Kíváncsi Túrázó

Ezer évről regélő templom Nagycsalomján

2019. december 24. - Indulj el egy úton

 Nagycsalomja egy Ipoly menti kisközség, a határfolyó szlovákiai oldalán található.

Már egy 1070-ből származó oklevél említi plébániáját, tehát feltehető, hogy már ekkor temploma is volt. Az, hogy az első templomos helyeink közé tartozott, azt egy 1244-ben kelt oklevél bizonyítja, amiben Egyházascsalomija néven említi a települést.

"1244-ben IV. Béla király Szügyi de Ziud Obick (Ebeczk) fiának, Miklósnak, az Ipolynál levő Koarszag várát adományozván, a várbirtok egyik határául Ighazas-Chalamia községet jelöli meg." /Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai/

Az egyházas nevű települések mindig templomos helyek voltak. 

A honfoglalás idején megtörtént az Ipoly völgyének megszállása és az állandó szállásterületek kialakítása. Ezeken a szállásterületeken jöttek létre a megtelepedést követően az állandó települések, majd ezek állami szervezetbe való integrálása, a vármegyerendszer kialakítása is megvalósult Géza fejedelem és István király idejében. A vármegyerendszer kialakulásával párhuzamosan haladt az egyházi szervezet kiépítése, a templomok építése is. Az egyházi szervezet alapintézményei a plébániák és az első megépült templomok voltak. Ezek egyike volt Nagycsalomja temploma is.

Ez az első templom korabeli román stílusban épült, félköríves szentélye, téglalap alakú, a kelet-nyugati tájolású  hajója 6,5 m széles és 8,3 m hosszú volt, a boltíves szentély 5,5 m volt, melyet a lapos mennyezettel diadalív nélkül kötötték össze. Az építkezéshez jó minőségű égetett vályogtéglát használtak. 

A tatárjárás idején részben elpusztult majd a 14. században gótikus stílusban építették újjá és Mindenszentek ünnepére szentelték fel, innen kapta az elnevezést is, Mindenszentek temploma lett.

Az új templom hajója szélesebb lett és nyugati irányban meghosszabbított, a bejárat a déli oldalra került.

1552-ben a törökök áttörték az Ipoly menti védvonalat és Nagycsalomját a Nógrád megyei szandzsákhoz sorolták. 1626. szeptember 9-től 3 hétig itt állomásoztak Bethlen Gábor seregei, ám a Habsburg csapatokkal való ütközetre az Ipoly áradása miatt nem került sor. 

A 18. század közepére a templomot ismét megtépázták a történelem viharai és fel kellett újítani. Az 1761. évi püspöki vizitáció szerint "az új templom kőből épült, 11 öl hosszú, 4 öl széles és 3 öl magas. Az új hajóban a födém fatáblás, a sekrestyében és a szentélyben boltíves. A templomban 3 oltár található, amelyből csak egy van ellátva az istentisztelethez szükséges kellékekkel. A másik kettőn csak a két oltárkő található, egyéb tárgyak nélkül. A templomban ötmutációs orgona és egy felszentelt harang található."

1868. márciusában a nagy hótömeg miatt beomlott a tetőszerkezet, amit nem javítottak ki, mert akkorra a falu közepén már megépült az új, nagyobb templom, így ez a régi épület teljesen romos állapotba került. img_0695_1.JPG

img_0722.JPG

img_0707.JPG

img_0708_1.JPG

img_0702_2.JPG

A 14. század végén és a 15. század elején a gótikus építkezés szakaszában az eredeti téglatemplomot szimmetrikusan bővítették egy téglalap alakú hajóval - a külső méretek elérték a 9,2 méter szélességet és a 11 méter hosszúságot, a falak vastagsága 87 - 90 cm. Építkezési anyagként a román kori templom szétbontott nyugati falnak tégláit, valamint faragott andezit bányakövet használtak. A homlokzatot egyenetlen felületű, durva vakolattal borították. Ennél az építkezésnél az eredeti templomhajóhoz és szentélyhez egy 4,8 x 6 x 5,3 méter méretű sekrestyét építettek.img_0701.JPG

img_0706_2.JPGA régészeti feltárás /forrás: tájékoztató tábla/img_0719_1.JPG

img_0718_1.JPGAz öregtemplom, vagy más néven pusztatemplom a rekonstrukció után. Manapság koncerteket sőt esküvőket is tartanak ebben a különleges környezetben.img_0720.JPG

img_0721.JPG

img_0725.JPGA templom mellett található a területet birtokló Bolgár család síremlékeimg_0727.JPG

img_0730.JPGA templom alaprajza, feltüntetve rajta az évszázadok alatti átépítésekimg_0735_1.JPGA 18. század első felétől Nagycsalomja a Majthényiek, Rádayak, Gáspárok, majd a Máhes és Bolgár család uradalma lett. A Gáspár család a templomban kriptát építtetett , ahová utolsóként Cseh Ferencet temették.img_0737.JPG

img_0743_1.JPG

img_0744.JPG

img_0745_1.JPGKerékpárral is bejárhatjuk az Ipoly völgyét, mint ahogyan mi is tettük ezt egy október végi nyáriasan meleg napon. Errefelé a kisforgalmú utakon biztonsággal kerékpározhatunk, közben megállhatunk a magyarlakta kis falvakban, mindegyikben találunk még szép régi házakat, itt sok helyen őrzik a magyar hagyományokat.img_0736.JPGA templom mellett találjuk a régi temetőt, amely most olyan, mint egy gondozott park.img_0752.JPGNéhány, különlegesen szép sírkő is fennmaradt a múltból, mint például ez, ami 1849-ben készült.img_0749.JPG

img_0756.JPGA templom körül egy mély árok nyoma található, aminek régen valószínűleg védelmi szerepe volt, feltehetőleg fal is védte a templomot.img_0685.JPGNagycsalomja szélén, a közút mellett egy nagy hirdetőtábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni az öregtemplomhoz.nagycsalomja_terkepe.JPGNagycsalomja /szlovákul: Veľká Čalomija/ Balassagyarmattól nyugatra 11 km-re, Ipolyságtól keleti irányban 23 km-re található.img_0767.JPGA romtemplomhoz aszfaltozott út vezet, ez a fakereszt mutatja az útirányt.img_0688.JPGAz öregtemplomot jelző kereszt, mellette a restaurált épület.

A templom, amelyről a falut már akkor egyházasnak nevezték, mára már rom, de romjaiban is mesél az építése óta eltelt évszázadokról. Érdemes meglátogatni, mert különleges a hely hangulata, elmerenghetünk itt az Ipoly völgyének gazdag évszázadairól. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr3615321930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.