Kíváncsi Túrázó

Misztikus hangulatban a rablólovagok nyomában

2019. november 23. - Indulj el egy úton

Vulkánok, kaptárkövek, rablólovagok kincsei, szép kilátás, ezek egyike is elég lenne ahhoz, hogy felkapjuk a hátizsákunkat és elinduljunk megnézni a helyet, ahol ilyen látható. Pécskőn mindezt együtt találjuk meg. 

Palócföld az ország természeti értékekben gazdag vidéke. Ős-tengerek, a föld mélyéből feltörő vulkánok nyomaival sűrűn találkozhatunk ezen a területen. 

Ezek egyike a Pécskő, amely főként geológiai jellegű természeti érték, de különlegesek a történelmi, kulturtörténeti értékei is.img_1200.JPGFelhőben a Pécskőn

Mi egy novemberi napon jártunk az 543 méter magas Pécskőn. Előző éjjel esett az eső, de a hegy napközben is felhőben maradt. Így elég misztikus hangulatúra sikeredett ez a kirándulás, de nem bántuk, mert így még könnyebben lehetett gondolatban visszamenni a régmúltba, lehetett töprengeni vulkánokon, kaptárköveken, rablólovagokon. img_1176.JPGIgazán misztikus hangulatot kaptunkimg_1178.JPGEső után, felhőben

A Pécskő vulkáni kúpját kb. 5 millió éve kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első szakaszban lezajlott hatalmas törmelékszórás építette fel a kúp fő tömegét, mely salakos bazalttufából, agglomerátumból, kilövellt bombákból, lávafoszlányokból állt. A második szakaszban két nagyobb hasadék mentén ebbe nyomult fel a fekete színű lávabazalt. A vulkanizmus befejezését követően a tűzhányó felépítménye a kráterrel együtt lepusztult, a kürtőt kitöltő ellenállóbb, henger formájú kőzettömb viszont megmaradt. 

img_1193_1.JPGA Pécskő és a Hurka-Pécskő keletkezése /forrás:tájékoztató tábla/

A mai főtömbtől északnyugatra volt itt egy parazitavulkán is, a Hurkapécskő, vagy Kis-Pécskő. Nem volt saját krátere, lávaanyagát a nagy csúcs magmakamrájából kapta. Ez a karcsú lávabazalt oszlop - ami egy lávadugó volt - a kőbányászatnak esett áldozatául, 1923-ban felrobbantották és a fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó anyagát kitermelték. A pécskői bazalt akkoriban a legkeresettebb volt, az ország minden részébe szállították, a bányákban 700 ember dolgozott.img_1267.JPGPécskő bányái 

Robbantással, majd kézi erővel végezték a bazalt kifejtését, majd a kitermelt köveket kisvasúttal szállították le a hegyről.img_1196.JPGA kőszállító kisvasút nyomvonala egy 1940-es években készült térképen. /forrás: tájékoztató tábla/img_1271.JPGHurka-Pécskő, amit 1923-ban felrobbantottak, de a megmaradt részei még így is érdekesek. /forrás:tájékozató tábla/

Régészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű ez a terület. Az 1920-as évek bányászatai során a sziklakúp lábánál réz- és bronzkori település maradványai kerültek elő. A sziklacsúcs tövében teraszosan helyezkedett el a telep.img_1185.JPGA kőbányászat során előkerült rézkori agyagedény /forrás: tájékoztató tábla/pecsko_hegyes_feneku_meritobogrek_1.pngHegyes fenekű merítőbögrék /forrás: Patay Pál: A badeni kultúra Ózd-Pilinyi csoportjának magaslati telepei/

Rejtélyesek, titokzatosak azok a fülkeszerű bemélyedések, amelyeket az északi sziklafalon láthatunk, ezek az úgynevezett kaptárkövek. Kaptárköveket az országban legtöbbet a Bükkben találunk, de vannak a Pilisben, a Budai-hegységben is. Keletkezésük idejéről, rendeltetésükről a mai napig vitatkoznak a szakértők. A kaptárkő elnevezés arra utal, hogy eredetileg úgy vélték, a méhészek használták ezeket a mélyedéseket, de ezt nehéz elképzelni, látva, hogy milyen magas és meredek sziklafalakba faragták bele. Valószínűbb a vallási, kultikus ok, ami miatt ilyen üregeget  alakítottak ki, de bizonyosságot erről majd csak a további kutatások fognak adni valamikor. Addig viszont szabadon szárnyalhat a képzeletünk, hogy vajon mire is használhatták?

img_1257.JPGKaptárfülke az északi falbanimg_1253_1.JPGA rejtélyes bemélyedések

A legendák szerint ezen a meredek sziklaszirten az 1100-as években rablólovagok építettek várat. Az az évszázad a magyar történelem zűrzavaros időszaka volt, sokan akarták a magyar trónt megszerezni. Ezt a főurak sokszor ki is használták és szabadon raboltak az országban. Ekkor épült fel állítólag Pécskő vára, ahová annak urai a rabolt kincseket szállították. A vár sorsa aztán az lett, ami a többi rablólovag váré is, az aktuális király - miután megerősítette a hatalmát - leromboltatta a katonáival a várat, a vár urait pedig elzavarta. A vár romjait először egy 1802-ben készült térkép jelöli, de a Borovszky országos monográfia is megemlíti, mint "Pécskő nevű sziklatető, a hol  hagyomány szerint szintén rablóvár állott". 

pecsko_terkep_1802.jpg Az 1802-ben készült térképnem még várrom van jelölve a hegyenpecsko_varanak_abrazolasa.jpgAkár ilyen is lehetett a rablóvár a meredek sziklaszirten img_1170_2.JPGTúránk kiindulópontja

Salgótarján keleti oldalán lévő Somlyóbánya nevű településrész után , a hétvégi házak és nyaralók mellett elhaladva, a helyi buszfordulóban lehet hagyni az autót és innen kb. 30 perces nagyon kényelmes sétával, de folyamatosan emelkedő úton a sárga jelzést követve gyalogolhatunk fel a Pécskő sziklacsúcsára.img_1169.JPG A sárga jelzést követve jól járható úton juthatunk fel a Pécskőre.img_1180.JPGLevélszőnyegenimg_1183_1.JPGErdei pihenőimg_1191.JPGA sziklaszirt alá érkezve két irányba indulhatunk - de bármelyiket is választjuk, mindkettő nagyon meredek.img_1202.JPGCsodálatos gyökérzetű fák - mintha éppen indulni akarnának.img_1212.JPGA hegy oldalában megtalálhatjuk a bányászat nyomait is, de érdekes egyéb alakzatokat is felfedezhetünk.img_1221.JPGAz egyik bánya helyeimg_1204.JPGKülönleges képződmény a bazaltbanimg_1219.JPGÉrdekes formájú emlék a vulkánkitörés idejébőlimg_1225.JPGA lehullott falevelek eső utáni harsány színei élesen elütnek a bazalt feketeségétőlimg_1226.JPGFelhőbenimg_1228.JPGA piros háromszöggel jelölt felmenetel - eső után különösen izgalmas voltimg_1229.JPGEzeket a "lépcsőket" állítólag a bányászkodás során vésték a sziklafal oldalába.img_1233.JPGItt már találkozik a sárga és a piros háromszöggel jelölt út, ami továbbra is meredek.img_1234.JPGVan egy mászást segítő, kapaszkodónak szánt kötél is itt, ami már eléggé elhasználódott állapotban van.img_1235.JPGKilátás a Pécskő tetejéről - nos, ez a felhő miatt ilyenre sikeredett. Pedig állítólag messzire el lehet látni...img_1236_1.JPGA hegy tetejénimg_1239.JPGMi itt kb. az orrunk hegyéig láttunk el csak. A mélyben pedig falvak, távolban hegyvonulatok lennének láthatóak.img_1243_1.JPGLeereszkedés a hegycsúcsról
img_1258_masolata.JPGA távoli látvány hiányáért kárpótolt minket az őszi erdő csodálatos színeivelimg_1261_1.JPGIgazi meglepetésként a nap is kisütött.
img_1275.JPGMost már napsütésben, irány a sárga háromszögön fel a csúcsra!img_1294.JPGErről az oldalról sem könnyebb feljutni.img_1278.JPGA napsütésnek köszönhetően így már láthatóvá vált némiképp a Pécskő környezete, a hullámzó hegyvonulatok.img_1285.JPGAzért a felhő volt erősebb a napnál - ennyi jutott erre a napra a szép kilátásból.img_1304.JPGEbbe a keskeny völgybe mindenképpen érdemes lemenni, mert...img_1314.JPG...itt láthatjuk a kitermelt telér mögött a vulkánt tápláló csatorna anyagát, a szürke színű törmelékes bazaltot. Ez áttörte a vulkán alatti rétegeket így sok, a bazalttól eltérő anyagú és színű kőzetdarab található benne. A fehéres színűek üledékek, vagy riolittufa.img_1307.JPGA bazalt telér maradványa /forrás: tájékoztató tábla/img_1316_1.JPGA hegyről lefelé jövet már többet láttunk az erdőből, az útból is...img_1319.JPG... így ekkor vettem észre ezt a különleges képződményt - a Hegy Szelleme

