Kíváncsi Túrázó

Misztikus hangulatban a rablólovagok nyomában

2019. november 23. - Indulj el egy úton

Vulkánok, kaptárkövek, rablólovagok kincsei, szép kilátás, ezek egyike is elég lenne ahhoz, hogy felkapjuk a hátizsákunkat és elinduljunk megnézni a helyet, ahol ilyen látható. Pécskőn mindezt együtt találjuk meg. 

Palócföld az ország természeti értékekben gazdag vidéke. Ős-tengerek, a föld mélyéből feltörő vulkánok nyomaival sűrűn találkozhatunk ezen a területen. 

Ezek egyike a Pécskő, amely főként geológiai jellegű természeti érték, de különlegesek a történelmi, kulturtörténeti értékei is.img_1200.JPGFelhőben a Pécskőn

Mi egy novemberi napon jártunk az 543 méter magas Pécskőn. Előző éjjel esett az eső, de a hegy napközben is felhőben maradt. Így elég misztikus hangulatúra sikeredett ez a kirándulás, de nem bántuk, mert így még könnyebben lehetett gondolatban visszamenni a régmúltba, lehetett töprengeni vulkánokon, kaptárköveken, rablólovagokon. img_1176.JPGIgazán misztikus hangulatot kaptunkimg_1178.JPGEső után, felhőben

A Pécskő vulkáni kúpját kb. 5 millió éve kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első szakaszban lezajlott hatalmas törmelékszórás építette fel a kúp fő tömegét, mely salakos bazalttufából, agglomerátumból, kilövellt bombákból, lávafoszlányokból állt. A második szakaszban két nagyobb hasadék mentén ebbe nyomult fel a fekete színű lávabazalt. A vulkanizmus befejezését követően a tűzhányó felépítménye a kráterrel együtt lepusztult, a kürtőt kitöltő ellenállóbb, henger formájú kőzettömb viszont megmaradt. 

img_1193_1.JPGA Pécskő és a Hurka-Pécskő keletkezése /forrás:tájékoztató tábla/

A mai főtömbtől északnyugatra volt itt egy parazitavulkán is, a Hurkapécskő, vagy Kis-Pécskő. Nem volt saját krátere, lávaanyagát a nagy csúcs magmakamrájából kapta. Ez a karcsú lávabazalt oszlop - ami egy lávadugó volt - a kőbányászatnak esett áldozatául, 1923-ban felrobbantották és a fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó anyagát kitermelték. A pécskői bazalt akkoriban a legkeresettebb volt, az ország minden részébe szállították, a bányákban 700 ember dolgozott.img_1267.JPGPécskő bányái 

Robbantással, majd kézi erővel végezték a bazalt kifejtését, majd a kitermelt köveket kisvasúttal szállították le a hegyről.img_1196.JPGA kőszállító kisvasút nyomvonala egy 1940-es években készült térképen. /forrás: tájékoztató tábla/img_1271.JPGHurka-Pécskő, amit 1923-ban felrobbantottak, de a megmaradt részei még így is érdekesek. /forrás:tájékozató tábla/

Régészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű ez a terület. Az 1920-as évek bányászatai során a sziklakúp lábánál réz- és bronzkori település maradványai kerültek elő. A sziklacsúcs tövében teraszosan helyezkedett el a telep.img_1185.JPGA kőbányászat során előkerült rézkori agyagedény /forrás: tájékoztató tábla/pecsko_hegyes_feneku_meritobogrek_1.pngHegyes fenekű merítőbögrék /forrás: Patay Pál: A badeni kultúra Ózd-Pilinyi csoportjának magaslati telepei/

Rejtélyesek, titokzatosak azok a fülkeszerű bemélyedések, amelyeket az északi sziklafalon láthatunk, ezek az úgynevezett kaptárkövek. Kaptárköveket az országban legtöbbet a Bükkben találunk, de vannak a Pilisben, a Budai-hegységben is. Keletkezésük idejéről, rendeltetésükről a mai napig vitatkoznak a szakértők. A kaptárkő elnevezés arra utal, hogy eredetileg úgy vélték, a méhészek használták ezeket a mélyedéseket, de ezt nehéz elképzelni, látva, hogy milyen magas és meredek sziklafalakba faragták bele. Valószínűbb a vallási, kultikus ok, ami miatt ilyen üregeget  alakítottak ki, de bizonyosságot erről majd csak a további kutatások fognak adni valamikor. Addig viszont szabadon szárnyalhat a képzeletünk, hogy vajon mire is használhatták?

img_1257.JPGKaptárfülke az északi falbanimg_1253_1.JPGA rejtélyes bemélyedések

A legendák szerint ezen a meredek sziklaszirten az 1100-as években rablólovagok építettek várat. Az az évszázad a magyar történelem zűrzavaros időszaka volt, sokan akarták a magyar trónt megszerezni. Ezt a főurak sokszor ki is használták és szabadon raboltak az országban. Ekkor épült fel állítólag Pécskő vára, ahová annak urai a rabolt kincseket szállították. A vár sorsa aztán az lett, ami a többi rablólovag váré is, az aktuális király - miután megerősítette a hatalmát - leromboltatta a katonáival a várat, a vár urait pedig elzavarta. A vár romjait először egy 1802-ben készült térkép jelöli, de a Borovszky országos monográfia is megemlíti, mint "Pécskő nevű sziklatető, a hol  hagyomány szerint szintén rablóvár állott". 

