Kíváncsi Túrázó

Szentendre történelmének rejtett emlékei

2018. április 19. - Indulj el egy úton

Sokszor jártam már Szentendrén, ebben a különleges hangulatú Duna menti városkában. Április közepén biciklivel mentünk ki a férjemmel együtt és meglátva a főtéren a turisták tömegét, inkább a csöndesebb mellékutcák felé kanyarodtunk. Nos, igen, Szentendrét nem csak mi, hanem a külföldi és hazai kirándulók ezrei is látogatják, különösen a nyári hónapokban zsúfolt a város központi része.

A mellékutcák viszont csendesek, nyugodtabban lehet bóklászni, csodálni az előző évszázadokból megmaradt épületeket, amelyek sokat megőriztek a város múltjából, hangulatából. A nézelődés közben figyelt fel a férjem a Kör utcában egy érdekes feliratra az egyik ház falán. A régies betűkkel íródott német nyelvű felirat azt jelezte, hogy 1838. március 15-én milyen magasságban volt a Duna vízszintje. 

2013. júniusa előtt az 1838-as árvíz tartotta a történelmi rekordot. Aki még olvasta Jókai Mór regényeit - sok mai fiatalt erre már nehéz rávenni - az emlékezhet a Kárpáthy Zoltán című regényben leírt - és a belőle készült filmben - árvízi jelenetekre. Akkor kapta az "árvízi hajós" jelzőt Wesselényi Miklós, aki hősiesen mentette az árvíz miatt bajba jutott embereket. Az akkori árvíz erejét maga Wesselényi így írja le a naplójában:

„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van” 

Az árvíz második napjáról pedig így számol be:

„Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”

A fenti leírás alapján el lehet képzelni az árvíz borzalmait, pusztítását. Szentendrén ekkor 177 ház dőlt össze, 112 pedig megrongálódott. 

Az 1838-as árvíz úgynevezett jégár volt. Abban az évben januárban a Duna felső szakaszán és a vízgyűjtő területein szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, rendkívül hideg volt, majd februárban hirtelen gyors  melegedés kezdődött. Megindult az olvadás, emiatt nagy víztömeg zúdult le, de a Dunát borító vastag jégtömeg nem tudott ilyen mértékben olvadni, így a mederben a jégtáblák összetorlódtak, elakadtak, mintegy természetes torlaszt alkottak. A sekélyebb részeken képződő jégdugók visszaduzzasztották a fentről érkező vízmennyiséget. 

Az árvíz szintjét jelző táblák erre a nehéz időszakra emlékeztetnek minket. Aki Szentendrén jár, az a divatos látnivalókon kívül felkeresheti ezeket a táblákat is, mert ezek felkutatása közben sok egyéb érdekességet is láthatunk, felfedezhetjük magunknak ennek a szép városnak a kevésbé ismert utcáit, ezzel együtt bepillanthatunk a város múltjába is.

Mi is így tettünk és nem bántuk meg, mert ráleltünk elrejtett utcácskákra, kis terekre, mediterrán hangulatra. Közben persze leültünk kávézni, teázni, pihenni, beszélgetni, elmerengeni, hiszen Szentendre bővelkedik erre alkalmas helyekben is. :) 