img_1288.JPGA sok eső után megjelentek a gombák is.img_1327.JPGÍgy is szép a kilátás a hegy oldalából a távolbaimg_1337.JPGEzzel a "táncoló fával" búcsúztunk el a Pécskőtől, ahová majd még visszatérünk, hogy a megnézzük a szép kilátást is egy olyan időben, amikor nem lepi be felhő a hegyet.

dsc_0051.JPG

dsc_0049_masolata.JPG

 

 

A felhős idő ellenére is remek élmény volt a Pécskőn tett kirándulás, érdemes ide eljönni. Össze lehet kötni a környék egyéb várainak: Salgó, Somoskő várának a megtekintésével.

Mindenkinek hasonlóan különleges hangulatú túrázásokat kívánok! 

Drégely váránál

Drégely vára a magyar történelem egyik legdicsőbb emlékhelye. 

1552. július 6-9. között Szondi György várkapitány mindössze 146 hős katonájával mindhalálig védte ezt a kicsi sziklavárat Ali budai pasa ostromló 12 ezres seregével szemben. 

Arany János szép emléket állított az itteni eseményeknek a Szondi két apródja című balladájában. Egészen más érzés a balladát itt a hős tettek helyszínén elolvasni, felidézni. Itt az ember egyszer csak a középkorban találja magát és megelevenednek a várvédők harcai.

Mi évtizedek óta minden évszakban elmegyünk Drégely várához, de a legjobban az őszi kirándulásokat szeretjük.

Novemberben ritkák a napfényes meleg napok, de szerencsések voltunk és egy ilyen délutánt fogtunk ki, ezen mentünk fel ismét a várhoz.img_2010.JPGA vár egyik bejárataimg_1985.JPGAz őszi falevelekkel borított túraút a várfal alatti részenimg_2115_1.JPGFeljárat a várhoz a nyugati oldalonimg_1971.JPGA várvédők emlékműve  /Melocco Miklós készítette/img_2078.JPGA nemrég feltárt ágyútoronyimg_2080.JPGSziklák és vastag várfalakimg_1979.JPGA várfal egy részeimg_1984_1.JPGA külső várfalimg_1972.JPG

img_1975.JPGA vár és a csata történetét megismerhetjük a tájékoztató táblákról.img_2001.JPGA külső és a belső várfal közötti részimg_2011.JPGA vár belső üdvaraimg_2024.JPGEgy szép ívű kapuboltozat és a várfalimg_2015.JPGMéternyi széles várfal - a várból szép a kilátás a teljes Ipoly völgyére, innen szemmel tarthatták az érkező ellenséget.img_2018.JPGKilátás a nyugati iránybaimg_2099.JPGAz egyik lakótorony megmaradt falaiimg_2103.JPGLakótoronyimg_2023.JPGA vár északi részei

 

img_2031_1.JPGTisztelet a hősöknekimg_2027.JPGKilátás a Csóványos felé, a hullámzó hegyek közül a leghátsó a Csóványos, kivehető rajta a kilátó is.img_2034.JPGKilátás az őszi Börzsöny hegyeireimg_2043.JPGA várban találunk egy füzetet is - ez már a sokadik az évek során - amibe a látogatók beírhatják a gondolataikat.img_2041.JPGAz egyik bejegyzés - nekem ez tetszett a legjobban, itt egy gyermek lerajzolta a várat.

dregely_rekonstrukcios_kepe.jpg

Ilyen lehetett Drégely vára a csata idején /forrás: www.latvany-terkep.hu/dregely_vara_rekonstrukcio.jpgRekonstrukciós rajz a várról, szintén a XVI. század közepi állapotról /forrás:varak.hu/img_2046.JPGA Börzsönyimg_2048.JPGA Börzsöny és egy megmaradt várfalimg_2063.JPGA vár 444 méteres hegy tetején található, szinte mindig fúj a szél. Ősszel és télen jó, ha viszünk magunkkal egy termosz forró teát.img_2067.JPGŐszi hangulat csipkebogyóvalimg_2069.JPGCinege - őrszem a várbanimg_2090.JPGHarangvirág a várfal tövébenimg_2092_2.JPGA külső és a belső várfal - jól látszik a fal vastagságaimg_2096.JPGA várfal mentén

img_2104_1.JPGA belső udvar részleteimg_2118.JPGSzépen rekonstruált várfal maradványaimg_2111.JPGA nyugati várfalimg_2120.JPGŐsz a várbanimg_1947.JPGA várhoz vezető úton található a Tábor-tető nevű hely. Itt táborozott a törökök hatalmas serege.img_2149.JPGA Tábor-tetőről így látható a vár.img_2127_1.JPGAz erdő csendjében csak a lépteink zaja hallatszik a vastag avarban.img_2132.JPGAz ősz színei
img_2133.JPGA gombák népe is megjelenik az őszi napokbanimg_1951.JPGSzép lepketaplókimg_1966.JPGEgy különleges fagomba: kocsonyás redősgombaimg_1944.JPGMég az ökörfarkkóró is virágzik a szokatlanul meleg őszbenimg_1936.JPGA Börzsöny hullámzó hegyei és őszi színeiimg_2139.JPGNaplementében búcsúztunk Drégely várától és a Börzsönytől.dsc_0040.JPGDrégely várát több irányból is megközelíthetjük. A legkedveltebb útvonal: Drégelypalánk - Schaffer kút - Drégely vár, ez egyben egy tanösvény is, amely mentén több tájékoztató táblán ismerkedhetünk a Börzsöny növény- és állatvilágával. De még sok egyéb útvonalat is választhatunk kedvünk és időnk szerint. Bármelyiken is indulunk el, szép élményben lesz részünk, mert a Börzsönyben túrázni mindig igazi kikapcsolódás

Tisztelet a hősöknek:

Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
   Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
   Ali győzelem-ünnepet űlet.

"Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért,
   Odaillőt egy huri nyakra!"

"Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján:
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,
   És pengeti, pengeti, sírván."

...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap,
Kevély üzenettel a bősz Ali küldte:
Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!
   Meg nem marad itt anyaszülte.

"Szép úrfiak! immár e puszta halom,
E kopja tövén nincs mér' zengeni többet:
Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom,
   Odalenn vár mézizü sörbet. -"

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem:
Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi,
Jézusa kezében kész a kegyelem:
   Egyenest oda fog folyamodni.

"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,
Mit csak terem a nagy szultán birodalma.
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs...
   Ali győzelem-ünnepe van ma!"

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond,
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
   Töri Drégel sziklai várát.

"Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt,
Immár födi vállát bíborszinü kaftán,
Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold:
   Idekinn hideg éj sziszeg aztán!"

A vár piacára ezüstöt, aranyt,
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat;
Harcos paripái nyihognak alant:
   Szügyeikben tőrt keze forgat.

"Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!
Zászlós kopiával hős Ali temette;
Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -;
   Zengjétek Alit ma helyette!"

Két dalnoka is volt, két árva fiú:
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Nem hagyta cselédit - ezért öli bú -
   Vele halni meg, ócska ruhába'!

"S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó;
Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála;
Sátrában alusztok, a széltül is ó:
   Fiaim, hozzá köt a hála!"

Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl,
   Kelevéze ragyog vala balján.

"Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még,
Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot!... Azonban elég:
   Ali majd haragunni fog érte."

Mint hulla a hulla! veszett a pogány,
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán,
   Diadallal várta be végét.

"Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
   És börtöne kész Ali úrnak."

Apadjon el a szem, mely célba vevé,
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte;
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé,
   Ki miatt lőn ily kora veszte!

Arany János (1856 jún.)

 

Csokoládés gesztenyetorta

Kitaláltam egy nagyon gyorsan elkészíthető, egyszerű de mégis elegáns, finom gesztenyetortát.

Úgy kezdődött a történet, hogy kivettem a mélyhűtőből egy adag natúr gesztenyemasszát, hogy az ebédhez gesztenyepürét készítsek desszertként. Aztán mire a gesztenyemassza kiengedett a fagyott állapotából, kitaláltam, hogy jobb lenne egy tortát sütni belőle. Elképzeltem egy ízvilágot, kitaláltam a hozzávalókat, na meg azt is, hogy ne kelljen vele sokat bíbelődni. Az eredménnyel meg voltam elégedve. Valóban egy bármilyen alkalomra gyorsan elkészíthető torta lett belőle. Feldíszítve ünnepi étkezések része is lehet, teázáshoz, kávézáshoz is kiváló, de akár kirándulásokra is csomagolhatunk belőle.

Hozzávalók

- 200 g natúr gesztenyemassza /mirelit/

- 200 g teljeskiőrlésű liszt /esetleg mandulaliszt/

- 100 g vaj 

- 3 egész tojás

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- 2-3 evőkanál méz 

- kevés őrölt vanília, fahéj, szegfűszeg

- kb. 1 dl víz

A mirelit gesztenyemasszát - miután már kiengedett - összekevertem 100 g vajjal, hozzátettem a 3 tojás sárgáját, a lisztet, szódabikarbónát, mézet, vaníliát, fahéjat és kb. 1 dl vizet, majd alaposan összekevertem egy mély tálban. Utána felvertem kemény habbá a tojásfehérjéket és azt is a keverékhez öntöttem, majd lazán egybekevertem őket. 

Vajjal kikent közepes tortaformába öntöttem a masszát és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 20 percig sütöttem. Amikor láttam, hogy szépen felemelkedik a tészta és kezd elválni a tortaforma falától, akkor lekapcsoltam a sütőt, de még benne hagytam 10 percig a tortát, nehogy sokkot kapjon a hirtelen hőmérséklet-változástól. :) Így nem esett össze, szépen megtartotta a formáját.

Amíg a torta sült, azalatt elkészítettem a csokoládéöntetet. Víz és kakaó, ezt addig melegítem - közben folyamatosan keverem -, amíg szép fényes lesz, majd lekapcsolom és teszek hozzá egy evőkanálnyi vajat és együtt, a vaj elolvadásáig keverem. De el lehet készíteni az öntetet étcsokoládé felolvasztásával is, bár én jobban kedvelem a hagyományos megoldást. 

A sütőből kivett tortát kiemeltem a tortaformából és amikor már nem volt meleg a tésztája, akkor rácsorgattam a csokoládéöntetet. Ezután kedvünk szerint díszíthetjük, adhatunk hozzá gyümölcsöt, esetleg tejszínhabot is. Nagyon jól illik ehhez a tortához a málna és a szeder. 

img_1388.JPGCsokoládés gesztenyetortaimg_1384_1.JPGDíszíthetjük mirelit gyümölcsökkel, pl. málnával, szederrel és tehetünk rá egész szem főtt gesztenyét is. img_1372.JPGŐszi sétáink remek kísérője is lehet.

Jó sütést, jó étvágyat, sok szép őszi kirándulást kívánok! 

Járt utat a járatlanért néha el kell hagyni!

Szeretem a bölcs mondásokat, mert évezredek tapasztalatait sűrítik, tömörítik be egyetlen mondatba. Ilyen a fenti cím ellenkezője is, vagyis hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el. Pedig néha egyszerűen muszáj. 

Az emberek kíváncsiak, ki akarnak próbálni új lehetőségeket, ez viszi előre az emberiséget is, mert ha mindenki csak az elődje nyomában járna, akkor még mindig a barlangokban nézegetnénk egymást...

Így van ez még túrázáskor is, amikor már nagyon elege van az embernek a kijelölt útból, ahol csak a többi ember  nyomában jár, akkor ki akar próbálni valami mást, megnézni, meglesni, hogy milyen az az erdő, ami az emberek közreműködésétől távol éli a maga életét.img_0834_masolata.JPG

Persze csak akkor térjünk le a kijelölt túraútvonalról, ha némiképp ismerjük a terepet, van nálunk valamilyen eszköz, telefon, térkép, amivel tudunk tájékozódni, na meg elegendő ivóvíz és némi élelmiszer, ha mégis hosszabban elhúzódna a kalandozásunk.img_0848.JPGA Lomnici-csúcs a felvonóval

Ez a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb helye. Sokan mennek fel a felvonóval, elkészítik ott az aktuális szelfit, utána már posztolják is ki, majd mennek tovább a következő látványossághoz. A mai ember mindent rögtön akar elérni és azt is a lehető legkisebb erőkifejtéssel. Szánjunk rá egy kicsivel több időt, hogy a Tátrát, az élővilágát egy kicsit közelebbről is megismerjük!img_0849.JPGA nagy hegyi túrák mellett beiktathatunk "sétálós, nézelődős" napot is. Erre remek lehetőség az a jól kiépített túraútvonal, ami Tátralomnicról vezet  Ótátrafüredre, kb. 6 km hosszan. img_1034.JPGA terület térképimg_0852.JPGTöbb  helyen találunk forrást.img_0853.JPGAz ősz aranysárgára színezte az aljnövényzetet.img_0859.JPGAz erdei út kezdete

Idén október második felében szokatlanul meleg napok voltak, kiváló alkalom volt a sétára. Csábítóan hívogatott a jelzett túraútvonalról letérő erdei út. Nem bántuk meg, hogy azt választottuk és letértünk a jelzett útvonalról. Teljes csendben gyalogolhattunk, csak a lépteink alatt zörgött a levélszőnyeg és néha szólalt meg egy-egy madár. img_0867.JPGKedvenceim a tölcsérzuzmók a korhadt fatörzseket kedvelik.img_0877.JPGÖrökzöld hanga színesíti a barna levélszőnyegetimg_0871.JPGEgy kései Kárpáti harangvirágimg_0909_2.JPGEz itt a mohák édenkertjeimg_0886.JPGKésmárki csúcs, tekintélyes a magassága: 2556 méter -  Kežmarský štítimg_0893_2.JPGLomnici-csúcs /2634 méter/  - Lomnický štítimg_0894.JPGNagyszalóki-csúcs /2452 méter/  Slavkovský štít

A legendák szerint a Nagyszalóki-csúcs egyik ormára Mátyás király is felment - állítólag fellovagolt, amit nehezen tudok elképzelni, de emiatt azt az ormot Király-orrnak nevezik.

