Kíváncsi Túrázó

Két keréken a Nyugalom Völgyében

2020. április 12. - Indulj el egy úton

img_7781.JPG

Nem könnyű mostanában olyan helyet találni, ahol nem kell attól tartani, hogy sok emberrel találkozunk. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert az Ipoly mellett élek, így nagyon rövid idő alatt túrázhatok, kerékpározhatok a kedves folyóm mentén. Most különösen értékeltem, hogy az Ipoly mentén egyetlen emberrel sem találkoztunk. Magyarországnak ez a gyönyörű része még nem tartozik a felkapott turistalátványosságok közé. 

Mi a férjemmel húsvét szombatján tettünk egy biciklis túrát az Ipoly mentén. Dejtár településről indultunk, az ottani réten, majd az árvízvédelmi töltésen haladtunk Ipolyvece irányába, visszafelé pedig Ipolyvecéről kis forgalmú közúton mentünk Dejtárra. Ez a távolság csak 10 km volt, de rengeteg élménnyel gazdagodtunk közben. Megmutatom, hogy én miért kedvelem ezt a tájat. 

A fotókhoz hozzá kell képzelni még a melegen simogató napsütést, az enyhe szellőt, a virágzó kökénybokrok tömény illatát. Persze ez nem egy hivatalos kerékpárút, sok benne az egyenetlenség, de a táj szépsége kárpótol az útközbeni zökkenőkért.img_7761.JPGAz Ipoly csendesen folyik itt, aztán Szobnál torkollik a Dunába.img_7776.JPGLigetes tájimg_7714.JPGKilátó Dejtár közelében a Páskom legelő tanösvényen

A Páskom legelő tanösvényről egy korábbi írásomból lehet többet megtudni:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2018/12/06/bezzeg_a_hod_nem_fazik

img_7719.JPGAhol még a madár sem jár, mondhatnánk, de szerencsére sok madár van errefelé.img_7715_1.JPGA bájos fekete kökörcsin most virágzikimg_7727.JPGA kökörcsin virága img_7736.JPGAz 1970-es években az Ipoly folyó sok szakaszát árvízvédelmi okokból szabályozták, kiegyenesítették. Szerencsére sok helyen megmaradt a régi Ipoly medre, körülötte egy sajátos élővilággal. Itt a békák tartottak éppen koncertet.img_7740.JPGBársonyos tüdőfűimg_7742_1.JPGJellegzetes réti táj, fűzfákkalimg_0491.JPGCsak egy pillanatra állt meg ez az őz, addig, amíg csodálkozva megszemlélt minket, aztán szélsebesen elfutott. Előzőleg láttunk egy mezei nyulat is, de nála esélyem sem volt a fotózásra.img_7751_1.JPGAz út bal oldalán a Börzsönyt láthatjuk.img_7749.JPGA Börzsöny hegyvonulataiimg_7747.JPGA Börzsöny, az előtérben a virágzó kökénybokrok tömegeimg_7758.JPGAmikor virágzik a kökényimg_7752.JPGSzemlélődés útközben - láthatóan nincs tömegimg_7780_1.JPGEzért szeretem ezt a tájat...img_7782.JPGAz ősi Ipoly medrének egy másik maradványa - valóban ősi hangulatot árasztimg_7785.JPGDéli pihenőimg_7790.JPGElhagyjuk az Ipoly mentét és ráfordulunk az Ipolyvece felé menő földútraimg_7792.JPGÜde, zöld réten kanyarog az útimg_7796.JPGKilátó az ipolyvecei réten - innen a vizes élőhely madárvilágát figyelhetjük megimg_7803.JPGÉnekes hattyúimg_7808_1.JPGBetartják a 2 méter távolságotimg_7810.JPGHa szerencsénk van, akkor barátrécét, cigányrécét és harist is láthatunk a réten. Ez a terület  2001 óta a Ramsari Egyezmény jegyzékébe felvett vizes élőhely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.img_7819.JPGIpolyvece települést nagyon szeretik a gólyák, itt aranyéletük van, sok gólyafészek található a faluban. img_7816.JPGHúsvét előtti nagytakarítás a fészekbenimg_7833.JPGPárban, szinkronbanimg_7838.JPGHmm..., sajátos jógagyakorlatokimg_7848.JPGA palóc vidéken sok helyen látunk az út mentén kereszteketimg_7857.JPGMég a közúton sem volt nagy a forgalom, nyugodtan lehetett itt kerékpározni.img_7840_1.JPGA terület térképeimg_7869_1.JPGHúsvéti hangulat Dejtáron

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra! Csak olyan helyekre menjünk ki a természetbe, ahol biztosan tudjuk, hogy nem lesz nagy tömeg!

Hollókő, világörökség, világjárvány

img_7424_1.JPG

Vasárnap délután kerékpárra ültünk és elmentünk megnézni, hogy milyen Hollókő a világjárvány idején. Az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szereplő falu méltán népszerű a magyar és a világ minden tájáról érkező kirándulók körében. A népi építészet egységesen megőrzött emlékei, a palóc táj évtizedek óta tömegeket vonz ebbe a kis palóc faluba.

A település legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a Hollókői Húsvét, ez azonban az idén ELMARAD! 

ZÁRVA van minden étterem, kávézó és az összes üzlet is. 

Ezért én most azt kérem, csatlakozva a falu honlapján megjelent felhíváshoz, hogy MINDENKI MARADJON OTTHON!

"Kedves Barátaink!
A kialakult helyzetben úgy döntöttünk, hogy mától Hollókő is becsukja kapuit. Természetesen a falut nem zárhatjuk be, de arra kérünk titeket, hogy egy ideig most inkább maradjatok ti is otthon, ahogy mi is tesszük. Hollókő mindig nagy örömmel és szeretettel fogadja a hozzánk látogatókat, de most az itt élők egészségét tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ők teszik ezt a falut valóban élővé. A koronavírus idejére Hollókőn zárva maradnak a múzeumok és a Küszöb információs központ is. Ha most egy kicsit otthon tudunk maradni, hamarabb és biztonságosabban túl tudunk esni a járványon.
Köszönjük megértéseteket és együttműködéseteket! Mindenkinek erőt és jó egészséget kívánunk!" /forrás:holloko.hu/

Mi a férjemmel egy közeli településen élünk, tavasztól őszig minden évben gyakran megyünk biciklivel Hollókőre. Szécsénytől Rimócig kisforgalú közúton kerékpározhatunk, majd Rimóctól Hollókőig tart a kerékpárút.

Arra számítottam, hogy most nem találunk kirándulókat a településen, de meglepetésünkre még vasárnap délután is elég sokan sétálgattak a falu utcáin, olyan hangulatban, mintha nem is egy világjárvány kellős közepén lennénk. Voltak csoportok, akik teljes szélességben elfoglalták az utcát, persze szájmaszk, vagy bármi ezt helyettesítő - sál, kendő - nem volt rajtuk. Voltak motorosok csapatban, vígan együtt vonulva. Mi leültünk az egyik ház belső udvarára és onnan figyeltük az utcán sétálókat. Egyetlen emberen sem láttunk szájmaszkot. /Biztosan hatott rájuk, hogy sokáig azt hallották, hogy ennek a használata mennyire felesleges./ 

Furcsa volt ezt megtapasztalni, mert az emberek időnként megálltak, fotóztak, szelfiket készítettek, nem figyelve arra, hogy ne kerüljenek egymáshoz 2 méternél közelebb - szóval, mintha mi sem történt volna, mintha nem kellene egymásra figyelnünk. Ezt döbbenetes volt. A legtöbb környező országban már régóta nem szabad maszk nélkül kilépni az utcára, itt pedig még azt sem tudjuk betartani, hogy tartsuk a 1,5 - 2 méteres távolságot egymástól! 

