Kíváncsi Túrázó

A telkibányai kopjafás temető

2019. október 31. - Indulj el egy úton

img_9863.JPG

Telkibánya a Zemplén nagy múltú települése, történelmi és természeti kincsek sokasága miatt vonzó turisztikai célpont, ahol valaha jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt bányásztak. Aki erre a vidékre látogat, az a településen sok nevezetességet talál, ezek egyike a kopjafás temető.

A Templom-dombon épült a református templom, ami a középkorban vártemplom volt. Zsigmond király idején Telkibánya gazdag bányaváros volt és a védelmére itt építettek kettős sánccal körülvett várat, melyet a 15. század közepén a husziták romboltak le. 

A templom körül található a temető, melynek különlegességét az oszlopos, rovásos kopjafák adják. "Beszélő" fejfaként is szokták jellemezni, mert szöveg rávésése nélkül is meg lehet állapítani az elhunyt korát, nemét, külső kinézetét, gyermekei számát. Ez az archaikus kifejezésmód abból a korból származik, amikor még nem volt általános az írásbeliség elterjedése. 

A vízszintes és függőleges rovátkákkal az elhunyt életkorát jelölték. Egy vízszintes hosszú sor egy évtizedet jelentett. A kopjafa alsó részén tüntették fel a gyerekek számát. A kopjafák díszítőelemei az ősi halottkultuszra utalnak. A rozettás, forgó rózsához hasonló díszítéseket - melyek még a pogány korból eredő szimbólumok - egyszerűen körzővel készítették. Ez egyben az örök körforgást is jelképezi.

A kopjafákat tölgyfából készítették és egyszer kezelték le, mielőtt a sírhoz elhelyezték. Egy kopjafa általában két emberöltőt szolgált ki, azután elenyészett - úgy, mint ahogyan elporladt ennyi idő alatt az ott eltemetett ember is, így a dédunokáknak már nem volt a síremlékkel gondjuk, feladatuk, így a sírhely felszabadult. 

Ez egy számomra nagyon szimpatikus gondolkodás, sokkal természetesebb ez a fajta emlékezés, mint a manapság elterjedt műanyag temetőkultusz. Ma már általános jelenség, hogy az utódok az ország, a világ legkülönbözőbb részein élnek, nemhogy a harmadik, de a második generáció is nehezen tudja az elődei sírjait felkeresni, gondozni. 

img_9854.JPGOszlopos, rovásos kopjafákimg_9889.JPGErdős ligetes környezetben, háttérben a Zemplén hegyei.img_9848.JPGA Templom-dombon a vártemplom, körülötte a temető, melyben még nagyon sok régi kopjafa maradt meg. img_9895.JPGKopjafák naplementébenimg_9833.JPGHázaspár síremléke a háztetőre emlékeztető tetejű kopjafa.img_9911_1.JPGA kopjafák formáinak jelentéseimg_9835.JPGEgy legény kopjafájaimg_9826.JPGAz életkor jelölése - egy vízszintes sor egy évtizedet jelent.img_9878.JPGHázaspár kopjafája az életvirág szimbólumokkal.img_9884.JPGHázaspár kopjafája, a kehely ritkábban jelenik meg díszítésként.
img_9839.JPGSzépen "rajzolt" betűkimg_9842.JPGA legalsó sor a gyermekek számát jelölte.img_9844.JPGAsszonysírok kopjafájánál: hátramutató csúcs azt jelképezi, hogy a férjhezmenetel után kontyot viseltek a nők.img_9847.JPGEgyedülálló férfi síremlékeimg_9849_2.JPGA kopjafák idővel elenyésznek, jelzik, hogy nekünk, embereknek is ez a sorsunk: íme, por és hamu vagyunk /"isȧ, por ës homou vogymuk" - Halotti beszéd/img_9866_1.JPGA természet teszi a dolgát: tölcsérzuzmók a régi kopjafákon.img_9870.JPGMohák és zuzmók segítenek a természet körforgását megteremteni.img_9880_1.JPGÁldás poraikra!img_9897.JPGVan, ahol már nem látszik a felirat.img_9872.JPG"Valahol egy sírhalom leszegényedett nagyon.
Szomorúan arra gondol, hány embernek
adott otthont fiatalon.

Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat,
Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat." 

Illés - Bródy: Élünk és meghalunk

Különleges a hangulata ennek a régi temetőnek. Mi egy október közepi zempléni túra után néztük meg a temetőt, a nap levezetéseként. A lemenő nap fényében különösen megkapó volt a kopjafás temető látványa. Szép - bár ezt a jelzőt ritkán szoktuk temetőkkel kapcsolatban használni -, békességet, nyugalmat áraszt, gyönyörű fás, ligetes környezetben van, a Zemplén hegyei ölelik köröl. Érdemes itt sétálgatni és elnézegetni a kopjafák jelzéseit, eltöprengeni, hogy akik itt nyugszanak, vajon milyen életút után alusszák itt örök álmukat. Mennyi öröm és mennyi bánat lehetett az életükben, melyikből jutott a több?


"Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kísértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörűen
zúg bükkös erdőnk orgonája.
S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam."

Áprily Lajos: Szeret az erdő

 

A titkos hely

Van egy titkos helyed? Nekem több is van. Akkor megyek oda, ha egyedül akarok lenni, ha ki akarom üríteni az agyamból azt a sok mindent, ami a mindennapok során egyre csak halmozódott benne. A titkos helyen aztán lehet a gondolatok, érzések között őszi nagytakarítást tartani. Ilyen helyen észre lehet venni, hogy mi a fontos és mi az, ami selejtezhető. 

Megmutatom az egyik ilyen kedves helyemet. Azt nem árulom el, hogy pontosan merre található, hiszen akkor már nem lenne titkos. Annyit azért megsúgok, hogy ez a gyönyörű völgy Nógrád megyében van, de mindenki rálelhet a saját titkos helyére. Fontos, hogy ezen a helyen ne legyen zaj, ne a tömegturizmus által kedvelt népszerű és felkapott attrakciók valamelyikénél legyen. Erre a néhány órára nem akarok embereket, autókat látni, hallani, még a telefont is lehalkítom az ilyen túráim alkalmával. 