Megálltunk és töprengve a múlton csendben szemléltük a hegycsúcsokat, emiatt lehetett, hogy a fák között eszegető szarvasok nem vettek minket észre. Amint megpillantottuk a csapatukat, meg sem mertünk mozdulni, nehogy elriasszuk őket. Persze egy idő után észrevettek és befutottak az erdő mélyébe.  img_1131.JPG

img_1113.JPG

img_1109_1.JPG

img_1133.JPG
Gyertyán és bükk. Alattok
őz járt: az érre ment.
Egy titkos fejsze csattog
az erdőn, messze, bent.
Megálltam és figyeltem:
megállt és megpihent.
Csupa csend volt a lelkem,
s az erdő csupa csend. 

Áprily Lajos: Csend

Itt ugyan többnyire nyírfák és fenyők voltak, fejszével sem csattogott senki, a fák között pedig szarvasok jártak, de az erdő csendje valóban lecsendesítette az én lelkemet is.img_0897.JPGEz a mini fenyő egy kivágott fatönkön nevelkedik. Az élet körforgásához a természet minden anyagot felhasznál. img_0900.JPGEgy szép szegett taplógomba.img_0904.JPGItt kell lemenni, ezen a kissé meredek vadcsapáson.

Egyre erősebben és egyre közelebbről hallottuk a Tar-patak hangját, így kerestünk egy vadcsapást, amin kissé meredeken, de biztonságosan le tudtunk menni a patak mellé.img_0912_1.JPGA sziklás vadcsapáson, a patak felé haladvaimg_0914.JPGTar-patak

Itt már megszelídül a Tar-patak, a híres vízesések feljebb vannak. Persze tavaszi áradáskor itt is sebesen szalad le, erről tanúskodnak a patakmederben látható hatalmas legömbölyített élű sziklák.img_0918_1.JPGA meder széles, ahol lelassul a víz folyása, ott kisebb szigetek is kialakulhatnak.img_0929_1.JPGA víz hangján kívül tökéletes a csend. Kell-e ennél romantikusabb környezet?img_0933.JPGIlyen "ebédlőben" még az egyszerű sajtos zsömle is fejedelmi lakomának tűnik.img_0935.JPGA patak mellől már egy szélesebb ösvény indult, amin visszatértünk a sárga jelzésű túraútvonalra. Valószínűleg gombaszedők járnak erre tavasszal és ősszel.img_0939_1.JPG"Valaki" egymásra rakta itt a sziklákat.img_0943_1.JPGAz őszi napsütésben vidáman csillog a patak felszíne.img_0958_2.JPGNagy Templom-csúcs /2151 méter/        /Velky Kostol štít/

A Magas-Tátra hegycsúcsainak látványa aligha hagy bárkit is közömbösen, aki csodálja és szereti a természetet.img_1011.JPGEgy másik meglepő, váratlan találkozásunk: bike trial a Tar-patak szikláin. Hihetetlenül ügyes volt a gyakorló, élőben ilyet még nem láttam. Szikláról sziklára ugratott fel, igaz, egy alkalommal sikerült beleesnie a jéghideg vízbe, de egy kis szünet után folytatta a gyakorlást-img_1015.JPGBékebeli hangulatot áraszt a Kárpátia panzió, amely 1928-ban épült, ez az épület volt Tátraerdőfalva /Tatranska Lesná/ első épülete.img_1019.JPGTátraerdőfalva, innen többfelé is indulhatunk túrázni.img_1029_1.JPGÉrdes mályva az út menténimg_1031_1.JPGTöbb helyen is tájékoztató táblákon is láthatjuk, hogy még mennyit kell gyalogolnunk. img_1036.JPGVisszatérve a "járt útra" - azért ez is szép, ősszel különösen hangulatos, még ha nem is olyan vadregényes, mint az erdő mélyén.img_1041_1.JPGRálátva a hegyekre, ilyen panoráma előtt gyalogolhatunk.img_1044_1.JPGA gyerekekre is gondoltak, sok helyen van játszótér is, ha az aprónép nem fáradt volna el a túrázásban, akkor itt még mozoghatnak.img_1055.JPGA Nagyszalóki-csúcs kopár tömbjének őszi dekorációjaimg_1058.JPGEz a szép kis építmény a kukákat rejti el a medvék elől Ótátrafüreden.

Hatalmas gond a medvék elszaporodása a Magas-Tátrában, a létszámuk ugyanis sokkal több, mint amennyit a terület el tud tartani. Így a medvék gyakran bemennek a településekre és az ottani kukákat fosztogatják. A hívatlan látogatások évről-évre sűrűbbek, idén már több, mint 700 olyan esetet jelentettek a lakosok, amikor medvével találkoztak lakott területen. Nekem azért a legjobban az az eset tetszik, amikor az egyik medve az ótátrafüredi rendőrség épületébe sétált be. A Magas-Tátra települései már idáig is több, mint 1 millió eurót költöttek a zárt konténerállomások építésére, de azért még rengeteg helyen láttunk szabadon álló kukákat. img_1060.JPGÓtátrafüreden sok régi stílusú épületet találunk, ezek adják a városka sajátos hangulatát.img_1062.JPGA főutcán egy barátságos medve hívogat be a kedvenc cukrászdámba - fogadjuk el az invitálását, nem fogjuk megbánni! img_1063.JPGA nap végére egy kis jutalom. :)img_1066.JPGA cukrászdában megcsodálhatjuk a régi tátrai épületek fotóit.img_1069.JPGA patinás Fürdőház épülete.img_1077_2.JPGÓtátrafüred vasútállomásán

A Magas-Tátrában járva bátran vegyük igénye a modern, korszerű vonatokat. Sűrűn járnak, kényelmesek, felesleges autóval közlekedni a települések között, mert így elkerülhetjük a mindig zsúfolt autóparkolók használatát.img_1152.JPGViszontlátásra a Magas-Tátrában! /Sajnos, vagy szerencsére nem saját fotó./

 Mindenkinek sok szép tátrai élményt kívánok! 

 

A telkibányai kopjafás temető

img_9863.JPG

Telkibánya a Zemplén nagy múltú települése, történelmi és természeti kincsek sokasága miatt vonzó turisztikai célpont, ahol valaha jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt bányásztak. Aki erre a vidékre látogat, az a településen sok nevezetességet talál, ezek egyike a kopjafás temető.