Persze, értem én, hogy a napsütéses időben mindenki szeretne kirándulni, de ezt úgy tegyük meg, hogy ezzel ne veszélyeztessük mások egészségét! Állítólag szombaton és vasárnap délelőtt még nagyobb tömeg volt a faluban, így a hollókői idős lakosok a sok látogató miatt nem mertek kilépni az utcájukra. 

Naplementekor már elmentek a "látogatók", ekkor készítettem néhány fotót a faluról. Aki azt tervezte, hogy húsvétkor Hollókőre megy kirándulni, szépen kérem, hogy NE TEGYE! Lehet, hogy furcsa ez a kérés éppen tőlem, aki mindig a túrázást népszerűsítem, de a mostani egy különleges helyzet, ne kockáztassuk mások és magunk egészségét, életét! 

Most csak nézze meg a fotóimat és majd ősszel - amikor remélhetőleg túl leszünk ezen az apokaliptikus helyzeten, akkor látogasson el ide! Hollókő megvár!

img_7393.JPG

img_7404.JPG
img_7392.JPG

img_7410.JPGMinden étterem ZÁRVA!img_7418.JPG

img_7394.JPG

img_7395.JPGA Falumúzeum, a vár és az összes kiállítóhely ZÁRVA!img_7416.JPG

img_7434.JPGA kedvenc fazekasom is ZÁRVA tart, ilyenre pedig évtizedek óta nem volt példa.img_7399.JPG

img_7438.JPG

img_7447.JPGA Hollóköves Kávézó is ZÁRVA, pedig nagyon finom kávét szoktak itt készíteni.img_7442_1.JPGA falu fölötti hegyen emelkedik Hollókő vára, ami szintén ZÁRVA, nem látogatható.img_7456_1.JPGA várban egyébként egy újabb bővítés zajlik.

img_7450_1.JPG

img_7419.JPG

img_7401.JPG

img_7402.JPG

img_7406.JPG

img_7415.JPG

img_7436.JPG

 

img_7429.JPGKerékpárral, szájmaszkkal Hollókőn.img_7373.JPGA kerékpárút kezdete Rimóc határábanimg_7377.JPGA távolban már látható Hollókő váraimg_7376.JPGBékés palóc táj, a völgyben halad a kerékpárútimg_7383.JPGTavaszi hangulat - virágzó szilvafaimg_7471.JPGA felújítás alatt álló Hollókői várimg_7466.JPGNa, igen, néhány szakasza nagyon rossz a kerékpárútnak.img_7462.JPGJellegzetes palóc táj, legelésző marhacsordával - még ők sem mentek egymáshoz 2 méternél közelebb.img_7408.JPGHÚSVÉTKOR NE INDULJON EL SENKI HOLLÓKŐRE! - ez rendkívül veszélyes és nagy felelőtlenség a többi emberrel szemben! 

Már ezen a hétvégén sem tartotta be itt senki a minimális szabályokat, mindez egy húsvéti nagy tömegben csak a vírus gyors terjedésének kedvezne! Tartsuk be a szabályokat, hogy minél kisebb veszteséggel és minél hamarabb lehessünk túl a járványon! Keressünk olyan helyeket túrázásra, kirándulásra, kerékpározásra, ahol nem lesznek tömegek, ahol nyugodtan kikapcsolódhatunk! Viselkedjünk felelősségteljesen!

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Béke és nyugalom az Ipoly ártéren

img_6987.JPG

Tegnap úgy éreztem, hogy már nem tudok több hírt befogadni a koronavírus világjárvánnyal kapcsolatban, így kimentem az Ipoly menti ártérre, ahol szinte egy másik világban találtam magamat. Itt béke és nyugalom volt: az őzek békésen legeltek, a hattyúk idillien úszkáltak. A gólyák bőszen szedegették a nekik finom falatokat - kell nekik a sok ennivaló, hiszen pótolniuk kell a hosszú hazaút során elveszített energiát, sőt fel kell készülniük a fészekrakásra. A két- és négylábúak úgy élik az életüket, hogy - szerencsére - nem is sejtik, hogy az emberek milliárdjai milyen nehéz helyzetben vannak most.

Akinek nincs lehetősége, hogy kimenjen a szabadba, annak vigasztalásként, kikapcsolódásként küldöm ezeket a fotókat.img_7026.JPGNekik nem kell betartani a 2 méteres távolságot egymástól

img_7022.JPGHálás vagyok ezeknek az őzeknek, hogy csendben figyelhettem őket.img_6993.JPGItt már kissé gyanakodtak, észrevettek - pedig csak fokozatosan közelítettem meg őket, nem akartam megzavarni az életüket.img_6912_2.JPGBékésen megférnek a szürke gém mellettimg_6908.JPGA szürke gém előbb vett észre, mint az őzek, így ő egy idő után elrepültimg_6886.JPGNyugodt legelészésimg_6911_1.JPGHónapokig áradt télen és tavasszal az Ipoly folyó, a mellette lévő rét egy részén még mindig áll a víz, remek táplálkozó helyet biztosítva a gémeknek, gólyáknak, hattyúknak, kócsagoknak.img_7091_1.JPGA fiatal hattyúnak saját úszómedencéje van, itt, a sekély vízben bőven talál ennivalótimg_7106_1.JPGEgy idő után úgy gondolta, hogy keres egy másik "uszodát"img_7112.JPGHatalmas a szárnytávolsága egy repülő hattyúnak.img_7136.JPGA gólya nagyon szorgalmasan vadászott a réten. Amíg figyeltem, folyamatosan szedte a sekély vízből a számára finom falatokat.img_7143_1.JPGIdőnként továbbrepült újabb vadászterületreimg_7167.JPGLandolásimg_7119_1.JPGAz Ipoly ártér - sok helyen maradt meg sekély vizes élőhely, ezt sok madár kedveli.img_7162.JPGA hegy alatt és a fáknál folyik az Ipoly folyó, mellette a széles ártér.img_7066_1.JPGPongyola pitypangtól sárgul a rétimg_7135.JPGSalátaboglárka - itt színhiányos változatbanimg_7079.JPGRéti kakukktormaimg_7164_1.JPGKutyatejimg_7181.JPGA fűzfa barkájaimg_7197.JPGVirágzásra készülnek a kökénybokrokimg_7190.JPGHmmm....korona formájú bokor, még itt is nehéz megszabadulni a vírus gondolatától.img_7191.JPGNaplemente az ártéren

Én szerencsés vagyok, mert csak rövid időt  kell ahhoz utaznom, hogy kimehessek a természetbe feltöltődni, új élményekhez jutni, gondokat elfelejteni. Remélem, hogy ez a lehetőség még sokáig megmarad!

Igaz, hogy a napsütés ellenére csípős, hideg szél fújt, de még ez is jobban esett, mint bent lenni a lakásban. A mozgás pedig a legjobb a természetben, különösen ilyen helyen, ahol legfeljebb csak őzekkel és gólyákkal lehet találkozni.

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Jaj, mit főzzek? Legyen tőgy rántva!

Egyre többen hasonlítják a világjárvány által kialakult helyzetet a világháborús állapotokhoz. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy van egy 1941-ben kiadott szakácskönyvem, amelyben az akkori megváltozott helyzetre való tekintettel adott a szerző főzési tanácsokat, ételrecepteket, köztük sok a meglepő, sőt a kissé bizarr is. 

img_6870.JPGMegmutatom a kedvenceimet, azokat, melyeket én a legkülönösebbeknek találtam Hajdú Ernőné: Jaj, mit főzzek? című szakácskönyvében, mely az Officina Nyomda és Kiadóvállalat kiadványa volt, a megjelenés ideje: 1941 május.

