:img_4896.JPGMeg is érkezett hozzájuk a mamájuk, aki azonnal észrevett és a kis csapat gyorsan befutott az erdőbe. Esélyem sem volt több fotót készíteni róluk.

1 perc múlva azonban vigasztalódtam, mert egy gyönyörű szürke gémet pillantottam meg a "vadászlesen". img_4933.JPG

Reggeli zsákmányra vadászva pásztázta a terepet:img_4927.JPG"...Harsány fürtökben lóg a fény s a táj
sok ág-bogán ökörnyál lengedez,
ragyogva lép az erdő szerteszét,
lépte vidám és egyszerre lenge lesz,

nedves fején a nappal táncba kezd
s a réten nem jöhet most senki át...
ezüst halakat virágzik a tó
és az éleshangu reggel így kiált:

halihó ha-hó ha-hó halihó!"  Radnóti Miklós: Hajnalimg_4917.JPGReggeli köd a réten

Egy ilyen fás, bokros területen nagyon sokféle madár talál élőhelyet, ma is találkoztam néhánnyal.img_4083.JPGA gólyának ez itt terített asztal.img_4357.JPGCigánycsuk - mint egy balettáncos, olyan elegánsan kapaszkodott a lábaival.

img_3989_1.JPGA rét legszebb színű madara a gyurgyalag.reggelizik_a_facancsalad.JPGFácánéknál a család közösen reggelizik.img_5004.JPGRéti füzény gyöngyharmatos sminkbenimg_4503.JPGEgynyári seprence, szintén a harmatos divatot követi.img_4106_1.JPGRéti iszalag a felkelő nap fényében - 10 nappal korábban fotóztamimg_5009.JPGMára ugyanaz a bokor már "beérett", felnőttkorba lépett.egen_uszo_reti_iszalag.JPGÉgen úszó réti iszalagimg_4344_2.JPGSávos szitakötők élvezik a felkelő nap melegétimg_4375.JPGMezei zsálya és fehér mécsvirágimg_5063.JPGMolyűző ökörfarkkóró - mintha egy mini bohóc telepedett volna be a virág közepébe.tarlohere_1.JPGEz a kis bolyhos növény a tarlóhere.csikos_pajzsospoloska.JPGCsíkos pajzsospoloska reggeli sétája.img_4370.JPGKözönséges bakszakáll korántsem "közönséges" virágaimg_4969.JPGTollasmoly lepke a gyöngyharmatos fűszálsztrádánimg_5029.JPGPókháló, reggeli díszben a mezei katángongyikhagyma_1.JPGGyíkhagyma, olyan, mint egy mini tulipáncsokorimg_4976.JPGFestő zsoltina csodás virágzata

"Hajnali köd, reggeli szél,
Lassan az ég gazdát cserél,
Felkel a nap, zavar a fény.
Maradok itt, de ki vagyok én?" /Részlet az Esti Kornél együttesnek, a  Ki vagyok én? című dalából/

Egy kora reggeli sétán sokat lehet gondolkodni, többek között azon is, hogy "Ki vagyok én?"

Mindenkinek élménydús sétákat, merengéseket kívánok! 

Vlkolínec, a varázslatos szépségű világörökségi falu

Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra között található Vlkolínec, a világörökségi falu. 1993-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára, mivel a 45 fából készült, zsindelytetős, színesre festett házainak együttese egyedülálló Közép-Európában. 

Ezen a tájon most is él medve és farkas is. Vlkolínec is a farkasokról kapta a nevét - vlk = farkas -, ezért  magyarosan Farkasfalvának, vagy Farkasdnak is nevezik, könnyebb is nekünk így kiejteni a nevét.