A Templom-dombon épült a református templom, ami a középkorban vártemplom volt. Zsigmond király idején Telkibánya gazdag bányaváros volt és a védelmére itt építettek kettős sánccal körülvett várat, melyet a 15. század közepén a husziták romboltak le. 

A templom körül található a temető, melynek különlegességét az oszlopos, rovásos kopjafák adják. "Beszélő" fejfaként is szokták jellemezni, mert szöveg rávésése nélkül is meg lehet állapítani az elhunyt korát, nemét, külső kinézetét, gyermekei számát. Ez az archaikus kifejezésmód abból a korból származik, amikor még nem volt általános az írásbeliség elterjedése. 

A vízszintes és függőleges rovátkákkal az elhunyt életkorát jelölték. Egy vízszintes hosszú sor egy évtizedet jelentett. A kopjafa alsó részén tüntették fel a gyerekek számát. A kopjafák díszítőelemei az ősi halottkultuszra utalnak. A rozettás, forgó rózsához hasonló díszítéseket - melyek még a pogány korból eredő szimbólumok - egyszerűen körzővel készítették. Ez egyben az örök körforgást is jelképezi.

A kopjafákat tölgyfából készítették és egyszer kezelték le, mielőtt a sírhoz elhelyezték. Egy kopjafa általában két emberöltőt szolgált ki, azután elenyészett - úgy, mint ahogyan elporladt ennyi idő alatt az ott eltemetett ember is, így a dédunokáknak már nem volt a síremlékkel gondjuk, feladatuk, így a sírhely felszabadult. 

Ez egy számomra nagyon szimpatikus gondolkodás, sokkal természetesebb ez a fajta emlékezés, mint a manapság elterjedt műanyag temetőkultusz. Ma már általános jelenség, hogy az utódok az ország, a világ legkülönbözőbb részein élnek, nemhogy a harmadik, de a második generáció is nehezen tudja az elődei sírjait felkeresni, gondozni. 

img_9854.JPGOszlopos, rovásos kopjafákimg_9889.JPGErdős ligetes környezetben, háttérben a Zemplén hegyei.img_9848.JPGA Templom-dombon a vártemplom, körülötte a temető, melyben még nagyon sok régi kopjafa maradt meg. img_9895.JPGKopjafák naplementébenimg_9833.JPGHázaspár síremléke a háztetőre emlékeztető tetejű kopjafa.img_9911_1.JPGA kopjafák formáinak jelentéseimg_9835.JPGEgy legény kopjafájaimg_9826.JPGAz életkor jelölése - egy vízszintes sor egy évtizedet jelent.img_9878.JPGHázaspár kopjafája az életvirág szimbólumokkal.img_9884.JPGHázaspár kopjafája, a kehely ritkábban jelenik meg díszítésként.
img_9839.JPGSzépen "rajzolt" betűkimg_9842.JPGA legalsó sor a gyermekek számát jelölte.img_9844.JPGAsszonysírok kopjafájánál: hátramutató csúcs azt jelképezi, hogy a férjhezmenetel után kontyot viseltek a nők.img_9847.JPGEgyedülálló férfi síremlékeimg_9849_2.JPGA kopjafák idővel elenyésznek, jelzik, hogy nekünk, embereknek is ez a sorsunk: íme, por és hamu vagyunk /"isȧ, por ës homou vogymuk" - Halotti beszéd/img_9866_1.JPGA természet teszi a dolgát: tölcsérzuzmók a régi kopjafákon.img_9870.JPGMohák és zuzmók segítenek a természet körforgását megteremteni.img_9880_1.JPGÁldás poraikra!img_9897.JPGVan, ahol már nem látszik a felirat.img_9872.JPG"Valahol egy sírhalom leszegényedett nagyon.
Szomorúan arra gondol, hány embernek
adott otthont fiatalon.

Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat,
Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat." 

Illés - Bródy: Élünk és meghalunk

Különleges a hangulata ennek a régi temetőnek. Mi egy október közepi zempléni túra után néztük meg a temetőt, a nap levezetéseként. A lemenő nap fényében különösen megkapó volt a kopjafás temető látványa. Szép - bár ezt a jelzőt ritkán szoktuk temetőkkel kapcsolatban használni -, békességet, nyugalmat áraszt, gyönyörű fás, ligetes környezetben van, a Zemplén hegyei ölelik köröl. Érdemes itt sétálgatni és elnézegetni a kopjafák jelzéseit, eltöprengeni, hogy akik itt nyugszanak, vajon milyen életút után alusszák itt örök álmukat. Mennyi öröm és mennyi bánat lehetett az életükben, melyikből jutott a több?


"Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kísértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörűen
zúg bükkös erdőnk orgonája.
S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam."

Áprily Lajos: Szeret az erdő

 

A titkos hely

Van egy titkos helyed? Nekem több is van. Akkor megyek oda, ha egyedül akarok lenni, ha ki akarom üríteni az agyamból azt a sok mindent, ami a mindennapok során egyre csak halmozódott benne. A titkos helyen aztán lehet a gondolatok, érzések között őszi nagytakarítást tartani. Ilyen helyen észre lehet venni, hogy mi a fontos és mi az, ami selejtezhető. 

Megmutatom az egyik ilyen kedves helyemet. Azt nem árulom el, hogy pontosan merre található, hiszen akkor már nem lenne titkos. Annyit azért megsúgok, hogy ez a gyönyörű völgy Nógrád megyében van, de mindenki rálelhet a saját titkos helyére. Fontos, hogy ezen a helyen ne legyen zaj, ne a tömegturizmus által kedvelt népszerű és felkapott attrakciók valamelyikénél legyen. Erre a néhány órára nem akarok embereket, autókat látni, hallani, még a telefont is lehalkítom az ilyen túráim alkalmával. 

Ma szerencsém volt az időjárással, melegen sütött az őszi nap és a napfényben lassan libbentek le a fák elszáradt levelei, hogy visszakerüljenek a természet örök körforgásába. Nem hallatszott más, csak a lépteim zaja a száraz faleveleken, valamint az utam mellett végig csordogáló patak hangja. Meg persze a szajkók rikácsoltak időnként, riasztva, jelezve az erdő vadjainak, hogy ember jár az erdőben. Nem is értem, hogyan lehet ilyen szép madárnak ennyire rikácsoló hangja! img_9079.JPGA patak, melynek hol erősebben, hol halkabban hallatszott a csörgedezése.img_9073.JPGŐszi hangulat az erdőben.img_9140.JPGLevélszőnyeg - itt csak zajosan lehet járni.img_9085.JPGA fák ágai között több helyen is átszűrődött a napfény, megvilágította a patak vizét.img_9089.JPGFejre állt világ - tükröződésimg_9090.JPGA patak kanyarogva halad az Ipoly folyó felé.img_9114_1.JPGEz egy nagyon szép völgy, teljes a csend.img_9113.JPGMár színesednek a fák lombjai.img_9111.JPGEgy ideig figyelt az erdő szélén, aztán befutott a fák közé.img_9129_1.JPGSzajkó - egy igazi őrszem. Szerintem a többi állat megbízta őt, hogy jelezzen, ha embert lát az erdőben. Hangosan rikácsolva röppen fel azonnal, amint észrevesz.img_9130.JPGCsillogó vízfelszínimg_9181.JPGGumós tuskógomba

A patak melletti korhadó fák közelében több gombát is találtam.img_9199_1.JPGIgazán szép rózsáslemezű kígyógombaimg_9100.JPGA gombák birtokba veszik a kidőlt fákat.img_9165_1.JPGMezei varfű

A meleg, enyhe őszben még virágzó növényeket is találtam.img_9138_2.JPGA bakszakáll éppen látogatót fogad.img_9169.JPGRéti imola - behálózvaimg_9226.JPGMég a macskafarkú veronika is virágzik.img_9208.JPGSzúrós kvartettimg_9066.JPGFagyal  az út menténimg_9221.JPGA csertölgy termése img_9212.JPGAz ősz egyik legszebb dekorációja, a csipkebogyóimg_9243.JPGFeltűnő jelenség a vörös tölgy, messziről láthatóak a lángoló színű levelei.
img_9067.JPGHegyek, erdők által határolt zöld rét, szélén a patakkal - ez az én "titkos" völgyem.

Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy titkos helye, ahová bármikor el tud menni kikapcsolódni, gondolkodni, vagy csak önfeledten sétálni egyet! Megéri keresni, biztosan meg lehet találni!

Esőben misztikus az erdő

Van egy esőkabátod? Akkor ne maradj a szobában ha csepereg az eső, mert csodálatos élmények várnak az erdőben! Ráadásul ilyenkor, ősszel legszebb az erdő, amikor a lombhullató fák levelei ezer színben pompáznak, különös élmény, amikor a fák ágai között áttűnő napfény megvilágítja őket. Ilyen hangulatban indultunk el azon a napon is, amikor otthon még napsütés, 24 fok volt, ám mire megérkeztünk úti célunkhoz, akkorra már beborult, majd szépen egyenletesen elkezdett esni az eső. Őszi túránál erre gyakran  van esély, így esőkabát fel és így mentünk be a fák közé. 

9 fokot mutatott a hőmérő, ehhez az eső mellé még a szél is társult, mégis remek túránk volt, a természet aznap legkülönbözőbb arcait mutatta meg nekünk. Hol kisebb, hol nagyobb erővel esett az eső, aztán már csak szitált, majd a felhők oszladozni kezdtek és kibukkant a nap is, ami így milliónyi esőcseppet világított meg a fűszálakon, faleveleken. A nap végén pedig egy káprázatos naplementét élvezhettünk, ami olyan volt, mint egy égi tűzijáték. 

Mindez szépen hangzik, de ahhoz hogy ne megfázás legyen az esőben való túrázás eredménye, szerezzünk be egy jó esőkabátot és jó, ha a bakancsunk sem ázik át már félóra gyaloglás után. Én ősszel mindig elteszek egy termosz forró teát is, ez ilyenkor különösen jól esik. Amennyiben ezek megvannak, akkor bátran elindulhatunk az esőben is.img_8143.JPGŐsz az erdőben

A mostani túránk helyszíne a Vepor hegységben /Szlovákia/ 1400 méteren lévő Pol'ana hegy erdősége, ami egyben Bioszféra Rezervátum is, azért is kedvelem nagyon, mert itt nem avatkoznak be az emberek az erdő élővilágába, itt több, mint 100 éve szabadon élheti az erdő a maga törvényei szerint az életét, emiatt különleges a növény- és az élővilága is. 

Sokszor túráztunk már esőben másfelé is és azok az útjaink mindig emlékezetesek számomra. Különleges a hangulata olyankor az erdőnek, a tájnak, meg lehet érezni, hogy mennyire fontos az eső, a víz az élővilág számára. Ilyenkor a madarak is elhallgatnak, csak azt hallani, ahogyan az eső hullik a falevelekre, hangosabban csörgedeznek a patakok. Na és egy őszi esőben az illatok is áthatóbbak: erős gombaillat terjeng a levegőben, az ember legszívesebben beleharapna. Persze nem tanácsos mindenféle gombába beleharapni én inkább csak nézem, sosem szedem le őket. 
img_8142.JPGMisztikus hangulat - eső, szél, 1400 méteren felhőben járunk.img_8155.JPGA forrás vizéből szívesen iszunk nyáron, most inkább a termoszból a teáztunk.img_8162_1.JPGTölcséres zuzmók - a kedvenceimimg_8168.JPGAz esőben dúsan nőnek a gombák is.img_8171.JPGMohapárna borítja az erdő talajátimg_8213.JPGHatalmas, több mint száz éves fenyők között - itt megérez az ember valamit abból, hogy ő is a természet része, ráadásul mennyire kicsi része csak.img_8177.JPGHmmm.... , mekkora ennek a fatörzsnek a kerülete? :D Sajátos mérési módszerem.... :D Itt jól látható a túrázós esőkabátom előnye is: alatta elfér a hátizsákom is.img_8224.JPGA szakadó esőben egy másik esőkabátos, a túratárs  /férj minőségben/ - az ő esőkabátja alatt is elfér a hátizsákja.

img_8194.JPGEsőben, felhőben, őszies hangulatban
img_8260_1.JPGMeglepő látvány volt ez a gyönyörű, színes taplógomba /Szegett tapló/img_8266.JPGLángnyelvek nőttek ki az erdő talajából - Narancsszínű enyveskorallgomba - most találkoztam vele először, ki is kerekedtek a szemeim a valószerűtlen látványtól.img_8278.JPGA "Mesegomba", vagyis a Légyölő galóca is megjelent. img_8200_2.JPGŐszi kikerics, őszike -  - ilyenkor csak a virágja jelenik meg, a levelét tavasszal hozza. Őszikék - Arany János erről a virágról nevezte el híres versciklusát.img_8288.JPGSzártalan bábakalács - ínséges időben megették a közepén lévő "kalácsot", sőt azt tartották, hogy hasznos a pestis ellen is. Nem tudom, hogy az utóbbi állítás mennyiben lehet igaz, de azt elhiszem, hogy a pusztító pestis ellen mindent kipróbáltak a középkor emberei.img_8292_2.JPGAz eső utáni jutalom volt ez a látvány - a távolban a Cserhát hegyvonulata, a völgyben úsznak a felhők.img_8296.JPGTávolban jobb oldalon a Cserhát, a bal oldalon a Mátra hegyei - a losonci medence nagy része a felhőpaplan alatt vanimg_8314.JPGFelhőtenger, mely fölött megjelent a nap is.img_8323_1.JPGKezdődik az égi tűzijáték - lángoló naplemente az eső után.img_8336_1.JPGEső utáni őszi naplemente

img_9347.JPGA terület térképe, ahol jártunk

Aki ezen a területen szeretne túrázni, az többet is megtudhat erről az erdőről egy korábbi írásomból:

https://kivancsiturazo.blog.hu/2017/07/01/a_legmagasabb_szlovakiai_vulkan_tetejen_jo_ha_tudsz_futyulni

Ősszel egyre többször lesz esős időnk, de ez ne tartson vissza bennünket attól, hogy járjunk egyet erdőn, mezőn, mert ilyenkor különleges élményekben lehet részünk. Ehhez szerezzünk be egy jó esőkabátot és egy nagy adag elszántságot! :)

Mindenkinek izgalmas, élményteli esős túrázásokat kívánok! 

Amikor Jeruzsálem a Felvidéken volt

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon, de még az üveghegyen is túl, éppen a Kárpát- medencében volt 150 év, amikor ott a törökök annyira jól érezték magukat, hogy vissza se akartak menni a saját országukba. A Felvidék várait ugyan nem tudták mindet elfoglalni, de így sem lehetett az országban szabadon járni-kelni. Különösen gondban voltak azok, akik Jeruzsálembe szerettek volna eljutni, a szentföldi zarándoklatra. 