Ma szerencsém volt az időjárással, melegen sütött az őszi nap és a napfényben lassan libbentek le a fák elszáradt levelei, hogy visszakerüljenek a természet örök körforgásába. Nem hallatszott más, csak a lépteim zaja a száraz faleveleken, valamint az utam mellett végig csordogáló patak hangja. Meg persze a szajkók rikácsoltak időnként, riasztva, jelezve az erdő vadjainak, hogy ember jár az erdőben. Nem is értem, hogyan lehet ilyen szép madárnak ennyire rikácsoló hangja! img_9079.JPGA patak, melynek hol erősebben, hol halkabban hallatszott a csörgedezése.img_9073.JPGŐszi hangulat az erdőben.img_9140.JPGLevélszőnyeg - itt csak zajosan lehet járni.img_9085.JPGA fák ágai között több helyen is átszűrődött a napfény, megvilágította a patak vizét.img_9089.JPGFejre állt világ - tükröződésimg_9090.JPGA patak kanyarogva halad az Ipoly folyó felé.img_9114_1.JPGEz egy nagyon szép völgy, teljes a csend.img_9113.JPGMár színesednek a fák lombjai.img_9111.JPGEgy ideig figyelt az erdő szélén, aztán befutott a fák közé.img_9129_1.JPGSzajkó - egy igazi őrszem. Szerintem a többi állat megbízta őt, hogy jelezzen, ha embert lát az erdőben. Hangosan rikácsolva röppen fel azonnal, amint észrevesz.img_9130.JPGCsillogó vízfelszínimg_9181.JPGGumós tuskógomba

A patak melletti korhadó fák közelében több gombát is találtam.img_9199_1.JPGIgazán szép rózsáslemezű kígyógombaimg_9100.JPGA gombák birtokba veszik a kidőlt fákat.img_9165_1.JPGMezei varfű

A meleg, enyhe őszben még virágzó növényeket is találtam.img_9138_2.JPGA bakszakáll éppen látogatót fogad.img_9169.JPGRéti imola - behálózvaimg_9226.JPGMég a macskafarkú veronika is virágzik.img_9208.JPGSzúrós kvartettimg_9066.JPGFagyal  az út menténimg_9221.JPGA csertölgy termése img_9212.JPGAz ősz egyik legszebb dekorációja, a csipkebogyóimg_9243.JPGFeltűnő jelenség a vörös tölgy, messziről láthatóak a lángoló színű levelei.
img_9067.JPGHegyek, erdők által határolt zöld rét, szélén a patakkal - ez az én "titkos" völgyem.

Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy titkos helye, ahová bármikor el tud menni kikapcsolódni, gondolkodni, vagy csak önfeledten sétálni egyet! Megéri keresni, biztosan meg lehet találni!

Esőben misztikus az erdő

Van egy esőkabátod? Akkor ne maradj a szobában ha csepereg az eső, mert csodálatos élmények várnak az erdőben! Ráadásul ilyenkor, ősszel legszebb az erdő, amikor a lombhullató fák levelei ezer színben pompáznak, különös élmény, amikor a fák ágai között áttűnő napfény megvilágítja őket. Ilyen hangulatban indultunk el azon a napon is, amikor otthon még napsütés, 24 fok volt, ám mire megérkeztünk úti célunkhoz, akkorra már beborult, majd szépen egyenletesen elkezdett esni az eső. Őszi túránál erre gyakran  van esély, így esőkabát fel és így mentünk be a fák közé. 

9 fokot mutatott a hőmérő, ehhez az eső mellé még a szél is társult, mégis remek túránk volt, a természet aznap legkülönbözőbb arcait mutatta meg nekünk. Hol kisebb, hol nagyobb erővel esett az eső, aztán már csak szitált, majd a felhők oszladozni kezdtek és kibukkant a nap is, ami így milliónyi esőcseppet világított meg a fűszálakon, faleveleken. A nap végén pedig egy káprázatos naplementét élvezhettünk, ami olyan volt, mint egy égi tűzijáték. 

Mindez szépen hangzik, de ahhoz hogy ne megfázás legyen az esőben való túrázás eredménye, szerezzünk be egy jó esőkabátot és jó, ha a bakancsunk sem ázik át már félóra gyaloglás után. Én ősszel mindig elteszek egy termosz forró teát is, ez ilyenkor különösen jól esik. Amennyiben ezek megvannak, akkor bátran elindulhatunk az esőben is.img_8143.JPGŐsz az erdőben

A mostani túránk helyszíne a Vepor hegységben /Szlovákia/ 1400 méteren lévő Pol'ana hegy erdősége, ami egyben Bioszféra Rezervátum is, azért is kedvelem nagyon, mert itt nem avatkoznak be az emberek az erdő élővilágába, itt több, mint 100 éve szabadon élheti az erdő a maga törvényei szerint az életét, emiatt különleges a növény- és az élővilága is. 

Sokszor túráztunk már esőben másfelé is és azok az útjaink mindig emlékezetesek számomra. Különleges a hangulata olyankor az erdőnek, a tájnak, meg lehet érezni, hogy mennyire fontos az eső, a víz az élővilág számára. Ilyenkor a madarak is elhallgatnak, csak azt hallani, ahogyan az eső hullik a falevelekre, hangosabban csörgedeznek a patakok. Na és egy őszi esőben az illatok is áthatóbbak: erős gombaillat terjeng a levegőben, az ember legszívesebben beleharapna. Persze nem tanácsos mindenféle gombába beleharapni én inkább csak nézem, sosem szedem le őket. 
img_8142.JPGMisztikus hangulat - eső, szél, 1400 méteren felhőben járunk.img_8155.JPGA forrás vizéből szívesen iszunk nyáron, most inkább a termoszból a teáztunk.img_8162_1.JPGTölcséres zuzmók - a kedvenceimimg_8168.JPGAz esőben dúsan nőnek a gombák is.img_8171.JPGMohapárna borítja az erdő talajátimg_8213.JPGHatalmas, több mint száz éves fenyők között - itt megérez az ember valamit abból, hogy ő is a természet része, ráadásul mennyire kicsi része csak.img_8177.JPGHmmm.... , mekkora ennek a fatörzsnek a kerülete? :D Sajátos mérési módszerem.... :D Itt jól látható a túrázós esőkabátom előnye is: alatta elfér a hátizsákom is.img_8224.JPGA szakadó esőben egy másik esőkabátos, a túratárs  /férj minőségben/ - az ő esőkabátja alatt is elfér a hátizsákja.

img_8194.JPGEsőben, felhőben, őszies hangulatban
img_8260_1.JPGMeglepő látvány volt ez a gyönyörű, színes taplógomba /Szegett tapló/img_8266.JPGLángnyelvek nőttek ki az erdő talajából - Narancsszínű enyveskorallgomba - most találkoztam vele először, ki is kerekedtek a szemeim a valószerűtlen látványtól.img_8278.JPGA "Mesegomba", vagyis a Légyölő galóca is megjelent. img_8200_2.JPGŐszi kikerics, őszike -  - ilyenkor csak a virágja jelenik meg, a levelét tavasszal hozza. Őszikék - Arany János erről a virágról nevezte el híres versciklusát.img_8288.JPGSzártalan bábakalács - ínséges időben megették a közepén lévő "kalácsot", sőt azt tartották, hogy hasznos a pestis ellen is. Nem tudom, hogy az utóbbi állítás mennyiben lehet igaz, de azt elhiszem, hogy a pusztító pestis ellen mindent kipróbáltak a középkor emberei.img_8292_2.JPGAz eső utáni jutalom volt ez a látvány - a távolban a Cserhát hegyvonulata, a völgyben úsznak a felhők.img_8296.JPGTávolban jobb oldalon a Cserhát, a bal oldalon a Mátra hegyei - a losonci medence nagy része a felhőpaplan alatt vanimg_8314.JPGFelhőtenger, mely fölött megjelent a nap is.img_8323_1.JPGKezdődik az égi tűzijáték - lángoló naplemente az eső után.img_8336_1.JPGEső utáni őszi naplemente

img_9347.JPGA terület térképe, ahol jártunk

Aki ezen a területen szeretne túrázni, az többet is megtudhat erről az erdőről egy korábbi írásomból:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2017/07/01/a_legmagasabb_szlovakiai_vulkan_tetejen_jo_ha_tudsz_futyulni