A település Rózsahegy /szlovákul Ružomberok/ városa közelében található, közigazgatásilag is hozzá tartozik. Amikor letértünk a forgalmas  E77 sz. útról és elkezdtünk kanyarogni Vlkolínec felé a hegyek között, már akkor úgy éreztem, mintha egy időutazáson vettem volna részt, évszázadokat léptünk vissza a múltba. Hatalmas hegyek között bújik meg ez a meseszerű település a színesre festett házaival. Amint itt körülnézünk, rögtön megsejthetünk valamit az itt élt emberek életének nehézségeiből és szépségeiből is. A táj gyönyörű, hatalmas hegyek veszik körül a falut, a falu melletti hegyoldalon még láthatóak a hegyi pásztorgazdálkodás nyomai, a legelők, a pásztorkunyhók. img_9346.JPGSzínes házak a Sidorovo nevű hegy lábánálimg_8982.JPGA Vlkolínechez vezető kanyargós hegyi útimg_8991.JPGA falu előtt egy tágas parkolót alakítottak ki, ott válthatjuk meg a belépőjegyet, ennek ellenében látogathatjuk meg a települést. 
img_9008_1.JPG

img_9010_1.JPGA változatos színű, kő alapzatra épült gerendaházak

Az egyik házikót múzeumnak rendezték be, így betekintést nyerhetünk a település hajdani lakóinak  mindennapjaiba.
img_9028_1.JPGAz egyik szoba, amely egyben hálószobaként és ebédlőként is szolgáló, teljesen berendezett nappali. img_9023_1.JPGAz ún. feketekonyha lábasokkal, sajtárral és sok egyéb konyhai felszereléssel.img_9024_1.JPGA kamra, ahol a terményeket és a betakarításukhoz szükséges eszközöket tárolták.img_9032.JPGA múzeumi lakóház, az udvarban a gazdasági épületek - természetesen minden fából építve.img_9036.JPGEgy letűnt életforma emlékei, munkaeszközei a pajtában.vlkolinec_a_faluban.JPGAmikor még ez volt a természetes utcakép.img_9039.JPGItt az utcák meredekek, nincs sehol vízszintes része a falunak.img_9048.JPGGazdasági udvar

Remek ötlet volt ennek a gazdasági udvarnak a kialakítása. Itt megismerhetjük azokat a háziállatokat, amelyeket a faluban tartottak, de bemutatnak néhány, a környékre jellemző vadon élő állatfajt is.img_9052_1.JPGHeverésző muflonokimg_9057.JPGAranyfácán, vagyis Bažant zlatýzlaty_bazant.jpgÍgy már biztosan ismerősebb az Aranyfácán, vagyis a Zlatý Bažant :)

A sokak által kedvelt sör a gyár környékén - Ógyallán - található szép madárról kapta a nevét.img_9103.JPGHolland minikecske - annyira szelíd, hogy a látogatók között sétálgat, szabadon lehet őt simogatni.img_9118.JPGMesébe illő házikókimg_9128_1.JPG

img_9132_1.JPGA fából készült harangláb.dsc_4057.JPGAmikor még nem jártak turisták a falu utcáin.img_9138_1.JPGRégen a falunak egyetlen kútja volt, mely a központban található.dsc_4059.JPGVízmerítés a kútnál a régi időkben.img_9142.JPGAz egyik házban - DOM UNESCO - egy fotókiállítást rendeztek be, mely a település értékeit mutatja be.img_9143_2.JPGA falu közepén végigfutó kis patak 2 oldalán épültek a házak.img_9148.JPGA házak nagy részét ma már nyaralónak használják a tulajdonosaik.img_9153.JPGVisszanézve a falu szélérőlimg_9190.JPGA falu temploma, ami már nem fából épült.

 

img_9321.JPG

Egy nagyon szép dísz a templom ajtaján.img_9324.JPGA település másik, nem fából készült épülete az iskola, amelyben egy kis helytörténeti kiállítást rendeztek be.img_9328.JPGRégi iskolapad és zongora

dsc_4058.JPGAz iskolában, anno...img_9329_1.JPGAz állattartás szerszámaiimg_9333_1.JPGA pásztorok különleges hangszere volt a fujara, ami akár 2 méter hosszú is lehetett.img_9336.JPGHmmm, meglepődtem, amikor az egyik szekrényben megláttam a Révai lexikonokat.img_9170.JPGEnnyi barangolás után érdemes belépni a település egyetlen éttermébe, ahol helyei specialitásokat kóstolhatunk meg.img_9180.JPGLiptovské droby