A szepesi vár is azon várak közé tartozott, amit a török soha nem tudott elfoglalni. A közelében lévő Szepeskáptalanra 1647-ben érkeztek meg a jezsuiták és ők megoldották a zarándokolni kívánó hívők gondjait. 

Létrehozták a jeruzsálemi zarándokhely pontos másolatát a közelükben lévő Pazsica-fennsíkon. A zarándokút Szepeskáptalantól indul - az utolsó vacsorát jelképező Szent Márton katedrálistól - a Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolna irányába és 3,5 km a teljes hossza. Persze figyelembe kellett venniük a helyi terepviszonyokat, de a stációkat jelképező kápolnák elhelyezkedésének alaprajza a jeruzsálemi keresztútra hasonlít. Annyi az eltérés hogy ha a középkori Jeruzsálem térképét 90 fokkal elfordítjuk az óramutató járásával ellentétesen, akkor kapjuk meg a Pazsica-fennsíkon létesített keresztút térképét. A kápolnák közötti távolság és az elhelyezkedésük megegyezik a Jeruzsálemivel. 1666-ban megépítették az első kápolnát, majd az elkövetkező száz év alatt felépült a többi kápolna is.

img_5935.JPGA Golgotát jelképező Szent Kereszt barokk kápolna a Szürke Szakáll nevű domb tetején

A Szürke Szakáll /Sivá Brada/ elnevezésű travertin domb tetején épült fel 1675-ben a zarándokút végén a Golgotát jelképező Szent Kereszt kápolna, melyet 1782-ben barokk stílusban építettek át. Ezen a 25 méter magas travertin, vagyis édesvizi mészkő anyagú domb tetején a korábbi, kisebb, egyszerűbb kápolna közvetlenül a földből feltörő vízforrásra épült, ahová rengetegen zarándokoltak el, testi, lelki gyógyulásukat remélve a forrás vizétől. Jelenleg is található itt több kisebb gejzír, melyek néhány évvel ezelőtt még több méter magasra emelkedtek. Mára a víznyomás csökkenése miatt már csak kb. 20-30 cm a magasságuk, de így is megkapó a látványuk. img_5893.JPGMini gejzír a Szürke Szakáll oldalában, a domb tetején a kápolna

Ez a szén-dioxid által feldúsított víz oldja a mészkövet. Minél több a csapadék és minél tisztább a mészkő, annál nagyobb méretű az oldódás. A mészkő oldódásában nagy szerepe van az olvadó hónak. A hólének ugyanis nagy a gázelnyelő képessége, így több szén-dioxidot köt meg. Mikor a víz a repedéseken a felszínre kerül, akkor lehűl és kiválik belőle a mésztufa, vagy más néven a lyukacsos szerkezetű travertinó. A Szürke Szakáll egy élő travertinó, mert itt a felszínre kerülő vizekből ma is egyre újabb és újabb rétegek válnak ki. Felszínét rengeteg apró ránc borítja, lassan, észrevétlenül növekszik. A föld alatti vizek csökkenése miatt a források hozama is erősen leapadt, így a mésztufa egyre szürkül, erre utal az elnevezése is. 
img_5888.JPGValóban szakállként borítja be a domb oldalát az édesvízi mészkő.img_5873.JPGA Szepességi Jeruzsálem zarándokút térképe a stációkat jelképező kápolnákkal.

 

img_5898.JPGAz egyik gejzír, vagyis inkább már csak gejzírecske mostani maximális magassága.img_5882.JPGEz egy "élő" travertínó, mivel a felszínre kiömlő vizekből ma is egyre újabb és újabb rétegek válnak ki. img_5903_1.JPGA fokozatosan lerakódó és vastagodó mészkőrétegek változatos formákat hoznak létre.
img_5921.JPGA domb tetejéről messzire ellátni, jó időben a Magas-Tátra is látható.img_5946.JPGA kápolna fazsindelyes teteje és tornyaimg_5929.JPGA kápolna mellett állva a távoli és a közelebbi hegyek látványában gyönyörködhetünk.img_5930.JPGMesszire szárnyalhat a tekintetünk a varázslatos szépségű szepességi tájon.img_5939_1.JPGA régi bejárati ajtó, mely zárva van ugyan, de a mintázat résein át beláthatunk a kápolna belsejébe.img_5942.JPGA szép, faragott "kukucskáló"img_5943_1.JPGAz oltár - az ajtón lévő résen át ennyi látható a kápolna belsejéből.

A mésztufamezőknek érdekes a növényvilága, több ritka növény található itt, emiatt is érdemes nézelődni a domb tetején, mivel a kápolna környéke olyan, mint egy színpompás sziklakert.img_5884.JPGVannak növények, amelyek még a kopár mésztufa tetején is megélnek. img_5915_2.JPGBarátszegfű - szintén a sziklás környezetet kedveli. A karthauzi szerzetesek előszeretettel ültették a kolostoraik kertjébe, innen ered a neve is. Lehet, hogy a jezsuita barátok is egy ilyen kolostorból hozták ide néhány évszázada ezt a szép kis virágot? img_5966.JPGA sárga kövirózsa kedveli a mészkő sziklagyepeket.img_5962_1.JPGA sárga kövirózsa a még éppen virágzott az ősz kezdetén.

img_5971.JPGMacskafarkú veronika img_5919.JPGGyíkhagymaimg_5986.JPGA kápolna másik oldalán is jól látható a travertino képződmény.img_5877.JPGA travertino domb melletti tájékoztató tábla.

dsc_4277.JPG

Ez a különleges hely méltán lett az UNESCO világörökségének a része. Nos, én korábban nem hallottam róla, teljesen véletlenül fedeztem fel a magunk számára, mikor a férjemmel a szepesi várat mentünk megnézni. Valami furcsán fehérlett már messziről és mintha egy kápolnát is megpillantottam volna az autóból, amikor elhaladtunk a közelében. Aztán a szepesi várból lepillantva is láttuk a kis kápolnákat, így a a várlátogatás után megálltunk a Szürke Szakáll lenyűgöző dombjánál és nem bántuk meg, mert ez egy olyan hely, aminek sajátos a hangulata, különleges geológiai képződmény és értékes kulturális műemlék. Érdemes itt megállni 1-2 órára és elnézelődni, megcsodálni a körben látható magas hegyeket, vagy csak leülni a domb tetején és csendben elmélkedni. 

A hely könnyen megközelíthető, beiktatható egy felvidéki útitervbe, mert közel van Lőcséhez és a szepesi várhoz is. 

Mindenkinek jó felfedezést kívánok! 

Villámgyors mákoskevert, gluténmentesen

Kevés az időd, de mégis ennél valami finomat, ami ráadásul pillekönnyű, nem terheli meg a gyomrodat? Nos, ilyen alkalmakkor lehet megsütni ezt az aszaltbarackos mákos kevertet. Én teázáshoz találtam ki ezt a receptet, de vittem a süteményből magammal túrázni a Magas-Tátrába is. 

Hozzávalók:

- 250 g darált mák

- 5 evőkanál kukoricaliszt

- 5 evőkanál kókuszliszt

- 10 dkg vaj

- 3 egész tojás

- 2 evőkanál méz

- 1 kávéskanál szódabikarbóna

- aszalt sárgabarack, aszalt meggy

- ízesítésre kevés rum, fahéj, szegfűszeg tetszés szerint

- kb. 2 dl tej, vagy víz, hogy a kapott tészta sűrű palacsintatészta állagú legyen

A vajat kissé meglangyosítottam és a tészta összes hozzávalóit kézi habverővel alaposan összekevertem. Kevés tejet és vizet tettem hozzá, fokozatosan adagolva, hogy egy sűrű palacsintatészta állagot kapjon. Utoljára a kisebb darabokra vágott aszalt sárgabarackokat és az aszalt meggyet kevertem bele. Nem vertem fel külön a tojásfehérjét, így is tökéletesen könnyű lett a tészta.