1. Tőgy rántva

A tőgy nagyon jó és olcsó, de elég soká kell főzni. Bőrét lehúzzuk és besózva, jó sok zöldséggel puhára főzzük. (2-3 óra). Egyben kész a leves is. Ha puha, felszeleteljük és lisztben, tojásban, morzsában megforgatva kisütjük.

2. Kirántott borjúfej

A borjúfej szemét, fogát, orrát a vásárlásnál kiszedetjük, de egy csontját se engedjük eldobni. Sósvízben sok zöldséggel puhára főzzük. A húst a csontról ügyesen lefejtjük, szeletekre vágjuk és lisztben, tojásban, morzsában meghengergetve kisütjük.

img_6872_1.JPG

3. Töltött lép

Marha-, növendék- vagy borjúlép egyik végét levágjuk és éles késsel belül óvatosan a bőr mentén felvágjuk, vigyázva, hogy a bőrt meg ne sértsük. A deszkára téve a lépből kikaparjuk és kinyomjuk a vért. Kockára vágott szalonnát, apróra vágott hagymával megpirítunk, 2 drb áztatott, jól kinyomkodott zsemlyét hozzákeverünk. Ha kihűlt, apróra vágott gombát, petrezselymet, mustárt, sót, paprikát, majoránnát és a kikapart vért jól összekeverjük. A lépet a töltelékkel megtöltjük, a végét összevarrjuk, forró vízbe tesszük és lassú tűzön, zöldséggel megfőzzük. A főzővizet természetesen levesnek felhasználjuk. Felszeletelve ki is lehet rántani.

img_6873.JPG

4. Ír birkahús

Ha a birkahús szagát el akarjuk tüntetni, tegyük éjszakára ecetes ruhába, vagy forrázzuk le ecetes vízzel. A lábasba rétegesen fehérkáposztát. kockára vágott zöldséget, burgonyát, reszelt hagymát, esetleg kis fokhagymát és a besózott, kockára vágott húst, köménymaggal meghintve, lerakjuk.  Egy kis paradicsom javítja az ízét. Vizet öntünk rá és a fedő alatt kis lángon puhára főzzük. 

 Legyen itt egy előétel is:

5. Emmentáli sajthéj körözve

Az emmentáli sajt kemény héját, melyet különben kidobnánk, nagyon jól fel lehet használni. A piszkot lekaparjuk róla és megreszeljük. Kis juhtúrót és vajat keverünk bele, majd kis tejből és lisztből sűrű pépet csinálunk és azt felfőzzük. Kihűtjük és belekeverünk finomra vágott snidlinget, csepp cukrot, sót, paprikát, kis paradicsompürét egy kis Yestort. Az egészet jól összekeverjük. Elfogyasztás előtt 2-3 óráig állni kell hagyni. 

Nem hiányozhat a leves sem:

6. Szárazbabból készült hamis húsleves

A szárazbabot puhára főzzük, de vigyázzunk arra, hogy kiszedjük, mielőtt kipukkad. A főzővízbe zöldséget és csontot teszünk és tovább főzzük. Metéltet főzünk bele, mint a húslevesbe. A megfőtt babból salátát készítünk vacsorára.

Végül jöjjön egy desszert:

7. Árpagyöngytorta

12 dg árpagyöngyöt megdarálunk és 1 tojással, 1 evőkanál vajjal, 3-4 evőkanál cukorral, 4 evőkanál liszttel, 2-3 hideg, áttört burgonyával, 1 csomag Oetker sütőporral összegyúrunk. A tésztát vékonyra kinyújtjuk, tepsibe tesszük és töltjük. 

img_6871.JPG

 Az árpagyöngytorta egészen jól hangzik, ezt még lehet, hogy el is fogom készíteni. A többi receptet viszont biztosan nem fogom kipróbálni! img_6868.JPGKissé már megviselt állapotban van a 80 év előtt megjelentetett szakácskönyv

 "Ezt kérdezzük minden nap önmagunktól, egymástól, férjünktől, barátnőnktől. 

Tanácstalanul, tétován bandukolunk végig szatyrunkkal a piacon, dermedten nézzük az árakat...., különösen most, amikor a korlátozások nap-nap után nehezítik életünket, okoz gondot az étrend helyes összeállítása."

A szakácskönyv fél évre ad ajánlásokat különböző típusú étrend összeállításához: vannak húsos, hústalan napokra, tésztanapokra és főzelékes napokra javasolt étrendi minták.

A könyv kezdő oldalán ez olvasható, amit nem gondoltam volna, hogy a mi korosztályunk - akik nem tapasztalták meg a II. Világháborút - életében is még aktuális lesz:

" Nehéz idők következnek most, amelyekre fel kell készülni. Minél nagyobb az ínség, annál nagyobb szükség van a tudásra, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy a hiányt mivel és hogyan lehet pótolni. Akármennyire is romolnának a viszonyok, igyekeznünk kell dolgunkat a mindennapi lehetőségeinkhez képest a legjobban végezni."

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

 

Észrevetted, hogy tavasz van?

img_6742.JPGMegérkeztek a gólyák - ezek szerint tényleg itt a tavasz!

Észrevetted, hogy tavasz van? Vagy a te gondolataidat is a világjárvány szörnyű hírei, a megbetegedettek és a halottak számáról szóló drasztikus hírek, az aggódás, az egyre szaporodó korlátozó intézkedések figyelése tölti ki?

Pedig az emberen kívül a természet éli a rendes életét: megérkeztek a gólyák, csicseregnek a bokrokban a madarak, nyílnak a szebbnél szebb tavaszi virágok.

Bevallom, hogy nekem is sokszor borongós a hangulatom, ezért, ha csak tehetem - és amíg erre a rendeletek lehetőséget adnak -, akkor kimegyek a lakóhelyem közelében lévő erdőségek valamelyikébe. Olyan helyeket keresek a fertőzés elkerülése miatt, ahol kevesen járnak, ahol biztosan nem találkozom más emberekkel.img_6565_1.JPGIzoláció - ez egy idő után mindenkiből szorongást vált ki.img_6450.JPGPedig sokszor kisüt a nap, használjuk ki ezeket az alkalmakat és menjünk ki a szabadba!img_6454.JPGVörös rókalepke napozik a délutáni napfénybenimg_6587.JPGEz a gyönyörű fácánkakas is békésen sétálgat az erdő  szélénimg_6665_1.JPGMegérkezett délebbről a barázdabillegető is, hogy majd nálunk rakjon fészket
img_6526.JPGHa szerencsénk van, akkor a naplementében még szarvasokat is láthatunk, vagy...img_5733_masolata.JPG...megpillanthatjuk a fák között az őzeket is, melyek ilyenkor teljesen beleolvadnak a barnás környezetbe.img_6639.JPGÚgy tűnik, hogy az erdő még egyhangúan barna ilyenkor, de ha közelebbről megszemléljük, akkor láthatunk fiatal hajtásokat..., img_6459.JPG...pókhálók szövevényes hálózatát /amikor megvilágítja a napfény/..., img_6537.JPG...erdei ibolyákat rózsaszínben és...img_6627.JPG...hagyományos kékben.img_6602.JPGMegjelent az erdei kutyatej...img_6012.JPG...a tavaszi hérics...img_6693.JPG... az ösztörűs veronika, ...

img_6689.JPG...a csillaghúr...img_6618.JPGés a szégyenlős piros árvacsalán is.img_6471_1.JPGJó elnézni a szelíd nógrádi dombokat és a köztük megbújó kis falvakat.img_6708.JPGPersze, nekem sincs mindig virágos jókedvem ezekben a napokban, ezért is próbálok reményt és erőt meríteni a természet figyeléséből. Elég, ha csak leülünk egy dombtetőre és csendesen szemlélődünk.img_6718.JPGNógrádi táj - a távolban a hollókői vár is látható.img_6721.JPGHollókő vára, amit a legenda szerint hiába próbáltak kövenként elhordani a hollók, még most is áll, sőt folyamatosan új részekkel bővül.img_6704.JPGMegnyugtató a megművelt szántóföldek és a zöldellő vetések látványa.