Szeretek új ételeket kipróbálni, megismerni a helyi ételeket, ezért az étlapon ráböktem egy olyan ételre, aminek a nevével még korábban nem találkoztam. Ez volt a liptovské droby, ami mint később kiderült egy különleges, hús nélküli kolbász, a töltelék alapja hús helyett a krumpli, bár van, ahol tesznek bele darált csirkehúst is. Egyébként nagyon finom volt, csak ajánlani tudom! img_9179.JPGHarul'a - ami nálunk tócsni néven ismert - kapros juhtóróval, tejföllel kaptuk, ezt se hagyja ki senki!img_9232_1.JPGMindenképpen érdemes a templom melletti úton kisétálni a faluból...img_9261.JPG....mert akkor láthatjuk közelebbről a falu felett emelkedő Sidorovo hegyet..., img_9236_2.JPG...de az igazi meglepetés ekkor következik, innen csodálatosan látszanak a Tátra hegyvonulatai, a Magas-Tátra és a Nyugati-tátra hegycsúcsai is.img_9242_1.JPGÜljünk le a település feletti réten és csak gyönyörködjünk a látványban, mi is ezt tettük.
img_9274_1.JPGA hegyi legelőn leülve ilyen kilátást élvezhetünk.img_9309.JPGMég sok helyen láthatóak a nyári szállásként szolgáló pásztorkunyhók.
img_9358_1.JPGPásztorkunyhóimg_8998_1.JPGEgy pásztorkunyhó belsejedsc_4056.JPGVlkolínec térképe

vlkolinec_terkep.JPGA terület térképeimg_9341.JPGNehéz volt eljönni ebből a meseszép kis faluból.

 

Mesél az erdő, a titkokat rejtő

img_3851.JPG

"Tegnap erre látták Jancsit és Juliskát,
Hófehérke éppen Robin Hooddal sétált." 

/Hobo Blues Band: Mesél az erdő/

Az erdő mindig sok titkot rejtett. Régen nem voltak bennük jelzett túraútvonalak, könnyen el lehetett tévedni. Aki pedig valamilyen okból el akart rejtőzni, az is az erdőkben keresett menedéket. A titokzatosságot csak fokozták a mesék és a legendák, hiszen mindannyian ismerjük az erdőben eltévedt Jancsi és Juliska történetét, de Hófehérke is az erdőbe menekült a gonosz mostohája elől. Mindkettő elég horrorisztikus történet, még szerencse, hogy mint minden mesének, ezeknek is jó végük van.

Az emberek sokáig nem ismerték fel az erdők jelentőségét, kizsákmányoló módon irtották ki a fákat - sajnos, ez sok helyen még ma is így van. A XVI. és a XVII. században a bányászat és a kohászat érdekében hatalmas mennyiségű erdőségeket irtottak ki. A modern erdőgazdálkodás már felismerte, hogy a Föld élővilága egyensúlyának megőrzésében mekkora jelentősége van a fáknak, mennyire fontos, hogy óvjuk az erdő ökoszisztémáját.

Van egy csodálatos völgy az Alacsony-Tátra és Vepor hegység között, Breznotól délre 10 km-re, Feketebalog /szlovákul Čierny Balog/ település közelében, ahol északi szomszédaink példamutató gondossággal alakítottak ki egy olyan erdei skanzent, ahol minden korosztály megismerkedhet az erdő élővilágával, az erdei munkások életével. Ebben a gyönyörű környezetben olyan érzés sétálni, mintha beléptünk volna a mesék világába. Az ösvényeken járva egyre a Hobo Blues Band fent idézett dala járt a fejemben - bár tudom, hogy nem a mesékről, hanem a kemény valóságról szólnak -, annyira meseszerűen szép ez az erdő és akkora szeretettel, gondossággal alakították ki itt az útvonalakat és környéküket, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy látogasson el ide!
img_3831_2.JPGFaóriások közöttimg_3824_1.JPGErdei csendélet - szó szerint is, mert itt csak a forrás vizének a csobogása töri meg a csendet.img_3835_1.JPGMeg sem lepődtem volna, ha kis erdei manók jelennek meg a sűrű moha között lépkedve...img_3768.JPGNem játék terepasztal, a völgyben igazi vonat is közlekedik. 