Kivajazott, kukoricaliszttel meghintett tepsibe öntöttem a keveréket és előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt sütöttem készre. Persze közben figyeltem, hogy mikor lesz készen. :) Amikor már szépen megemelkedik a tészta, valamint kissé elválik a tepsi falától, na, akkor már kivehetjük a sütőből, és megnézhetjük, hogy átsült-e mindenütt? 

A tepsiben hagytam kihűlni - közben sűrűn kóstolgattam-, de meg voltam elégedve a "végeredménnyel". :)

Az összetevők alapján azok is elkészíthetik, akik gluténmentes diétát tartanak.img_5124_1.JPGTea, kávé mellé is kiválóimg_5239.JPGUtazott velem a Magas-Tátrába is, éppen jól esett a Nagy-Tarpataki völgy felett megenni.

Mindenkinek jó sütést, élvezetes túrázást kívánok! :)

A késmárki artikuláris fatemplom

Késmárk belvárosában található egy fazsindelyes, kívülről szerény, de rendkívüli belsőt rejtő templom, mely az UNESCO által védett kulturális örökség.

A templom a protestánsok üldözésének idejéből származik, akik templomot csak az 1681. évi soproni országgyűlés 26. artikulusa - törvénycikkelye - alapján a városokon kívül, az egyház költségén építhettek.  A templomok építéséhez csak fát használhattak fel, nem lehetett sem tornyuk, sem harangjuk.

Késmárkon először 1687-ben készült el az első fatemplom - ebből maradt meg a keresztelőmedence -, ez azonban kicsinek bizonyult a több ezer hívő számára, így 1717-ben nem egészen fél év alatt a mai alakjára építették át. A város egy poprádi építésszel, Mittermann Györggyel kötött szerződést 1717. év elején, aki 660 aranyforintot, 3 hordó sört, és egy teljes ruha elkészítéséhez való finom posztót kért a munkájáért. A végeredményt látva, számomra valódi csoda, hogy még azon év augusztusára el is készült a feladattal. Ma egy ilyen építkezéshez a bizottságok felállítása tovább tartana, nem maga az építkezés... img_5467.JPGA gazdagon faragott szószék és a templombelső részlete 

A görög keresztet formázó templom 35 méter hosszú, 31 méter széles és 20 méter magas. A templom teljes egészében fából épült, még a szögek és a csapolások is fából vannak. Teljes boltozata vörösfenyőből készült, a négy támasztóoszlopa pedig tiszafából. img_5505.JPGAz égszínkékre festett boltozaton a 12 apostol mellett a 4 evangélistát és a szentháromság ábrázolását láthatjuk. A falfestés a lőcsei Gottlieb Kramer és János fia alkotása.
img_5442_1.JPGAz oltárt és a szószéket Ján Lerch fafaragó hársfából készítette 1717-1727 között. Az oltár központi motívuma a keresztrefeszítés, a kereszt alatt Mária-Magdolna, Mária és János, oldalt pedig Mózes és Áron szobra áll. Az oltár csúcsán a szentháromság van, ami után elnevezték a templomot.img_5471.JPGA 18 regiszteres orgona szintén 1717-ből való, Jan Cajkovsky és Martin Karabinsky készítette.img_5416.JPGA templom földszintjén és a hat kóruson 1541 ember fért el. Külön helyek voltak ugyanis kijelölve a nőknek, a férfiaknak, a fiúknak, lányoknak, inasoknak, fiú énekeseknek, a kántornak és a kórusnak is. img_5518.JPGA szerény külsejű fazsindelyes templom a jellegzetes, máshol ritka kerek ablakokkal.

 

A legendák szerint az építkezésen svéd hajóácsok is dolgoztak, ezért a kerek ablakok és a beltér tetőszerkezete felfordított hajóra emlékeztetnek. Tény, hogy az építkezésekhez az észak-európai protestánsok is hozzájárultak, a svéd és a dán király is adománygyűjtést szervezett.img_5511.JPGA templom bejárataimg_5508.JPGAz egyik különleges "hajóablak"
img_5497.JPGA Szentháromság ábrázolása a mennyezetenimg_5483.JPGSzent Péter, a mennyország kapujának kulcsaivalimg_5498.JPGSzent Fülöp apostolimg_5504_1.JPGSokan koptatták ezeket a köveket. A padokba bele vannak vésve a padsorok és az ülőhelyek sorszáma is.img_5475.JPGAz előkelőbb hívőknek nevesített ülőhelyük volt.img_5492.JPGÁdám és Éva a Paradicsombanimg_5474.JPGA zenélő angyalok egyike, a bájos gordondkás angyalimg_5486.JPGA templomban kevés az olyan falfelület, amelyen ne lenne valamilyen festmény. Ez a dúsan díszített népi barokk templombelső mégsem hat nyomasztólag, ellentétben a későbbi keletkezésű barokk templomokkal.img_5457.JPGEz a kis oldalsó építmény a templom egyetlen kőből készült része, mely 1593-ban a város vendéglője volt, majd 1687-1717 között evangélikus iskola működött benne. img_5462.JPGA régi iskolaépület ablaka

img_5453.JPGAz egyházi előkelőségek külön ülőhelyeimg_5452.JPGMég az oldalajtót is festmények fedikimg_5450_1.JPGÓszövetségi jelenetek a felső falfelületenimg_5446.JPGMegmaradt az első fatemplom számára 1690-ben készült keresztelőmedence.img_5440.JPGA szószéket evangélisták és ószövetségi próféták alakjai díszítik, az egészet egy angyal tartja.img_5439.JPGAz oltárnál a magasabb egyházi személyek, városatyák és céhmesterek számára díszes padok vannak elhelyezve.img_5437.JPGEgy másik oldalajtó és a mellette lévő festményekimg_5436_1.JPGAz oldalfalakon ószövetségi és újszövetségi jeleneteket ábrázoltak.img_5429.JPGAz utolsó vacsora img_5423_1.JPG Keresztelő János megkereszteli Jézust a Jordán vizébenimg_5428.JPGTemplombelső az orgonával és a karzatokkal

 Aki Késmárkon jár, annak javaslom a Szentháromság-templomnak a megtekintését. A templom vasárnap zárva van, a hét többi napján 9-12 és 14-17 óra között látogatható. A téli napokban csak kedden és pénteken tekinthető meg 14-16 óra között. Az itt megváltott belépőjegy érvényes a mellette lévő Új Evangélikus templom megtekintéséhez is, amelyben Thököly Imre mauzóleuma található. Része lehet egy Felvidéki kirándulásnak, mely összeköthető a késmárki vár megtekintésével is. Különleges a hangulata ennek a Magast-Tátra alatti nagy múltú városnak.

Érdemes rászánni az időt, mert különleges élmény. Már az is lenyűgöző, hogy bár fából készült minden része, mégis épségben megmaradt ennyi évszázadon keresztül, pedig Késmárk városában többször is volt tűzvész. Lehet, hogy annak köszönheti a fennmaradását, ami az építésekor hátránya volt, hogy a városfalon kívül lehetett csak megépíteni, így megmenekült a városban pusztító tüzektől.