Ősszel egyre többször lesz esős időnk, de ez ne tartson vissza bennünket attól, hogy járjunk egyet erdőn, mezőn, mert ilyenkor különleges élményekben lehet részünk. Ehhez szerezzünk be egy jó esőkabátot és egy nagy adag elszántságot! :)

Mindenkinek izgalmas, élményteli esős túrázásokat kívánok! 

Amikor Jeruzsálem a Felvidéken volt

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon, de még az üveghegyen is túl, éppen a Kárpát- medencében volt 150 év, amikor ott a törökök annyira jól érezték magukat, hogy vissza se akartak menni a saját országukba. A Felvidék várait ugyan nem tudták mindet elfoglalni, de így sem lehetett az országban szabadon járni-kelni. Különösen gondban voltak azok, akik Jeruzsálembe szerettek volna eljutni, a szentföldi zarándoklatra. 

A szepesi vár is azon várak közé tartozott, amit a török soha nem tudott elfoglalni. A közelében lévő Szepeskáptalanra 1647-ben érkeztek meg a jezsuiták és ők megoldották a zarándokolni kívánó hívők gondjait. 

Létrehozták a jeruzsálemi zarándokhely pontos másolatát a közelükben lévő Pazsica-fennsíkon. A zarándokút Szepeskáptalantól indul - az utolsó vacsorát jelképező Szent Márton katedrálistól - a Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolna irányába és 3,5 km a teljes hossza. Persze figyelembe kellett venniük a helyi terepviszonyokat, de a stációkat jelképező kápolnák elhelyezkedésének alaprajza a jeruzsálemi keresztútra hasonlít. Annyi az eltérés hogy ha a középkori Jeruzsálem térképét 90 fokkal elfordítjuk az óramutató járásával ellentétesen, akkor kapjuk meg a Pazsica-fennsíkon létesített keresztút térképét. A kápolnák közötti távolság és az elhelyezkedésük megegyezik a Jeruzsálemivel. 1666-ban megépítették az első kápolnát, majd az elkövetkező száz év alatt felépült a többi kápolna is.

img_5935.JPGA Golgotát jelképező Szent Kereszt barokk kápolna a Szürke Szakáll nevű domb tetején

A Szürke Szakáll /Sivá Brada/ elnevezésű travertin domb tetején épült fel 1675-ben a zarándokút végén a Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolna, melyet 1782-ben barokk stílusban építettek át. Ezen a 25 méter magas travertin, vagyis édesvizi mészkő anyagú domb tetején a korábbi, kisebb, egyszerűbb kápolna közvetlenül a földből feltörő vízforrásra épült, ahová rengetegen zarándokoltak el, testi, lelki gyógyulásukat remélve a forrás vizétől. Jelenleg is található itt több kisebb gejzír, melyek néhány évvel ezelőtt még több méter magasra emelkedtek. Mára a víznyomás csökkenése miatt már csak kb. 20-30 cm a magasságuk, de így is megkapó a látványuk. img_5893.JPGMini gejzír a Szürke Szakáll oldalában, a domb tetején a kápolna

Ez a szén-dioxid által feldúsított víz oldja a mészkövet. Minél több a csapadék és minél tisztább a mészkő, annál nagyobb méretű az oldódás. A mészkő oldódásában nagy szerepe van az olvadó hónak. A hólének ugyanis nagy a gázelnyelő képessége, így több szén-dioxidot köt meg. Mikor a víz a repedéseken a felszínre kerül, akkor lehűl és kiválik belőle a mésztufa, vagy más néven a lyukacsos szerkezetű travertinó. A Szürke Szakáll egy élő travertinó, mert itt a felszínre kerülő vizekből ma is egyre újabb és újabb rétegek válnak ki. Felszínét rengeteg apró ránc borítja, lassan, észrevétlenül növekszik. A föld alatti vizek csökkenése miatt a források hozama is erősen leapadt, így a mésztufa egyre szürkül, erre utal az elnevezése is. 
img_5888.JPGValóban szakállként borítja be a domb oldalát az édesvízi mészkő.img_5873.JPGA Szepességi Jeruzsálem zarándokút térképe a stációkat jelképező kápolnákkal.

 

img_5898.JPGAz egyik gejzír, vagyis inkább már csak gejzírecske mostani maximális magassága.img_5882.JPGEz egy "élő" travertínó, mivel a felszínre kiömlő vizekből ma is egyre újabb és újabb rétegek válnak ki. img_5903_1.JPGA fokozatosan lerakódó és vastagodó mészkőrétegek változatos formákat hoznak létre.
img_5921.JPGA domb tetejéről messzire ellátni, jó időben a Magas-Tátra is látható.img_5946.JPGA kápolna fazsindelyes teteje és tornyaimg_5929.JPGA kápolna mellett állva a távoli és a közelebbi hegyek látványában gyönyörködhetünk.img_5930.JPGMesszire szárnyalhat a tekintetünk a varázslatos szépségű szepességi tájon.img_5939_1.JPGA régi bejárati ajtó, mely zárva van ugyan, de a mintázat résein át beláthatunk a kápolna belsejébe.img_5942.JPGA szép, faragott "kukucskáló"img_5943_1.JPGAz oltár - az ajtón lévő résen át ennyi látható a kápolna belsejéből.

A mésztufamezőknek érdekes a növényvilága, több ritka növény található itt, emiatt is érdemes nézelődni a domb tetején, mivel a kápolna környéke olyan, mint egy színpompás sziklakert.img_5884.JPGVannak növények, amelyek még a kopár mésztufa tetején is megélnek. img_5915_2.JPGBarátszegfű - szintén a sziklás környezetet kedveli. A karthauzi szerzetesek előszeretettel ültették a kolostoraik kertjébe, innen ered a neve is. Lehet, hogy a jezsuita barátok is egy ilyen kolostorból hozták ide néhány évszázada ezt a szép kis virágot? img_5966.JPGA sárga kövirózsa kedveli a mészkő sziklagyepeket.img_5962_1.JPGA sárga kövirózsa a még éppen virágzott az ősz kezdetén.

img_5971.JPGMacskafarkú veronika img_5919.JPGGyíkhagymaimg_5986.JPGA kápolna másik oldalán is jól látható a travertino képződmény.img_5877.JPGA travertino domb melletti tájékoztató tábla.

dsc_4277.JPG

Ez a különleges hely méltán lett az UNESCO világörökségének a része. Nos, én korábban nem hallottam róla, teljesen véletlenül fedeztem fel a magunk számára, mikor a férjemmel a szepesi várat mentünk megnézni. Valami furcsán fehérlett már messziről és mintha egy kápolnát is megpillantottam volna az autóból, amikor elhaladtunk a közelében. Aztán a szepesi várból lepillantva is láttuk a kis kápolnákat, így a a várlátogatás után megálltunk a Szürke Szakáll lenyűgöző dombjánál és nem bántuk meg, mert ez egy olyan hely, aminek sajátos a hangulata, különleges geológiai képződmény és értékes kulturális műemlék. Érdemes itt megállni 1-2 órára és elnézelődni, megcsodálni a körben látható magas hegyeket, vagy csak leülni a domb tetején és csendben elmélkedni. 

