Kíváncsi Túrázó

Krúdy Kálmán, a csínytevő nemes betyár, aki Világos után sem tette le a fegyvert

2018. március 15. - Indulj el egy úton

Krúdy Kálmán - aki Krúdy Gyula nagyapjának a testvére volt - az Ipoly melletti /ma Szlovákiában található/ Szécsénykovácsiban született 1826. februárjában, köznemesi család gyermekeként.
Ifjúkorától kezdve többször is összeütközésbe került a törvénnyel, majd beállt katonának, később pedig a szabadságharc lelkes hívévé vált. A honvédsereg 17. zászlóaljában előbb őrmester, majd hadnagy lett.
A világosi fegyverletételt nem tudta elfogadni, inkább a gerilla életmódot választotta. Egyébként is, a honvédsereg tisztjeként börtön, vagy a császári seregben való 8 éves közkatonai szolgálat várt volna rá, ezt pedig nem akarta elfogadni.
Jól ismerte Nógrád erdeit, a nép pedig segítette a bujdosásban.
Mégis a pandúrok és a csendőrök több alkalommal elfogták, de ő mindannyiszor megszökött.
A leányoknak, asszonyoknak nem tudott ellenállni. „Csintalanság” – ez volt a vád legtöbbször ellene.
Ez lett a veszte is. Egy leányhoz igyekezett, amikor 1861. november 28-án Rétság határában lelőtték.
Ez olvasható a rétsági katolikus plébánia halotti anyakönyvében:
"A vad, veszélyes, közismert rabló méltó büntetését elnyerve így veszett el szánalmas módon."

krudy_kalman_egy_nemzeti_rabloverer.jpgEgy nemzeti rablóvezér - Krúdy Gyula regényének címlapja

„Előkelő és finom, legalábbis van oly elegáns ember, mint a francia Cartouche. 
Nem ölt. A palóc csak szerelemből öl, vagy a birkózás szenvedélyében (a 
Pálinka nevű ördög sugallatára). Nem is lopott. Ha szóra nem adták, amire szüksége volt, erőszakkal vette el, kockára téve saját bőrét. Adókat vetett ki a lakosságra, s azokat néha beszedte erővel, ha önként nem fizették. Szóval, csak azt tette, amit a király. Mindamellett rászolgált a hatóság haragjára mindenféle más megnevezhető és megnevezhetlen bűnökért. A nagy, mértföldekre terjedő ráskai erdőben élt, ahol egy barlangja is volt a föld alatt, 
valóságos lakóház, szobákkal, kamrákkal s titkos kijárásokkal. Az erdő jó barátja a zsiványnak, ellátja mindennel. A vadak magoktól jönnek elő pecsenyének, virágok magoktól nőnek bokrétának a kalap mellé, utazó kalmárok portékát, szöveteket visznek a ládáikban, gombát szedő leányok, menyecskék csókot adnak a szegénylegénynek. Ha nem adnak, elveszi erővel minden nagyobb teketória nélkül. " Mikszáth Kálmán: A Krúdy Kálmán csínytevései /1899/ 

".... imádta a nőket, de a maga módja szerint: mint nádaslakó farkas szereti nőstényét: vadul, gyilkos szenvedéllyel" - Krúdy Gyula így jellemezte a nagyapja öccsét. Krúdy Kálmán még csak 16 éves volt, amikor szerelmes lett a nála 2 évvel fiatalabb Feledi Juliskába, el is szöktek együtt, de visszavitték őket, Krúdy Kálmánt pedig büntetésül besorozták katonának. Olaszországban szolgált hat évig a császár seregében, ahonnan 1848-ban, a forradalom kitörésének a hírére hazaszökött és beállt a honvéd seregbe.