Nem tudom, hogy meddig tart ez a járvány, nem tudom, hogy mit hoz a jövő? Azt tudom, hogy a félelem, az aggódás gyengíti az immunrendszert, a bizalom, a természet megfigyelése erősíthet minket. Így addig, amíg tehetjük, menjünk ki hetente több alkalommal is egy közeli erdőbe, rétre - ilyen minden település szélén található -, hogy ott egy kis időre elfeledkezzünk arról a borzalomról, ami most az egész világot rettegésben tartja. Meg lehet találni és meg is kell látni a szépet ebben az apokaliptikus helyzetben is!

Kerüljük el a népszerű, sokak által látogatott túraútvonalakat, kilátókat! Tartsuk be a kijárási korlátozás szabályait!

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel - önvédelmi fegyvert sütöttem

 dsc_0426.JPGÖnvédelmi fegyvereim

Az elmúlt hetekben csodálkozva hallottam, hogy az Egyesült Államokban az emberek nem a tartós élelmiszerekért, wc-papírért, kézfertőtlenítőkért álltak sorban, hanem a fegyverboltokat rohanták meg és mindenféle önvédelmi fegyvert vásároltak össze. Aztán néhány nap elteltével már Magyarországon is több riport szólt arról, hogy nálunk is felvásároltak az ilyen árukat forgalmazó boltokból mindent, ami fegyvernek tekinthető, még az íjakat is. Úgy tűnik, az emberek a világ minden részén ugyanúgy reagálnak krízishelyzetekben - ezek szerint jól ismerik az emberi reakciókat, mindenki az erőszak elterjedésére és emiatt az önvédelemre gondol.

Ebből a vásárlási mizériából kimaradtam, de most már nyugodt vagyok. Én gondoskodtam a családom megvédéséről.

Az történt ugyanis, hogy - sok honfitársamhoz hasonlóan - már nem tudtam élesztőt vásárolni. Nosza, akkor gyártok kovászt itthon, ez most slágertéma a neten, rengeteg eljárást lehet ezzel kapcsolatban találni a világhálón.

Én is nevelgettem a magam kovászát, de úgy gondoltam, hogy nem várom ki az ajánlott 7 napot, a 4. napon úgy ítéltem meg, hogy az én kovászommal már biztosan lehet kenyeret sütni. 

Liszt, víz, kovász, kevés só, átgyúrni, pihentetni, keleszteni, átgyúrni, pihentetni - nos, ennek is megvan az előírt időtartama, de nekem nagyobb volt a kíváncsiságom és kisebb volt a türelmem, így betettem a kenyértésztát a sütőbe. 

Szép lett a színe. A gond akkor kezdődött, amikor szerettem volna felszeletelni. Az már eleve gyanús volt, hogy kissé lapos lett, de gondoltam, hogy ennek az oka a teljes kiőrlésű liszt lehetett.

A szeletelést feladtam. Persze kielemeztem a folyamatot, tudom, hogy hol követtem el a készítési folyamatban a hibákat, de aztán elgondolkodtam.

Lehet, hogy mégis jó lesz valamire ez a kőkeményre sikeredett kenyér? Állítólag a környékünkön már most látni furcsa, garázda alakokat, akik csapatban zaklatják az embereket. Hmmm....., ekkor jutott eszembe, hogy "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel". Na, annak a garázda alaknak, akit én ezzel a kenyérrel megdobok, annak örökre elmegy majd a kedve a rosszalkodástól!

Sütöttem kisebb zsömléket is - szintén kőkemények lettek - , így ezeknél rögtön elképzeltem, hogy akár Dávid is betehette volna a parittyájába Góliát ellen, így ez sem lesz haszontalan.

Tehát én most már nyugodt vagyok. Gondoskodtam a családom vádelméről!

Persze azért még próbálkozom, hátha sikerül ehető kenyeret is sütnöm! :)dsc_0428.JPGUgye, milyen szép lett? Csak ne lenne kőkemény! :)dsc_0425.JPGParittyába tehető méret

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra! 

Aki teheti, az maradjon otthon - közben gyakorolhatja a kenyérsütést is! 

Csodatévő forrásaink

 A forrásokhoz igen gyakran kapcsolódik hagyomány, monda, irracionális, vallásos tapasztalás, látomás, jelenés, csodás gyógyulás hite. 

„A ki a pogány szertartás szerint áldoz a kutaknál, vagy fáknál, forrásoknál és kőszálaknál hoz áldozatot, bünét egy ökrön váltsa meg.” – hiába hozta Szent László király ezt a törvényt 1092-ben, a magyarság a mai napig tisztel és szentnek tart bizonyos forrásokat. Sok forrás legendája pedig éppen Szent László királyunk valamilyen hősies cselekedetéhez kapcsolódik.

Palócföld bővelkedik olyan forrásokban, amelyeket a nép ősidőktől kezdve csodatévő helyekként tisztel. Ezeknek a vizeknek a gyógyító erejét sokan megtapasztalhatták. A gyógyulásokban egyrészt szerepet játszhatott ezeknek a vizeknek a különleges ásványi anyag tartalma - a karsztforrásokra a sok oldott mész a jellemző, míg a vulkanikus tájakon fakadók inkább más nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdagok - másrészt a hit hatalmas gyógyító ereje.

1. Vecseklő - Básti hegyvecseklo.jpgA Lőrince patak szurdokában bújik meg a Básti-hegy gyógyító hatású forrása

A kis kegyeleti hely a történelmi Nógrád és Gömör vármegyék választóvonalán található,  Egyházasbást és Vecseklő községek közelében, a füleki járásban. A Básti-hegyi „hasznos" forrás kedvelt zarándokhely. A Lőcse-patak forrásánál lévő szurdokban egy kereszt áll és két kis kápolnácska. Az egyik kápolna fából készült és ebben a verebély-szentkúti csodatévő kegyszobor másolatát tisztelik a búcsúsok, míg a vályogból és kőből épült kápolnában a Lourdes-i Szent Szűz porcelánszobra előtt imádkozhatnak az ideérkező hívek. A festői palóc táj  jellegzetes búcsújáró helye ez a szurdokvölgy.

A szájhagyomány szerint egy csordás néma gyermeke vizet keresett a patak medrében, amikor megjelent neki a Szűzanya és arra kérte a fiút, hogy a partoldalon kaparjon. A fiúcska úgy is tett, mire forrás buggyant elő. Ivott ennek a vizéből és megszólalt. Az édesapa ezután hálából egy Mária-szobrot készíttetett, és ide helyezte el. Ettől az időtől kezdve nagyon látogatottá lett a völgy és a forrás vizét általánosságban is hasznosnak tartják, így is nevezik. Azóta több Mária-jelenést is leírtak ezen a helyen. Ez a kis kegyhely éltetője és őre az itteni magyarság hitének, vallásos gondolat- és érzésvilágának. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 297-298.old.)"