A hely könnyen megközelíthető, beiktatható egy felvidéki útitervbe, mert közel van Lőcséhez és a szepesi várhoz is. 

Mindenkinek jó felfedezést kívánok! 

Villámgyors mákoskevert, gluténmentesen

Kevés az időd, de mégis ennél valami finomat, ami ráadásul pillekönnyű, nem terheli meg a gyomrodat? Nos, ilyen alkalmakkor lehet megsütni ezt az aszaltbarackos mákos kevertet. Én teázáshoz találtam ki ezt a receptet, de vittem a süteményből magammal túrázni a Magas-Tátrába is. 

Hozzávalók:

- 250 g darált mák

- 5 evőkanál kukoricaliszt

- 5 evőkanál kókuszliszt

- 10 dkg vaj

- 3 egész tojás

- 2 evőkanál méz

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- aszalt sárgabarack, aszalt meggy

- ízesítésre kevés rum, fahéj, szegfűszeg tetszés szerint

- kb. 2 dl tej, vagy víz, hogy a kapott tészta sűrű palacsintatészta állagú legyen

A vajat kissé meglangyosítottam és a tészta összes hozzávalóit kézi habverővel alaposan összekevertem. Kevés tejet és vizet tettem hozzá, fokozatosan adagolva, hogy egy sűrű palacsintatészta állagot kapjon. Utoljára a kisebb darabokra vágott aszalt sárgabarackokat és az aszalt meggyet kevertem bele. Nem vertem fel külön a tojásfehérjét, így is tökéletesen könnyű lett a tészta.

Kivajazott, kukoricaliszttel meghintett tepsibe öntöttem a keveréket és előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt sütöttem készre. Persze közben figyeltem, hogy mikor lesz készen. :) Amikor már szépen megemelkedik a tészta, valamint kissé elválik a tepsi falától, na, akkor már kivehetjük a sütőből, és megnézhetjük, hogy átsült-e mindenütt? 

A tepsiben hagytam kihűlni - közben sűrűn kóstolgattam-, de meg voltam elégedve a "végeredménnyel". :)

Az összetevők alapján azok is elkészíthetik, akik gluténmentes diétát tartanak.img_5124_1.JPGTea, kávé mellé is kiválóimg_5239.JPGUtazott velem a Magas-Tátrába is, éppen jól esett a Nagy-Tarpataki völgy felett megenni.

Mindenkinek jó sütést, élvezetes túrázást kívánok! :)

A késmárki artikuláris fatemplom

Késmárk belvárosában található egy fazsindelyes, kívülről szerény, de rendkívüli belsőt rejtő templom, mely az UNESCO által védett kulturális örökség.

A templom a protestánsok üldözésének idejéből származik, akik templomot csak az 1681. évi soproni országgyűlés 26. artikulusa - törvénycikkelye - alapján a városokon kívül, az egyház költségén építhettek.  A templomok építéséhez csak fát használhattak fel, nem lehetett sem tornyuk, sem harangjuk.

Késmárkon először 1687-ben készült el az első fatemplom - ebből maradt meg a keresztelőmedence -, ez azonban kicsinek bizonyult a több ezer hívő számára, így 1717-ben nem egészen fél év alatt a mai alakjára építették át. A város egy poprádi építésszel, Mittermann Györggyel kötött szerződést 1717. év elején, aki 660 aranyforintot, 3 hordó sört, és egy teljes ruha elkészítéséhez való finom posztót kért a munkájáért. A végeredményt látva, számomra valódi csoda, hogy még azon év augusztusára el is készült a feladattal. Ma egy ilyen építkezéshez a bizottságok felállítása tovább tartana, nem maga az építkezés... img_5467.JPGA gazdagon faragott szószék és a templombelső részlete 

A görög keresztet formázó templom 35 méter hosszú, 31 méter széles és 20 méter magas. A templom teljes egészében fából épült, még a szögek és a csapolások is fából vannak. Teljes boltozata vörösfenyőből készült, a négy támasztóoszlopa pedig tiszafából. img_5505.JPGAz égszínkékre festett boltozaton a 12 apostol mellett a 4 evangélistát és a szentháromság ábrázolását láthatjuk. A falfestés a lőcsei Gottlieb Kramer és János fia alkotása.
img_5442_1.JPGAz oltárt és a szószéket Ján Lerch fafaragó hársfából készítette 1717-1727 között. Az oltár központi motívuma a keresztrefeszítés, a kereszt alatt Mária-Magdolna, Mária és János, oldalt pedig Mózes és Áron szobra áll. Az oltár csúcsán a szentháromság van, ami után elnevezték a templomot.img_5471.JPGA 18 regiszteres orgona szintén 1717-ből való, Jan Cajkovsky és Martin Karabinsky készítette.img_5416.JPGA templom földszintjén és a hat kóruson 1541 ember fért el. Külön helyek voltak ugyanis kijelölve a nőknek, a férfiaknak, a fiúknak, lányoknak, inasoknak, fiú énekeseknek, a kántornak és a kórusnak is. img_5518.JPGA szerény külsejű fazsindelyes templom a jellegzetes, máshol ritka kerek ablakokkal.

