Kíváncsi Túrázó

A Gellért-hegy több, mint egy kilátóhely

"Kinn is vagyok, benn is vagyok" - kombinált túra a Gellért-hegyen

2018. május 31. - Indulj el egy úton

Több ismerősömet is megkérdeztem, hogy mikor voltak utoljára a Gellért-hegyen? 10, 20 éve, barátokkal, rokonokkal mentünk fel, megmutattuk nekik a kilátást - ilyen válaszokat kaptam.

Pedig a Gellért-hegy nem csak kilátóhely, bár annak igazán remek! Több pontjáról is csodálhatjuk Budapest világhírű panorámáját. img_3804.JPGPersze a panorámáért is érdemes a Gellért-hegyre felmenni

A Gellért-hegy 1987 óta méltán a Világörökség része, egyben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület is.

139 méterrel emelkedik a Duna fölé ez a dolomit sziklatömb, mely a felső triászban képződött, Dél-Budán húzódó hegylánc - mint a Sas-hegy és a Törökugrató is - egyik tagja. Ezek a hegyek az itteni tektonikus törésvonalak mentén összetöredeztek, emiatt keletkeztek a budai hőforrások is. A Gellért-hegy barlangjai is a törések és a melegvizes kioldódások révén jöttek létre.

A legismertebb ilyen barlang a Szent-Iván barlang, amelyben most a pálos rend sziklatemplomát találjuk. Állítólag itt élt egy Iván nevű remete, aki a hegy lábánál feltörő meleg forrásvizekkel gyógyította a hozzá kijáró embereket.

A Gellért-hegyet, különleges adottságai miatt már az ókorban is lakták. Volt itt települése a keltáknak, a rómaiaknak is. Nevezték Kelenföld /Kreenfeld/ hegyének, vagyis Mész-hegynek, mert az oldalában mészégetők éltek. A déli oldalában évszázadokig szőlőt termesztettek. 

A honfoglalástól kezdve Pesti, később Pest hegy volt a neve, az itt található ősi barlang miatt. A szláv eredetű "pest" szó ugyanis barlangot, üreget jelent. Ezen barlang helyén található ma a Sziklatemplom. 

1046-ban a legenda szerint innen taszították a Dunába - egyesek szerint szöges hordóban, mások szerint egy taligán - a kereszténység ellen fellázadt magyarok Gellért püspököt, aki István királyunk fiának, Imre hercegnek volt a nevelője. A hegyet a 15. századtól kezdték Gellért-hegynek nevezni, bár a török időkben Gürz Eliász dombjának hívták az itt eltemetett muzulmán pap neve után. 

A 17. és a 18. században nevezték Boszorkányhegynek is, állítólag itt volt a boszorkányok titkos találkozó helye. 

"Vörös Ilona boszorkánypörét 1741-ben tárgyalta Pakson Perczel József főispán. Vörös Ilona azonban már részletesebben mesélt ezekről a dolgokról, mint az eddigiek. Bevallotta, hogy a boszorkányok között dobos volt. A dob egy fél dióhéj volt és két szál tollal verte. Az ördögöket, kiknek mátkája volt, Plútónak és Milusnak hívták. Közösködött velük, ahányszor köllött. Más regementből valók is voltak a vendégeskedésen. Fekete varjú és holló képében járt hozzá a gonosz és úgy hívta a Szent Gellért hegyére.

Vallomásának egyik jellegzetes része a következő :

"Te mentél a Kocsishoz az Istállóban.
— Nem én, hanem a Paczolainé.
Mi végre ment oda.
— Megh akarta nyergelni.
Hova akart menni rajta.
— Szent Gellért hegyére valamelyik pincébe borért.
Honnand tudod azt, hogy Szent Geller hegyre ment volna, ha megh
nyergelte volna.
-— Onnénd tudom, mivel maga Tamás Susa mondotta.
Mit szoktatok csinálnyi midiin a Szent Gellért hegyére mentek.
— Táncolunk mind a forgószél és hamar elmúlik."

/Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok/

Érdekes dolgok történhettek akkoriban a hegyen.....