 Vizét a nép hasznosnak mondja, amely ebben az esetben tartalmilag nagyon közel áll a szenthez. Mária csodálatos jelenése, amelyet az ismertetett legendák szépen elbeszélnek, eszerint a gondolkodás szerint mintegy megszentelte a forrás vizét, azaz hasznossá, jó hatásúvá tette testi és lelki bajok, betegségek gyógyítására.vecseko_maria_forras.jpg"Jártam én a Medvesalján, ahol hasznos, csodatévő kútról beszéltek az emberek. Azt mondták, sánták, vakok gyógyulnak meg az Egyházasbást határában található forrás vizétől." /Forrás: Farkas Ottó: Ördög János ugratása/maria_forras_vecseklo.jpgVecseklőről egy szép erdei út vezet a forráshoz, az út mentén, a fákon kereszt jelzi az útirányt. dsc_0445.JPG

maria-forras_vecseklo.jpgMária-kút
A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területét felölelő monográfiában a Mária-kútról megtudhatjuk, hogy annak területe geológiai-földtani szempontból is érdekes. Mint azt Prakfalvi Péter, Gaál Lajos és Horváth Gergely írják: a homokkövek karbonátos kötőanyagát a rajtuk átszivárgó csapadékvíz a talajzónában felvett szén-dioxid hatására kioldja, majd ez az oldott mész a kilépő források mentén édesvízi mészkőként (más néven mésztufaként) kúpok, kis teraszok és bekéregződések formájában lerakódik. Hasonló eredetű édesvízi mészkő található itt is, a Mária-kútnál, melynek színe a magasabb vastartalomtól vörösesbarna. A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzeten belül egyébként az Ajnácskői-hegységhez, mint morfológiai alegységhez tartozó Mária-kút (vagy Mária-forrás) a területen egyedülálló mésztufa-előfordulás szempontjából is érdekes, a terület természetvédelmi oltalom alatt áll.

Persze a nép képzelete más magyarázatot ad a kifolyó víz vöröses színének. A néphagyomány szerint valahol itt rejtették el Rákóczi kincsét, egy társzekérnyi, vagy hordónyi aranyat, amely "most is ott van, és a hegyből lefolyó ér végigcsorog az aranyon. És azért olyan szép aranysárga színű a meder, mert az arany tisztítja magát." /Farkas Ottó: Dobfenek/ 

 2. Tarác-forrás, Rongyos kút10557179_655996451154597_2267594339552648180_n.jpgA Karancs hegy oldalában, az erdő mélyén is fakad egy "csodakút", a Tarác-kút.

Rongyos forrásnak is nevezik, mivel a betegségeikből gyógyulók a forrás körüli ágakon hagyták a beteg, fájó testrészeik kötözésére használt fáslikat, illetve a törülközéshez használt ruhadarabjaikat.
A hagyomány szerint a forrás a nevét egy Tarác nevezetű remetéről kapta, aki a magyarok Kárpát-medencébe történt bejövetelét követően élt itt a Karancsban.
dsc06545_1.JPGA forráshoz vezető út mentén egy szépen faragott, régi fakeresztet találunk.dsc_0441.JPG

dsc06590.JPGVarászlatos hangulatú az erdő a forrás közelében, különösen, amikor a fák lombjai között átjut a fény.

3. Szandaváralja, Mária-forrás szandavaralja_maria-kut.jpgMisztikus hangulat a forrásnál, forrás Szanda várának közelében.

maria-forras_szandavarlja.jpgA forrás az Országos Kéktúra útvonala mellett található.dsc_0447.JPG

Én először egy meleg nyári napon - az Országos Kéktúra itteni szakaszát teljesítve - jártam erre, akkor bizony nagyon megörültem a friss, hűvös forrásvíznek. De érdemes ide eljönni ősszel és télen is, mert gyönyörű ez a vidék.

3. Mátraverebély, Szentkút

matraverebely_szentkut.jpgMátraverebély - Szentkút, sokan járnak ide testi és lelki gyógyulást remélve.

Palócföld egyik legismertebb szakrális központja Mátraverebély - Szentkút. A történeti források 1290-ben már "verebi forrás" néven említik a szentkúti "csodakutat" és egy 1331-ben kelt oklevél már népes búcsújárásra utaló elemeket tartalmaz. A "csodakúthoz" kötődő első testi gyógyulás pontos ideje nem állapítható meg, talán László király halála /1095/ és szentté avatása /1192/ között történhetett. 

A forrásokhoz kapcsolódó gyakori motívum, a csodás vízfakasztás jelenik meg itt is. A Szent László hasadékban fakadó forrás eredete a legenda szerint Szent László ugratása nyomán, lovának patkónyomából fakadt a forrás. 

Szent László királyunk és a serege éppen a Cserhát térségében üldözte az országba betört kunokat, amikor a sűrű erdőségből egy csapat kun itt, a völgyben támadt a királyra. A király egy hatalmas, mély szakadékhoz érkezett, így a  kunok már biztosak voltak abban, hogy el tudják fogni a királyt. Ő azonban, amikor látta a közelgő veszedelmet, akkor Szög nevű lován egy vakmerő szökkenéssel átugratta a szakadékot. Az üldöző sereg megdöbbenve torpant meg a csodálatos ugratás láttán. A patkószegek nyomában vékony sugárban víz tört elő, ez a Szent László forrás.

Egy másik elbeszélés szerint egyszer egy néma pásztorfiú megszomjazott, vizet keresett és akkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya és a lópatkú alakú mélyedésre mutatott. A fiú az ott fakadó forrásvízből ivott, amitől megjött a hangja. Örömmel mesélte el apjának a látomást, aki a kis forrást nagyobbra kezdte ásni, mélyítette és így keletkezett a mai Szentkút. 
matraverebely_rongyos-forras.jpgMátraverebély -Szentkút, Rongyos-forrás

A "rongyos"  elnevezés a víztől meggyógyulók és a búcsúünnep előtt itt megmosakodó zarándokok hátrahagyott ruháira utal, amit a környező fákra aggattak fel.dsc_0442.JPG
img_0851_1.JPGPénzes források - nevük arra emlékeztet, hogy amikor még a források nem voltak fedve, akkor a zarándokok ide pénzt dobtak be.

A három itteni forrás mai neve: Szent István-, Szent Imre- és Szentháromság-forrás.

4. Fallóskút

falloskut.jpgFallóskút

A Mátra forrásokban, patakokban különösen gazdag, mintegy 360 forrás található itt. Különös a története a Fallós-kút forrásának. Ez a legkésőbben ismertté vált csodatévő forrás a most általam leírtak között. 

1947. július 2-án este jelent meg Sánta Lászlónénak a Szűzanya a Mátrában, majd egy forrást mutatott neki, amelynek gyógyító ereje van azok számára, akik hittel közelednek hozzá. 1948 tavaszán a Szűzanya ismét megjelent Sántánénak és azt kívánta, hogy kápolna épüljön a forrás mellé. Az akkori rendszer azonban ideggyógyintézetbe küldte az asszonyt, ahol 21 hónapig próbálták sikertelenül rávenni arra, hogy feladja a "téveszméit". Az egyház 1987 őszén vette át a területet és egy szép búcsújáró helyet épített itt ki, melyet azóta is sok gyógyulni és elmélkedni vágyó keres fel.

img_2756_1.JPGA kék kör - forrás - jelzést követve szép erdei úton sétálhatunk Fallóskútra.img_2773.JPGAz erdő csendjében a lelkünk is elcsendesedhet.dsc_0437.JPG

img_2757.JPGMátraszentimréről indulva, kb. 3 km után érkezünk Fallóskúthoz.

5. Hont, Csitári forrás - Kútyikadsc08017.JPGA szobor a forrásnál meggyógyult pásztorfiúnak állít emléket.dsc_0440.JPG

A 19. század közepe táján történt, hogy a drégelypalánki erdőségek felé vezető út mentén, a Babat hegy tövében lévő forrásnál sokat imádkozott itt a bárányokat legeltető uradalmi pásztor, a vakon született fiacskájával együtt. Akkoriban csak egy útszéli, fából készült kereszt állt itt. Imádkozás közben mindig mosogatta a forrás vizével vak gyermeke szemeit, amíg egy szép napon a fiú meggyógyult. Azóta a szembetegek fájdalmaik enyhítésére, gyógyulásuk reményében viszik innen a forrás vizét.