Persze van itt a skanzenban minden, ami a kirándulók kényelmét szolgálja: étterem, erdei játszótér, ajándékbolt.img_3765.JPGErdei fakápolnaimg_3796_1.JPGMeghittség az erdőbenimg_3749.JPGA Vidra-patak, melynek 2 oldalán alakították ki a tanösvényt.img_3751_1.JPGA tanösvény elején játszótér várja a gyerekeket.img_3921_3.JPGA patak és a völgy nevét adó vidrákimg_3775.JPGMi a fák szerepe az élővilágban? - ezt mutatja be ez az installáció angol és szlovák nyelven.img_3776.JPGAzt is megtudhatjuk, hogy az egyes európai országok területének hány %-a az erdő jelenleg. Körbenézve megállapítottuk, hogy nagyon el vagyunk maradva a többi országhoz képest, hiszen Magyarországnak csak 20%-a az erdő, míg pl. Szlovéniában ez 55%, Szlovákiában pedig 41%.img_3778.JPG

img_3757.JPGEgy gigantikus méretű fehér nyár törzsének keresztmetszete. Körülbelül 200 éves volt, 30-40 méter magasra nőtt és 9,73 méter volt a törzsének a kerülete.img_3781.JPGA tanösvény remekül járható, sok helyen raktak le deszkákat a könnyebb bejárhatóság érdekében. Persze, ere ne menjünk biciklivel! :)

img_3784.JPGA fák oxigéntermelése és szén-dioxid feldogozása

Egy év alatt egy átlagos fa egy négytagú család számára szükséges mennyiségű oxigént termel és kb. 12 kg szén-dioxidot lélegez be. 1 négyzetméternyi levélfelület több, mint 1 kg szennyezőanyagot képes kiszűrni a vegetációs időszak alatt. img_3800.JPGItt öröm sétálni!img_3802.JPGBiztonságos, gondosan kialakított tanösvény, sok helyen pad is várja azokat, akik egy kicsit megpihenni szeretnének a séta közben.img_3805.JPGForrásnálimg_3817.JPGVadállatbefogó-csapdaimg_3819.JPGÍgy kerültek a vadállatok a csapdába, ahonnan aztán az ország különböző részeibe szállították őket.img_3830.JPGAz erdei hangyák hatalmas bolyt képesek építeni - jobb óvatosnak lenni a közelükben, én már ugráltam, "táncoltam" előttük, amikor éppen a túraútvonalat özönlötték el.img_3826_1.JPG

img_3837.JPGSejtelmes erdei hangulatimg_3857.JPGEzzel a különleges alkotással állítottak emléket a neves erdészeti szakembereknek. A köveken a neveik szerepelnek, a közelben lévő tájékoztató táblákon pedig a tevékenységükről tájékozódhatunk.img_3868_1.JPGMár messziről hallottuk a vaddisznók hangját

Ez persze egy erdőben elég félelmetes -, csak reménykedni tudtunk, hogy nem szabadon mászkálnak. Természetesen  vastag rácsok védtek tőlük.  Itt amiatt hangoskodtak, mert éppen enni kaptak, ami járt közöttük némi nézeteltéréssel. Egyébként már több alkalommal is találkoztunk vaddisznókkal az erdőkben a túráink során - óvatos állatok, amint észrevettek minket, befutottak a sűrűbe.

img_3740_1.JPGAz erdő királya, a medve

A Vepor hegységnek ezen a részén is kb. 100 egyed él. A számuk évről évre gyarapodik, ugyanis rászoktak ők is arra, hogy a vadetetők környékén rendszeresen találnak ennivalót, így évente kétszer is ellenek, ez évi 4 bocsot is jelenthet. Most csak a plakáton találkoztunk velük.img_3686.JPGRemélem, hogy nem neheztelnek a mackók, de nem tudtam ellenállni az erdei málnának. Ennek az íze fenséges, a kerti málna elbújhat mellette, minden erdőt járónak ajánlom, hogy kóstolja meg! furtos_bodza.JPGA dekoratív fürtös bodzát viszont ne együk meg, mert mérgező a termése!img_3899.JPGErősen mérgező a sárga gyűszűvirág is, jobb csak messziről csodálni a szépségét.img_3893.JPGNapozó nappali pávaszemimg_3885.JPGA faszénégetők boksájának szerkezeteimg_3881.JPGA szénégetők erdei kunyhójaimg_3909_1.JPGVaskohóimg_3912.JPGEgy nagyon szépen felújított mozdonyimg_3917.JPGIlyen kocsikon szállították a völgyben a kitermelt rönkfákat.img_3964_1.JPGTisztelgés a favágók nehéz munkája előttimg_3947_3.JPGHangulatos erdei pihenő a kirándulóknakimg_3946.JPGA miniatűr erdei településimg_3934_1.JPGErdei vízimalomimg_3935_2.JPGErdei munkák ábrázolása- nagyon bájosak és élethűek ezek a faragott figurák.img_3936_1.JPGErdészlakimg_3943_1.JPGErdei munkásokimg_3739.JPG