Manapság bátran elindulhatunk a hegyre túrázni, sétálni, nézelődni, már nincsenek ott boszorkányok, én legalábbis nem láttam egyet sem! :)

Mi egy májusi, igen meleg nyárias napot választottunk a Gellérthegyi túránkhoz. amit a Szent Gellért téren kezdtünk és a zöld túrajelzést követve sétáltunk fel a hegyre. 
img_3585.JPGA Gellért-hegy lábánál, egy fa oldalán találjuk a zöld jelzést, innen indulhatunk túrázni. Szemközt a Szabadság híd.img_3596.JPGSzent István király szobra a Sziklatemplom előtti részen. Kő Pál sokat vitatott alkotása, mindez persze a külföldi turistákat nem zavarja, ők mindig lelkesen fotózkodnak a szobor előtt.img_3600.JPGA Sziklatemplom bejárata feletti rész

A valamikori Szent Iván barlangban 1926-ban alakították ki a sziklatemplomot, majd robbantásokkal újabb tereket nyitottak meg a hegy belsejében. 1960-ban 2 méter vastag betonfallal zárták el a templom bejáratát. A pálos rend a rendszerváltozás után visszakapta a helyet és ezután távolíthatták el a bejáratot lezáró betonfalat.

img_3607.JPGTabernákulum kápolna a Sziklatemplom belsejében.
img_3628.JPGTájékoztató tábla - ideje lenne felújítani, hiszen olvashatatlan, nem informál.img_3631.JPGGránátalma - élénkpiros virágaival mediterrán hangulatot árasztimg_3646.JPGSok a lépcsőfok felfelé, így én induláskor egy nagy pohár kávéval erősítettem magamat a feladatra.img_3664_1.JPGKilátás az Erzsébet híd feléimg_3648.JPGKilátás a Szabadság híd és a Petőfi híd irányábaimg_3679_1.JPGBudai imola img_3761.JPGBudai imola fészekpikkelyeiimg_3685_1.JPGA hegy kellemes sétaútjait, a parkokat az 1920-as években alakították ki. img_3688.JPGA sétautak mentén sok helyen találunk padokat, kilátóteraszokat - bár innen éppen már csak a fák lombjai láthatóak.img_3691.JPGA Szabadság-szobor

A 14 méter magas szobor 1947-ben készült és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, Budapest sok pontjáról látható. A szobor nőalakjának a modellje Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék volt, akivel a szobrász véletlenül találkozott. A szobor kicsinyített mását 1980-ban Farkas Bertalan űrhajósunk a világűrbe is kivitte.img_3710.JPGA zöld jelzés mindenütt jól látható, jól követhető.img_3713.JPGA hegy oldalában haladó út nagy részét árnyas lombok alatt tehetjük meg.img_3720_1.JPGEgészen messzire láthatunk, a távolban a Pilis hegyei és a Naszály tömbje is látható.img_3728.JPGHasznos tisztesfűcserjes_macskahere_1.JPGCserjés macskaherejulia-borbolya.JPGJúlia-borbolyaimg_3744.JPGRomantikus lépcsősor img_3785.JPGOrlay-turbolya és sárgahátú álcincér fiúkimg_3795.JPGHegyi kakukkfű fut fel a sziklafalraimg_3810.JPGCickafarkimg_3818.JPGSzent Gellért püspök 7 méter magas szobra - Jankovits Gyula alkotása /1904/

"A lázadók egyik csoportja, Vata és társai, épp akkor értek a budai révhez, a mikor a szent életű Gellért, csanádi püspök, hárono. püspök-társával és híveikkel a Dunán át akartak kelni. Vata, és társai kövekkel fogadták az átkelőket, a püspököket agyon* kövezték, Gellértet kocsijából kiragadva, a Buda alatt emelkedő Kelenhegyre hurczolták és annak meredek szikláiról taligán letaszították. A Tiegy tetejéről a Duna partjára zuhant, összetört testű agg férfiú még lélekzett, míg egy szivébe mártott gerely véget nem vetett gyötrelmeinek. A jámbor hívők utóbb kápolnát emeltek halálának helye fölé, az egyház a vértanú püspököt szentté avatta és nevéről a Kelenhegyet mai napig Gellérthegynek nevezi a magyar. " - archive.orgimg_3831_1.JPGA pogány vitéz - a monumentális alkotás mellékalakja - Gárdos Alajos szobrász alkotása.img_3834.JPGAz Erzsébet híd és a pesti oldal látványa Szent Gellért szobrátólimg_3824.JPGVilágörökségi látvány a Budai Várnegyed és a Duna két oldalának a panorámájaimg_3836.JPGA nyári melegben üdítően hat a ligetes környezet - mintha nem is egy világváros közepében lennénk.img_3839.JPGEzt a kutat nagyon értékeltem a hőségben - köszönet érte annak, aki gondolt a szomjas turistákra!img_3841.JPGBudavári Palotaimg_3849.JPGFilozófiai kert - Egymás jobb megértéséért - 2001