 

A legendák szerint az építkezésen svéd hajóácsok is dolgoztak, ezért a kerek ablakok és a beltér tetőszerkezete felfordított hajóra emlékeztetnek. Tény, hogy az építkezésekhez az észak-európai protestánsok is hozzájárultak, a svéd és a dán király is adománygyűjtést szervezett.img_5511.JPGA templom bejárataimg_5508.JPGAz egyik különleges "hajóablak"
img_5497.JPGA Szentháromság ábrázolása a mennyezetenimg_5483.JPGSzent Péter, a mennyország kapujának kulcsaivalimg_5498.JPGSzent Fülöp apostolimg_5504_1.JPGSokan koptatták ezeket a köveket. A padokba bele vannak vésve a padsorok és az ülőhelyek sorszáma is.img_5475.JPGAz előkelőbb hívőknek nevesített ülőhelyük volt.img_5492.JPGÁdám és Éva a Paradicsombanimg_5474.JPGA zenélő angyalok egyike, a bájos gordondkás angyalimg_5486.JPGA templomban kevés az olyan falfelület, amelyen ne lenne valamilyen festmény. Ez a dúsan díszített népi barokk templombelső mégsem hat nyomasztólag, ellentétben a későbbi keletkezésű barokk templomokkal.img_5457.JPGEz a kis oldalsó építmény a templom egyetlen kőből készült része, mely 1593-ban a város vendéglője volt, majd 1687-1717 között evangélikus iskola működött benne. img_5462.JPGA régi iskolaépület ablaka

img_5453.JPGAz egyházi előkelőségek külön ülőhelyeimg_5452.JPGMég az oldalajtót is festmények fedikimg_5450_1.JPGÓszövetségi jelenetek a felső falfelületenimg_5446.JPGMegmaradt az első fatemplom számára 1690-ben készült keresztelőmedence.img_5440.JPGA szószéket evangélisták és ószövetségi próféták alakjai díszítik, az egészet egy angyal tartja.img_5439.JPGAz oltárnál a magasabb egyházi személyek, városatyák és céhmesterek számára díszes padok vannak elhelyezve.img_5437.JPGEgy másik oldalajtó és a mellette lévő festményekimg_5436_1.JPGAz oldalfalakon ószövetségi és újszövetségi jeleneteket ábrázoltak.img_5429.JPGAz utolsó vacsora img_5423_1.JPG Keresztelő János megkereszteli Jézust a Jordán vizébenimg_5428.JPGTemplombelső az orgonával és a karzatokkal

 Aki Késmárkon jár, annak javaslom a Szentháromság-templomnak a megtekintését. A templom vasárnap zárva van, a hét többi napján 9-12 és 14-17 óra között látogatható. A téli napokban csak kedden és pénteken tekinthető meg 14-16 óra között. Az itt megváltott belépőjegy érvényes a mellette lévő Új Evangélikus templom megtekintéséhez is, amelyben Thököly Imre mauzóleuma található. Része lehet egy Felvidéki kirándulásnak, mely összeköthető a késmárki vár megtekintésével is. Különleges a hangulata ennek a Magast-Tátra alatti nagy múltú városnak.

Érdemes rászánni az időt, mert különleges élmény. Már az is lenyűgöző, hogy bár fából készült minden része, mégis épségben megmaradt ennyi évszázadon keresztül, pedig Késmárk városában többször is volt tűzvész. Lehet, hogy annak köszönheti a fennmaradását, ami az építésekor hátránya volt, hogy a városfalon kívül lehetett csak megépíteni, így megmenekült a városban pusztító tüzektől.

 

A Tátra zord és szelíd szépségei

A 19. század  előtt a Tátra hegyei közé csak a csempészek, hegyi pásztorok, zergevadászok és a vadorzók merészkedtek. Aztán egyre többen fedezték fel természeti értékeit és most már a jól kiépített és jelzett túraútvonalak, a sok menedékház lehetővé teszi, hogy minden korosztály eljöhessen ide túrázni, kikapcsolódni. 

A Magas-Tátra a világ legkisebb magashegysége, a Kárpátok hegyláncának fontos része, páratlanul szép, karcsú gránithegyekkel, néhol mészkő maradványokkal. Főgerince mindössze 26,5 km hosszú, természeti szépségei 341 négyzetkilométeren találhatóak. Legtöbb csúcsa eléri a 2500 métert. Jelenlegi alakja, hegycsúcsainak jellegzetes formája a jégkorszaki események következtében alakult ki. A jégkorszak gleccserei voltak azok a szobrászok, melyek ilyen éles, meredek, csipkézett gerinceket, mély völgyeket alkottak. sdc19889.JPGA Magas-Tátra masszív gránittömbje a sok csipkézett hegycsúccsal , közöttük mély völgyekkel, ahol nyáron is megmarad a hó.

"Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja." /Petőfi Sándor: Az alföld/

 Minden tiszteletem Petőfi Sándoré és az Alföld természeti értékeit is megtanultam megszeretni, de ha Petőfi járt volna a Tátrában, akkor nem csak csodálja, hanem meg is szerette volna. Én sok-sok éve járom a Tátra útjait és minden alkalommal újabb és újabb szépségeit fedezem fel, mindig elkápráztat az itteni páratlan magashegységi növény- és állatvilág is. A zord sziklák közötti élővilág képviselőiből itt most megmutatok néhányat.

img_5229.JPGA gránittömbök között, a Nagy-Tarpataki völgy feletti részen egy róka sétál. Ő Eliška, már megszokta a turisták áradatát. Rendszeresen lehet vele találkozni a Rainer és a Zamkovszky menedékház közötti útszakaszon.sdc19836_masolata.JPGA sziklák alatti bozótosból bukkant ki ez a gyönyörű, kb. 6 éves szarvasbika.dsc_4129.JPGEzzel  az ifjú, 2 éves barkás szarvassal Tátralomnic egyik parkjában találkoztam. Megszokta, hogy az emberek nem bántják, elmélyülten evett a gyepen, nem zavarta, hogy megállunk mellette és fotózzuk.sdc19896.JPGFecsketárnics a sziklatömbök között, egy kristálytiszta vizű patak mellett.img_5185.JPGFecsketárnics közelebbről - igazi elegáns virág, a mészkősziklákat kedveli img_5260.JPGErdei deréce a Kis-Tarpatak Óriás-vízesésének sziklái között

Az Óriás-vízesés 20 méter magasból zúdul alá hangos dübörgéssel, szinte a turisták lába elé. Meleg nyári napokon jól is esik a hűsítő permet, ami ilyenkor a vízesés feletti hídon ér minek. erdei_derece.JPGErdei deréceimg_5274.JPGAz Óriás-vízesés igazi hőse számomra az a harangvirág volt, ami a a vízesés medencéjében lévő hatalmas sziklatömb tetején nyílott. Először észre sem vettem, csak akkor, amikor közelebbről vizsgáltam meg a szikla tetejét.img_5267_1.JPGHarangvirág az Óriás-vízesés sziklatömbjének hasadékában.img_8910_1.JPGTurbánliliom, a tátrai erdők mélyének a díszeimg_8903_masolata.JPGIgazi feltűnő jelenség, ez a példány pontosan 170 cm magas volt.
img_5196_1.JPGAmikor a természet szobrászkodikimg_5234_1.JPGA felhők is megakadnak az éles hegygerinceken, növelve a táj sejtelmes hangulatátimg_5159_1.JPGMintha egy óriás végigharapdálta volna hegy tetejét.img_5192.JPGEső után img_5169.JPGÖrökzöld hanga, itt igazán jól érzi magát. A kertészetekben is lehet kapni hasonlót, de nekem még nem sikerült otthon életben tartani.img_5161_1.JPGKárpáti aggófű - megél ezer méter felett is.img_5128.JPGPókhálós bojtorjánimg_5210.JPGA fenyők tövében gombákat is találhatunk.img_5143_1.JPGHegyi varjúhájimg_5146.JPGNyúlsalátaimg_5194.JPGA zord hegyek nyugalmaimg_5166.JPGA Nagy-Tarpataki völgy és a Kis-Tarpataki völgy
img_5244_1.JPGJellegzetes tátrai túraút a Tatránska Magistrálián, a Magas-Tátra fő turistaútján.

img_5220.JPGA Tatranska Magistralén

Remélem, hogy minél többen jönnek a Tátrába, mert ez a táj a testnek felüdülést, a léleknek felemelkedést nyújt. Mindenkinek jó túrázást, sok szép élményt kívánok! :)

Vaduljunk!