1909-ben adták át a Feketegarami Kisvasutat, amely annak idején Feketebalog és Kisgaram között közlekedett és az itteni erdőkben kitermelt fa szállítása volt a feladata. Fénykorában ez a 760 milliméter nyomtávú vasút 132 km hosszú volt és 7 gőzmozdony, valamint 3 dízelmozdony biztosította a közlekedést. Az 1920-as években ezen a kisvasúton évente több, mint 250 ezer köbméter fát szállítottak. Aztán a modernizáció és a megváltozott igények hatására egyre csökkent a kisvasút jelentősége, majd 1982-ben végleg megszűnt. Lelkes lokálpatrióták és környezetvédők azonban hatalmas munkával felújították a mozdonyokat, kijavították a síneket, ennek köszönhetően ma már a kisvasúttal beutazhatjuk a Feketebalog környéki romantikus völgyeket. A kisvasút egyik állomása az erdei skanzen. 

img_3697.JPGA kisvasút térképe, rajta a menetrendimg_3709.JPGA gőzmozdony mindenkit elvarázsol - gyerekek és felnőttek egyaránt élvezik az utazást ezzel a vonattal.img_3716.JPGIndulhat a vonat

Az állomáson játszótér, étterem, múzeum, ajándékbolt várja a látogatókat.

img_3955.JPGMindenkinek egészségére - itt lettem Kofola rajongó! Hihetetlenül jól esett a túra után, a nyári hőségben a hűsítő Kofola.

img_3951.JPGAki ellátogat erre a vadregényes tájra, annak garantáltan szép napja lesz!

Szilva és csokoládé édes találkozása

img_3558.JPG

A szilvaszezon kezdetén mindig ellenállhatatlan vágy ébred bennem a szilváslepény iránt. Persze gyakran kísérletezem, ritkán készítem azonos összetevők alapján.

Most úgy gondoltam, hogy a szilva mellé nagyon jól fog illeni a csokoládé. Elképzeltem ezt az ízkombinációt és jelentem, hogy bevált, remekül kiegészítik egymást.

Egy könnyű, nyárias hangulatú tésztát terveztem hozzá, ami éppen annyira édes csak, ami jól jön az ember testének, lelkének akár a kávé mellé, akár a szabadban fogyasztja el, pl. túrázás közben.

Ráadásul az elkészítése sem bonyolult, igazi nyárias, gyors finomság.

img_3543.JPGA szilvák és a csokoládé találkozásaimg_3548.JPG

Hozzávalók a tésztához:

- 10 dkg zabliszt

- 10 dkg kókuszliszt

- 10 dkg vaj

- 2 db egész tojás

- 1 teáskanál szódabikarbóna

- 1 evőkanál méz, vagy más édesítőszer

- kb. 2 dl tej

- 1/2 kávéskanál vanília

Tetejére:

- étcsokoládé

- szilva

A vajat meglangyosítottam, majd a többi hozzávalót is hozzáadtam és elektromos keverővel alaposan összevegyítettem őket. Vajjal kikent, zsemlemorzsával vékonyan meghintett pitesütőformába öntöttem a masszát, a tetejére daraboltam az étcsokoládét és ráraktam a kimagozott, negyedekre vágott szilvaszeleteket.

Előmelegített sütőben, 180 fokon 25 perc alatt sült készre.

Mindenkinek jó sütést, jó túrázást kívánok! :)

img_3550.JPGA legnagyobb öröm, amikor azt látom, hogy rohamosan fogy a frissen elkészült sütemény - ez bizony nagyon kapós volt.  img_3583.JPGPiknikezéshez is kiváló. :) 

Gyümölcsös, rumos húsvéti sütemény

img_8036_1.JPG

 Húsvét előtt sok a tennivaló, ezért egy nagyon könnyen elkészíthető süteményt sütöttem.

Keverem-kavarom süteménynek nevezem ezt a típusú édességet, mert egy tálba mindent beleteszek és csak alaposan összekeverem, kavarom az alapanyagokat, aztán mehet is a sütőbe sülni.

