Kíváncsi Túrázó

Észrevetted, hogy tavasz van?

2020. március 29. - Indulj el egy úton

img_6742.JPGMegérkeztek a gólyák - ezek szerint tényleg itt a tavasz!

Észrevetted, hogy tavasz van? Vagy a te gondolataidat is a világjárvány szörnyű hírei, a megbetegedettek és a halottak számáról szóló drasztikus hírek, az aggódás, az egyre szaporodó korlátozó intézkedések figyelése tölti ki?

Pedig az emberen kívül a természet éli a rendes életét: megérkeztek a gólyák, csicseregnek a bokrokban a madarak, nyílnak a szebbnél szebb tavaszi virágok.

Bevallom, hogy nekem is sokszor borongós a hangulatom, ezért, ha csak tehetem - és amíg erre a rendeletek lehetőséget adnak -, akkor kimegyek a lakóhelyem közelében lévő erdőségek valamelyikébe. Olyan helyeket keresek a fertőzés elkerülése miatt, ahol kevesen járnak, ahol biztosan nem találkozom más emberekkel.img_6565_1.JPGIzoláció - ez egy idő után mindenkiből szorongást vált ki.img_6450.JPGPedig sokszor kisüt a nap, használjuk ki ezeket az alkalmakat és menjünk ki a szabadba!img_6454.JPGVörös rókalepke napozik a délutáni napfénybenimg_6587.JPGEz a gyönyörű fácánkakas is békésen sétálgat az erdő  szélénimg_6665_1.JPGMegérkezett délebbről a barázdabillegető is, hogy majd nálunk rakjon fészket
img_6526.JPGHa szerencsénk van, akkor a naplementében még szarvasokat is láthatunk, vagy...img_5733_masolata.JPG...megpillanthatjuk a fák között az őzeket is, melyek ilyenkor teljesen beleolvadnak a barnás környezetbe.img_6639.JPGÚgy tűnik, hogy az erdő még egyhangúan barna ilyenkor, de ha közelebbről megszemléljük, akkor láthatunk fiatal hajtásokat..., img_6459.JPG...pókhálók szövevényes hálózatát /amikor megvilágítja a napfény/..., img_6537.JPG...erdei ibolyákat rózsaszínben és...img_6627.JPG...hagyományos kékben.img_6602.JPGMegjelent az erdei kutyatej...img_6012.JPG...a tavaszi hérics...img_6693.JPG... az ösztörűs veronika, ...

img_6689.JPG...a csillaghúr...img_6618.JPGés a szégyenlős piros árvacsalán is.img_6471_1.JPGJó elnézni a szelíd nógrádi dombokat és a köztük megbújó kis falvakat.img_6708.JPGPersze, nekem sincs mindig virágos jókedvem ezekben a napokban, ezért is próbálok reményt és erőt meríteni a természet figyeléséből. Elég, ha csak leülünk egy dombtetőre és csendesen szemlélődünk.img_6718.JPGNógrádi táj - a távolban a hollókői vár is látható.img_6721.JPGHollókő vára, amit a legenda szerint hiába próbáltak kövenként elhordani a hollók, még most is áll, sőt folyamatosan új részekkel bővül.img_6704.JPGMegnyugtató a megművelt szántóföldek és a zöldellő vetések látványa.

Nem tudom, hogy meddig tart ez a járvány, nem tudom, hogy mit hoz a jövő? Azt tudom, hogy a félelem, az aggódás gyengíti az immunrendszert, a bizalom, a természet megfigyelése erősíthet minket. Így addig, amíg tehetjük, menjünk ki hetente több alkalommal is egy közeli erdőbe, rétre - ilyen minden település szélén található -, hogy ott egy kis időre elfeledkezzünk arról a borzalomról, ami most az egész világot rettegésben tartja. Meg lehet találni és meg is kell látni a szépet ebben az apokaliptikus helyzetben is!

Kerüljük el a népszerű, sokak által látogatott túraútvonalakat, kilátókat! Tartsuk be a kijárási korlátozás szabályait!

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel - önvédelmi fegyvert sütöttem

 dsc_0426.JPGÖnvédelmi fegyvereim

Az elmúlt hetekben csodálkozva hallottam, hogy az Egyesült Államokban az emberek nem a tartós élelmiszerekért, wc-papírért, kézfertőtlenítőkért álltak sorban, hanem a fegyverboltokat rohanták meg és mindenféle önvédelmi fegyvert vásároltak össze. Aztán néhány nap elteltével már Magyarországon is több riport szólt arról, hogy nálunk is felvásároltak az ilyen árukat forgalmazó boltokból mindent, ami fegyvernek tekinthető, még az íjakat is. Úgy tűnik, az emberek a világ minden részén ugyanúgy reagálnak krízishelyzetekben - ezek szerint jól ismerik az emberi reakciókat, mindenki az erőszak elterjedésére és emiatt az önvédelemre gondol.

Ebből a vásárlási mizériából kimaradtam, de most már nyugodt vagyok. Én gondoskodtam a családom megvédéséről.

Az történt ugyanis, hogy - sok honfitársamhoz hasonlóan - már nem tudtam élesztőt vásárolni. Nosza, akkor gyártok kovászt itthon, ez most slágertéma a neten, rengeteg eljárást lehet ezzel kapcsolatban találni a világhálón.

Én is nevelgettem a magam kovászát, de úgy gondoltam, hogy nem várom ki az ajánlott 7 napot, a 4. napon úgy ítéltem meg, hogy az én kovászommal már biztosan lehet kenyeret sütni. 

Liszt, víz, kovász, kevés só, átgyúrni, pihentetni, keleszteni, átgyúrni, pihentetni - nos, ennek is megvan az előírt időtartama, de nekem nagyobb volt a kíváncsiságom és kisebb volt a türelmem, így betettem a kenyértésztát a sütőbe. 

Szép lett a színe. A gond akkor kezdődött, amikor szerettem volna felszeletelni. Az már eleve gyanús volt, hogy kissé lapos lett, de gondoltam, hogy ennek az oka a teljes kiőrlésű liszt lehetett.

A szeletelést feladtam. Persze kielemeztem a folyamatot, tudom, hogy hol követtem el a készítési folyamatban a hibákat, de aztán elgondolkodtam.

Lehet, hogy mégis jó lesz valamire ez a kőkeményre sikeredett kenyér? Állítólag a környékünkön már most látni furcsa, garázda alakokat, akik csapatban zaklatják az embereket. Hmmm....., ekkor jutott eszembe, hogy "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel". Na, annak a garázda alaknak, akit én ezzel a kenyérrel megdobok, annak örökre elmegy majd a kedve a rosszalkodástól!

Sütöttem kisebb zsömléket is - szintén kőkemények lettek - , így ezeknél rögtön elképzeltem, hogy akár Dávid is betehette volna a parittyájába Góliát ellen, így ez sem lesz haszontalan.

Tehát én most már nyugodt vagyok. Gondoskodtam a családom vádelméről!

Persze azért még próbálkozom, hátha sikerül ehető kenyeret is sütnöm! :)dsc_0428.JPGUgye, milyen szép lett? Csak ne lenne kőkemény! :)dsc_0425.JPGParittyába tehető méret

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra! 

Aki teheti, az maradjon otthon - közben gyakorolhatja a kenyérsütést is! 

Csodatévő forrásaink

 A forrásokhoz igen gyakran kapcsolódik hagyomány, monda, irracionális, vallásos tapasztalás, látomás, jelenés, csodás gyógyulás hite. 

