Kíváncsi Túrázó

Serpák a Magas-Tátrában - a teher gyógyítja a testet és a lelket

2017. július 27. - Indulj el egy úton

 Hosszú évek óta járom a Magas-Tátra turistaútjait, de mindig elcsodálkozom, amikor egy serpa jön velem szemben, hatalmas terhet cipelve a hátán. Csodálattal vegyes tisztelettel húzódom félre és adok neki utat, hogy a megkezdett tempójában folytathassa az útját.

A Magas-Tátrában 4 turistaház van, amelynek az ellátását hegyi teherhordók, a serpák biztosítják,  ezek a Hunfalvy-völgyi /a Rysy alatti/ menedékház 2250 méteren, a Téry menedékház 2015 méteren, a Hosszú-tavi menedékház /Zbojnícka chata/ 1960 méteren és a Zamkovszky menedékház 1475 méteren. 

A többi menedékház alacsonyabban található és azok áruval történő ellátását gépjárművekkel, quadokkal oldják meg. Az említett 4 turistaház működéséhez viszont minden szükséges anyagot a serpák visznek fel: fűtőanyagot, sört, élelmiszert, ásványvizet,gázpalackokat, mosogatószert, ágyneműt, wc-papírt, stb...

A XIX. században megnőtt az érdeklődés a Magas-Tátra iránt, egyre többen érkeztek ide a gyógyforrások, a jó levegő, a csodálatos táj miatt. Az akkori kirándulók, túrázók teherhordókat fogadtak fel a csomagjaik szállítására. 

A tátrai menedékházak építéséhez szükséges anyagokat is a teherhordók szállították, valamint ezeknek a házaknak az ellátását is sokáig az ő segítségükkel biztosították. 

Mára már csak ott alkalmaznak serpákat a szállításra, ahol felvonókkal, vagy gépjárművekkel nem tudják azt megoldani.

A legmagasabban lévő, a Rysy alatti menedékház kivételével a többi menedékház télen is üzemel. Nem kis feladat a meredek, sziklás terepen a hatalmas teher cipelése. Általában 70-90 kg súlyú árut visznek egy speciális fakereten, magasra feltornyozva. Kezdetben nem is értettem, hogy miért rakják annyira magasra a rakományt,  néha attól féltem, hogy elbillennek vele a sziklákra lépegetés közben. Aztán a férjem - aki nálam sokkal járatosabb a fizikában - elmagyarázta nekem, hogy a megfelelő súlypont elérése miatt ilyen magas, toronyszerű a rakomány. A serpa a hegynek felfelé menet, a hegy felé dől, ahhoz, hogy a teher ne rántsa hátra, a rakott súlyt kell magasra tenni. 

Akinek van kedve - és kellően jó kondícióban érzi magát -, az ki is próbálhatja, hogy milyen a serpák munkája. A Poprádi-tónál van egy kis lerakat, ahonnan az odakészített árut a fakerettel fel lehet vinni a Rysy alatti menedékházig, ahol a teljesítményt ajándék itallal köszönik meg. Én eddig csak 1 alkalommal láttam, hogy 2 fiatalember közösen, felváltva vitte a szállítmányt. Gyakran megálltak, látszott rajtuk, hogy küzdenek a feladattal.

Igen, ez nem könnyű feladat. A hegymászás önmagában is kitartást, jó erőnlétet kíván, de akik mindeközben még hatalmas súlyokat is cipelnek, azoknak nagyon jelen kell lenniük a hegyen. Nekik alaposan ismerni kell a természet törvényeit, a hegyet, az időjárást, tudniuk kell beosztani az erejüket, hiszen menniük kell a nyári kánikulában és a téli hóviharokban is. Miért vállalják mégis? Egy magyar származású teherhordóval - aki éppen a Rysy menedékházba tartott - beszélgettem az egyik utamon és ő elmondta, hogy ez egy hatalmas fizikai kihívás, aminek a teljesítése mindig örömmel tölti el. Itt nem figyelhet másra, mert az életét kockáztatja, ha nem a feladat teljesítésére összpontosít. A hegyek között másként látja az ember a világot, a hétköznapi kicsinyes dolgok itt aztán tényleg eltörpülnek, itt az ember megtanulja, hogy mi a fontos az életben. Akinek a lelke nincs rendben, az ezt a munkát nem tudja elvégezni. A hegy és a teher gyógyítja a lelket, csak akkor lehet eredményes a serpa, ha a teste és a lelke is egészséges.

Évente egy alkalommal Sherpa Rally-t is rendeznek. Tavaly ezen a versenyen a 28 férfi mellett 5 női versenyző is volt, ők természetesen kisebb súlyt vittek a hátukon. Idén a verseny október 22-én kerül megrendezésre, indulás a Tarajkától történik majd, a cél pedig Téry menedékház.