Hozzávalók:

- 250 g zabliszt 

- 100 g vaj

- 3 db tojás

- 1 teáskanál szódabikarbóna

- néhány kanál méz, vagy más édességet adó készítmény /sok nem kell, mert az aszalt gyümölcsök is édesek/

- 100g mazsola

- 100g aszalt szilva

- 2-3 evőkanál rum

- 2 dl kefír vagy tejföl

A fenti anyagokat alaposan összekevertem, kivajazott, liszttel enyhén meghintett tepsibe öntöttem és 180 fokos sütőben 25 perc alatt készre sütöttem. Ennyire egyszerű, pikkpakk elkészíthető, finom sütemény lett belőle.

Amikor megsült és már ki is hűlt, akkor húsvéti jellegű - nyuszi, bárány, csibe, tojás - süteménykiszúróval készítettem hangulatos szeleteket belőle.img_7931.JPG

Mindenkinek jó sütést, szép húsvétot kívánok! 

Jézus lábnyoma Palócföldön

img_9943.JPGA lábnyomos kő, mellette egy fakereszt

A nagylóci Őrhegy oldalában, a Mátraverebély-Szentkútra vezető zarándokút mellett található egy andezitszikla, amelyben a néphagyomány szerint Jézus lábnyoma látható, mellette pedig a szamarának és a botjának a lenyomata van.

Palócföldön több olyan természetes szikla található, amelyeknek a felszínébe mélyülő kisebb-nagyobb üregek keletkezését különleges személyekhez köti a néphagyomány. Ezek az úgynevezett lábnyomos sziklák, pata- vagy patkónyomos kövek. 

A palóc falvakban - talán még inkább, mint máshol - erőteljesen él a népi vallásosság. A nép képzelőereje ezekhez a különleges formájú sziklákhoz egy-egy történetet alkotott, melyek jól jellemzik az itt élő nép lelkületét.

A nagylóci legenda szerint amikor Jézus Jeruzsálemből menekült az üldözői elől, akkor nagyon elfáradt és megpihent a szentkúti zarándokok útján. Azonban nemcsak ő fáradt el, hanem a szamara is, amin a hosszú utat idáig megtette. Meglátta egy szegény szénégető a fáradt vándort az elgyötört szamarával és jó szívvel felajánlotta neki a saját kipihent szamárcsikóját a fáradtért cserébe. Jézus el is fogadta a cserét, ám amikor fel akart szállni a szénégető szamarának a hátára, akkor a szamár a kőre lépett, ettől Jézus jobb lába is lecsúszott a kőre, miközben botjával a kőre támaszkodott. Ugrott volna a szénégető, hogy segítsen a vándornak, de az abban a pillanatban eltűnt, csak a nyomok maradtak a sziklában. Innen tudta meg, hogy bizony Jézus Krisztus járt erre, el is mesélte mindenkinek és azóta tisztelik a palócok ezt a helyet. Fakeresztet is állítottak a kő mellé és a Mátraverebély-Szentkútra erre menő zarándoklatok alkalmával mindig megemlékeznek erről a csodáról. img_9939_2.JPGA lábnyomos kő, benne Jézus, a szamár és a bot lenyomata. 

15 millió évvel ezelőtt aktívak voltak a Cserhát vulkánjai. A vulkanizmus során került felszínre a láva, ennek megszilárdult változata az andezit. Az erózió következményeként változatos mállási formák jöttek létre, ezeknek egyik szép példája a nagylóci lábnyomos kő. 

Akár hiszünk a csodákban, akár nem, mindenképpen érdemes felkeresni ezt a különleges helyet, mely Hollókőtől csak 10 km-re található. Itt ízelítőt kaphatunk a Cserhát vidékének szépségeiből, az egész útvonalon gyönyörködhetünk az elénk táruló táj változatosságában, láthatunk széles réteket, lágyan ívelő dombokat, a távolban a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Karacs hegyei is feltűnnek. Az útvonal teljes szakaszán remek a rálátás a hollókői várra. Na és ami a legnagyobb előnye ennek a helynek, hogy itt nem kell tartani a tömegturizmustól, itt zavartalanul szemlélhetjük a tájat, élvezhetjük a csendet. Mivel ez a vidék olyan, mint egy vadaspark, nagy eséllyel találkozhatunk őzzel, szarvassal, rókával - feltéve, hogy valóban csendesen járunk az utunkon. :)