„A ki a pogány szertartás szerint áldoz a kutaknál, vagy fáknál, forrásoknál és kőszálaknál hoz áldozatot, bünét egy ökrön váltsa meg.” – hiába hozta Szent László király ezt a törvényt 1092-ben, a magyarság a mai napig tisztel és szentnek tart bizonyos forrásokat. Sok forrás legendája pedig éppen Szent László királyunk valamilyen hősies cselekedetéhez kapcsolódik.

Palócföld bővelkedik olyan forrásokban, amelyeket a nép ősidőktől kezdve csodatévő helyekként tisztel. Ezeknek a vizeknek a gyógyító erejét sokan megtapasztalhatták. A gyógyulásokban egyrészt szerepet játszhatott ezeknek a vizeknek a különleges ásványi anyag tartalma - a karsztforrásokra a sok oldott mész a jellemző, míg a vulkanikus tájakon fakadók inkább más nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdagok - másrészt a hit hatalmas gyógyító ereje.

1. Vecseklő - Básti hegyvecseklo.jpgA Lőrince patak szurdokában bújik meg a Básti-hegy gyógyító hatású forrása

A kis kegyeleti hely a történelmi Nógrád és Gömör vármegyék választóvonalán található,  Egyházasbást és Vecseklő községek közelében, a füleki járásban. A Básti-hegyi „hasznos" forrás kedvelt zarándokhely. A Lőcse-patak forrásánál lévő szurdokban egy kereszt áll és két kis kápolnácska. Az egyik kápolna fából készült és ebben a verebély-szentkúti csodatévő kegyszobor másolatát tisztelik a búcsúsok, míg a vályogból és kőből épült kápolnában a Lourdes-i Szent Szűz porcelánszobra előtt imádkozhatnak az ideérkező hívek. A festői palóc táj  jellegzetes búcsújáró helye ez a szurdokvölgy.

A szájhagyomány szerint egy csordás néma gyermeke vizet keresett a patak medrében, amikor megjelent neki a Szűzanya és arra kérte a fiút, hogy a partoldalon kaparjon. A fiúcska úgy is tett, mire forrás buggyant elő. Ivott ennek a vizéből és megszólalt. Az édesapa ezután hálából egy Mária-szobrot készíttetett, és ide helyezte el. Ettől az időtől kezdve nagyon látogatottá lett a völgy és a forrás vizét általánosságban is hasznosnak tartják, így is nevezik. Azóta több Mária-jelenést is leírtak ezen a helyen. Ez a kis kegyhely éltetője és őre az itteni magyarság hitének, vallásos gondolat- és érzésvilágának. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 297-298.old.)"

 Vizét a nép hasznosnak mondja, amely ebben az esetben tartalmilag nagyon közel áll a szenthez. Mária csodálatos jelenése, amelyet az ismertetett legendák szépen elbeszélnek, eszerint a gondolkodás szerint mintegy megszentelte a forrás vizét, azaz hasznossá, jó hatásúvá tette testi és lelki bajok, betegségek gyógyítására.vecseko_maria_forras.jpg"Jártam én a Medvesalján, ahol hasznos, csodatévő kútról beszéltek az emberek. Azt mondták, sánták, vakok gyógyulnak meg az Egyházasbást határában található forrás vizétől." /Forrás: Farkas Ottó: Ördög János ugratása/maria_forras_vecseklo.jpgVecseklőről egy szép erdei út vezet a forráshoz, az út mentén, a fákon kereszt jelzi az útirányt. dsc_0445.JPG

maria-forras_vecseklo.jpgMária-kút
A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területét felölelő monográfiában a Mária-kútról megtudhatjuk, hogy annak területe geológiai-földtani szempontból is érdekes. Mint azt Prakfalvi Péter, Gaál Lajos és Horváth Gergely írják: a homokkövek karbonátos kötőanyagát a rajtuk átszivárgó csapadékvíz a talajzónában felvett szén-dioxid hatására kioldja, majd ez az oldott mész a kilépő források mentén édesvízi mészkőként (más néven mésztufaként) kúpok, kis teraszok és bekéregződések formájában lerakódik. Hasonló eredetű édesvízi mészkő található itt is, a Mária-kútnál, melynek színe a magasabb vastartalomtól vörösesbarna. A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzeten belül egyébként az Ajnácskői-hegységhez, mint morfológiai alegységhez tartozó Mária-kút (vagy Mária-forrás) a területen egyedülálló mésztufa-előfordulás szempontjából is érdekes, a terület természetvédelmi oltalom alatt áll.

Persze a nép képzelete más magyarázatot ad a kifolyó víz vöröses színének. A néphagyomány szerint valahol itt rejtették el Rákóczi kincsét, egy társzekérnyi, vagy hordónyi aranyat, amely "most is ott van, és a hegyből lefolyó ér végigcsorog az aranyon. És azért olyan szép aranysárga színű a meder, mert az arany tisztítja magát." /Farkas Ottó: Dobfenek/ 

 2. Tarác-forrás, Rongyos kút10557179_655996451154597_2267594339552648180_n.jpgA Karancs hegy oldalában, az erdő mélyén is fakad egy "csodakút", a Tarác-kút.

Rongyos forrásnak is nevezik, mivel a betegségeikből gyógyulók a forrás körüli ágakon hagyták a beteg, fájó testrészeik kötözésére használt fáslikat, illetve a törülközéshez használt ruhadarabjaikat.
A hagyomány szerint a forrás a nevét egy Tarác nevezetű remetéről kapta, aki a magyarok Kárpát-medencébe történt bejövetelét követően élt itt a Karancsban.
dsc06545_1.JPGA forráshoz vezető út mentén egy szépen faragott, régi fakeresztet találunk.dsc_0441.JPG

dsc06590.JPGVarászlatos hangulatú az erdő a forrás közelében, különösen, amikor a fák lombjai között átjut a fény.

3. Szandaváralja, Mária-forrás szandavaralja_maria-kut.jpgMisztikus hangulat a forrásnál, forrás Szanda várának közelében.

maria-forras_szandavarlja.jpgA forrás az Országos Kéktúra útvonala mellett található.dsc_0447.JPG

Én először egy meleg nyári napon - az Országos Kéktúra itteni szakaszát teljesítve - jártam erre, akkor bizony nagyon megörültem a friss, hűvös forrásvíznek. De érdemes ide eljönni ősszel és télen is, mert gyönyörű ez a vidék.

3. Mátraverebély, Szentkút

matraverebely_szentkut.jpgMátraverebély - Szentkút, sokan járnak ide testi és lelki gyógyulást remélve.

Palócföld egyik legismertebb szakrális központja Mátraverebély - Szentkút. A történeti források 1290-ben már "verebi forrás" néven említik a szentkúti "csodakutat" és egy 1331-ben kelt oklevél már népes búcsújárásra utaló elemeket tartalmaz. A "csodakúthoz" kötődő első testi gyógyulás pontos ideje nem állapítható meg, talán László király halála /1095/ és szentté avatása /1192/ között történhetett. 

A forrásokhoz kapcsolódó gyakori motívum, a csodás vízfakasztás jelenik meg itt is. A Szent László hasadékban fakadó forrás eredete a legenda szerint Szent László ugratása nyomán, lovának patkónyomából fakadt a forrás. 