 Szeretek kimenni a rétre, különösen reggel jó ott járni egyet. Csend van, a vadak a természet rendje szerint teszik a dolgukat, élik az életüket, nem harácsolnak, nem csapják be egymást, nincsenek hazugságok, álhírek és még pártokat sem alapítottak a gólyák a fecskék ellenében.

"Jobb, amit a természet visz végbe, mint ami mesterségesen készül." - mondta Cicero és milyen igaza volt!

"A természet erkölcs nélküli és nem erkölcstelen! Mérhetetlen hosszú ideje létezett, még mielőtt ideérkeztünk. Nem tudta, hogy jövünk és fütyül ránk." Stephen Jay Gould paleontológus

Ma a hatalmas köd miatt különösen szép, sejtelmes arcát mutatta a táj. A fű még vizes volt, a hőmérő is csak 9 fokot mutatott. Elmesélem a vadállatok és a vadvirágok közötti reggeli élményeimet.

Legelőször egy őz csodálkozott rám,...img_4880.JPG

...majd később 2 őzgidát is felfedeztem a magas fűben:img_4896.JPGMeg is érkezett hozzájuk a mamájuk, aki azonnal észrevett és a kis csapat gyorsan befutott az erdőbe. Esélyem sem volt több fotót készíteni róluk.

1 perc múlva azonban vigasztalódtam, mert egy gyönyörű szürke gémet pillantottam meg a "vadászlesen". img_4933.JPG

Reggeli zsákmányra vadászva pásztázta a terepet:img_4927.JPG"...Harsány fürtökben lóg a fény s a táj
sok ág-bogán ökörnyál lengedez,
ragyogva lép az erdő szerteszét,
lépte vidám és egyszerre lenge lesz,

nedves fején a nappal táncba kezd
s a réten nem jöhet most senki át...
ezüst halakat virágzik a tó
és az éleshangu reggel így kiált:

halihó ha-hó ha-hó halihó!"  Radnóti Miklós: Hajnalimg_4917.JPGReggeli köd a réten

Egy ilyen fás, bokros területen nagyon sokféle madár talál élőhelyet, ma is találkoztam néhánnyal.img_4083.JPGA gólyának ez itt terített asztal.img_4357.JPGCigánycsuk - mint egy balettáncos, olyan elegánsan kapaszkodott a lábaival.

img_3989_1.JPGA rét legszebb színű madara a gyurgyalag.reggelizik_a_facancsalad.JPGFácánéknál a család közösen reggelizik.img_5004.JPGRéti füzény gyöngyharmatos sminkbenimg_4503.JPGEgynyári seprence, szintén a harmatos divatot követi.img_4106_1.JPGRéti iszalag a felkelő nap fényében - 10 nappal korábban fotóztamimg_5009.JPGMára ugyanaz a bokor már "beérett", felnőttkorba lépett.egen_uszo_reti_iszalag.JPGÉgen úszó réti iszalagimg_4344_2.JPGSávos szitakötők élvezik a felkelő nap melegétimg_4375.JPGMezei zsálya és fehér mécsvirágimg_5063.JPGMolyűző ökörfarkkóró - mintha egy mini bohóc telepedett volna be a virág közepébe.tarlohere_1.JPGEz a kis bolyhos növény a tarlóhere.csikos_pajzsospoloska.JPGCsíkos pajzsospoloska reggeli sétája.img_4370.JPGKözönséges bakszakáll korántsem "közönséges" virágaimg_4969.JPGTollasmoly lepke a gyöngyharmatos fűszálsztrádánimg_5029.JPGPókháló, reggeli díszben a mezei katángongyikhagyma_1.JPGGyíkhagyma, olyan, mint egy mini tulipáncsokorimg_4976.JPGFestő zsoltina csodás virágzata

"Hajnali köd, reggeli szél,
Lassan az ég gazdát cserél,
Felkel a nap, zavar a fény.
Maradok itt, de ki vagyok én?" /Részlet az Esti Kornél együttesnek, a  Ki vagyok én? című dalából/

Egy kora reggeli sétán sokat lehet gondolkodni, többek között azon is, hogy "Ki vagyok én?"

Mindenkinek élménydús sétákat, merengéseket kívánok! 

Vlkolínec, a varázslatos szépségű világörökségi falu

Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra között található Vlkolínec, a világörökségi falu. 1993-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára, mivel a 45 fából készült, zsindelytetős, színesre festett házainak együttese egyedülálló Közép-Európában. 

Ezen a tájon most is él medve és farkas is. Vlkolínec is a farkasokról kapta a nevét - vlk = farkas -, ezért  magyarosan Farkasfalvának, vagy Farkasdnak is nevezik, könnyebb is nekünk így kiejteni a nevét.

A település Rózsahegy /szlovákul Ružomberok/ városa közelében található, közigazgatásilag is hozzá tartozik. Amikor letértünk a forgalmas  E77 sz. útról és elkezdtünk kanyarogni Vlkolínec felé a hegyek között, már akkor úgy éreztem, mintha egy időutazáson vettem volna részt, évszázadokat léptünk vissza a múltba. Hatalmas hegyek között bújik meg ez a meseszerű település a színesre festett házaival. Amint itt körülnézünk, rögtön megsejthetünk valamit az itt élt emberek életének nehézségeiből és szépségeiből is. A táj gyönyörű, hatalmas hegyek veszik körül a falut, a falu melletti hegyoldalon még láthatóak a hegyi pásztorgazdálkodás nyomai, a legelők, a pásztorkunyhók. img_9346.JPGSzínes házak a Sidorovo nevű hegy lábánálimg_8982.JPGA Vlkolínechez vezető kanyargós hegyi útimg_8991.JPGA falu előtt egy tágas parkolót alakítottak ki, ott válthatjuk meg a belépőjegyet, ennek ellenében látogathatjuk meg a települést. 
img_9008_1.JPG

img_9010_1.JPGA változatos színű, kő alapzatra épült gerendaházak

Az egyik házikót múzeumnak rendezték be, így betekintést nyerhetünk a település hajdani lakóinak  mindennapjaiba.
img_9028_1.JPGAz egyik szoba, amely egyben hálószobaként és ebédlőként is szolgáló, teljesen berendezett nappali. img_9023_1.JPGAz ún. feketekonyha lábasokkal, sajtárral és sok egyéb konyhai felszereléssel.img_9024_1.JPGA kamra, ahol a terményeket és a betakarításukhoz szükséges eszközöket tárolták.img_9032.JPGA múzeumi lakóház, az udvarban a gazdasági épületek - természetesen minden fából építve.img_9036.JPGEgy letűnt életforma emlékei, munkaeszközei a pajtában.vlkolinec_a_faluban.JPGAmikor még ez volt a természetes utcakép.img_9039.JPGItt az utcák meredekek, nincs sehol vízszintes része a falunak.img_9048.JPGGazdasági udvar