Nem sokkal ezután a környék hitetlen földesura - akit bosszantott a sok idejáró zarándok - kivágatta a fakeresztet. A tettéért azonban megbűnhődött, mert megvakult. A környék népe ezután még nagyobb hittel járt a forráshoz.

A kivágott keresztfa helyére egy kis kápolnácskát építettek, melybe a legénnyé serdült, a látását visszanyert pásztorfiú egy egy szép Mária szobrot faragott. Ma a kegykápolna főoltárának dísze ez a Magyarok Nagyasszonya kegyszobor. A ll. Világháború idején az eredeti kápolna erősen megrongálódott, ezért közadakozásból építették fel a ma látható kápolnát és oda került át a kegyszobor is. A régi kápolna helyére egy kis lourdes-i barlangot építettek.

A festői táj, a csordogáló üde forrás, a sok csodás gyógyulás és a gyógyulás reménye miatt folyamatosan jár ide a környék népe imádkozni, búcsút járni. dsc08026.JPGA ll. Világháború után épített új kápolna a Kútyika forrás mellett. 

6. Karancsság, Szentkútimg_6549.JPGKarancsság, Szentkút forrásnál

1866-ban egy karancssági legény látomására létesült ez a kegyhely, szentkútjának a védelmére 1948-ban egy kőgyűrűt helyeztek ide és fedelet is tettek rá, melléje egy lordes-i barlang-oltárt építettek.img_6546_1.JPGKarancsság, Szentkútimg_6542.JPGKarancsság,  lourdes-i barlang oltárdsc_0444.JPG

img_6545_1.JPGFakereszt a kápolna mellett

A forrásoknak mindig is kitüntetett szerepe volt az emberek és a mitológia világában is. Elég csak, ha a nimfákra gondolunk, akik a termékenység szimbólumai és gyakran források közelében éltek. 

Nagyon ősi a  kutakhoz, forrásokhoz való népi vallásos ragaszkodás is. A víz az ilyen helyeken az idelátogatók testi-lelki megújulását szolgálja. Jól megfigyelhető, hogy ezek a keletkezésében, kultuszában elsősorban paraszti kötődésű kegyhelyek valamilyen magaslati és szent források, szent kutak köré szerveződtek. A víz ezeken a helyeken valóban a forrás és a kezdet, a víz szimbolizmusa által a a bibliai teremtés hordozójaként szerepel.

Ezeket a forrásokat ősidőktől ismerték és vizüket fogyasztották is az itt élt népek. Nem pusztult, nem felejtődött el  tehát az ősi népek világképe és kultúrája, hanem átminősült beépült a keresztény műveltségbe.

Én ezekre a forrásokra a túrázásaim során bukkantam rá, közülük több is az Országos Kéktúra útvonalán, vagy annak közelében található. Ezeknek a helyeknek különleges a hangulata, erdők mélyén találhatóak, azoknak is érdemes felkeresni, akik csak nyugalomra, csendre, elmélyülésre vágynak, ráadásul ezt csodaszép környezetben tehetik meg.

A mostani világjárvány idején talán némi vigaszt és reményt is találhatunk ezeknek a forrásoknak a közelében.

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

 

Kónya vicsorgó és társai a Mátrában

Koronavírus - veszélyhelyzet idején még mindig a legjobb kikapcsolódás, ha erdőbe megyünk. Amennyiben van rá lehetőségünk, akkor keressük fel a Mátra egyik legszebb völgyében található Ilona-völgyi vízesést, amely 10 méteres magasságból zúdul alá és tavasszal különösen látványos. Ez Magyarország legnagyobb szintkülönbségű, természetes zuhataga.img_9577.JPGKónya vicsorgó

Ez a különleges, szép virágú növény az üde erdők fafajainak gyökerén élősködik: bükkön, gyertyánon, mogyorón.

img_9667_1.JPGIlona-patak

A völgyet és a patakot Károlyi György az unokájáról, Desewffy Ilonáról nevezte el. img_9552.JPGA csevice kúthoz vezető híd

Autóval idáig lehet a völgybe bejönni, innentől gyalog folytathatjuk az utunkat. A vízesés innen kb. 3 km.img_9565.JPGSzent István csevicekút

A csevice szláv eredetű szó, a jelentése savanyúvíz. A Mátra a fiatal vulkanikus hegységek közé tartozik, kialakulása 13-21 millió évvel ezelőttre tehető. Az utóvulkáni tevékenységeknek köszönhetően tör fel több helyen is szén-dioxidos forrás, csevice a hegységben. Ilyen szénsavas ásványvízforrások hazánkban csak a Mátra környékén találhatóak. Összetételük - és emiatt gyógyhatásuk is - forrásonként eltérő. A parádi víz jellegzetes, záptojásra emlékeztető illatát a kén-hidrogén tartalmának köszönheti. Sokan fogyasztják gyógyvízként gyombetegségek esetén.

img_9594.JPGGesztenyefasor

1883-ban parkosította a területet és telepítette a gesztenyefákat a terület akkori birtokosa, Károlyi Gyula. A tanösvény egy szakaszán ezen gesztenyefasorban sétálhatunk.img_9618.JPGVisszhang-rét

Mi kipróbáltuk, itt tényleg működik a többszörös visszhang. :) Jó hangosan kell kiáltani és akkor gyönyörűen lehet hallani a visszhangot. Egyébként is jó móka a hangos kiabálás a szabadban. :) A lenti fotó mutatja, hogy a rét mely pontjára kell állni a kiáltáskor.img_9620.JPGA rét melletti tájékoztató tábla szemlélteti, hogy hová kell állni.img_9560.JPGOdvas keltike

img_9606.JPGTavaszi kankalin

img_9548.JPGPiros árvacsalán

img_9890.JPGRéti kakukktorma

img_9886_1.JPGFarkas kutyatej

img_9874_1.JPGBársonyos tüdőfű

img_9879.JPGVirágzó vadkörtefa

img_9634.JPGPihenőhely asztalokkal, padokkal a tanösvény mentén

img_9642.JPGKerékpártároló az erdei bringásoknak

img_9662.JPGKanyarog felfelé a tanösvény.

img_9670.JPGA Tanösvény mellett több helyen is találunk esőbeállót, pihenőhelyeket.img_9671_1.JPGMár most is szépen összezártak a fák ágai az út fölött, pedig még csak most kezdtek levelezni a fák. Gondolom, hogy itt a nyári nagy melegben is kellemes lehet a séta, megóvnak a tűző naptól a lombok.img_9646.JPGKis meténgimg_9658.JPGKis meténg, a patak partján kék virágszőnyeget alkot.img_9674.JPGItt már nem kiépített úton haladunk, hanem erdei úton, közvetlenül a patak mellett.img_9676.JPGAz út egyre keskenyebb és....img_9679.JPG.....egyre sárosabb, csúszósabb lett. img_9686.JPGHomokkő-feltárás

Mintegy 20 millió évvel ezelőtt itt a Pannon tenger vize hullámzott. Alacsony, 10-15 méteres vízszintje fölé csak a vulkánok magasodtak, ezekből alakult ki a mai Északi-középhegység. Az itt látható feltárás erről az időszakról tanúskodik. Az alsó kavicsos rétegből több, mint 70 féle puhatestű maradványai, csigák, kagylók, korallok kerültek elő, de találtak itt cápafogat is. img_9680.JPGA vizes avar és a fák mohás gyökerei sajátos összképet alkotnak.