Szent László királyunk és a serege éppen a Cserhát térségében üldözte az országba betört kunokat, amikor a sűrű erdőségből egy csapat kun itt, a völgyben támadt a királyra. A király egy hatalmas, mély szakadékhoz érkezett, így a  kunok már biztosak voltak abban, hogy el tudják fogni a királyt. Ő azonban, amikor látta a közelgő veszedelmet, akkor Szög nevű lován egy vakmerő szökkenéssel átugratta a szakadékot. Az üldöző sereg megdöbbenve torpant meg a csodálatos ugratás láttán. A patkószegek nyomában vékony sugárban víz tört elő, ez a Szent László forrás.

Egy másik elbeszélés szerint egyszer egy néma pásztorfiú megszomjazott, vizet keresett és akkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya és a lópatkú alakú mélyedésre mutatott. A fiú az ott fakadó forrásvízből ivott, amitől megjött a hangja. Örömmel mesélte el apjának a látomást, aki a kis forrást nagyobbra kezdte ásni, mélyítette és így keletkezett a mai Szentkút. 
matraverebely_rongyos-forras.jpgMátraverebély -Szentkút, Rongyos-forrás

A "rongyos"  elnevezés a víztől meggyógyulók és a búcsúünnep előtt itt megmosakodó zarándokok hátrahagyott ruháira utal, amit a környező fákra aggattak fel.dsc_0442.JPG
img_0851_1.JPGPénzes források - nevük arra emlékeztet, hogy amikor még a források nem voltak fedve, akkor a zarándokok ide pénzt dobtak be.

A három itteni forrás mai neve: Szent István-, Szent Imre- és Szentháromság-forrás.

4. Fallóskút

falloskut.jpgFallóskút

A Mátra forrásokban, patakokban különösen gazdag, mintegy 360 forrás található itt. Különös a története a Fallós-kút forrásának. Ez a legkésőbben ismertté vált csodatévő forrás a most általam leírtak között. 

1947. július 2-án este jelent meg Sánta Lászlónénak a Szűzanya a Mátrában, majd egy forrást mutatott neki, amelynek gyógyító ereje van azok számára, akik hittel közelednek hozzá. 1948 tavaszán a Szűzanya ismét megjelent Sántánénak és azt kívánta, hogy kápolna épüljön a forrás mellé. Az akkori rendszer azonban ideggyógyintézetbe küldte az asszonyt, ahol 21 hónapig próbálták sikertelenül rávenni arra, hogy feladja a "téveszméit". Az egyház 1987 őszén vette át a területet és egy szép búcsújáró helyet épített itt ki, melyet azóta is sok gyógyulni és elmélkedni vágyó keres fel.

img_2756_1.JPGA kék kör - forrás - jelzést követve szép erdei úton sétálhatunk Fallóskútra.img_2773.JPGAz erdő csendjében a lelkünk is elcsendesedhet.dsc_0437.JPG

img_2757.JPGMátraszentimréről indulva, kb. 3 km után érkezünk Fallóskúthoz.

5. Hont, Csitári forrás - Kútyikadsc08017.JPGA szobor a forrásnál meggyógyult pásztorfiúnak állít emléket.dsc_0440.JPG

A 19. század közepe táján történt, hogy a drégelypalánki erdőségek felé vezető út mentén, a Babat hegy tövében lévő forrásnál sokat imádkozott itt a bárányokat legeltető uradalmi pásztor, a vakon született fiacskájával együtt. Akkoriban csak egy útszéli, fából készült kereszt állt itt. Imádkozás közben mindig mosogatta a forrás vizével vak gyermeke szemeit, amíg egy szép napon a fiú meggyógyult. Azóta a szembetegek fájdalmaik enyhítésére, gyógyulásuk reményében viszik innen a forrás vizét.

Nem sokkal ezután a környék hitetlen földesura - akit bosszantott a sok idejáró zarándok - kivágatta a fakeresztet. A tettéért azonban megbűnhődött, mert megvakult. A környék népe ezután még nagyobb hittel járt a forráshoz.

A kivágott keresztfa helyére egy kis kápolnácskát építettek, melybe a legénnyé serdült, a látását visszanyert pásztorfiú egy egy szép Mária szobrot faragott. Ma a kegykápolna főoltárának dísze ez a Magyarok Nagyasszonya kegyszobor. A ll. Világháború idején az eredeti kápolna erősen megrongálódott, ezért közadakozásból építették fel a ma látható kápolnát és oda került át a kegyszobor is. A régi kápolna helyére egy kis lourdes-i barlangot építettek.

A festői táj, a csordogáló üde forrás, a sok csodás gyógyulás és a gyógyulás reménye miatt folyamatosan jár ide a környék népe imádkozni, búcsút járni. dsc08026.JPGA ll. Világháború után épített új kápolna a Kútyika forrás mellett. 

6. Karancsság, Szentkútimg_6549.JPGKarancsság, Szentkút forrásnál

1866-ban egy karancssági legény látomására létesült ez a kegyhely, szentkútjának a védelmére 1948-ban egy kőgyűrűt helyeztek ide és fedelet is tettek rá, melléje egy lordes-i barlang-oltárt építettek.img_6546_1.JPGKarancsság, Szentkútimg_6542.JPGKarancsság,  lourdes-i barlang oltárdsc_0444.JPG

img_6545_1.JPGFakereszt a kápolna mellett

A forrásoknak mindig is kitüntetett szerepe volt az emberek és a mitológia világában is. Elég csak, ha a nimfákra gondolunk, akik a termékenység szimbólumai és gyakran források közelében éltek. 

Nagyon ősi a  kutakhoz, forrásokhoz való népi vallásos ragaszkodás is. A víz az ilyen helyeken az idelátogatók testi-lelki megújulását szolgálja. Jól megfigyelhető, hogy ezek a keletkezésében, kultuszában elsősorban paraszti kötődésű kegyhelyek valamilyen magaslati és szent források, szent kutak köré szerveződtek. A víz ezeken a helyeken valóban a forrás és a kezdet, a víz szimbolizmusa által a a bibliai teremtés hordozójaként szerepel.

Ezeket a forrásokat ősidőktől ismerték és vizüket fogyasztották is az itt élt népek. Nem pusztult, nem felejtődött el  tehát az ősi népek világképe és kultúrája, hanem átminősült beépült a keresztény műveltségbe.

Én ezekre a forrásokra a túrázásaim során bukkantam rá, közülük több is az Országos Kéktúra útvonalán, vagy annak közelében található. Ezeknek a helyeknek különleges a hangulata, erdők mélyén találhatóak, azoknak is érdemes felkeresni, akik csak nyugalomra, csendre, elmélyülésre vágynak, ráadásul ezt csodaszép környezetben tehetik meg.

A mostani világjárvány idején talán némi vigaszt és reményt is találhatunk ezeknek a forrásoknak a közelében.