pecsko_terkep_1802.jpg Az 1802-ben készült térképnem még várrom van jelölve a hegyenpecsko_varanak_abrazolasa.jpgAkár ilyen is lehetett a rablóvár a meredek sziklaszirten img_1170_2.JPGTúránk kiindulópontja

Salgótarján keleti oldalán lévő Somlyóbánya nevű településrész után , a hétvégi házak és nyaralók mellett elhaladva, a helyi buszfordulóban lehet hagyni az autót és innen kb. 30 perces nagyon kényelmes sétával, de folyamatosan emelkedő úton a sárga jelzést követve gyalogolhatunk fel a Pécskő sziklacsúcsára.img_1169.JPG A sárga jelzést követve jól járható úton juthatunk fel a Pécskőre.img_1180.JPGLevélszőnyegenimg_1183_1.JPGErdei pihenőimg_1191.JPGA sziklaszirt alá érkezve két irányba indulhatunk - de bármelyiket is választjuk, mindkettő nagyon meredek.img_1202.JPGCsodálatos gyökérzetű fák - mintha éppen indulni akarnának.img_1212.JPGA hegy oldalában megtalálhatjuk a bányászat nyomait is, de érdekes egyéb alakzatokat is felfedezhetünk.img_1221.JPGAz egyik bánya helyeimg_1204.JPGKülönleges képződmény a bazaltbanimg_1219.JPGÉrdekes formájú emlék a vulkánkitörés idejébőlimg_1225.JPGA lehullott falevelek eső utáni harsány színei élesen elütnek a bazalt feketeségétőlimg_1226.JPGFelhőbenimg_1228.JPGA piros háromszöggel jelölt felmenetel - eső után különösen izgalmas voltimg_1229.JPGEzeket a "lépcsőket" állítólag a bányászkodás során vésték a sziklafal oldalába.img_1233.JPGItt már találkozik a sárga és a piros háromszöggel jelölt út, ami továbbra is meredek.img_1234.JPGVan egy mászást segítő, kapaszkodónak szánt kötél is itt, ami már eléggé elhasználódott állapotban van.img_1235.JPGKilátás a Pécskő tetejéről - nos, ez a felhő miatt ilyenre sikeredett. Pedig állítólag messzire el lehet látni...img_1236_1.JPGA hegy tetejénimg_1239.JPGMi itt kb. az orrunk hegyéig láttunk el csak. A mélyben pedig falvak, távolban hegyvonulatok lennének láthatóak.img_1243_1.JPGLeereszkedés a hegycsúcsról
img_1258_masolata.JPGA távoli látvány hiányáért kárpótolt minket az őszi erdő csodálatos színeivelimg_1261_1.JPGIgazi meglepetésként a nap is kisütött.
img_1275.JPGMost már napsütésben, irány a sárga háromszögön fel a csúcsra!img_1294.JPGErről az oldalról sem könnyebb feljutni.img_1278.JPGA napsütésnek köszönhetően így már láthatóvá vált némiképp a Pécskő környezete, a hullámzó hegyvonulatok.img_1285.JPGAzért a felhő volt erősebb a napnál - ennyi jutott erre a napra a szép kilátásból.img_1304.JPGEbbe a keskeny völgybe mindenképpen érdemes lemenni, mert...img_1314.JPG...itt láthatjuk a kitermelt telér mögött a vulkánt tápláló csatorna anyagát, a szürke színű törmelékes bazaltot. Ez áttörte a vulkán alatti rétegeket így sok, a bazalttól eltérő anyagú és színű kőzetdarab található benne. A fehéres színűek üledékek, vagy riolittufa.img_1307.JPGA bazalt telér maradványa /forrás: tájékoztató tábla/img_1316_1.JPGA hegyről lefelé jövet már többet láttunk az erdőből, az útból is...img_1319.JPG... így ekkor vettem észre ezt a különleges képződményt - a Hegy Szelleme

img_1288.JPGA sok eső után megjelentek a gombák is.img_1327.JPGÍgy is szép a kilátás a hegy oldalából a távolbaimg_1337.JPGEzzel a "táncoló fával" búcsúztunk el a Pécskőtől, ahová majd még visszatérünk, hogy a megnézzük a szép kilátást is egy olyan időben, amikor nem lepi be felhő a hegyet.

dsc_0051.JPG

dsc_0049_masolata.JPG

 

 

A felhős idő ellenére is remek élmény volt a Pécskőn tett kirándulás, érdemes ide eljönni. Össze lehet kötni a környék egyéb várainak: Salgó, Somoskő várának a megtekintésével.

Mindenkinek hasonlóan különleges hangulatú túrázásokat kívánok! 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr5915286004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.