Kíváncsi Túrázó

Huzatos történelmünk tanúja Felvidéken: a bozóki vár

2018. április 15. - Indulj el egy úton

Egy rendkívül szeles márciusi napon jártunk a bozóki várnál, ahol a bástyákon fogvacogva éppen arra gondoltam, hogy ezen a váron is úgy átsöpört a történelem, mint most a falai között az erős szél. A történelem viharai le is rombolták alaposan ezt a várat, amelyet eredetileg kolostornak építettek.

Bozók település /szlovákul Bzovik/ Szlovákiában található, a magyar határtól 40 km-re. 

img_8876.JPGA bozóki vár udvara a templom romjaival

1127-31 között alapított itt Benedek-rendi kolostort a terület birtokosa, a Hont-Pázmány nemzetség tagja Lampert várispán. Lampert az esküvőjét is Bozókon tartotta 1084-ben, húsvét napján. Biztosan fényes esküvő volt, nagy lakoma lehetett, ugyanis I. /Szent/ László király Szépa nevű húgát vette feleségül. Az esküvőn a király és a neje, Adelhaid is részt vettek. A kolostoralapító Lampertet és Miklós nevű fiát ide temették el 1132-ben. Lampert nem ismerte el törvénytelennek a trónkövetelőként fellépő Boriszt, Könyves Kálmán második feleségének a fiát. II. /Vak/ Béla királyunk ezért őt is - és mindazokat akik a trónkövetelő mellé álltak - kegyetlenül megölette. A már idős, süket Lampertet a saját testvére ölte meg úgy, hogy egy kemény tölgyfa székkel szétverte a fejét. Bizony "kemény" idők voltak akkor, aki nem a "jó" oldalra állt, annak könnyen betörték a fejét. A monostort 1181-ben, III. Béla királyunk a premontreieknek adta át. IV. Béla király a monostor feletti bíráskodás jogát kizárólagosan az országbírónak és a prépostnak adta. A bozóki prépostság fontos helyet foglalt el a vármegye történelmében. Pereskedtek is folyamatosan a birtokrészeikért a szomszédos Korpona városával. Akkoriban a birtokrendezést véresen komolyan vették. Egy ilyen viszály alkalmával például a szomszédos Csábrág várának akkori birtokosa, a hatalmaskodásairól hírhedt Dobrakutyai Lökös meg is ölte Mihályt, a bozóki prépostot, valamint annak két szolgáját is. 

A következő századok sem voltak nyugodtabbak, hiszen a 15. században viharos változások következtek be. A husziták, majd a szomszédos korponaiak támadásai következtében megsemmisült a templom szentélye és a kolostor nagy része is. A század végén már gótikus stílusban építették újjá a templomot és hozzáépíttek egy sekrestyét is. 

1530-ban a protestáns Balassa Zsigmond elfoglalta a kolostort és Bozók települést is. Elkergette a szerzeteseket, a kolostor épületeit reneszánsz kastéllyá és hadi célokat szolgáló épületté alakította át. A templomból csak az északi tornyot és a gótikus sekrestyét hagyta meg, utóbbit várkápolnává alakíttatta át. A kolostor köré négyszögű, négy sarokbástyás - 85 m x 85 m - várfalat épített és várárokkal vonta körbe. Ebben az időszakban támadták meg a várat a török csapatok is, de nem tudták elfoglalni. Elfoglalta a várat viszont Balassa Menyhért, Zsigmond testvére, de egy rövid idő után Balassa Zsigmond visszafoglalta Bozókot. Ez a vár később öröklés útján a Fánchyak tulajdona lett, akik reneszánsz stílusban átalakítva lakájossá tették az egész várkomplexumot. 

1678-ban az önkényeskedéseiről hírhedt Balassa Imre - a közeli Divény várának ura, aki a saját feleségét is kidobta az ablakon - foglalta el a várat, lefejeztette az udvarbírót és a várnagyot, a kastélyt pedig felgyújtotta.

Sűrűn cserélődtek itt a várkapu kulcsának a tulajdonosai.

A 17. században jezsuiták kapták birtokul, majd az esztergomi szeminárium tulajdona volt a 20. század elejéig. A II. világháború alatt az akkorra már romos templomot és a kolostoregyüttest találat érte, a háború után a romokat építőanyagként széthordták. 

A templomból és a kolostorból tehát csak nagyon kevés maradt meg, a várfalak és a bástyák azonban aránylag épek. Mindenképpen érdemes megnézni a történelmünknek ezt a romjaiban is látványos emlékét. Össze lehet kapcsolni egy Felvidékre tett kirándulás alkalmával a közeli Csábrág várának a megtekintésével. Remélem, hogy idővel majd elkezdődik ennek a fénykorában jelentős és szép bozóki monostornak, erődítménynek a felújítása! 