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

 

Kónya vicsorgó és társai a Mátrában

Koronavírus - veszélyhelyzet idején még mindig a legjobb kikapcsolódás, ha erdőbe megyünk. Amennyiben van rá lehetőségünk, akkor keressük fel a Mátra egyik legszebb völgyében található Ilona-völgyi vízesést, amely 10 méteres magasságból zúdul alá és tavasszal különösen látványos. Ez Magyarország legnagyobb szintkülönbségű, természetes zuhataga.img_9577.JPGKónya vicsorgó

Ez a különleges, szép virágú növény az üde erdők fafajainak gyökerén élősködik: bükkön, gyertyánon, mogyorón.

img_9667_1.JPGIlona-patak

A völgyet és a patakot Károlyi György az unokájáról, Desewffy Ilonáról nevezte el. img_9552.JPGA csevice kúthoz vezető híd

Autóval idáig lehet a völgybe bejönni, innentől gyalog folytathatjuk az utunkat. A vízesés innen kb. 3 km.img_9565.JPGSzent István csevicekút

A csevice szláv eredetű szó, a jelentése savanyúvíz. A Mátra a fiatal vulkanikus hegységek közé tartozik, kialakulása 13-21 millió évvel ezelőttre tehető. Az utóvulkáni tevékenységeknek köszönhetően tör fel több helyen is szén-dioxidos forrás, csevice a hegységben. Ilyen szénsavas ásványvízforrások hazánkban csak a Mátra környékén találhatóak. Összetételük - és emiatt gyógyhatásuk is - forrásonként eltérő. A parádi víz jellegzetes, záptojásra emlékeztető illatát a kén-hidrogén tartalmának köszönheti. Sokan fogyasztják gyógyvízként gyombetegségek esetén.

img_9594.JPGGesztenyefasor

1883-ban parkosította a területet és telepítette a gesztenyefákat a terület akkori birtokosa, Károlyi Gyula. A tanösvény egy szakaszán ezen gesztenyefasorban sétálhatunk.img_9618.JPGVisszhang-rét

Mi kipróbáltuk, itt tényleg működik a többszörös visszhang. :) Jó hangosan kell kiáltani és akkor gyönyörűen lehet hallani a visszhangot. Egyébként is jó móka a hangos kiabálás a szabadban. :) A lenti fotó mutatja, hogy a rét mely pontjára kell állni a kiáltáskor.img_9620.JPGA rét melletti tájékoztató tábla szemlélteti, hogy hová kell állni.img_9560.JPGOdvas keltike

img_9606.JPGTavaszi kankalin

img_9548.JPGPiros árvacsalán

img_9890.JPGRéti kakukktorma

img_9886_1.JPGFarkas kutyatej

img_9874_1.JPGBársonyos tüdőfű

img_9879.JPGVirágzó vadkörtefa

img_9634.JPGPihenőhely asztalokkal, padokkal a tanösvény mentén

img_9642.JPGKerékpártároló az erdei bringásoknak

img_9662.JPGKanyarog felfelé a tanösvény.

img_9670.JPGA Tanösvény mellett több helyen is találunk esőbeállót, pihenőhelyeket.img_9671_1.JPGMár most is szépen összezártak a fák ágai az út fölött, pedig még csak most kezdtek levelezni a fák. Gondolom, hogy itt a nyári nagy melegben is kellemes lehet a séta, megóvnak a tűző naptól a lombok.img_9646.JPGKis meténgimg_9658.JPGKis meténg, a patak partján kék virágszőnyeget alkot.img_9674.JPGItt már nem kiépített úton haladunk, hanem erdei úton, közvetlenül a patak mellett.img_9676.JPGAz út egyre keskenyebb és....img_9679.JPG.....egyre sárosabb, csúszósabb lett. img_9686.JPGHomokkő-feltárás

Mintegy 20 millió évvel ezelőtt itt a Pannon tenger vize hullámzott. Alacsony, 10-15 méteres vízszintje fölé csak a vulkánok magasodtak, ezekből alakult ki a mai Északi-középhegység. Az itt látható feltárás erről az időszakról tanúskodik. Az alsó kavicsos rétegből több, mint 70 féle puhatestű maradványai, csigák, kagylók, korallok kerültek elő, de találtak itt cápafogat is. img_9680.JPGA vizes avar és a fák mohás gyökerei sajátos összképet alkotnak.

img_9765.JPGA halványzölden lombosodó fák szelíd színeivel szemben éles a kontraszt az ázott avar haragos barna színének.img_9690.JPGA patak medrében sok helyen látni hatalmas kidőlt fatörzseket, embernagyságú sziklákat - ezek sejtetik, hogy ez a most szelíden csordogáló patak időnként sebesen rohanó folyammá is tud alakulni.img_9692.JPGA jelzés szerint itt kellene átkelni, de ehhez gumicsizmában és nem túrabakancsban kellett volna jönnünk.img_9757.JPGA patak egy keskenyebb, sekélyebb részén keltünk át a túloldalra, itt a csúszós kövekre óvatosan lépkedve biztonságosabban lehetett átmenni. A többi túrázó is ezt a módszert választotta. Nyáron nem gond, ha belelépünk a vízbe, de amikor a levegő is csak 8 fok, akkor még nem kellemes átázott lábbeliben túrázni. img_9697.JPGA völgy végében az Ilona-vízesés

img_9708.JPGIlona-vízesés

img_9719.JPGVízesés-hangulat

img_9714.JPGAranyos veselke

img_9743.JPGErdei ibolya - itt egy kidőlt fatörzs oltalmazó védelmében nyílik.

img_9770.JPGElőttem az utódom: bükk magonc nevelkedik a nagyok gyökere mellett.img_9773.JPGIlyen erdőben megnyugtató sétálni.img_9841.JPGErdei pinty - egy igazi Gombóc Artúr volt ez a fiú, ugyanis kb. negyedóráig figyeltem, addig nonstop evett, még le sem nyelte a magot, már a következőt kereste. Olyan duci volt, hogy azt hittem, fel sem tud majd repülni, de...img_9786.JPG... sikerült neki. :)img_9862.JPGBezzeg a párja, ez a szép erdei pinty tojó sokkal előkelőbben és mértéktartóbban csipegetett. img_9916.JPGRákóczi-fa 

A legenda szerint a Felvidékre tartva 1710-benn II.Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát. Ez a kocsánytalan tölgy valóban a több, mint 300 éves, így akár a legenda igaz is lehet. :) 2015-ben egy vihar döntötte ki. Törzsének kerülete 9,5 méter, magassága 20 méter, lombja pedig 21 méteres volt. img_9896.JPGMária-képimg_9899.JPGA közel 300 éves hatalmas tölgy az út bal oldalán.

Ehhez a Mária képhez 2 legenda is kapcsolódik. 

Az egyik szerint egy asszonnyal nagyon kegyetlenül bánt a férje és egy alkalommal, amikor a kegyetlen férj elől futott ki a faluból, akkor megbotlott a tölgy gyökereiben, elesett és amikor felnézett, akkor Szűz Máriát látta maga előtt, aki vigasztalta és biztatta a szegény asszonyt, hogy nem kell már sokáig szenvednie. A feleség ekkor hátranézett és azt látta, hogy az őt üldöző férje szörnyethalt. Onnantól sokan jártak a fához, ahol Szűz Mária megjelent. Hmmm...., gondolom, hogy a durva, erőszakos férjek onnantól megváltoztak - talán....

A másik történetben is a fa segített. A Károlyi család egyik tagja a környéken vadászott, amikor egy hatalmas vadkan megtámadta és a vadászó gróf erre a tölgyfára mászott fel és így menekült meg a vaddisznótól. Ő állíttatta hálából a most is látható Mária képe ábrázoló imahelyet.

 dsc_0412.JPGAz Ilona-völgyi geológiai tanösvény térképeimg_9928_1.JPGMufloncsapat - igazi meglepetés volt őket megpillantani.

A vírus elől - irány az erdő!

img_5734_masolata.JPGVeszélytelen, vírusmentes találkozás a Börzsönyben

Amikor a koronáról nem a királyi jelkép jut eszünkbe, hanem a világjárvány, a karantén, amikor bezárják az oktatási intézményeket és sok egyéb létesítményt, amikor home office-ra rendezkedik be, aki ezt megteheti, amikor nem ajánlott közösségbe menni, akkor van egy hely, ahová biztonsággal mehetünk, bármikor. Ez az erdő - itt nem kell attól tartanunk, hogy sok emberrel találkozunk.