Remek ötlet volt ennek a gazdasági udvarnak a kialakítása. Itt megismerhetjük azokat a háziállatokat, amelyeket a faluban tartottak, de bemutatnak néhány, a környékre jellemző vadon élő állatfajt is.img_9052_1.JPGHeverésző muflonokimg_9057.JPGAranyfácán, vagyis Bažant zlatýzlaty_bazant.jpgÍgy már biztosan ismerősebb az Aranyfácán, vagyis a Zlatý Bažant :)

A sokak által kedvelt sör a gyár környékén - Ógyallán - található szép madárról kapta a nevét.img_9103.JPGHolland minikecske - annyira szelíd, hogy a látogatók között sétálgat, szabadon lehet őt simogatni.img_9118.JPGMesébe illő házikókimg_9128_1.JPG

img_9132_1.JPGA fából készült harangláb.dsc_4057.JPGAmikor még nem jártak turisták a falu utcáin.img_9138_1.JPGRégen a falunak egyetlen kútja volt, mely a központban található.dsc_4059.JPGVízmerítés a kútnál a régi időkben.img_9142.JPGAz egyik házban - DOM UNESCO - egy fotókiállítást rendeztek be, mely a település értékeit mutatja be.img_9143_2.JPGA falu közepén végigfutó kis patak 2 oldalán épültek a házak.img_9148.JPGA házak nagy részét ma már nyaralónak használják a tulajdonosaik.img_9153.JPGVisszanézve a falu szélérőlimg_9190.JPGA falu temploma, ami már nem fából épült.

 

img_9321.JPG

Egy nagyon szép dísz a templom ajtaján.img_9324.JPGA település másik, nem fából készült épülete az iskola, amelyben egy kis helytörténeti kiállítást rendeztek be.img_9328.JPGRégi iskolapad és zongora

dsc_4058.JPGAz iskolában, anno...img_9329_1.JPGAz állattartás szerszámaiimg_9333_1.JPGA pásztorok különleges hangszere volt a fujara, ami akár 2 méter hosszú is lehetett.img_9336.JPGHmmm, meglepődtem, amikor az egyik szekrényben megláttam a Révai lexikonokat.img_9170.JPGEnnyi barangolás után érdemes belépni a település egyetlen éttermébe, ahol helyei specialitásokat kóstolhatunk meg.img_9180.JPGLiptovské droby

Szeretek új ételeket kipróbálni, megismerni a helyi ételeket, ezért az étlapon ráböktem egy olyan ételre, aminek a nevével még korábban nem találkoztam. Ez volt a liptovské droby, ami mint később kiderült egy különleges, hús nélküli kolbász, a töltelék alapja hús helyett a krumpli, bár van, ahol tesznek bele darált csirkehúst is. Egyébként nagyon finom volt, csak ajánlani tudom! img_9179.JPGHarul'a - ami nálunk tócsni néven ismert - kapros juhtóróval, tejföllel kaptuk, ezt se hagyja ki senki!img_9232_1.JPGMindenképpen érdemes a templom melletti úton kisétálni a faluból...img_9261.JPG....mert akkor láthatjuk közelebbről a falu felett emelkedő Sidorovo hegyet..., img_9236_2.JPG...de az igazi meglepetés ekkor következik, innen csodálatosan látszanak a Tátra hegyvonulatai, a Magas-Tátra és a Nyugati-tátra hegycsúcsai is.img_9242_1.JPGÜljünk le a település feletti réten és csak gyönyörködjünk a látványban, mi is ezt tettük.
img_9274_1.JPGA hegyi legelőn leülve ilyen kilátást élvezhetünk.img_9309.JPGMég sok helyen láthatóak a nyári szállásként szolgáló pásztorkunyhók.
img_9358_1.JPGPásztorkunyhóimg_8998_1.JPGEgy pásztorkunyhó belsejedsc_4056.JPGVlkolínec térképe

vlkolinec_terkep.JPGA terület térképeimg_9341.JPGNehéz volt eljönni ebből a meseszép kis faluból.

 

Mesél az erdő, a titkokat rejtő

img_3851.JPG

"Tegnap erre látták Jancsit és Juliskát,
Hófehérke éppen Robin Hooddal sétált." 

/Hobo Blues Band: Mesél az erdő/

Az erdő mindig sok titkot rejtett. Régen nem voltak bennük jelzett túraútvonalak, könnyen el lehetett tévedni. Aki pedig valamilyen okból el akart rejtőzni, az is az erdőkben keresett menedéket. A titokzatosságot csak fokozták a mesék és a legendák, hiszen mindannyian ismerjük az erdőben eltévedt Jancsi és Juliska történetét, de Hófehérke is az erdőbe menekült a gonosz mostohája elől. Mindkettő elég horrorisztikus történet, még szerencse, hogy mint minden mesének, ezeknek is jó végük van.

Az emberek sokáig nem ismerték fel az erdők jelentőségét, kizsákmányoló módon irtották ki a fákat - sajnos, ez sok helyen még ma is így van. A XVI. és a XVII. században a bányászat és a kohászat érdekében hatalmas mennyiségű erdőségeket irtottak ki. A modern erdőgazdálkodás már felismerte, hogy a Föld élővilága egyensúlyának megőrzésében mekkora jelentősége van a fáknak, mennyire fontos, hogy óvjuk az erdő ökoszisztémáját.

Van egy csodálatos völgy az Alacsony-Tátra és Vepor hegység között, Breznotól délre 10 km-re, Feketebalog /szlovákul Čierny Balog/ település közelében, ahol északi szomszédaink példamutató gondossággal alakítottak ki egy olyan erdei skanzent, ahol minden korosztály megismerkedhet az erdő élővilágával, az erdei munkások életével. Ebben a gyönyörű környezetben olyan érzés sétálni, mintha beléptünk volna a mesék világába. Az ösvényeken járva egyre a Hobo Blues Band fent idézett dala járt a fejemben - bár tudom, hogy nem a mesékről, hanem a kemény valóságról szólnak -, annyira meseszerűen szép ez az erdő és akkora szeretettel, gondossággal alakították ki itt az útvonalakat és környéküket, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy látogasson el ide!
img_3831_2.JPGFaóriások közöttimg_3824_1.JPGErdei csendélet - szó szerint is, mert itt csak a forrás vizének a csobogása töri meg a csendet.img_3835_1.JPGMeg sem lepődtem volna, ha kis erdei manók jelennek meg a sűrű moha között lépkedve...img_3768.JPGNem játék terepasztal, a völgyben igazi vonat is közlekedik. 