Kijelölt túraútvonal ugyan nem vezet fel az Őrhegyre, de a lábnyomos kő könnyen megtalálható. Az alábbiakban megmutatom, hogy merre is kell ehhez menni.img_0175.JPGAmennyiben Hollókő felől érkezünk, akkor nem kell Nagylóc településig elmennünk. A falu előtt kb. 2 km-re, a kanyarokat jelző közlekedési tábla melletti területen - jobb oldalon -  tudunk megállni az autóval.img_0173.JPGInnen gyalog megyünk tovább, a faoszlopok mögötti jól járható erdei úton.img_0169.JPGEz az út egy réten vezet minket, ahol, ha csendben haladunk....img_0194.JPG.... akkor akár vadászgató rókát is megpillanthatunk. Ez a róka olyan mélyen elmerült a zsákmány keresésében, hogy észre sem vett minket, sokáig tudtuk figyelni.img_0178_1.JPGA rétről látható a hegyek közötti völgyben lévő Nagylóc település.img_0136.JPGA Cserhát hegyei

img_0162.JPGAz útvonalat egyszerű megjegyezni, mindig a jobb oldali utat kell választani - egy kivétel lesz majd, ezt jelezni fogom.

img_0156.JPGTehát csak jobbra....img_0153.JPG.... aztán kicsit emelkedünk felfelé a virágzó kökénybokrok között....

img_0145.JPG....majd erre a széles rétre érkezünk - a rét közepén derékszögben balra kanyarodik az út, ez az egyetlen kivétel a "jobbra tarts" szabály alól - előttünk egy vadászles, attól jobbra megy be az erdőbe, fel az Őrhegyre a mi utunk, azon kell majd mennünk.img_0139.JPGMielőtt bemennénk az erdőbe, forduljunk meg és gyönyörködjünk az elénk táruló látványban! A távolban Hollókő és a hollókői vár, majd oldalt pillantva...img_0140.JPG....a virágos réten túl a Cserhát hegyvonulatait láthatjuk.

 

img_0124.JPGLágyan hullámzó, szelíden szép nógrádi táj.img_0127.JPGTehát az erdőbe is a jobb oldali úton megyünk be....img_0109.JPG..... és enyhe emelkedővel haladunk egyre feljebb.img_0107.JPGKözben nézzünk ki a fák ágai közül, mert több helyről is jól látható a hollókői vár.img_0102_1.JPGItt is csak jobbra...img_0098.JPGElőtérben még az ősz színei, de már zöldülnek a fák lombjai, tavaszias a táj.img_0097.JPGSzelíden kanyarog a jól járható erdei út felfelé.img_0079.JPGTavasz van a kis mustárlepkéknél is. :)img_9962.JPGA  gyertyán is felébredt téli álmából.img_0093.JPGIsmét előttünk a távolban Hollókő és a várimg_0092.JPGTávolban a Nagy-Kő-Tető hegy.img_0072.JPGJobbra már látszódik a kereszt, amelynek a tövében van a lábnyomos andezitszikla.img_9941.JPGA lábnyomos kő a kissé megdőlt kereszttelimg_9938.JPGSzépen látszódnak a néphit szerinti lábnyom, a szamár patáinak és a botnak a nyoma.img_9947.JPGA szentkúti zarándokok, búcsúsok mindig beleálltak a lábnyomba, ami a hagyomány szerint mindenkinek kényelmes volt. Követtem a példájukat, nekem is belefért a lábam. :)img_9958.JPGÖsztörűs veronika

A szikla környéke olyan, mint egy virágoskert,  vadvirágok sokasága nyílik itt.img_9949.JPGKis meténgimg_9981.JPGOlocsán csillaghúrimg_0037.JPGSárga tyúktaréjimg_9972.JPGKerek repkényimg_9968.JPGFarkas kutyatejimg_9975.JPGErdei szamóca