Feljegyeztek néhány érdekes teljesítményt a serpákkal kapcsolatban: 

- 207,5 kg súlyú árut vitt fel a hátán 1993-ban a Tarajkáról a Zamkovszky menedékházhoz Laco Kulunga

- ugyanezen az útvonalon 2000-ben 58 perc alatt tette meg az utat Miki Knižka 134 kg-os teherrel

- szintén itt, 100 kg-ot 42 perc alatt szállított fel 2005-ben Mat'o Malický.

img_3758.JPGEgy serpa, magasra tornyozott rakományával, útban a Zbojnicka menedékház felé.sdc18930.JPGA Hunfalfy /Rysy alatti/ menedékház felésdc18800.JPGA Zbojnicka menedékháznál, 1960 méterensdc18955.JPGA Hunfalvy /Rysy alatti/ menedékház közelébensdc18953.JPGÍgy pihennek a serpák. A fakeretre egy szivacs, vagy polifoam van rögzítve, és erre ül rá a serpa, ugyanis mindig megizzad a nadrágja. Itt jól látszik, hogy a söröshordó alá betéteket raktak, ezzel emelték meg a rakomány magasságát, hogy megfelelő helyen legyen a súlypont. serpak.jpgA Poprádi tónál lévő útelágazásnál mindig van előkészítve néhány rakomány, így bárki kipróbálhatja, hogy milyen a hegyi teherhordók munkája. A Rysy menedékházhoz megérkezve a teljesítményét megjutalmazzák egy itallal. Aki erre vállalkozik, annak ez biztosan maradandó élmény lesz!sdc16455.JPGLehet vállalkozni kisebb súlyok, 1-1 gázpalack felvitelére is, a menedékház működéséhez ez is nagy segítség.dsc03035.JPGFelszállításra várakozó áruk, melyek a menedékház működéséhez kellenek.img_8579.JPGPeter Petras, a Reiner kunyhó üzemeltetője, korábban serpaként dolgozott. A kunyhóban sok régi tárgyat láthatunk a serpák használati tárgyai közül. Az idén 70 éves Peter Petras minden nap önmaga viszi fel a menedékház üzemeltetéséhez szükséges élelmiszereket, a szemetet pedig szintén maga viszi le a hegyről.
img_8563.JPGKulacs, biztosan sokat volt használatban.img_8562.JPGRégi serpa bakancs - sokat ment vele a gazdája a havas, jeges  sziklákon.sdc18946.JPGEmeletes rakománnyal - útban a Rysy menedékház felé -, félelmetes látvány, ahogyan ezekkel a súlyos rakományokkal a teherhordók a sziklákon lépkednek.img_1788.JPGSherpa Múzeum - Ótátrafüreden található egy mini múzeum, melynek a megtekintése után ugyanott teázhatunk, vagy kávézhatunk is.img_1825.JPGEz a bakancs igencsak sok kilométert tehetett meg, mire ilyen állapotba került.img_1789.JPGA Sherpa Múzeum előtt látható 2 hordozó keret. Én megemeltem őket, már az üres kerettel sem lenne egyszerű felmenni a hegyre, nem még rakománnyal!img_1824.JPGNéhány régi hordozó keret a Sherpa Múzeum gyűjteményében.sdc15503.JPGA Rysy alatti menedékház 2250 méteren. A szürke tetővel szinte elveszik a Magas-Tátra gránittömbjei között.sdc17087.JPGA Téry-menedékház 2015 méterensdc17180.JPGA Zbojnicka menedékház, 1960 méterensdc17845_1.JPGA Zamkovsky-menedékház, 1475 méteren

Mindig hálával gondolok a serpákra, amikor túra közben betérve egy menedékházba ételt, innivalót kaphatok, melegedhetek, megpihenhetek, mert tudom, hogy a kellemes körülményeket nekik köszönhetem.

Jó túrázást, jó kirándulást!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr112685445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Schwanzkopf Rudolf 2017.07.28. 13:23:34

Kedves szerző! A serpa egy nepáli népcsoport, akik teherhordással is foglalkoznak. Tehát ha a szomszéd Kovács Pistike teherhordó lesz a Magas-Tátrában, attól ő még nem lesz serpa, csak egy magyar teherhordó.

