Amikor megláttam a Gombaszögi Nyári Tábor programjai között, hogy az egyik lehetőség egy gömöri templomtúra, azonnal tudtam, hogy oda nekünk mennünk kell! Régóta érdekelnek a felvidéki templomok, de sokszor nehéz megoldani azt, hogy be lehessen menni és alaposan nézelődni lehessen bennük. Ezek a templomok általában a szertartások alkalmával vannak nyitva, akkor pedig nem illik ott járkálni, fotózgatni. 

Most viszont alkalom kínálkozott 5 templom megtekintésére, Szakálos Éva művészettörténész szakavatott vezetésével. Erre a túrára azóta is úgy emlékszem vissza, mint az "Áhhhh - túra", ugyanis a résztvevők - velem együtt - minden templomba belépve önkéntelenül is  így kiáltottak fel a meglepetéstől és a csodálkozástól.

Gömörben, Rozsnyó környékén sok templom rendelkezik olyan freskókkal, amelyek évszázadokig rejtve maradtak a nagy nyilvánosság elől, pedig meglepően gazdag, színvonalas freskóegyütteseket találunk bennük.

A gömöri települések a XIV. század első felében indultak erőteljes fejlődésnek, köszönhetően az itteni nemesérc- és a vasbányászat megindulásának. Károly Róbert 1327. évi bányarendeletében a bányabér 1/3-át átengedte annak, akinek a birtokán volt a bánya, ezzel jelentősen ösztönözte a területek tulajdonosait az új bányák megnyitására. Gömörben is sorra szaporodtak a bányák, ennek következtében a bányászközségek, a bányászatból származó bevétel pedig jelentős mértékben gazdagította a térség birtokosait. Ezek a földesurak a királyi udvarokban is jelentős tisztségeket töltöttek be, ami megnyilvánult az életmódjukban is. A királyi udvarokban megismerkedtek az itáliai műveltséggel, a képzőművészettel, az ott megismert művészeket pedig meghívták a birtokaikra alkotni. Gömörben, az egymáshoz közeli községek templomaiban a falképek szinte azonos időpontban keletkeztek. A magas művészi színvonalú freskók alkotói több templomban is itáliai művészek voltak, de ahol helyi alkotók dolgoztak, ott is kimutathatóak az itáliai művészek hatásai. A freskókon általában az Újszövetségből és a szentek - leggyakrabban Szent László - életéből vett jelenetek elevenednek meg. 

A XVI. században több templom is evangélikusok kezelésébe került, akik lemeszelték, levakolták a falképeket, melyek aztán ennek következtében feledésbe is merültek. 

A XIX. század, de főként a XX. század elején kezdték meg a feltárásokat és akkor kerültek elő a monumentális alkotások a több rétegnyi vakolat alól. A restaurálásuk hatalmas feladat, nagyon körültekintő és aprólékos munkát kíván, így ez a folyamat még ma is tart. Némelyik templom nagyon szomorú állapotban van, de remélhetőleg a jövőben lesz elegendő anyagi támogatás a felújításukra.

Az 5 megtekintett templom:

1. Rákos

2. Csetnek

3. Pelsőc

4. Gecelfalva

5. Ochtina

1. Rákos

Számomra legkülönlegesebb  a rákosi dombtetőn épült templom volt, a rendkívül ritka háromarcú Szentháromság ábrázolása miatt. Egy törzsön, egy fejen, egymásba illeszkedő homlokkal ábrázolta a középkori művész az Atya, Fiú és Szentlélek egységét. Középen az Atya a szakállal, jobb oldalon - a képre tekintve jobb oldalon - a Fiú egy fiatalabb férfi arc, bal oldalon a Szentlélek egy női arc - egyébként a görög és a héber nyelvben is a Lélek és  Bölcsesség szavak nőneműek. 

