Kíváncsi Túrázó

Selmecbánya - Óvár, a bazilikából lett erődítmény

2018. február 11. - Indulj el egy úton

Selmecbánya számomra a legszebb város a Felvidéken. Az ezüst- és aranybányáinak köszönhetően sokáig Magyarország legnagyobb városai közé tartozott.

"Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya.

Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem sértés, sem gúny, különösen az élőkre vonatkozólag, kik bizonyára nem tehetnek róla, hogy az őseik olyan bolondos helyre építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez."  /Mikszáth Kálmán: Az arany-kisasszony, Tót atyafiak/ 

Bizony jól jellemezte Mikszáth a várost, hiszen Selmecbánya a hegyek ölelésében épült, utcája nincs sem egyenes, sem vízszintes, kacskaringósak, fel- és lefutnak.

A bányászati tevékenység csökkenésével a város fejlődése is megállt, majd hanyatlásnak indult, a lakossága manapság a fele a 18. századinak. Megőrizte viszont a hamisítatlan középkori hangulatát, és 1993-ban az UNESCO a világörökségi listára felvette a műemléki városközpontot és az ipartörténeti emlékeket. A városban zajló folyamatos rekonstrukciónak köszönhetően mára jelentős itt a turizmus. 

Selmecbánya egyik fő látványossága az Óvár. Megtalálható benne a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk építészeti stílus is. A vár építése a 13. században kezdődött. A város fölötti dombon ekkor építették fel a román stílusú Szűz Mária plébániatemplomot, melyet később védfallal vettek körül és kiegészítették egy kápolnával és csontkamrával is. 1442-ben a templomot tűzvész, 1443-ban földrengés rongálta meg. 1497 és 1515 közötti években gótikus, háromhajós székesegyházzá bővítették, magasabbra húzták a védőfalait, félkör alakú bástyákat építettek hozzá, közéjük beillesztve a Harangtornyot és a Himmelreich bástyát.

A mohácsi csata után, a növekvő török fenyegetettség miatt a korábbi egyházi építményt erődítménnyé alakították át. A templom mennyezetét lebontották, a középső hajóból képezték ki a belső várudvart. A földszinten volt a konyha, kamra, élelmiszer- és fegyverraktár. A presbitérium földszintjén kápolnát hoztak létre, a templomtorony pedig őrtorony lett.  Az emeleti termek a várvédő katonák szállásául szolgáltak. A főbejáratot befalazták, az egyetlen bejárat a felvonóráccsal védett oldalsó bejárat lett. 

A török veszély elmúltával a 18. században több épületrészt barokk stílusban építettek át. A 19. században használták jégveremként, városi levéltárként, tornateremként, könyvtárként is. 1900 óta - jelenleg is - múzeumként működik, aki most látogat el ide, az különböző kiállításokat tekinthet meg. 

img_8081.JPGAz Óvár belülről, az egykori harangtoronnyal

img_8200_masolata.JPG Az Óvár monumentális épülete a szemközti hegy tetejéről fotózva.img_7980.JPG1515-ben, az erődítménnyé alakítás előtt ilyen volt a templom.img_8023.JPGA vár belső udvara, szemközt a bejárat, az őrtorony és a Szent Mihály ravatalozó kápolnaimg_7965.JPGSzép lehetett a hatalmas katedrális, mielőtt várrá átalakították. Most kívülről felújításra szorul.img_7969.JPGA Himmelreich bástya, a 14. században építették a várfal nyugati oldalához. A bástya emeletén a vár gondnoka és a lövészmester lakott.img_7990.JPG

A 13. század elején épült Szent Mihály ravatalozó kápolna img_7994.JPGA kápolnában látható freskókon kétféle festészeti stílust fedezhetünk fel: a figurálist a 14. századból és az ornamentálist a 15. századból.img_8001.JPGFreskó a Szent Mihály kápolna falánimg_7999.JPGCsodával határos módon maradtak épségben a gótikus ablakok. img_7983.JPGCsontkamra