Mindenkinek jó kirándulást, jó felfedezést! img_0528.JPG1./ Számomra ez a legszebb tábla, mely a Dumtsa Jenő utca 20. sz. ház falán található. Szépen kidolgozott a vízszintet mutató kéz, tetszik a mintás kézelő, a dátum betűi és számai. Külön érdekesség, hogy Dumtsa Jenő, aki Szentendre első polgármestere volt, éppen 1838-ban született és egykori lakóházának falán található az emléktábla.img_0530.JPGA Dumtsa Jenő utcai tábla. Nos, 1838-ban legfeljebb a Duna alatt tudtam volna biciklizni. ugyanis itt 170 cm volt a víz magassága, az utca szintjéhez mérten. img_0576.JPGA turistákkal zsúfolásig telt  Dumtsa Jenő utca, ilyenkor nehéz észrevenni a múlt emlékeit.szentendre_dumtsa_jeno_utca_a_20_szazad_elejen.jpgA Dumtsa Jenő /korábban Fő utcza/ az 1900-as évek elején, amikor még nem özönlöttek itt a turisták.img_0571.JPG2./ A Görög utca 4. számú házon lévő emléktáblaimg_0572.JPGA Görög utcában már sokszor elmentem, mivel itt van az egyik kedvenc cukrászdám, de a táblára csak most figyeltem fel, amikor tudatosan kerestem. dsc_1268.JPGA tábla megtalálásáért igazán jár a jutalom :)img_0505.JPG3./ A Kör utcai felirat, ezt pillantottuk meg legelőször /Kör utca 3. sz./img_0504_1.JPGA felirat a Kör utcában, ami a nevéhez méltóan tényleg körbe kanyarodik.img_0535.JPG4./ A Kossuth utcai szerb templom, a Pozsarevacska templom falán lévő táblán szerb nyelven jelölték az árvíz magasságát.img_0541.JPGAz emléktábla a Pozsarevacska templom falán.szentendre_arviz_a_templomnal_1940.jpg1940-ben volt az évszázad leghidegebb tele, akkor is a jégár okozta az áradást. /Preobrazsenszka templom, Bogdányi utca/szentendre_preobrazsenszka_templom_1955.jpgEzen az 1955-ös felvételen jól látszik, hogy  a város alacsonyabban fekvő részeitől nincs messze a Duna,1838-ban ezeket a területeket teljesen elborította a víz.

img_0514.JPG5./ A Péter Pál utca 6. szám alatti házon látható tábla. Ebben a szűk utcában nem tudtam utcaképet készíteni, mert olyan szorosan parkoltak itt az autók. Kárpótolt viszont az, hogy a szomszédos épületben "belebotlottunk" egy éppen a megelőző napon nyílt izgalmas kiállításba.img_0517.JPGA véletlenül felfedezett kiállítás részlete a Vajda Lajos Stúdió pincegalériájábanimg_0569.JPGManapság biztonságban sétálhatunk a szentendrei védőgáton img_0544_1.JPGKőfali pintyő - tényleg ez a neve, a bóklászás közben akadtam rá erre a mediterránumból érkezett növényre, mely a kőfalakon, sziklákon telepedik meg.dsc_1281.JPGBeszélgetős, teázós, múltba merengésre alkalmas helyek egyike 

Forrás: wikipédia, egykor.hu, fortepan.hu, mek.oszk.hu, Magyar Irodalmi Ritkaságok XL szám: Báró Wesselényi Miklós "Az Árvizi hajós" naplója 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr6413838922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PMK (Pemetefű) 2018.04.23. 10:18:39

Köszönöm! Nagyon jó kis élménybeszámoló, bár itt-ott pontatlan.
Az 1955-ös felvétel nem a Pozsarevacska- (Kossuth Lajos utca), hanem a Preobrazsenszka-templomot ábrázolja (Bogdányi utca). Az alatta lévő harmadik képen nem a védőgát látható, hiszen azt pár éve elbontották, és helyette mobilgátat létesítettek - ami viszont ezen a fotón nem látszik, hiszen azt csak árvíz idején rakják össze.
Kiegészítés: a "véletlenül felfedezett kiállítás" helyszíne a Vajda Lajos Stúdió pincegalériája, ami szintén Dumtsa-ház volt hajdan, bár nem a polgármesteré.

Kíváncsi Túrázó 2018.04.23. 20:35:32

@PMK (Pemetefű): Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett az írásom!
Külön köszönöm a segítséget, most alaposabban megnéztem a fotón szereplő templomokat, javítani fogom a tévedésemet!
A kiállítás nagyon tetszett, sok elgondolkodtató alkotást láttunk, érdekes lehet a ház "történelme" is, köszönöm az ezzel kapcsolatos információt!