Sőt, kimondottan jó észrevenni és felfedezni, hogy a természet éli a maga életét, érkezik a tavasz. Menjünk ki az erdőbe és álljuk meg, hogy néhány órán keresztül még a telefonunkon sem nézzük meg, hogy hol tart a pandémia, kinek kell karanténba vonulni, mennyi a megbetegedések és halálozások száma az egyes országokban. Erről eleget olvashatunk és hallhatunk úgyis a nap többi órájában, adjunk magunknak és aggodalmainknak néhány óra szabadságot! Vegyük észre, hogy a világjárvány idején is kisütött a nap, megjelentek a tavaszt jelző virágok. A természetben, a szabadban eltöltött idő erősíti az immunrendszerünket, nyugtató hatású és ezzel már sokat tettünk a vírus leküzdéséért. img_5749_1.JPGTavasz a Börzsönyben, Királyházánál, a Rakottyás pataknálimg_5741.JPGTűzköves forrásnál, a Börzsönybenimg_6007.JPGTavaszi héricsimg_6202.JPGErdei ibolyaimg_6211.JPGVörös acsalapu virágai - patakparton találhatóak, nyáron már csak a hatalmas, esernyő nagyságú leveleiket láthatjuk.img_6218_2.JPGVörös acsalapu virága - olyan, mintha sok mini virágcsokor lenne .img_6229_1.JPGOrvosi tüdőfűimg_6277_1.JPGUjjas keltikék tekingetnek a barna, elszáradt falevelek közöttimg_5737_1.JPGTavasszal gyakran sárosak az erdei utak, mint itt a Börzsönyben is, ennek megfelelően készüljünk vízálló bakanccsal, Az időjárás is szeszélyes ilyenkor, öltözzünk rétegesen. A hátizsákban legyen egy termosz meleg tea, néhány szendvics, müzliszelet, csokoládé. img_6045.JPGTávolról nézve még nagyon színtelennek tűnik az erdő, de ha közelebbről szemléljük, akkor láthatjuk, hogy megérkezett ide a tavasz.img_6048_1.JPGVan, "aki" nagy lábon él.img_6054.JPGPiros bársonyatkaimg_6259_1.JPGVerőköltő bodobács is megjelent a tavaszi napfényben - párt keresettimg_6431_2.JPGA napsütés a rókalepkét is előcsalogattaimg_6413_1.JPGA bokrok hangosak a cinegék énekétől.img_5711_masolata.JPGAz egyik forrásnál egy igazi meglepetés - foltos szalamandraimg_6128.JPGA róka észrevett és hátat is fordított a napsütötte domboldalonimg_6352_1.JPGPannon hóvirág - egyetlen példányt találtam belőle még csak a Cserhátbanimg_6331_1.JPGUjjas keltikék - most már néhol szőnyegszerűen ellepték az erdő talajátimg_6328_1.JPGMintha sisakos manók kukucskálnának - keltikékimg_6438.JPGEzek a sárga pamacsok a húsos som virágaiimg_6403_1.JPGSzlovákia felé le vannak zárva a határok, nem mehetünk át, de a tekintet szabadon "átmehet"  - a távolban jobb oldalon az Alacsony-Tátra havas csúcsai, középen pedig az 1458 méter magas Pol'ana hegy látható.img_6040.JPGA Cserhátban - itt láthatóan nincs embertömeg, bátran sétálhatunk.img_6337_1.JPGMelengető tavaszi naplementében a Cserhát szelíd dombjai közöttimg_6335_1.JPGSzelíd bárányfelhők a rét felett

img_6281.JPGMég mindig nincs tömeg - ha csak megállunk és szemléljük a tájat, már az megnyugtatja a testet és a lelket, kisöpri az aggódó gondolatokat.

Hamvas Béla:
Isten tenyerén ébredtem
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
Láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!

img_6341.JPGA Cserhát hegyei közöttimg_6298.JPGNaplemente a Cserhátban - ritka, különleges élmény volt.img_6309_1.JPGMintha az erdő lángolnaimg_6434_1.JPGAki csak teheti, az menjen most is az erdőbe, ott olyan élményben lehet része, ami segít leküzdeni a vírust és reményt kaphatunk a természettől. Közben rájövünk, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk a Föld nevű bolygó élőlényei között és talán ezután majd jobban vigyázunk azokra az emberi értékekre is, amelyek igazán fontosak!

 

Vadászati élménynap az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál

img_5105_masolata.JPG

Vadászat, élmény természetvédelem - egy különleges programon vettünk részt Ipolytarnócon, a világhírű Ősmaradványoknál. A magyar-szlovák határ melletti Ősvilági Pompeji az egyik legkülönlegesebb kiépített ősmaradvány lelőhely.Az ipolytarnóci ősvilágot vulkáni katasztrófa temette be, ezt a 18 millió évvel ezelőtti világot ismerhetjük meg ezen a bemutatóhelyen. 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága egy új programsorozatot indított el, mely a leendő Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik.

A vadászati élménynapon a különleges rendeltetésű vadászterület fővadásza, Juhász Tamás természetvédelmi őr kalauzolt minket a régmúlt és jelenkor vadcsapásain. 

Nagy élmény volt a vadcsapásokat követve a szakembertől megtudni a területen élő vadak életmódját, szokásait.

Megtudhattuk azt is, hogy mi a vadászok munkája egy természetvédelmi területen, hogyan figyelik meg az ott élő vadak mozgását, miként szabályozzák az állományt.

A területet bejárva váratlan szerencsében volt részünk, ugyanis az erdőből hirtelen kifutott egy csapat szarvas, majd megálltak - csak addig, hogy lefotózhassam őket -, majd gyors iramban elszáguldottak a szomszédos hegygerincen lévő erdőbe. Ennél szebb befejezése nem is lehetett volna ennek a különleges napnak

img_5116_masolata.JPGVáratlan találkozás - ők ránk csodálkoztak, mi pedig őrájuk.img_5123_masolata.JPGCsak a portré idejére álltak meg - köszönet érte! :)img_5120_masolata.JPGA szelíd cserháti dombok között csodás látvány a szarvascsapat.

img_5221.JPGIpolytarnóc, a fogadóépület és a bükkábrányi mocsári ciprusok és mamutfenyők bemutató épületeimg_5058.JPGJuhász Tamás természetvédelmi őr, a terület fővadásza mutatja be ennek a különleges területnek a vadcsapásait, mesél az itt élő vadak életmódjáról.img_5063_1.JPGA tél végi erdő még nem zöldül, de az úton sokféle vad nyomát láthattuk, így izgalmasan telt a séta. Juhász Tamástól a vadnyomok alapján megtudhattuk, hogy milyen állatok jártak éppen erre.img_5061.JPGŐzek és szarvasok nyomait sűrűn láttuk.img_5068_1.JPGBékés, nyugodt hangulat az erdőben - igazán ki lehet itt kapcsolódni.img_5071_1.JPGItt aktívan kerestek valamit a vaddisznók - gyökereket, friss hajtásokat.img_5075.JPGA vaddisznók kedvenc dagonyázó helye reggelre még be volt fagyva, de egyébként gyakran látogatják.img_5074.JPGNyalósó - egy régi fatörzsben elhelyezve - ezt nagyon szeretik a vadak.img_5076.JPGA mohák már érzik a tavaszt.img_5080.JPGAz egyik vadászles img_5083.JPGA vadászles közelében lévő "szóró" - ide most kukorica lett kiszórva, így a vadászlesről figyelni lehet az ide érkező állatokat.