Wágner Nándor, az 1922-ben Nagyváradon született, majd 1967-től Japánban élt művész elgondolkodtató alkotásának alakjai a belső körben: Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha, Laoce, a fekvő alak pedig Ábrahám. Mögöttük Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma és Assisi Szent Ferenc szobrai láthatóak, ők hárman egy képzeletbeli egyenlő oldalú  háromszög egyik oldalát alkotják, melynek szemközti csúcsa a körben lévő gömb, mely a világmindenséget, a vallásokban közös istenséget jeleníti meg.

img_3843.JPGA szobrok elhelyezkedéseimg_3868.JPGKilátókő-szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, a közöttük lévő rés a Dunát jelképezi.

A szobrok Lesenyei Mária alkotásai, a talapzatot Vadász György készítette. Nem véletlen a szoborcsoport elnevezése, innen valóban nagyszerű a kilátás a fővárosra.img_3889.JPGMagyar repcsényorvosi_somkoro.JPGOrvosi somkóró

img_3890.JPGPanorámaimg_3902.JPGA pipacs is kíváncsian szemléli Budapest látványátimg_3972.JPGA Szabadság-szobor és a Citadella

A Citadella helyén egy 1813-ban épült csillagvizsgáló állt, ami a szabadságharc idején, 1849-ben olyan súlyosan megsérült, hogy elbontották a romokat és a helyén 1850-ben egy erőd építését kezdték meg, amely 1854-re el is készült és a 4 méter vastag falak közé 1854-ben be is költözött az osztrák katonaság. Az erődből, mely az osztrák elnyomás jelképe lett, csak 1897-ben költözött ki a katonaság. Az egykor gyűlölt erődítmény mára turistalátványossággá szelídült. img_3934.JPGKilátás a Citadellátólimg_3947.JPGSzajkó, vagy más néven mátyásmadár, ő felülnézetben is szemlélheti a Gellért-hegyet.

img_3950.JPGA Gellért-hegyen szépen gondozott parkot is találhatunk.img_3952.JPGJázminbokrok a sétányok mentén - fantasztikus illat és virágözön.komlogyertyan_1.JPGKomlógyertyánimg_3964.JPGMegpihenhetünk a parkok padjainimg_3979.JPGA Gellért-fürdő épületének tornyai

A Gellért-hegyen sok sétaútvonal található, kedvünk, időnk szerint válogathatunk közöttük.

"Kinn is vagyok, benn is vagyok" - ez az LGT dal jutott utólag eszembe erről a túráról, mert a Gellért-hegy olyan hely, ami benn van a főváros közepében - erre folyamatosan emlékeztet is a pesti oldalról felhallatszó forgalom zaja -, de a történelmi, természeti értékei, változatos növényei, a parkok, meredek sziklafalak, árnyas sétautak miatt időnként erről el lehet feledkezni és akkor úgy tűnik, hogy "kinn is vagyok". 

Mindenkinek élménydús túrázást kívánok!

 

Forrás: wikipédia, Tanulmányok Budapest múltjából 7.(1939), archive.org

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr10013993682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.06.01. 08:00:48

Ami Sziklakápolnát illeti:

gyermekkoromban emlékszem a sziklafalra, amiről a szüleim mondták, hogy mögötte egy barlangtemplom van és ahová a Balettintézeten keresztül be lehet jutni. Hittem is meg nem is.

Maga a barlang régóta megvan és a pálosok II. (sosem volt király) József általi száműzetése előtt is Pálos terület volt, utána meg célszerűbb volt a Pálosok hiányában mendemondákat keríteni köré, mintsem bárki másnak belakni.

Kíváncsi Túrázó 2018.06.01. 10:00:24

@gigabursch: Köszönöm szépen a kiegészítést! :)

peferenc 2018.06.15. 12:11:44

A szerző még annak is tud újat adni és mutatni, aki több mint háromnegyed százada itt született és él ebben a szép fővárosban.

Kíváncsi Túrázó 2018.06.15. 12:34:44

@peferenc: Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat! Annak pedig különösen örülök, hogy tapasztalt világutazóként is találtál érdekességet a cikkemben! :)