Kíváncsi Túrázó 2017.07.28. 13:52:47

@Dr. Schwanzkopf Rudolf: Kedves Olvasó! Igen, a serpák valóban egy nepáli népcsoport " a név jelentése: „keletiek”. 1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elérte a Csomolungma csúcsát. ... Éppen ezért a köztudatban sokszor a serpa szóhoz a hegyi vezető jelentést társítják, pedig a serpa népcsoport többsége nem végzi ezt a munkát."
Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Serp%C3%A1k
Manapság a serpa kifejezést általánosabb értelemben is használják a hegyi teherhordókra, ez mindenütt így terjedt el a világon.
A Magas-Tátra teherhordóit évtizedek óta így nevezik, nem én illettem őket ezzel a kifejezéssel.
Nem ismerem a szomszédos Kovács Pistikét, de megpróbálhatja a Magas-Tátra hegyi teherhordóinak a munkáját, erre mindenkinek van lehetősége.

Gretta 2017.07.28. 17:09:02

Nagyon érdekes cikk volt, öröm volt olvasni. Kár, hogy nem hallunk többet ezekről az emberekről, köszönöm az élményt! :)

Kíváncsi Túrázó 2017.07.28. 23:06:59

@Gretta: Szia! Köszönöm, hogy elolvastad az írást, nagyon örülök, hogy tetszett! Igen, ők valóban különleges emberek, ezért is gondoltam, hogy írok róluk, hogy minél többen megismerhessék ezt az életformát. :)

ungawa 2017.07.29. 06:05:08

@Dr. Schwanzkopf Rudolf: Köszönjük Emese! Minden, ennél több és mélyebb beszélgetés az Ön hozzászólásáról felesleges lenne. Kívánom Önnek, hogy éljen át hasonló élményeket, azokat ossza meg más emberekkel, olyanokkal, akik talán soha nem tudnak ilyen élményhez jutni, vagy éppen az ilyen élménybeszámolók miatt lesznek természetet kedvelő, vigyázó, önzetlen emberek! Én minden alkalommal élvezettel olvasom a "szerző" - ahogy Ön megszólította - beszámolóit. Igazán érdeklődve olvasnánk az Ön beszámolóit! Tudom, hogy sokkal könnyebb keresni a kákát a csomóhoz. Kívánok Önnek mosolygós, derűs szép napot :)

Kíváncsi Túrázó 2017.07.29. 19:53:48

@ungawa: Kedves Ungawa! Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat és azt is, hogy tetszett a cikkem! :) Legyen mosolygós, derűs, szép napod! :)

Első mohikán 2017.07.30. 04:18:59

@Dr. Schwanzkopf Rudolf: Te se jártál még a Tátrában, ugyi?

peferenc 2017.07.30. 19:12:16

Igen. Nagyon jó írás és jó képek, gratulálok. Én immár több mint 50 éve volt, hogy aránylag sűrűn jártam a Tátra ösvényeit, turistaházait és csúcsait. Így elég sok akkor még nem serpáknak, csak teherhordóknak hívott, legtöbbször diák, vagy hegymászóval találkoztam és egyet-kettőt személyesen is ismertem, akik e tevékenységgel foglalkoztak.
A cikket kiegészíteném még azzal, hogy a "teherhordóknak" a nehéz súlyokon kívül, voltak még csak maguk által használt rövidítéseik is, melyek rövidebbek de sokszor sokkal meredekebbek voltak a TANAP (Tátrai Nemzeti Park), munkásai által kijelölt utaknál. Eldugott depóik voltak, ahol a szükséges folyadékot tárolták, hogy legalább azt ne keljen cipelni. Volt közöttük olyan is, aki naponta két fordulót végzett ha szüksége volt a pénzre. A térítést kiló után fizették és házanként változó volt a tarifa. Abban az időben még megvolt a Sziléziai, a Zerge-ház (Kamzik) és a Zöld-tavi házat szintén a teherhordók látták el. .

Kíváncsi Túrázó 2017.07.31. 14:43:44

@Első mohikán: Szia! Köszönöm, hogy elolvastad a cikkemet! :)

Első mohikán 2017.07.31. 14:51:18

@Kíváncsi Túrázó: Minden Tátrával foglalkozó írást elolvasok, imádok oda járni túrázni, immár húsz éve. A serpákra mindig rácsodálkozunk, elismerésre méltó a teljesítményük. A cikked ugyan nekem nem mondott újat, de jó volt olvasni, köszönöm!

Kíváncsi Túrázó 2017.07.31. 14:55:40

@peferenc: Kedves Peferenc! Köszönöm, hogy elolvasta az írásomat, megtisztelő számomra, hogy tetszett a cikkem!
Nagyon szépen köszönöm a kiegészítést! Arról tudtam, hogy lerövidítik az utakat teherhordók, bele is akartam írni a cikkbe, de aztán elfeledkeztem erről a momentumról. Azt viszont még nem hallottam idáig, hogy eldugott depóik voltak az ivóvíz számára. :)
Minden elismerésem annak teherhordónak, aki naponta két fordulót is teljesített! Az igazán különleges teljesítmény!
A Sziléziai háznál én is jártam, még annak az átalakítása előtt. Nagyon kedvelem a Zöld-tavi házat, ott télen és nyáron is voltam, több alkalommal is. Nagyon szép az odavezető útvonal és a menedékház környezete is.