 

img_5089.JPGA vadászles a hegy aljában, előtte a "szóróval"img_5126.JPGMesszire el lehet látni erről a varázslatosan szép fennsíkról, csodálhatjuk a Cserhát lágyan hullámzó hegyvonulatait, völgyeit.img_5095_1.JPGKora reggeli zúzmara -  az erdő fehér dekorációjaimg_5097.JPGA távolban Ipolytarnóc településimg_5130.JPGKépzeljük el, hogy 18 millió évvel ezelőtt egy miocén erdő volt erre!img_5131_1.JPGAz ősi sűrű dzsungel helyén most vegyes telepítésű erdőt találunk, az akkor itt élt állatokat megismerhetjük a Fogadóépület kiállításán és a Geológiai Tanösvény vezetett túráin.img_5134_1.JPGEzen az ősvilági területen idáig 40 féle gerinces állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Az én kedvencem a medvekutya, érdekes elképzelni, hogy sok millió évvel ezelőtt errefelé sétálgatott.

 

img_5139.JPGTerepen, Juhász Tamás természetőrrel, akitől sok érdekes történetet hallottunk, sok ismerettel gazdagodtunk. Köszönettel tartozunk neki ezért a különleges túráért!img_5144_1.JPGA különleges vadászati élménytúra után még megnéztük a Fogadóépületben nemrég megnyílt érdekes kiállítást, melyen megismerhetjük az ipolytarnóci ősmaradványok felfedezésének történetét.img_5147.JPGNagyon látványos és jól illusztrált a kiállítás.img_5148.JPG

img_5152.JPG

img_5153.JPG

img_5155_1.JPG

img_5157.JPG

img_5160.JPG

img_5161_2.JPG

img_5162.JPG

img_5163.JPGKubinyi Ferenc első publikációja az Ipolytarnócon talált ősmaradványokról.img_5167.JPG

img_5169_1.JPG

img_5172_1.JPG"Ha valaki tiszta szívvel megérinti, ráteszi tenyerét, és lenyugodott elmével kitárja vágyát a kőfának, a mágia hatalma átszivároghat és teljesítheti a kívánságot." Én megtettem, próbáljátok ki ti is! :)img_5179_1.JPGIpolytarnóci trófeákimg_5180.JPGA területen most található vadállatok egy része: őz, borz, róka, vaddisznó, szarvasimg_5189.JPGŐzek, szarvasok és farkas is megtalálható itt.img_5194_1.JPG

img_5195.JPG

img_5200.JPG

img_5203_1.JPGTülöknélküli ősorrszarvú lépésnyom másolatimg_5206.JPG

img_5209.JPGMedvekutya lábnyom másolatimg_5212.JPGIdőspirál  - sétáljunk vissza a régmúltbaimg_5215_1.JPGA 7 millió éves bükkábrányi mocsári ciprusokat és a mamutfenyőket is itt tekinthetjük meg, egy külön védőépületben.

img_5219.JPGEgy Lombkorona tanösvény és játszótér is várja a gyerekeket.img_5218.JPG

2020. március 21-én, szombaton ismét lesz Tematikus vadászati élménynap Ipolytarnócon. Igazán remek, különleges, szabadtéri program, felnőtteknek és gyerekeknek is ajánlom!

Érkezésünk előtt vegyük figyelembe a világjárvány miatti védőintézkedéseket:

https://www.osmaradvanyok.hu/hu/hir/ovintezkedesek-nyitva-tarto-bemutatohelyeinken

Találkozó helye és időpontja: Ősfenyő Belépő látogatóközpontban 11 órakor, a program vége 14 óra. Biztosan felejthetetlen élmény lesz!

Rainer-kunyhó, a Magas-Tátra legrégebbi menedékháza

img_3955_1.JPG

A magashegyi túrák sikerét gyakran befolyásolják az időjárás szeszélyei. Tudták ezt a tátrai turisztika úttörői is, ezért kezdeményezésükre már a 19. században felépültek az első menedékházak. A legrégebbi, az 1863-ban épült Rainer-kunyhó /Rainerova chata/, a Tarajkától /Hreibenok/ gyalog mintegy 30 perc alatt érhető el. Ezt a kunyhót a Felsőerdőfalvi réten /Starolesnianska pol'ana/, gyönyörű környezetben, a Nagy- és a Kis-Tarpatak összefolyása után 1301 méteren építtette fel a Rainer János György vállalkozó, aki 1833 és 1868 között volt Tátrafüred bérlője.  Neki köszönhető a Magas-Tátra sokirányú fejlesztése, népszerűsítése.  A Tátra akkori látogatói leginkább csak a fürdők miatt jöttek Tátrafüredre, de Rainer kirándulásokat szervezett a Tar-patak völgyébe, a híres vízesésekhez. A kőből készült kunyhó építését 1863-ban kezdte el, majd 2 év múlva már használhatták is a bátor első kirándulók. Az épületben volt egy kandalló, néhány deszkaágy, a falak réseit mohával tömték be. Külön nem nevezték el az épületet, az éjszakai szállásként használók kezdték el az építtetőről Rainer-kunyhónak hívni. Akkoriban még nem voltak kiépített túraútvonalak a Magas-Tátrában, a kíváncsi és vállalkozó szellemű kalandvágyó túrázók és felfedezők a favágók és a vadászok által használt ösvényeken fedezhették fel a hegység természeti csodáit. Az építtető halála után, 1872-ben a kunyhó állapota már erősen leromlott, majd miután a közelében 1884-ben megépítették a jóval nagyobb Zerge-szállót, már csak annak a melléképületeként használták, mint széntároló, raktár, de volt még istálló is. A majdnem 100 évig működő Zerge szálló azonban egy tűzvészben elpusztult és 1980-ban teljesen elbontották. Az 1980-as években kezdte el a Rainer-kunyhó felújítását a TANAP,  1998 óta pedig az új bérlőnek, Peter Petrasnak köszönhetően nagyon népszerű lett a túrázók körében. A legendás tátrai teherhordó és késmárki középiskolai tanár kitakarította a kunyhó környékét és egy mini serpa múzeumot rendezett be az épületben, ahol egy büfét is üzemeltet. Rendkívül hangulatos ez a kicsi épület, a belsejében megnézhetjük a hegymászás, a tátrai teherhordás sokféle régi felszerelését és vásárolhatunk emléktárgyakat és leülhetünk meginni a különleges zamatú, tátrai gyógynövényekből főzött teát, télen forralt bort, de a tapasztalatom szerint a becherovka a legnépszerűbb a betérők körében. :)img_3993.JPGA leégett Zerge Szálló, mellette az akkor már csak melléképületként szolgáló Rainer-kunyhó egy régi képeslapon.

