Kíváncsi Túrázó

Hamuban sült pogácsa helyett: aszalt paradicsomos, sajtos pogácsa

2018. február 06. - Indulj el egy úton

Amikor a szegény legény hosszú útra indult, hogy szerencsét próbáljon, akkor az anyjával minden népmesében hamuban sült pogácsát süttetett, általában 3 darabot.

Gyerekkoromban mindig sajnáltam a szegény legényt, hogy csak 3 szem pogácsát kapott a tarisznyájába, de akkor még nem tudtam, hogy a mesebeli pogácsák mérete nem volt azonos a mostani, tepsiben sült pogácsákéval.

A hamuban sült pogácsa réges-régen a mai lepénykenyérre hasonlított leginkább.

A Magyar néprajzi lexikon szerint ez "lisztből, vízből, sóból gyúrt, kelesztetlen, forró hamuban megsütött tésztaféleség". Nem kellett tehát sokat várakoznia a mesebeli szegénylegénynek, ha útra indult, mert ezt a tésztát nem kellett megkeleszteni.

A pogácsa szó eredete is érdekes. Sokunk kedvence az olaszok lepénykenyere, a focaccia, amely a nevét a latin focus /tűz/ szóból kapta: focacea = sült tészta. A magyar konyhába délszláv közvetítéssel érkezett meg a "pogača". Úgy tűnik, hogy mindenütt hódított, mert szinte egész Európában hasonló névre hallgat:

"szlovák pagač, osztrák, német pogatschen, szlovén, horvát pogača, szerb погача, török poğaça". /forrás:Wikipédia/

 "Egyszer aztán mit gondolt, mit nem a szegény legény, ő bizony megunta a sok éhezést, rongyoskodást, süttetett az édesanyjával hamuban sült pogácsát, s elment világgá. Azt mondta az anyjának:

- Ne sírjon, édesanyám, majd megsegít a jó Isten, s ha visszakerülök, nem éhezünk, rongyoskodunk többet."

 /Benedek Elek: A szegény meg a gazdag legény/

 Én nem indultam világgá, csak a határ túloldalán, Szlovákiában lévő Csábrág várához, de ehhez a tarisznyámba, akarom mondani a hátizsákomba én is pogácsát pakoltam. Igaz, kissé átalakítottam az eredeti receptet. img_1980.JPGAszalt paradicsomos, sajtos pogácsa 

 Hozzávalók:

- 25 dkg teljeskiőrlésű liszt

- 10 dkg reszelt sajt /jó, ha reszelünk hozzá kevés füstölt sajtot is/

- 10 dkg vaj

- 1 maréknyi szárított paradicsom, kisebb darabokra vágva

- 1 db tojás és még 1 tojássárgája a pogácsák tetejének a megkenéséhez

- 1 kávéskanál só

- ízlés szerint, kb. 1 csipetnyi őrölt bors

- 1 kávéskanál sütőpor

- kb. fél pohárnyi víz

Hogyan készítettem?

A hozzávalókat összedolgoztam egy tálba, félórára a hűtőbe tettem pihenni, majd a tésztából diónyi darabokat formáztam a tenyeremben és ellapítva sütőpapírral bélelt tepsire raktam őket.

Mint a pogácsáknál szokásos, a tetejüket éles késsel berácsoztam és kb. 170 fokon, előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöttem.

Ennyire egyszerű az elkészítése, de mesebeli az íze. :)
img_1680.JPGFrissen megsülve
img_1986.JPGVándorúton, pogácsából erőt nyerve.

Mindenkinek jó sütést, szép vándorutat!

Forrás: Magyar néprajzi lexikon, wikipédia, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr613530653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peferenc 2018.02.25. 11:58:20

Ez ismételten nem az én "asztalom", de biztos vagyok abban, hogy van érdeklődő is..

Kíváncsi Túrázó 2018.02.25. 17:07:13

@peferenc: Ezt én is remélem, hiszen ez a pogácsa remek elemózsia! :)