img_9765.JPGA halványzölden lombosodó fák szelíd színeivel szemben éles a kontraszt az ázott avar haragos barna színének.img_9690.JPGA patak medrében sok helyen látni hatalmas kidőlt fatörzseket, embernagyságú sziklákat - ezek sejtetik, hogy ez a most szelíden csordogáló patak időnként sebesen rohanó folyammá is tud alakulni.img_9692.JPGA jelzés szerint itt kellene átkelni, de ehhez gumicsizmában és nem túrabakancsban kellett volna jönnünk.img_9757.JPGA patak egy keskenyebb, sekélyebb részén keltünk át a túloldalra, itt a csúszós kövekre óvatosan lépkedve biztonságosabban lehetett átmenni. A többi túrázó is ezt a módszert választotta. Nyáron nem gond, ha belelépünk a vízbe, de amikor a levegő is csak 8 fok, akkor még nem kellemes átázott lábbeliben túrázni. img_9697.JPGA völgy végében az Ilona-vízesés

img_9708.JPGIlona-vízesés

img_9719.JPGVízesés-hangulat

img_9714.JPGAranyos veselke

img_9743.JPGErdei ibolya - itt egy kidőlt fatörzs oltalmazó védelmében nyílik.

img_9770.JPGElőttem az utódom: bükk magonc nevelkedik a nagyok gyökere mellett.img_9773.JPGIlyen erdőben megnyugtató sétálni.img_9841.JPGErdei pinty - egy igazi Gombóc Artúr volt ez a fiú, ugyanis kb. negyedóráig figyeltem, addig nonstop evett, még le sem nyelte a magot, már a következőt kereste. Olyan duci volt, hogy azt hittem, fel sem tud majd repülni, de...img_9786.JPG... sikerült neki. :)img_9862.JPGBezzeg a párja, ez a szép erdei pinty tojó sokkal előkelőbben és mértéktartóbban csipegetett. img_9916.JPGRákóczi-fa 

A legenda szerint a Felvidékre tartva 1710-benn II.Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát. Ez a kocsánytalan tölgy valóban a több, mint 300 éves, így akár a legenda igaz is lehet. :) 2015-ben egy vihar döntötte ki. Törzsének kerülete 9,5 méter, magassága 20 méter, lombja pedig 21 méteres volt. img_9896.JPGMária-képimg_9899.JPGA közel 300 éves hatalmas tölgy az út bal oldalán.

Ehhez a Mária képhez 2 legenda is kapcsolódik. 

Az egyik szerint egy asszonnyal nagyon kegyetlenül bánt a férje és egy alkalommal, amikor a kegyetlen férj elől futott ki a faluból, akkor megbotlott a tölgy gyökereiben, elesett és amikor felnézett, akkor Szűz Máriát látta maga előtt, aki vigasztalta és biztatta a szegény asszonyt, hogy nem kell már sokáig szenvednie. A feleség ekkor hátranézett és azt látta, hogy az őt üldöző férje szörnyethalt. Onnantól sokan jártak a fához, ahol Szűz Mária megjelent. Hmmm...., gondolom, hogy a durva, erőszakos férjek onnantól megváltoztak - talán....

A másik történetben is a fa segített. A Károlyi család egyik tagja a környéken vadászott, amikor egy hatalmas vadkan megtámadta és a vadászó gróf erre a tölgyfára mászott fel és így menekült meg a vaddisznótól. Ő állíttatta hálából a most is látható Mária képe ábrázoló imahelyet.

 dsc_0412.JPGAz Ilona-völgyi geológiai tanösvény térképeimg_9928_1.JPGMufloncsapat - igazi meglepetés volt őket megpillantani.

A vírus elől - irány az erdő!

img_5734_masolata.JPGVeszélytelen, vírusmentes találkozás a Börzsönyben

Amikor a koronáról nem a királyi jelkép jut eszünkbe, hanem a világjárvány, a karantén, amikor bezárják az oktatási intézményeket és sok egyéb létesítményt, amikor home office-ra rendezkedik be, aki ezt megteheti, amikor nem ajánlott közösségbe menni, akkor van egy hely, ahová biztonsággal mehetünk, bármikor. Ez az erdő - itt nem kell attól tartanunk, hogy sok emberrel találkozunk.

Sőt, kimondottan jó észrevenni és felfedezni, hogy a természet éli a maga életét, érkezik a tavasz. Menjünk ki az erdőbe és álljuk meg, hogy néhány órán keresztül még a telefonunkon sem nézzük meg, hogy hol tart a pandémia, kinek kell karanténba vonulni, mennyi a megbetegedések és halálozások száma az egyes országokban. Erről eleget olvashatunk és hallhatunk úgyis a nap többi órájában, adjunk magunknak és aggodalmainknak néhány óra szabadságot! Vegyük észre, hogy a világjárvány idején is kisütött a nap, megjelentek a tavaszt jelző virágok. A természetben, a szabadban eltöltött idő erősíti az immunrendszerünket, nyugtató hatású és ezzel már sokat tettünk a vírus leküzdéséért. img_5749_1.JPGTavasz a Börzsönyben, Királyházánál, a Rakottyás pataknálimg_5741.JPGTűzköves forrásnál, a Börzsönybenimg_6007.JPGTavaszi héricsimg_6202.JPGErdei ibolyaimg_6211.JPGVörös acsalapu virágai - patakparton találhatóak, nyáron már csak a hatalmas, esernyő nagyságú leveleiket láthatjuk.img_6218_2.JPGVörös acsalapu virága - olyan, mintha sok mini virágcsokor lenne .img_6229_1.JPGOrvosi tüdőfűimg_6277_1.JPGUjjas keltikék tekingetnek a barna, elszáradt falevelek közöttimg_5737_1.JPGTavasszal gyakran sárosak az erdei utak, mint itt a Börzsönyben is, ennek megfelelően készüljünk vízálló bakanccsal, Az időjárás is szeszélyes ilyenkor, öltözzünk rétegesen. A hátizsákban legyen egy termosz meleg tea, néhány szendvics, müzliszelet, csokoládé. img_6045.JPGTávolról nézve még nagyon színtelennek tűnik az erdő, de ha közelebbről szemléljük, akkor láthatjuk, hogy megérkezett ide a tavasz.img_6048_1.JPGVan, "aki" nagy lábon él.img_6054.JPGPiros bársonyatkaimg_6259_1.JPGVerőköltő bodobács is megjelent a tavaszi napfényben - párt keresettimg_6431_2.JPGA napsütés a rókalepkét is előcsalogattaimg_6413_1.JPGA bokrok hangosak a cinegék énekétől.img_5711_masolata.JPGAz egyik forrásnál egy igazi meglepetés - foltos szalamandraimg_6128.JPGA róka észrevett és hátat is fordított a napsütötte domboldalonimg_6352_1.JPGPannon hóvirág - egyetlen példányt találtam belőle még csak a Cserhátbanimg_6331_1.JPGUjjas keltikék - most már néhol szőnyegszerűen ellepték az erdő talajátimg_6328_1.JPGMintha sisakos manók kukucskálnának - keltikékimg_6438.JPGEzek a sárga pamacsok a húsos som virágaiimg_6403_1.JPGSzlovákia felé le vannak zárva a határok, nem mehetünk át, de a tekintet szabadon "átmehet"  - a távolban jobb oldalon az Alacsony-Tátra havas csúcsai, középen pedig az 1458 méter magas Pol'ana hegy látható.img_6040.JPGA Cserhátban - itt láthatóan nincs embertömeg, bátran sétálhatunk.img_6337_1.JPGMelengető tavaszi naplementében a Cserhát szelíd dombjai közöttimg_6335_1.JPGSzelíd bárányfelhők a rét felett

img_6281.JPGMég mindig nincs tömeg - ha csak megállunk és szemléljük a tájat, már az megnyugtatja a testet és a lelket, kisöpri az aggódó gondolatokat.