zerge_szallo_1900.jpgA Zerge szálló, 1900-ban /forrás: Fortepan/turazok_a_zerge_szallo_elott_1901.jpg1901: Túrázók a Zerge szálló előtt /forrás: Fortepan/zerge_szallo_nagy-tarpataki-volgy_1907.jpg1907: A Zerge szálló és a Rainer-kunyhó a Nagy-Tarpataki völgy előtt. /forrás: Fortepan/img_4046.JPGA legrégibb magas-tátrai menedékház, ami épült 1863-ban, majd 1998-tól ismét fogadja a túrázókat.img_3995.JPGRainer János György vállalkozó, bérlő, neki köszönhetjük a Magas-Tátra népszerűsítését.img_3953.JPGPeter Petras, a kunyhó legendás bérlője. Itt mindig van tennivaló, most éppen a kunyhó előtti lejegesedett hóba váj  lépcsőket.img_4044.JPGPeter Petrast mindenki ismeri a Magas-Tátrában /forrás: tájékoztató tábla/img_3972_1.JPGKészül a tea és a forralt bor, a szép cserépkályha barátságos meleget ad a betérőknek.img_3981.JPGSzilveszteri forralt bor és tátrai tea - a hidegből betérve igazán jól esett, mindenkinek csak javasolni tudom! img_3971.JPGA fejünk felett minden tenyérnyi területen a hegymászók és a tátrai teherhordók régi felszereléseit csodálhatjuk meg.img_3983.JPG

img_3962.JPG

img_3965.JPG

img_3988.JPGMég egy hatalmas muflon trófea is díszíti a kicsi helyiséget.img_3974_1.JPGPeter Petras, mint marionett báb. :)img_3956.JPGMéltán népszerű ez a kicsi kunyhó a Tátrát járók körében.img_3871_2.JPGA Reiner-kunyhó arról is híres, hogy minden télen készít itt Peter Petras valamilyen betlehemi kompozíciót. Idén úgy tűnik, hogy későn érkezett meg ehhez a hó, még csak az erre a célra összelapátolt hótömeget láttuk, így most csak a tavalyi alkotást tudom megmutatni.img_3909_2.JPGNéhány menedékház - a Rainer, a Téry, a Hosszú-tavi és a Zamkovszky - télen is üzemel, az ő ellátásukat ilyenkor is a tátrai teherhordók, a serpák oldják meg..img_3997.JPGA Kis-Tarpataki völgyre éppen ereszkednek le a hófelhők.img_3998.JPGA Magas-Tátra jellegzetes csipkés sziklagerince emelkedik a Felsőerdőfalvi rét fölé.img_4000.JPGA Felsőerdőfalvi rétről több irányba is indulnak túraútvonalakimg_4004.JPGVastagon borítja a hó a Tar-patak szikláit - balra a Nagy-Tarpataki, jobbra a Kis-Tarpataki völgy látható.img_3930.JPGA Tar-patak vízesései ilyenkor óriási jégcsapokká válnak.img_3994.JPGA Tar-patak vízesései már 100 évvel ezelőtt is népszerűek voltak.img_4017_1.JPGEz az "óriási" hóember őrködött a patak partján :)img_4020.JPGInnen sokan indulnak a Hosszútavi menedékházhoz, ami síléccel nem kis vállalkozás.img_3936_2.JPG1304 méteren - még mindig látszódnak a hatalmas erdőpusztulás nyomai, de a természetet fokozatosan begyógyítja a sebeit.img_4025.JPGA Nagy-Tarpataki völgy, délutánra itt már havazott.img_4057.JPGA Szilágyi-kilátó a Tarajkán. 

Érdemes ide elsétálni és innen szemlélődni, úgy, ahogyan azt Csontváry is tette, amikor 'A Nagy Tarpatak a Tátrában" című festményét festette: "A nyarat a Magas Tátrában töltöttem s a Tarajkán a Szilágyi Dezső emlékénél állapodtam meg. Innen gyönyörködtem a nagy tarpataki vízesésben, a Lomnici csúcs és társainak büszkeségében; a középormon levő eleven sziklák világítása és a mélységnek kifejezhetetlen távlata hatott rám.”img_3905_1.JPGCsontváry is így látta a Kis- és a Nagy-Tarpatak völgyét. 

Télen lehetőség van itt szánkót bérelni és azzal lecsúszni Ótátrafüredre - ez rendkívül népszerű, gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik.img_4061.JPGTarajka /Hrebienok/, háttérben a Nagyszalóki csúcs.img_3911.JPGKilátás a Szepesség feléimg_3913_1.JPGTélen is jól járható túraútvonal vezet a Tarajkáról a Reiner-kunyhóhoz.img_3917_1.JPGTetszett ez a sífutó, én sem vagyok fázós, de ő rajtam is túltett, hogy -4 fokban rövidujjúban síelt. Előttünk a Középorom hegycsúcs.img_3918.JPG

img_3919.JPG

img_3921_4.JPGA  2634 méteres Lomnici-csúcs img_3923.JPGEgy sajátos "bernáthegyi" az életmentő rumos hordóval - fotózkodni lehetett vele.
img_3934_2.JPGParkoló a "hójárműveknek" - lehet ide érkezni és parkolni biciklivel és szánkóval is - azért az utóbbi volt a jellemzőbb.img_3943_2.JPGJelentős mennyiségű hó esett a héten.img_3878.JPGA Tarajkán minden évben megépítenek egy jégtemplomot. Idén a leégett párizsi Notre Dame-ot formázták meg. Az építmény ingyenesen látogatható a tél végéig.img_3873.JPG

img_3889_1.JPGA Notre Dame-i toronyőr, a megégett harangtoronnyalimg_3880.JPG

img_3871_1.JPG

img_3884.JPG

img_3872.JPG

img_4013_1.JPGA Tarajkára /Hrebienok/ felmehetünk az Ótátrafüredről félóránként induló siklóval, de ha van kedvünk, akkor fel is gyalogolhatunk. img_4010.JPG

Mi a férjemmel 2019. december 31-én, szilveszterkor voltunk a Rainer-kunyhónál. Jártunk már itt minden évszakban, de szerintem a tél a legvarázslatosabb. Aki a Magas-Tátrában jár, az látogasson el ide! 

Mindenkinek boldog új évet, sok szép túraélményt kívánok!

Gyömbéres keksz, ami melegséget ad a hideg téli napokban

img_3115.JPGForró tea mellé egy téli erdőben

Nagyon szeretem a gyömbéres kekszet. Általában decemberben készítek belőle nagyobb adagot, így a havas túráinkra is csomagolhatok belőle.

Hozzávalók:

- 20 dkg durumliszt

- 10 dkg mandulaliszt

- 10 dkg vaj

- 1 egész tojás

- 1 teáskanál szódabikarbóna

- csipetnyi só

- 1 teáskanál őrölt gyömbér

- néhány kanál méz, vagy aki cukrot használ, annak 10 dkg cukor

Az elkészítése nagyon egyszerű, mert a hozzávalókat csak össze kell gyúrni, 1 éjszakára a hűtőben pihentetni, másnap kinyújtani és tetszőleges formában kisütni. 180 fokos sütőben, 10-15 perc alatt aranysárgára sül. Nézzünk rá sütés közben is, mert gyorsan meg tud pirulni /jártam már így/!

Amennyiben karácsonyi kiszúró formákat használunk, akkor az ünnepi asztal dísze is lehet. Jól tárolható, sokáig eláll, így napokkal korábban is elkészíthető. Ajándéknak is adhatjuk, díszíthetjük is a tetejét dióval, aszalt gyümölcsökkel.

img_3174.JPGHabos kávé mellé is eszegethetjük a meleg szobában.

Mindenkinek jó sütést, szép téli túrákat kívánok!

Ezer évről regélő templom Nagycsalomján

 Nagycsalomja egy Ipoly menti kisközség, a határfolyó szlovákiai oldalán található.

Már egy 1070-ből származó oklevél említi plébániáját, tehát feltehető, hogy már ekkor temploma is volt. Az, hogy az első templomos helyeink közé tartozott, azt egy 1244-ben kelt oklevél bizonyítja, amiben Egyházascsalomija néven említi a települést.

"1244-ben IV. Béla király Szügyi de Ziud Obick (Ebeczk) fiának, Miklósnak, az Ipolynál levő Koarszag várát adományozván, a várbirtok egyik határául Ighazas-Chalamia községet jelöli meg." /Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai/

Az egyházas nevű települések mindig templomos helyek voltak. 