A Szentháromság ilyen típusú ábrázolását VIII. Orbán pápa tiltotta be 1628-ban a félreérthetőség és a torzságra való hasonlatosság miatt. Különös ábrázolása is ez a különbözőségnek és az egységnek! 

Szentháromság különleges ábrázolása /tricephalus/Az ülő Szentháromság, bal kezében az élet könyve, jobbját áldásra emeli.
Maiestas Domini - Isten dicsősége. Jézus Krisztus szivárványszínű fénykoszorúban, mandorlában /mandulában/, mely az örök életet jelképezi, bal kezében az Élet könyvét tartja, jobbjával pedig áldást oszt. A mandorlát 4négy szárnyas angyal tartja.Szent László, Szent István királyaink és Szent Imre hercegA templom északi falát sávokban festette meg a korabeli művész, rajtuk az utolsó ítélet megdöbbentő hatású vízióit ábrázolta.A szentély félkupolája a mandorlával,  az alatta lévő sorban az egyházatyák, majd az alsó sorban az apostolok láthatóak. Jobb oldalon található a különleges Szentháromság ábrázolás. Rákos temploma egy dombtetőn található, a Bebek családhoz tartozó III. Detre nádor, a király helyettese építtette és ő hozatta ide az itáliai példákat követő művészeket, mert fontosnak tartotta, hogy a méltóságát és hatalmát Budától  ilyen messze ezzel is hirdesse.
A rákosi templom külső falán is van egy - ma már nagyon rossz állapotban lévő - nagyméretű freskó. A templom most a felújítási munkálatok miatt használaton kívül van, de megoldható a megtekintése.

2. Csetnek 

Csetnek gótikus, háromhajós templomát a Bebek család építtette a XIV. században. A XV. században a főhajót és a déli oldalhajót meghosszabbították, ekkor kapta a hálós boltozatát. A falfestmények szinte a templom teljes falfelületét elfoglalják. A templom különlegessége, hogy két orgonával is rendelkezik és ezek egyike 1492-ből való.

A templom freskóit 1554 után meszelhették le, amikor a területet birtokló Csetneki család áttért az evangélikus hitre. 1908-ban kezdett hozzá a feltárásokhoz Gróh István, a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára, a magyar műemlékvédelem egyik úttörője. 

A csetneki gótikus templomA szentélyA két orgona, a fölső 1492-ben készült.A templom déli falaSzent Erasmus és Márton püspök

Márton püspök életét ismertem, de Szent Erasmus története számomra ismeretlen volt és nagyon megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy milyen jelenetet ábrázolt a korabeli művész a freskón. 

Szent Erasmus úgy halt mártírhalált, hogy a beleit kiszakították és azokat egy horgonyfelvonó csörlő köré tekerték, a freskón éppen ezt a jelenetet láthatjuk. Szörnyűséges kínhalál!
Jézus példabeszéde a tálentumokról. Ezen a képen a gazdag ember éppen útnak indul és különböző pénzösszegeket ad át három szolgájának.A csodálatos csillagboltozat és az Agnus Dei - Isten báránya - zárókő.
Az oldalhajó bordás boltozataTúravezetőnk, Szakálos Éva művészettörténész magyarázatát hallgatjuk a csetneki templom freskókkal sűrűn díszített szentélyében. Azon a napon rengeteg ismerettel gazdagodtunk, mindannyian hálásak voltunk az élvezetes, lebilincselő előadásáért.

3. Pelsőc

Pelsőc Gömör jelentős települései közé tartozik. Szent György temploma a XIII. században épült a Bebek nemzetség templomaként. A XIV. században alakították át gótikus stílusban, ekkor készítették a freskóit itáliai művészek. A terület birtokosa Bebek György volt, aki Nagy Lajos király nápolyi hadjáratai alkalmával ismerkedett meg az itáliai művészettel és ekkor hozatta az olasz művészeket Pelsőcre. A XVI. században az északi falhoz egy kis kápolnát építettek, mely aztán a Bebek család temetkezési helye lett.