img_4597_1.JPGA "szerelmeskedő-rét"  az Ipoly mellett, Szécsénykovácsinál

 „Azon a réten kergettem én is a lepkét és a labdát, s ma úgy látom, hogy szebb rét talán nincsen is az egész világon. Az Ipoly mentén terült el a lapos partok között és szelíden, lágyan szaladt tovább a lehajló fűzek és tömpe bokrok között, mint a nótaszó. A virágos bokrokon madarak laktak és énekkel kísérték útjában Kálmánt. És a füvek fölött a nyár leányai kiteregették virággal kihányt köntösüket a napsugárba. Messzebb halmok kéklenek és beszédes nyárfák ringatják karcsú derekukat a szélben, ami e szép világ fölött elsuhan. Itt minden a szerelemről mond éneket és a legkisebb virágnak a kelyhében is száz nóta lakik: szép, egyenes növésű palócleányoknak volt századok óta a szerelmeskedő-rétjük ez a hely. Itt a levegő is más. Csókok zenéje zümmög a méhek duruzsolásában." - A Krúdy Kálmán bácsi viselt dolgai című írásában ír ilyen szépen az Ipoly menti rétről Krúdy Gyula, aki szintén sokszor töltötte a nyarakat a nagyapja házában, Szécsénykovácsiban. Én megértem a lelkesedését, hiszen én is ezen a vidéken nőttem fel, itt élek, szeretem az Ipolynak ezt a vadregényes vidékét.

img_4956.JPGA vadregényes, kanyargós Ipoly folyó, amely sokszor adott menedéket a bujdosóknak.

A szabadságharc bukása után Krúdy Kálmán bujdosó honvédekből gerillacsapatot szervezett, ezekkel járt fosztogatni azokat, akik elárulták a szabadságharcot, ezért már 1849. december 25-én kiadták ellene az első körözést, melyet a karancssági hirdetőkönyvbe a járási szolgabírótól érkezett utasítás szerint így jegyeztek be:

„Krúdy Kálmánnak személyes leírása elfogatás végett közöltetik: Szécsénykovácsi születésű, 23 éves, nőtlen. R. cath. kövér, közép termetű, barna hajú s bajuszú, bátor tekintéllyű, öltözete betyáros, vörös mellény, fehér zsinórral, fekete aranyos nyakkendő, sárga ködmön, fekete magyar kalap, fekete tollal." 

Mivel a megyei körözés eredménytelen volt, országos körözést is kiadtak ellene, melyben útonállással vádolták. A császáriak bevált stratégiája volt, hogy gyilkost, rablót csináljanak a hazafiakból. 1850-ben elfogták, de a börtönből sikerült megszöknie és ismét bujdosó lett.

Krúdy Gyula szerint: „Kálmánt is untalan nógatták a bará­tai, hogy menne külföldre, mert idehaza már nagyon szorították . . . Szegény a nógrádi szellős halmoktól, árnyas berkektől megválni nem tudott."

„Én nem hagyhatom el ezt a tájat, mert megszakadna utána a szívem. Az Ipoly völgyén érzem jól magam, ezek a fák, a halmok, a mezők az én életem" — mondatja Kálmánnal az író, bár soraiból az ő nosztalgiáját is kiérezni az ősök szülőföldje után.

krudy_gyula.jpgKrúdy Gyula ifjúkori portréja - a nők iránti intenzív érdeklődés jellemző volt a Krúdy család férfitagjaira - Krúdy Kálmán is hasonlóan vonzó lehetett. 

krudy_kalman_az_almok_hose.JPGAz álmok hőse - szintén Krúdy Kálmán életéről szól

„Ki vagyok én? Bujdosó kalandor, betyár. Miért vagyok az? Mert gyűlölöm hazám ellenségeit, mert kedvem
van a veszélyes, kalandos élethez. Nyitva az ország, menekülhetnék külföldre, itthon elfelednének, megbocsátanának. De én itt maradok, mint egy élő bosszúállás. Üldöztetés, gyötrelem az életem, míg egykori bajtársaim hontalanul csavarognak a világban, de nekem legalább hazám van." - Krúdy Gyula: Az Álmok hőse című novelláskötetében így elmélkedik Krúdy Kálmán.