peferenc 2017.07.31. 17:00:50

Még-egyszer gratulálok és amint sejtem nem egyszer-kétszer jártál már a Tátrában és talán Te is "szerelmese" vagy mint én. Én egy 1962-es IBUSZ társas-utazáson láttam meg először és szerettem bele. Két hete voltam utoljára, korom miatt elbúcsúzni "szerelmemtől". Persze csak olyan öregesen. Sétáltam a Hrebienokon, a Reinerova-kunyhónál, egy kicsit Tarpataki-vízesésnél, a Bilikova-háznál. Majd a Csorbató-nál egy kicsit felvonóval a Soliskon és alatta a tavat is körülsétáltam, ahonnan elköszönhettem a Tátra-csúcstól és a Simon-toronytól. Majd végül felmentem a Kőpataki-tóhoz elköszönni a Lomnici-nyeregtől és a csúcstól, valamint a szépséges Villa-gerinctől, a Késmárki-csúcstól és a Morgás-hágótól. Sajnos a többi házhoz és völgyeihez nem jutottam el, ezeknek emléke csak egy pár foton és halványodó emlékeimben maradnak meg.
Még annyit a cikkedről. Egy Stockholmi magyar barátom hívta fel rá a figyelmemet és küldte el a linket, tudva, hogy kötöttségem van a Tátrával.
Ferenc

Kíváncsi Túrázó 2017.07.31. 22:48:27

@Első mohikán: Ismételten köszönöm!
Jártál ezen az útvonalon is?
kivancsiturazo.blog.hu/2017/04/23/van_aki_keresi_a_kihivasokat
További szép tátrai élményeket kívánok! :)

Kíváncsi Túrázó 2017.07.31. 22:57:47

@peferenc: Kedves Ferenc! A leírtak alapján ez annyira tartalmas túrázás volt, hogy én nem nevezném "öregesnek"! :) Gratulálok a sok tartalmas, megélt élményhez, melyek leírásából kiérződik a Tátra iránti "szerelem"!
Igyekszem majd még sokat "mesélni" a szeretett Tátránkról! :) Hmmm....., 2 hete én is a Magas-Tátrában voltam :):)
Üdvözlettel: Magdolna

Első mohikán 2017.07.31. 23:48:09

@Kíváncsi Túrázó: Igen, jártam, az egyik legnehezebb és legszebb útvonal. Kellő rákészüléssel -két-három rövidebb, bemelegítő túra után- simán abszolválható hölgyeknek is. Igaz, az én párom leblokkolt a láncos szakaszon, de néhány nyugtató szó után egy kis segítséggel leküzdötte. Utána nagyon büszke is volt magára, mikor már lefelé a völgyben vissza -vissza néztünk, hogy "atyaisten, ott voltunk fenn?". Bátran ajánlom bárkinek, maradandó élmény. Mi inkább szeptemberben szoktunk menni; szezonon kívül szállást is könnyebb találni és minden olcsőbb is, valamint az időjárás kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb. Az őszi természet pedig gyönyörű....

peferenc 2017.08.01. 10:01:56

@Első mohikán: Kedves Magdika!
Először is a legutóbb elfelejtettem elnézést kérni a felhatalmazás nélküli tegezésért, amit csak elküldés után vettem észre.
Ezek után a nyilvános levelezés után javaslom, áttérni a személyesebb kapcsolatra.. Skype címem: Perge. (közte pont) Ferenc Email címem: peferenc.@t-online.hu
Nevem alatt a Googl-n található egy "Hegymászó életrajz" és egy pár jelentősebb hegymászásom leírása, valamint a "sielok.hu" honlapon több tucat síbeszámolóm.
P.Ferenc

Első mohikán 2017.08.01. 10:07:38

@peferenc: Kedves Ferenc!
Köszönöm megtisztelő bizalmát, de én "csak" egy olvasója illetve hozzászólója vagyok a cikknek. Javaslom küldje el még egyszer üzenetét a blog írójának! Túratársi üdvözlettel druszája: T. Ferenc

peferenc 2017.08.01. 11:28:14

Kedves Első Mohikán! Ebből is látható, hogy öreg koromra sem tanultam meg bánni ezzel az ördöngös masinával, illetve figyelmetlen vagyok. Remélem az eredeti cikk írója is olvassa ezeket a sorokat és nem kell megismételnem a leírtakat.
P.F.

Kíváncsi Túrázó 2017.08.01. 13:37:13

@peferenc: Kedves Ferenc! Olvastam a fentebb írtakat, nem kell megismételni, jelentkezni fogok privátban! :)