Kíváncsi Túrázó

"Uraim, vagy nagyobb folyót, vagy kisebb hidat!"

2018. április 06. - Indulj el egy úton

A fenti mondatot a legenda szerint II. József császár mondta, amikor Hugyag községnél kelt át az Ipoly akkori hídján.

Mert akkor még volt hídja ennek az érdekes nevű, Nógrád megye északi részén található falunak, mely nevének a hallatán sokan nem gondolnák, hogy a hugyag szó az ősi magyar nyelvben csillagot jelentett, innen ered a település neve is. 

A honfoglalás után a magyar szállásterület gyepüje és északi átkelője volt ez a vidék. A községet a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben, a későbbi évszázadokban mezővárosi kiváltságokkal rendelkezik.

Jelentőségét az adta, hogy itt vezetett a Pest-Budáról Kassára menő főútvonal, ezért az Ipolyon átvezető hídján sok híresség kelt át és sok hadsereg masírozott. 

II. József nem tudhatta, hogy az Ipoly szeszélyes vízjárású folyó. A tavaszi áradások alkalmával szinte tengerré változik, míg nyáron a bokáig érő vízben át lehet sétálni a túlsó partjára. Ez a folyó természetes éves ciklusa. Szerencsére itt az Ipoly szabályozatlan, így az ártéren gazdag növény- és állatvilágot találunk. A fehér gólyák mellett előfordul itt a fekete gólya, a szürke gém, vadrécéket és őzeket, rókát, vidrát is láthatunk a háborítatlan térségben.

1849. júliusában a váci csata után Görgey tábornok erre menekítette a seregét az orosz hadak elől. Itt vonult át Losoncra, majd Rimaszombatra, ahol a Komáromnál szerzett súlyos fejsebe miatt néhány napos pihenőt kellett tartania. A Tisza irányába vonuló honvéd seregnek az Ipolyon való áthaladását a később Aradon kivégzett Nagysándor József vezérőrnagy seregei biztosították. A híd előtti térségben 1849. július 17-én ütköztek meg az orosz csapatokkal, majd a honvédsereg védelmének biztosítására a fahidat maguk mögött felgyújtották.

A község a hidat a szabadságharc után újjáépítette, majd a megnövekedett áru- és utasforgalom miatt 1894-ben a fahíd helyett egy háromnyílású  /23,5 m + 36,5 m + 23,5 m/ rácsos acélhidat építettek. A nyílások felső íve változó magasságú, szegmenstartó volt. A középső szerkezet hosszabb és magasabb volt, mint a két szélső nyílás. Egy 10,5 méter hosszú acélpályás ártéri gerendahidat is építettek ekkor, ez még ma is megvan. 

Aztán a történelem szeszélye kapcsán az Ipoly határfolyóvá vált. Trianon után az itt élők azzal szembesültek, hogy hirtelen határtelepülés lettek, az Ipoly túloldalán lévő földjeikre csak engedéllyel tudtak átmenni, a rokonok, családok szétszakadtak. Van egy legenda, mely szerint Vix tábornok a tavaszi áradások idején repült el az Ipoly folyó felett és meglátva annak a nagyságát, szélességét, hajózhatónak minősítette. Állítólag a csehek még fotókat is mutattak a határmegállapító bizottságban a "hajózható" Ipolyról. Nos, az Ipoly valóban szinte tengerré tud válni az áradások idején, de hajót még nem láttam rajta. 

A híd sorsát egy másik világháború döntötte el. 1944. telén súlyos harcok folytak itt és a visszavonuló német csapatok december 5-én felrobbantották a híd középső pillérét. A robbantás után még 9 hétig folytak a harcok a faluban. Mivel az Ipoly éppen áradt, az átkelés során az orosz katonák közül sokan a jeges vízbe vesztek. 1945-ben az orosz hadsereg használhatóvá tette a híd középső nyílását. Ez az átmeneti fa hídpótlás 1950-ig működött, utána a magyar oldalon az épen maradt nyílást elbontották. A szlovák oldalon a megmaradt hídrészeket 1998-ban adták el ócskavasnak. 

Azóta a híd pillérei és a hídfők emlékeztetnek csak arra, hogy itt a II. Világháborúig volt egy szép híd, ami összekötötte az Ipoly két oldalán élőket. 

Az Ipoly folyó Szlovákiában ered, a Vepor hegységben, az Ipoly hegy tövében. 212,43 km hosszúságú szakaszán a II. Világháború előtt 47 híd volt. Ezek nagy része a harcok során elpusztult, felrobbantották. Azóta néhány hidat felújítottak, újjáépítettek, lehetővé téve ezzel a történelmi nógrádi térség lakosságának a könnyebb közlekedést, a gazdasági kapcsolatok megélénkülését. Nagyon jó lenne, ha ez a nagy múltú híd is egyszer ismét felépülhetne! 

img_0619.JPG2016.02.16. Tél végi áradás az Ipolyon. A híd pillérei alig látszanak ki a vízből. ll_jozsef.jpgA zsörtölődő II. József, a Kalapos király /1741 - 1790/img_4121.JPG2017.06.30. Nyáron a meder alja is látszódik, át lehet sétálni a túlsó partra.img_4100.JPG2017.08.15. A fák törzsén látható az áradáskori magasság.hugyagi_hid.jpgHugyag és Szécsénykovácsi közötti híd az Ipoly folyó felett. 1944. decemberében felrobbantották, mára teljesen elbontották. A felvétel a Felvidék visszacsatolása után, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium cserkészcsapatának kirándulásán készült. /Forrás: Fortepan/img_9191.JPG2018.03.20. No, lám! Mégiscsak hajózható az Ipoly! /Tavaszi áradás/dsc05378.JPG2013.02.26. Az Ipoly ártere áradáskordsc05392.JPG2013.02.26. Az "Ipoly-tenger" - áradás, ameddig csak a szem ellát.img_0621_1.JPG2016.02.16. Amikor hirtelen, sárosan érkezik a nagy víztömeg.img_0706.JPG2016.02.22. Aranyhíd az "Ipoly-tengeren"img_9522.JPG2018.03.22. Ezek az ifjú hattyúk nem veszik figyelembe a határjelzést.img_9603.JPG2017.02.09. Az Ipoly áradása a vadkacsákat is idecsábítja.img_9436.JPG2018.03.21. A békára vadászó gólya biztosan örül az Ipoly áradásának.img_0065.JPG2018.04.04. A hattyúk évek óta látogatják az Ipoly árterét.img_0039.JPG2018.04.04. A  nagy kócsagnak is ez az élőhelyeimg_0311.JPG2018.04.05. Piros árvacsalán az ártérenimg_0359.JPG2018.04.05. A Veronika is virágzik az ártéren.img_0228.JPG2018.04.05. Salátaboglárkáktól sárgul a rét a kiöntött Ipoly mellett.img_9475.JPG2018.03.22. Az áradás által elsodort fatörzs és a tükörképe.dsc05207.JPG2013.02.26. A megmaradt ártéri hídnál.
img_5655.JPG2018.01.03. Békés, nyugodt téli áradás.img_2919_masolata.JPG2016.01.15. A z Ipolyhoz, a híd maradványához vezető út ma még zsákutca. Jó lenne, ha ez az út - a híd újjáépítése után - ismét a Felvidékre vezetne! 

 

Forrás: wikipédia, hidak.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr313629510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.