Pelsőc templomaA templom déli, külső falán, a bejárat felett Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ábrázolása, utóbbi csak töredékesen látható.Díszesen festett karzatJézus a kereszten, 1370-1380Jézust sirató asszonyok, 1370-1380Bebek Lászlónak, a király tárnokmesterének síremlékeA kápolna boltozatát tartó oszlop a szép késő gótikus háromosztatú ablakokkal.Templombelső a szentéllyel

4. Gecelfalva 

Gecelfalva lakói szintén bányászok voltak, a terület tulajdonosa a Csetneki család volt, gótikus temploma a XIV. században épült. Gecelfalva és tőle 6 km-re lévő Ochtina templomainak a freskói szinte azonosak, ugyanazokat a bibliai jelenetek találjuk mindkettőben. Nagy valószínűséggel ugyanazok a freskófestők dolgoztak mindkét helyen, munkájukon látszódik az erős itáliai hatás. Mindkét templomban három sorban ábrázolták Jézus életének a különböző nevezetes eseményeit, kiemelve a karácsonyi és a húsvéti ünnepkört.

Gecelfalva templomaUtolsó vacsora - az elbeszélő, kifejező ábrázolás. Itt  jelenti ki Jézus: "egyiktek elárul engem" - a tanítványok kéztartása jelzi, hogy mindegyikük kérdezgeti: "Csak nem én?" . Az ábrázolás nagyon részletgazdag, a festő ügyel a terítékek az ételek ábrázolására is.
ZárókőA boltozat is gazdagon díszítettJézus bevonulása JeruzsálembeErzsébet és Mária találkozásának meglepő ábrázolása - az áldott állapotot úgy ábrázolta a művész, hogy láthatóvá tette az asszonyok méhében fejlődő gyermekeket.Jézus a keresztfán a két latorral.

A nekünk, nézőknek bal oldali lator megtért - miután látta, hogy Jézus a keresztfán még az ellenségeiért is imádkozik -, így az ő lelkét egy angyal a mennyországba, a  gonosz lator lelkét az ördög a pokolba viszi. A két lator karjának és lábának a csontjait több helyen is eltörték - ezt jelzik a testükön a sötét foltokkal -, mert így nem tudták tartani magukat, nem tudtak levegőt venni és megfulladtak. Ez általános alkalmazás volt a keresztre feszítetteknél. Jézus csontjait nem törték el, ennek szimbolikus jelentése van.Jézus testének leemelése a keresztfáról, XV. század eleje. Fájdalmasan szép és kifejező ábrázolás. A létrán álló Nikodemus már kihúzta a szögeket, Mária próbálja megtartani a fia testét, arcuk összeér, testét átöleli.

5. Ochtina

Ochtina temploma, mely a XIII. században épült, majd a XV. században építettek hozzá egy északi oldalhajót.A templom freskóinak elrendezése és stílusa hasonló a közeli Gecelfalva templomáéhoz.Töviskoronázás, XV. század elejeFeltámadás, a bűnös lelkek ábrázolása
Erzsébet és Mária találkozása - az ábrázolás módja hasonló, mint Gecelfalva esetében.Jézus Pilátus előttJézus bevonulása Jeruzsálembe - itt fehér szamáron történik.Jézus a kereszten a két lator közöttHáromarcú Szentháromság ábrázolás Ochtinán 

Nekem és a templomnéző túra minden résztvevőjének hatalmas élmény volt, hogy ennyi gyönyörű freskót láthattunk. Érdemes erre a vidékre ellátogatni, mert nemcsak a templomok rejtenek sok szépséget, hanem a gömöri táj is bővelkedik csodálatos természeti szépségekben.

Remélem, hogy sikerült felkeltenem az érdeklődést Gömör rejtett kincsei iránt!

Jó túrázást, jó kirándulást!