A honfoglalás idején megtörtént az Ipoly völgyének megszállása és az állandó szállásterületek kialakítása. Ezeken a szállásterületeken jöttek létre a megtelepedést követően az állandó települések, majd ezek állami szervezetbe való integrálása, a vármegyerendszer kialakítása is megvalósult Géza fejedelem és István király idejében. A vármegyerendszer kialakulásával párhuzamosan haladt az egyházi szervezet kiépítése, a templomok építése is. Az egyházi szervezet alapintézményei a plébániák és az első megépült templomok voltak. Ezek egyike volt Nagycsalomja temploma is.

Ez az első templom korabeli román stílusban épült, félköríves szentélye, téglalap alakú, a kelet-nyugati tájolású  hajója 6,5 m széles és 8,3 m hosszú volt, a boltíves szentély 5,5 m volt, melyet a lapos mennyezettel diadalív nélkül kötötték össze. Az építkezéshez jó minőségű égetett vályogtéglát használtak. 

A tatárjárás idején részben elpusztult majd a 14. században gótikus stílusban építették újjá és Mindenszentek ünnepére szentelték fel, innen kapta az elnevezést is, Mindenszentek temploma lett.

Az új templom hajója szélesebb lett és nyugati irányban meghosszabbított, a bejárat a déli oldalra került.

1552-ben a törökök áttörték az Ipoly menti védvonalat és Nagycsalomját a Nógrád megyei szandzsákhoz sorolták. 1626. szeptember 9-től 3 hétig itt állomásoztak Bethlen Gábor seregei, ám a Habsburg csapatokkal való ütközetre az Ipoly áradása miatt nem került sor. 

A 18. század közepére a templomot ismét megtépázták a történelem viharai és fel kellett újítani. Az 1761. évi püspöki vizitáció szerint "az új templom kőből épült, 11 öl hosszú, 4 öl széles és 3 öl magas. Az új hajóban a födém fatáblás, a sekrestyében és a szentélyben boltíves. A templomban 3 oltár található, amelyből csak egy van ellátva az istentisztelethez szükséges kellékekkel. A másik kettőn csak a két oltárkő található, egyéb tárgyak nélkül. A templomban ötmutációs orgona és egy felszentelt harang található."

1868. márciusában a nagy hótömeg miatt beomlott a tetőszerkezet, amit nem javítottak ki, mert akkorra a falu közepén már megépült az új, nagyobb templom, így ez a régi épület teljesen romos állapotba került. img_0695_1.JPG

img_0722.JPG

img_0707.JPG

img_0708_1.JPG

img_0702_2.JPG

A 14. század végén és a 15. század elején a gótikus építkezés szakaszában az eredeti téglatemplomot szimmetrikusan bővítették egy téglalap alakú hajóval - a külső méretek elérték a 9,2 méter szélességet és a 11 méter hosszúságot, a falak vastagsága 87 - 90 cm. Építkezési anyagként a román kori templom szétbontott nyugati falnak tégláit, valamint faragott andezit bányakövet használtak. A homlokzatot egyenetlen felületű, durva vakolattal borították. Ennél az építkezésnél az eredeti templomhajóhoz és szentélyhez egy 4,8 x 6 x 5,3 méter méretű sekrestyét építettek.img_0701.JPG

img_0706_2.JPGA régészeti feltárás /forrás: tájékoztató tábla/img_0719_1.JPG

img_0718_1.JPGAz öregtemplom, vagy más néven pusztatemplom a rekonstrukció után. Manapság koncerteket sőt esküvőket is tartanak ebben a különleges környezetben.img_0720.JPG

img_0721.JPG

img_0725.JPGA templom mellett található a területet birtokló Bolgár család síremlékeimg_0727.JPG

img_0730.JPGA templom alaprajza, feltüntetve rajta az évszázadok alatti átépítésekimg_0735_1.JPGA 18. század első felétől Nagycsalomja a Majthényiek, Rádayak, Gáspárok, majd a Máhes és Bolgár család uradalma lett. A Gáspár család a templomban kriptát építtetett , ahová utolsóként Cseh Ferencet temették.img_0737.JPG

img_0743_1.JPG

img_0744.JPG

img_0745_1.JPGKerékpárral is bejárhatjuk az Ipoly völgyét, mint ahogyan mi is tettük ezt egy október végi nyáriasan meleg napon. Errefelé a kisforgalmú utakon biztonsággal kerékpározhatunk, közben megállhatunk a magyarlakta kis falvakban, mindegyikben találunk még szép régi házakat, itt sok helyen őrzik a magyar hagyományokat.img_0736.JPGA templom mellett találjuk a régi temetőt, amely most olyan, mint egy gondozott park.img_0752.JPGNéhány, különlegesen szép sírkő is fennmaradt a múltból, mint például ez, ami 1849-ben készült.img_0749.JPG

img_0756.JPGA templom körül egy mély árok nyoma található, aminek régen valószínűleg védelmi szerepe volt, feltehetőleg fal is védte a templomot.img_0685.JPGNagycsalomja szélén, a közút mellett egy nagy hirdetőtábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni az öregtemplomhoz.nagycsalomja_terkepe.JPGNagycsalomja /szlovákul: Veľká Čalomija/ Balassagyarmattól nyugatra 11 km-re, Ipolyságtól keleti irányban 23 km-re található.img_0767.JPGA romtemplomhoz aszfaltozott út vezet, ez a fakereszt mutatja az útirányt.img_0688.JPGAz öregtemplomot jelző kereszt, mellette a restaurált épület.

A templom, amelyről a falut már akkor egyházasnak nevezték, mára már rom, de romjaiban is mesél az építése óta eltelt évszázadokról. Érdemes meglátogatni, mert különleges a hely hangulata, elmerenghetünk itt az Ipoly völgyének gazdag évszázadairól. 

 

Adventi muffin

img_3163.JPGJó sok aszalt gyümölcs van benne, igazi karácsonyi illat- és ízözön

Szeretek muffint sütni. Általában csak össze kell keverni az alapanyagokat, de a forma miatt mindig egy mutatós sütemény a végeredmény. 

Advent idejére egy tartalmas, gyümölcsös változatot szoktam készíteni. 

Hozzávalók:

- 30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

- 15 dkg vaj

- 2 egész tojás

- 2 evőkanál méz

- 2 kávéskanál szódabikarbóna

- aszalt sárgabarack, áfonya, de már aszalt gyümölcsöt is tehetünk bele

- 1 dl jó minőségű rum, ebbe fogjuk beáztatni az aszalt gyümölcsöket

- kávéskanálnyi őrölt fahéj, szegfűszeg

Ennek a muffinnak a karakterét a rumba áztatott aszalt gyümölcsök adják meg.

A liszthez hozzákeverem a szódabikarbónát, beleöntöm a langyosra olvasztott vajat, majd a többi hozzávalóval egyenletesen összekeverem. Legvégül hozzáadom az aszalt gyümölcsöket, természetesen a rummal együtt. Már ekkor lehet érezni, hogy nagyon kellemes illata lesz ennek a süteménynek. :)

Következik a muffinsütő, bele a papír muffinformák, amelyekbe egyenletesen elosztom a tésztát. Előmelegített sütőben 180 fokon, kb. 25 percig sütöm. Ezután jöhet a kóstolás! :)img_3130_1.JPGVittem belőle az erdei túrámra is.img_3141.JPGEhetjük kávé mellé is

Kellemes adventi ízélményeket kívánok!