Maradt is az élete a bosszúállás és az üldöztetés. Mindvégig bízott abban, hogy a szabadságharc folytatódni fog, segítette a szabadságharc emigrációban élő katonáit, a rabolt pénzt nekik gyűjtötte és küldte el.

Sok formában maradtak fenn a cselekedetei, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula is több romantikus műben írt ezekről.

Egyik emlékezetes tette - ezt is többféleképpen őrzi a legenda - az, amikor meglátogatta Pallavicini Roger grófot. A császárbarát gróf a 2 hízódisznóját elnevezte Kossuthnak és Szemerének és a disznótorra számos gazdag vendéget hívott meg. Erre az alkalomra toppant be Krúdy Kálmán csapatával és kifosztotta a díszes vendégsereget. 

img_9005.JPGAz áradó Ipoly Szécsénykovácsinál, naplemente idején

Volt tehát miért üldözniük a zsandároknak, de az Ipoly menti táj mindig megmentette, elrejtette az üldözői elől. Megtörtént, hogy az áradó folyón át menekült, az Ipoly vizébe bukva úgy, hogy egy nádszálon keresztül szívta a levegőt, miközben a zsandárok a parton keresték őt.

 

img_8994.JPGA régi harangtorony Szécsénykovácsiban, melynek közelében volt egykor a falu központja, ahol a Krúdy család kúriája is volt. Az épület mára már nem látható, az évszázadok alatt összeomlott.

11870_444984405589137_676959330_n.jpgKrúdy János és felesége síremléke a szécsénykovácsi temetőben: „Itt nyugosznak Istenben boldogult/ Krúdy Jánosné született Virág Terézia/ elhunyt életének 45-ik évében február 8-án 1845./ és Krúdy János elhunyt életének 61. évében november 26-án 1855./ Hat gyermektek árván esengnek/ Jó szülék! lelki üdvötökért/ Nyerjetek Istentől nekünk/ Ti is égi tért.”

Krúdy János a gerilla Krúdy Kálmán édesapja - az író Krúdy Gyula dédnagyapja - Nógrád megye várnagya volt, a megye gazdasági ügyeit intézte. 6 gyermeke született: Gyula - az író nagyapja, Kálmán és négy leány: Mária, Irma, Izabella, Amália. 

310697_444983838922527_2068652729_n.jpg A Krúdy-emlékoszlop Szécsénykovácsiban

 „Kalandor, vagy hős? Mind a kettő. Volt az alakjában valami Rákóczi diákjából, Jávorká­ból, de zsivány is lehetett volna, mint Rózsa Sándor. Azok a regényes idők kellettek hozzá, hogy olyan nevezetes legyen, mint amilyen volt. A Krú­dy Kálmán alakja: egy darab regényes magyar történelem." - Krúdy Gyula így jellemezte Krúdy Kálmánt. Higgyük hát el neki! 

Forrás: wikipedia, arcanum.hu, felvidek.ma

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr7113734132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyurikutya 2018.03.16. 20:09:50

Nagyon hangulatos írás, méltó Krúdy Gyulához. Gratula érte!

Kíváncsi Túrázó 2018.03.16. 20:38:09

@Gyurikutya: Köszönöm szépen! Örülök, hogy tetszett az írás! :)

Jakab.gipsz 2018.03.17. 06:25:45

Igen kellenek, ezek a feledés homályából kibányászott történetek.

Kíváncsi Túrázó 2018.03.17. 07:33:26

@Jakab.gipsz: Köszönöm szépen! Krúdy Kálmánnak nagyon kalandos élete volt, Mikszáth Kámán és Krúdy Gyula pedig legendássá tették az alakját. :) Nekem különösen érdekes, hogy a szülőföldemhez kapcsolódnak ezek a történetek.

lyzX · http://kirandulo.blog.hu 2018.03.17. 22:30:10

Ismét egy csodás bejegyzés, csodás fotókkal! Köszönjük! :)

Kíváncsi Túrázó 2018.03.18. 07:36:08

@lyzX: Köszönöm szépen! Örülök, hogy tetszett az írásom! :)