Hamvas Béla:
Isten tenyerén ébredtem
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
Láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!

img_6341.JPGA Cserhát hegyei közöttimg_6298.JPGNaplemente a Cserhátban - ritka, különleges élmény volt.img_6309_1.JPGMintha az erdő lángolnaimg_6434_1.JPGAki csak teheti, az menjen most is az erdőbe, ott olyan élményben lehet része, ami segít leküzdeni a vírust és reményt kaphatunk a természettől. Közben rájövünk, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk a Föld nevű bolygó élőlényei között és talán ezután majd jobban vigyázunk azokra az emberi értékekre is, amelyek igazán fontosak!

 

Vadászati élménynap az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál

img_5105_masolata.JPG

Vadászat, élmény természetvédelem - egy különleges programon vettünk részt Ipolytarnócon, a világhírű Ősmaradványoknál. A magyar-szlovák határ melletti Ősvilági Pompeji az egyik legkülönlegesebb kiépített ősmaradvány lelőhely.Az ipolytarnóci ősvilágot vulkáni katasztrófa temette be, ezt a 18 millió évvel ezelőtti világot ismerhetjük meg ezen a bemutatóhelyen. 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága egy új programsorozatot indított el, mely a leendő Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik.

A vadászati élménynapon a különleges rendeltetésű vadászterület fővadásza, Juhász Tamás természetvédelmi őr kalauzolt minket a régmúlt és jelenkor vadcsapásain. 

Nagy élmény volt a vadcsapásokat követve a szakembertől megtudni a területen élő vadak életmódját, szokásait.

Megtudhattuk azt is, hogy mi a vadászok munkája egy természetvédelmi területen, hogyan figyelik meg az ott élő vadak mozgását, miként szabályozzák az állományt.

A területet bejárva váratlan szerencsében volt részünk, ugyanis az erdőből hirtelen kifutott egy csapat szarvas, majd megálltak - csak addig, hogy lefotózhassam őket -, majd gyors iramban elszáguldottak a szomszédos hegygerincen lévő erdőbe. Ennél szebb befejezése nem is lehetett volna ennek a különleges napnak

img_5116_masolata.JPGVáratlan találkozás - ők ránk csodálkoztak, mi pedig őrájuk.img_5123_masolata.JPGCsak a portré idejére álltak meg - köszönet érte! :)img_5120_masolata.JPGA szelíd cserháti dombok között csodás látvány a szarvascsapat.

img_5221.JPGIpolytarnóc, a fogadóépület és a bükkábrányi mocsári ciprusok és mamutfenyők bemutató épületeimg_5058.JPGJuhász Tamás természetvédelmi őr, a terület fővadásza mutatja be ennek a különleges területnek a vadcsapásait, mesél az itt élő vadak életmódjáról.img_5063_1.JPGA tél végi erdő még nem zöldül, de az úton sokféle vad nyomát láthattuk, így izgalmasan telt a séta. Juhász Tamástól a vadnyomok alapján megtudhattuk, hogy milyen állatok jártak éppen erre.img_5061.JPGŐzek és szarvasok nyomait sűrűn láttuk.img_5068_1.JPGBékés, nyugodt hangulat az erdőben - igazán ki lehet itt kapcsolódni.img_5071_1.JPGItt aktívan kerestek valamit a vaddisznók - gyökereket, friss hajtásokat.img_5075.JPGA vaddisznók kedvenc dagonyázó helye reggelre még be volt fagyva, de egyébként gyakran látogatják.img_5074.JPGNyalósó - egy régi fatörzsben elhelyezve - ezt nagyon szeretik a vadak.img_5076.JPGA mohák már érzik a tavaszt.img_5080.JPGAz egyik vadászles img_5083.JPGA vadászles közelében lévő "szóró" - ide most kukorica lett kiszórva, így a vadászlesről figyelni lehet az ide érkező állatokat.

 

img_5089.JPGA vadászles a hegy aljában, előtte a "szóróval"img_5126.JPGMesszire el lehet látni erről a varázslatosan szép fennsíkról, csodálhatjuk a Cserhát lágyan hullámzó hegyvonulatait, völgyeit.img_5095_1.JPGKora reggeli zúzmara -  az erdő fehér dekorációjaimg_5097.JPGA távolban Ipolytarnóc településimg_5130.JPGKépzeljük el, hogy 18 millió évvel ezelőtt egy miocén erdő volt erre!img_5131_1.JPGAz ősi sűrű dzsungel helyén most vegyes telepítésű erdőt találunk, az akkor itt élt állatokat megismerhetjük a Fogadóépület kiállításán és a Geológiai Tanösvény vezetett túráin.img_5134_1.JPGEzen az ősvilági területen idáig 40 féle gerinces állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Az én kedvencem a medvekutya, érdekes elképzelni, hogy sok millió évvel ezelőtt errefelé sétálgatott.

 

img_5139.JPGTerepen, Juhász Tamás természetőrrel, akitől sok érdekes történetet hallottunk, sok ismerettel gazdagodtunk. Köszönettel tartozunk neki ezért a különleges túráért!img_5144_1.JPGA különleges vadászati élménytúra után még megnéztük a Fogadóépületben nemrég megnyílt érdekes kiállítást, melyen megismerhetjük az ipolytarnóci ősmaradványok felfedezésének történetét.img_5147.JPGNagyon látványos és jól illusztrált a kiállítás.img_5148.JPG

img_5152.JPG

img_5153.JPG

img_5155_1.JPG

img_5157.JPG

img_5160.JPG

img_5161_2.JPG

img_5162.JPG

img_5163.JPGKubinyi Ferenc első publikációja az Ipolytarnócon talált ősmaradványokról.img_5167.JPG

img_5169_1.JPG

img_5172_1.JPG"Ha valaki tiszta szívvel megérinti, ráteszi tenyerét, és lenyugodott elmével kitárja vágyát a kőfának, a mágia hatalma átszivároghat és teljesítheti a kívánságot." Én megtettem, próbáljátok ki ti is! :)img_5179_1.JPGIpolytarnóci trófeákimg_5180.JPGA területen most található vadállatok egy része: őz, borz, róka, vaddisznó, szarvasimg_5189.JPGŐzek, szarvasok és farkas is megtalálható itt.img_5194_1.JPG

img_5195.JPG

img_5200.JPG

img_5203_1.JPGTülöknélküli ősorrszarvú lépésnyom másolatimg_5206.JPG

img_5209.JPGMedvekutya lábnyom másolatimg_5212.JPGIdőspirál  - sétáljunk vissza a régmúltbaimg_5215_1.JPGA 7 millió éves bükkábrányi mocsári ciprusokat és a mamutfenyőket is itt tekinthetjük meg, egy külön védőépületben.

img_5219.JPGEgy Lombkorona tanösvény és játszótér is várja a gyerekeket.img_5218.JPG

2020. március 21-én, szombaton ismét lesz Tematikus vadászati élménynap Ipolytarnócon. Igazán remek, különleges, szabadtéri program, felnőtteknek és gyerekeknek is ajánlom!

Érkezésünk előtt vegyük figyelembe a világjárvány miatti védőintézkedéseket:

https://www.osmaradvanyok.hu/hu/hir/ovintezkedesek-nyitva-tarto-bemutatohelyeinken

Találkozó helye és időpontja: Ősfenyő Belépő látogatóközpontban 11 órakor, a program vége 14 óra. Biztosan felejthetetlen élmény lesz!