A táj is rabul ejti az embert, az országút a hegyek között kanyarog, az út mentén gyakran lehet látni legelésző őzeket, szarvasokat. Nekünk a bozóki vár meglátogatása után abban a különleges élményben volt részünk, hogy fehár dámszarvast is láthattunk. Kívánok Mindenkinek hasonlóan izgalmas élményekkel teli felvidéki kirándulást!
img_8899.JPGA gótikus szentély és támpillérjeinek alapja img_8922_1.JPGA négy sarokbástyás bozóki vár

bozoki_var.jpgA vár alaprajzaimg_8818_1.JPGA vár bejárata, a vár körül a vizesárok, felette a kapuhoz vezető híd

img_8839.JPGA várfal körüli széles és mély vizesárokimg_8822.JPGA vár bejárata fölötti címerimg_8840.JPGA Balassák címere a bejárat melletti sarokbástya ajtaja felettimg_8868_1.JPGA templomhoz hozzáépített kápolna 
img_8858.JPGA kápolna, mely romjaiban is szép - kivéve a falakat borító falfirkákatpremontrei_szerzetes.jpgA premontrei rendet alapító Szent Norbert szerzetes. Ilyen fehér ruhás szerzetesek éltek évszázadokon át a bozóki monostorban. /Marteen Pepyn festménye, 1637/img_8895_1.JPGA kápolna, a megmaradt gótikus ablakkal, körülötte a monostor megmaradt alapja. A kolostorból keresztfolyosó vezetett a később várkápolnává alakított sekrestyébe.img_8903.JPGAz egyetlen, épen maradt gótikus ablakimg_8859.JPGA sekrestye nyugati oldalába reneszánsz ablakot építettek be img_8826.JPGA várudvar, a monostor falaival - a fantáziánkra van bízva, hogy milyenek is voltak az itteni épületek. A sok látogató biztosan örülne, ha lenne a várban legalább egy tájékoztató tábla elhelyezve, egy látványrajz kitéve, ami megmutatná az épületeket az eredeti nagyságukban. 

 

img_8830.JPGA bejárat melletti sarokbástyaimg_8837.JPGA bejárat melletti sarokbástya egyik termeimg_8838.JPGÉvszázados lépcsők, sokan - szerzetesek, katonák, kalandorok - koptatták le ezeket a lépcsőfokokat

bozoki_var_1888.jpgA bozóki vár látképe 1888-banimg_8869.JPGSarokbástya, mely kívülről jobb állapotban van, mint belülrőlimg_8880.JPGMai kalandorok akár fel is mehetnek ezen a vagány csigalépcsőnimg_8866.JPGEgy épségben megmaradt támfalimg_8914.JPGAz egyik bástya szép ívű terme

img_8848.JPGEzek a feltárásra váró kolostorromok még sok titkot rejtenekimg_8890_1.JPGA templom romjainak maradványai most még szétszórva hevernek a vár udvaránimg_8976.JPGEz egy nagyvadakban is gazdag vidék. Viszont még itt is különleges a fehér dámszarvas. Ezzel a szarvascsordával közvetlenül a vár meglátogatása után találkoztunk.img_8964.JPGA fehér dámszarvas

 

Forrás: wikipédia, varak.hu, muemlekem.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr6913824192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peferenc 2018.04.15. 17:25:23

Gratulálok! Ismét örömmel olvasom történelmünk egy régmúlt "darabjának" idézetét a szerző megfogalmazásában, fotókkal alátámasztva, mint balogjának több előző részleteiben is, amit ajánlok mindenkinek.

Kíváncsi Túrázó 2018.04.15. 20:31:02

@peferenc: Köszönöm, hogy elolvastad, nagyon örülök, hogy érdekesnek találtad az írásomat! :)
Számomra is sok meglepetést tartogatott ez a felvidéki vár.
Külön köszönöm, hogy mások számára is ajánlod a cikkemet!

A nép fia 2018.04.16. 05:40:55

Nagyszerű írás és tényleg érdemes lehet ellátogatni a várba.
A történelme azonban ismét bizonyítja, hogy a sötét középkor kifejezést nem véletlenül találták ki.... ott aztán nem cicóztak, ha hatalmi harcról volt szó. :D

Kíváncsi Túrázó 2018.04.16. 06:02:48

@A nép fia: Nagyon szépen köszönöm! :)
Nos, igen, a középkorban időnként látványosan és durván intézték el a birtokviszályokat, a hatalomért szó szerint véres küzdelmet vívtak.
Ez néha előfordult a középkor után is....