A helyiség közepén egy hatalmas pillér van, bordázott boltozattal. A Csontkamrában helyezték el a feltárt temető sírjaiban talált csontokat, melyek 4 méter magasságban töltötték meg a kamrát. Az 1900-as évek elején több, mint 20 szénáskocsi szállította el a csontokat, melyeket egy közös sírban helyeztek el.img_8016.JPGKilátás a havas Selmecbányára az őrtorony ablakából.img_8018.JPGA kápolnában most egy kiállítás látható Selmecbánya bányászati múltjáról, ott találtam ezt az érdekes diagramot az arany- és ezüst, valamint a réz és az ólom termeléséről, 1895 és 1909 közötti évekről.img_8026.JPGA Himmelreich bástya alagsorában volt a börtön és a kínzókamra. A börtön lakót egyesével a falakhoz bilincselték. Innen ered a bástya elnevezése is, ugyanis aki idekerült, az gyorsan meghalt és a Mennyországba juthatott. Ezért gúnyosan Mennyország-bástyaként, vagyis németül Himmelreich bástyaként nevezték el.img_8033.JPGLapidárium - kőtár -, udvar

A Kőtár értékes részei a 13. és 15. századból származó keresztelő kutak, díszkapuk maradványai, ablakkeretek, Gótikus, reneszánsz és barokk emléktáblák. img_8036.JPGSzent Flórián szobra /1757/, aki az árvizek és a tűzvészek elleni védőszent.
img_8044.JPG16. századi reneszánsz sírfeliratok

img_8031.JPGKözép-Európa legrégibb öntöttvas sírtáblája

A házastársi búcsú: Andreas Kielmann selmecbányai bányavállalkozó készíttette a neje síremlékére, a szöveg felett a családi címerek láthatóak.img_8048.JPGBarokk szobrok a katonai kápolnábanimg_8050.JPGMS Mester oltárképe 1506-ból

Az oltár makettje, mely csak fele az eredeti oltárképeknek. A képeken Szűz Mária és Krisztus életéből vett jelenetek láthatóak. A mester személye máig titok, sokan találgatják a kilétét. Az oltárképek közöl a Vizitáció a Magyar Nemzeti Galériában, négy az esztergomi Keresztény Múzeumban, egy a hontszentantali plébániatemplomban, egy pedig a lille-i múzeumba került.img_8051.JPG13. századi keresztelőmedenceimg_8058.JPGVárkút

A sziklába vájt kutat egy bővizű forrás táplálja, a víz mélysége a kútban 9-10 méter. Kb. 18 méter mélységben a kútból egy föld alatti folyosó nyílik, mely az északnyugati bástya felé vezet. Veszély esetén a vár lakói ezen keresztül hagyhatták el a várat. A víz kimerése után ez egy vészkijárat volt és mivel a forrás bővizű volt, rövidesen újból megtelt a kút, akadályozva ezzel az üldözőket.img_8061.JPGKovácsmesterség, kovácsoltvas sírkeresztekimg_8062.JPG

1848-as honvéd bronzszobra a vár udvarán

Trianon után szállították ide a vár udvarára az 1899-ben Debrecenben készült szobrot. Alkotója Tóth András szobrász volt, aki pedig nem más, mint Tóth Árpád költőnk édesapja.img_8074.JPGA nyugati bástyában a kovácsmesterséggel ismerkedhetünk meg.img_8085.JPGA hófelhők "szétkergetésére" készítette ezt az ágyút Julius Sokol a 20. század elején. Ez az ágyú a szalamender felvonulások - mely a selmeci bányászok ünnepe - egyik szereplője.selmecbanya_latkepe_csontvary.jpgCsontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe

Csontváry 1902-ben készített festményén is jól látható az Óvár hatalmas épülettömbje.img_8200.JPG2018. - A februári hóesésben is meseszép ez a város a hegyek között, a kanyargós utcáival, színes háztetőivel, változatos homlokzatú házaival, tornyaival.

Aki a Felvidékre látogat, az mindenképpen tervezze be úti céljai közé Selmecbányát is, barangoljon a kacskaringós utcáin és nézze meg az Óvárat! A várlátogatás után be lehet ülni az utóbbi években nyílt sok kávézó és étterem valamelyikébe és el lehet töprengeni a múlton.

Forrás: Wikipédia, Óvár tájékoztató táblái 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr513652552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peferenc 2018.02.25. 11:55:28

A szerzőtől megszokott rövid tömör ismertető és hangulatos képek csábítják látogatásra, a hajdani magyar felvidékre látogató turistákat.

Kíváncsi Túrázó 2018.02.25. 17:05:39

@peferenc: Köszönöm, hogy megnézted az írásomat! Remélem, hogy minél többen ellátogatnak a Felvidék eme meseszép városába! :)