Érdemes visszalépni az előző útelágazáshoz, és felsétálni az Őrhegy tetejére, mert onnan csodálatos a kilátás a teljes környékre. Szinte 360 fokban tekinthetünk körbe. Nem véletlenül nevezték el  ezt a hegyet Őrhegynek, innen valóban figyelhették és időben észrevehették az érkező ellenséget. Végeztek itt ásatást, de nem találtak várra utaló maradványokat, pedig nehéz elképzelni, hogy ide nem építettek a régebbi korokban várat, hiszen remek a stratégiai helyzete és a hely neve is erre utal: Őrhegy.img_0039_1.JPGAz Őrhegy tetején van egy kis fennsík. 
img_0023.JPGLáthatjuk a Karancs fekvő elefántra emlékeztető tömbjét.img_0022.JPG..... és a teljes Karancs-Medves vidéket.img_0065_1.JPGAz Őrhegy másik oldaláról a Cserhát hegyei látszódnak.img_0029.JPGAz Őrhegy tetején még sok szép andezitsziklát találunk, ezeken is vannak kisebb-nagyobb bemélyedések.img_0041.JPGAz erdő szellemeimg_0048.JPGAndezitsziklák rendes_nyilazott.jpgHollókő és Nagylóc között az Őrhegy délkeleti oldalában található a lábnyomos kő  és a mellette lévő fakereszt. A térképen a kereszt is jelölve van.

 

Az útvonal hossza kb. 3 km. oda-vissza tehát 6 km-t gyalogolhatunk.

Mindenkinek jó túrázást a húsvéti ünnepek alatt is! 

Csalánkrémleves zöldcsütörtökre - nem kell félni, nem fog csípni!

Nem csíp? - kérdezgették sokan tőlem, amikor elmeséltem, hogy csalánkrémlevest készítettem. Egyáltalán nem csíp, nagyon kellemes, semmilyen vad mellékíze nincsen. 

Zöldcsütörtök, vagy más néven nagycsütörtök a húsvéti ünnepkör, a nagyböjt különleges napja. A néphagyomány ezen a napon a Bibliában leírtakat követi. Jézus ezen a napon tartotta a pészah, a zsidó húsvét ünnepét, ahol a vacsora, a nevezetes utolsó vacsora része volt a keserű füvek fogyasztása. Erre emlékezve ezen a napon évszázadok óta valamilyen zöld növényből, spenótból, salátából, csalánból készült ételt fogyasztottak. Ennek egyébként is jótékony hatása volt, a hosszú téli időszak után mindenki szervezetének jót tett a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöld növények fogyasztása.

img_0246_2.JPGCsalánkrémleves zöldcsütörtökön

A csalán szedéséhez vegyünk fel egy vastagabb kesztyűt és ollóval vágjuk le a zsenge leveleket. Csalán rengeteg helyen található, de ne a forgalmas utak mellől szedjük! Nekem szabadon nő a kertemben, a kerítés mellett mindig meghagyok 1-2 bokrot. 

Ahogyan én készítettem:

Hozzávalók

- 1 marék friss csalánlevél /alaposan megmosva/

- 1 db nagyobb fej vöröshagyma

- 5-8 gerezd fokhagyma

- 3 szem újkrumpli 

- 2 kanál tejföl

- só, őrölt bors, reszelt szerecsendió

- kevés libazsír

- pirított kenyérkockák és reszelt sajt a tálaláshoz     

A vöröshagymát és a fokhagymát feldaraboltam, majd kevés libazsíron megdinszteltem.

Közben vizet tettem fel forrni és amikor forrt, akkor 2 percre beledobtam a csalánleveleket. Ezután leszűrtem és rátettem a dinsztelt hagymákra, megkevertem, öntöttem hozzá kevés vizet és beletettem a kis kockákra vágott krumplit.

Közben fűszereztem pici sóval, borssal, szerecsendióval.

Addig főztem, amíg a krumpli puha lett, akkor hozzáadtam a 2 kanál tejfölt és merülőmixerrel összeturmixoltam.

Pirított kenyérkockákkal és reszelt sajttal tálaltam. Én parmezánt reszeltem hozzá, szerintem azzal a legfinomabb.

img_0254.JPGPirított kenyérkockákkal és reszelt parmezánnal tálalva.img_0264_1.JPGItt még nagyon haragosnak tűnik a csalán, de adjunk neki bizalmat, leves formájában meg fog szelídülni! :)

 

Mindenkinek csípésmentes csalánszedést, bátor kísérletezést és jó étvágyat kívánok! :)