Persze van itt a skanzenban minden, ami a kirándulók kényelmét szolgálja: étterem, erdei játszótér, ajándékbolt.img_3765.JPGErdei fakápolnaimg_3796_1.JPGMeghittség az erdőbenimg_3749.JPGA Vidra-patak, melynek 2 oldalán alakították ki a tanösvényt.img_3751_1.JPGA tanösvény elején játszótér várja a gyerekeket.img_3921_3.JPGA patak és a völgy nevét adó vidrákimg_3775.JPGMi a fák szerepe az élővilágban? - ezt mutatja be ez az installáció angol és szlovák nyelven.img_3776.JPGAzt is megtudhatjuk, hogy az egyes európai országok területének hány %-a az erdő jelenleg. Körbenézve megállapítottuk, hogy nagyon el vagyunk maradva a többi országhoz képest, hiszen Magyarországnak csak 20%-a az erdő, míg pl. Szlovéniában ez 55%, Szlovákiában pedig 41%.img_3778.JPG

img_3757.JPGEgy gigantikus méretű fehér nyár törzsének keresztmetszete. Körülbelül 200 éves volt, 30-40 méter magasra nőtt és 9,73 méter volt a törzsének a kerülete.img_3781.JPGA tanösvény remekül járható, sok helyen raktak le deszkákat a könnyebb bejárhatóság érdekében. Persze, ere ne menjünk biciklivel! :)

img_3784.JPGA fák oxigéntermelése és szén-dioxid feldogozása

Egy év alatt egy átlagos fa egy négytagú család számára szükséges mennyiségű oxigént termel és kb. 12 kg szén-dioxidot lélegez be. 1 négyzetméternyi levélfelület több, mint 1 kg szennyezőanyagot képes kiszűrni a vegetációs időszak alatt. img_3800.JPGItt öröm sétálni!img_3802.JPGBiztonságos, gondosan kialakított tanösvény, sok helyen pad is várja azokat, akik egy kicsit megpihenni szeretnének a séta közben.img_3805.JPGForrásnálimg_3817.JPGVadállatbefogó-csapdaimg_3819.JPGÍgy kerültek a vadállatok a csapdába, ahonnan aztán az ország különböző részeibe szállították őket.img_3830.JPGAz erdei hangyák hatalmas bolyt képesek építeni - jobb óvatosnak lenni a közelükben, én már ugráltam, "táncoltam" előttük, amikor éppen a túraútvonalat özönlötték el.img_3826_1.JPG

img_3837.JPGSejtelmes erdei hangulatimg_3857.JPGEzzel a különleges alkotással állítottak emléket a neves erdészeti szakembereknek. A köveken a neveik szerepelnek, a közelben lévő tájékoztató táblákon pedig a tevékenységükről tájékozódhatunk.img_3868_1.JPGMár messziről hallottuk a vaddisznók hangját

Ez persze egy erdőben elég félelmetes -, csak reménykedni tudtunk, hogy nem szabadon mászkálnak. Természetesen  vastag rácsok védtek tőlük.  Itt amiatt hangoskodtak, mert éppen enni kaptak, ami járt közöttük némi nézeteltéréssel. Egyébként már több alkalommal is találkoztunk vaddisznókkal az erdőkben a túráink során - óvatos állatok, amint észrevettek minket, befutottak a sűrűbe.

img_3740_1.JPGAz erdő királya, a medve

A Vepor hegységnek ezen a részén is kb. 100 egyed él. A számuk évről évre gyarapodik, ugyanis rászoktak ők is arra, hogy a vadetetők környékén rendszeresen találnak ennivalót, így évente kétszer is ellenek, ez évi 4 bocsot is jelenthet. Most csak a plakáton találkoztunk velük.img_3686.JPGRemélem, hogy nem neheztelnek a mackók, de nem tudtam ellenállni az erdei málnának. Ennek az íze fenséges, a kerti málna elbújhat mellette, minden erdőt járónak ajánlom, hogy kóstolja meg! furtos_bodza.JPGA dekoratív fürtös bodzát viszont ne együk meg, mert mérgező a termése!img_3899.JPGErősen mérgező a sárga gyűszűvirág is, jobb csak messziről csodálni a szépségét.img_3893.JPGNapozó nappali pávaszemimg_3885.JPGA faszénégetők boksájának szerkezeteimg_3881.JPGA szénégetők erdei kunyhójaimg_3909_1.JPGVaskohóimg_3912.JPGEgy nagyon szépen felújított mozdonyimg_3917.JPGIlyen kocsikon szállították a völgyben a kitermelt rönkfákat.img_3964_1.JPGTisztelgés a favágók nehéz munkája előttimg_3947_3.JPGHangulatos erdei pihenő a kirándulóknakimg_3946.JPGA miniatűr erdei településimg_3934_1.JPGErdei vízimalomimg_3935_2.JPGErdei munkák ábrázolása- nagyon bájosak és élethűek ezek a faragott figurák.img_3936_1.JPGErdészlakimg_3943_1.JPGErdei munkásokimg_3739.JPG

1909-ben adták át a Feketegarami Kisvasutat, amely annak idején Feketebalog és Kisgaram között közlekedett és az itteni erdőkben kitermelt fa szállítása volt a feladata. Fénykorában ez a 760 milliméter nyomtávú vasút 132 km hosszú volt és 7 gőzmozdony, valamint 3 dízelmozdony biztosította a közlekedést. Az 1920-as években ezen a kisvasúton évente több, mint 250 ezer köbméter fát szállítottak. Aztán a modernizáció és a megváltozott igények hatására egyre csökkent a kisvasút jelentősége, majd 1982-ben végleg megszűnt. Lelkes lokálpatrióták és környezetvédők azonban hatalmas munkával felújították a mozdonyokat, kijavították a síneket, ennek köszönhetően ma már a kisvasúttal beutazhatjuk a Feketebalog környéki romantikus völgyeket. A kisvasút egyik állomása az erdei skanzen. 

img_3697.JPGA kisvasút térképe, rajta a menetrendimg_3709.JPGA gőzmozdony mindenkit elvarázsol - gyerekek és felnőttek egyaránt élvezik az utazást ezzel a vonattal.img_3716.JPGIndulhat a vonat

Az állomáson játszótér, étterem, múzeum, ajándékbolt várja a látogatókat.

img_3955.JPGMindenkinek egészségére - itt lettem Kofola rajongó! Hihetetlenül jól esett a túra után, a nyári hőségben a hűsítő Kofola.

img_3951.JPGAki ellátogat erre a vadregényes tájra, annak garantáltan szép napja lesz!