Kíváncsi Túrázó

Hangyatánc az erdőben

2017. július 07. - Indulj el egy úton

 Szeretem az erdőt, szeretek erdőbe menni nyáron, amikor oda lehet menekülni a nagy hőség elől, szeretem télen, amikor hófehér meseerdővé varázsolódik, szeretem tavasszal, amikor minden élénk, nyüzsög, növény és állat kitombolja magát a hosszú tél után, na meg ősszel is, amikor olyan színeket fest a láthatatlan nagy festő, amelyről az ember csak álmodhat.

Szóval úgy vagyok az erdővel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval, jöhet bármikor, bármilyen formában.

Most a nyári formájában érkezett, vagyis mi mentünk megnézni a Felvidéken, a Vepor hegységben az egyik kedvenc erdőnket, amely Hrinova /Herencsvölgy/ település közelében található. A Košútka nevű hegyen télen itt egy sípályát üzemeltetnek, gyakran járunk ide síelni, emiatt ismerjük a környéket.

A sípályánál pályaszállás, étterem is van, ennek a parkolójából indultunk most egy körtúrára, a hegyi kerékpárút jelzéseit követve. 

Az útvonal fokozatosan emelkedik, de nem megerőltető, inkább a könnyű túraútvonalak közé sorolnám. Kezdetben a Slanec patak mentén, völgyben gyalogoltunk, majd amint egyre emelkedett az erdei út, úgy vált a kilátás is egyre pompásabbá. 

Az erdő közepén hatalmas hangyabolyok mellett mentünk el, bár inkább hangyavárnak nevezném őket. Annyira szépek voltak, hogy megkértem a férjemet, hogy a nagyságukat érzékeltetendő, álljon az egyik mellé. Meg is tette, de aztán jelezte, hogy ne sokáig fotózgassak, mert kezdenek a cipőjére is menni a hangyák. Én először még nevettem rajta, hogy nem szándékosan küldtem őt a boly mellé, nem az indiánok legendás kivégzési módszerét akartam tesztelni, amikor hirtelen éles fájdalmat éreztem a lábamon. Sikítottam egyet, nagyot ugrottam, odakaptam a lábamhoz és akkor láttam, hogy a hangyák inkább engem vettek célba, rajtam ugyanis csak szandál volt, abba már be is mászott néhány hangya, néhány pedig már a lábszáramon rodeózott. Hevesen csapkodtam le őket a lábamról, de mindig újabb példányok próbálkoztak támadással, ugyanis az útszakasz is tele volt milliónyi hangyával. Nos, ezen a kb. 50 méteres szakaszon én olyan hangyatáncot jártam a lábaimat kapkodva, csapkodva és visítozva, hogy azt bármelyik néptáncos megirigyelhette volna :D

A férjem mondta is, hogy milyen hatékony tánctanítás lenne ez, csak egy vödörnyi hangyát kellene a színpadra kiönteni, biztosan mindenki jó magasra tudna ugrani! :)

Ő persze jót mulatott rajtam, leginkább a fényképezőgépet féltette, hogy azt nehogy eldobjam a kezemből a nagy hadonászás közben :D

Persze én is jót mulattam az eseten, már miután túljutottunk a hangyák uralta övezeten.  

img_0454.JPGSzép hangyavár a napsütötte erdőben, körülötte nyüzsögtek az 1-1,5 cm nagyságú hangyák.img_0476.JPGA hangyavárak 1- 1,5 méter magasak voltak. A férjem gyanútlanul odaállt az egyik nagy hangyaboly mellé.

Azt olvastam több helyen is, hogy nem is az indiánoknál, hanem Európa keleti részén volt divatban az a kegyetlen kivégzési módszer hogy az elfogott tolvajokat megkötözve, élve ásták el a hangyabolyokba. Ennek volt egy "édesebb" változata, amikor az elfogott ellenséget mézzel bekenték, megkötözték és a hangyabolyba ültették. Szörnyűséges!
angry_ants.jpgAkár így is járhattunk volna :D /forrás: http://www.fotografer.n.nu/erik-johansson/

img_0268.JPGJól járható erdei aszfaltúton, hatalmas fák között, egy patak mellett kanyarog  - kezdetben enyhén emelkedve  - az útvonal.img_0269.JPGA patak vize hűvös és kristálytiszta. Az idei aszályos nyár miatt alacsony a vízszintje, így több helyen is át lehet menni rajta.img_0270.JPGA patak mentén hatalmasra nőttek a lapulevelek.img_0321.JPGMost érik az erdei szamóca. Pici a termése, de az íze olyan intenzív, hogy azzal semmilyen kerti változat nem vetélkedhet. Mi marokszámra szedtük és ettük, szerencsére nem találkoztunk konkurenciával, nem láttunk medvét, pedig ezen a területen él néhány.img_0278.JPGErdei busalepke - megszemléltük egymást.
img_0302.JPGA gyöngyházlepke éppen ebédel.
img_0332.JPGErdei aszfaltút - csodálatos a levegő egy ilyen erdőben.img_0429.JPGZöld "C" jelzés a fák törzsén - ezt az erdei kerékpárút jelzést követtük a túránk során.img_0335.JPGHatalmas vízmosások szabdalják a hegy oldalát.img_0339.JPGA fény játéka a hatalmas fák között.
img_0344.JPGNa, igen, az emberi tevékenység jelenléte az erdő mélyén.img_0348.JPGOlyan kicsinek tűnik ez a vadászles a rengetegben, mintha csak egy kis játékházikó lenne. Persze az állatok számára ez nem játék.

img_0361.JPGFelérkezve a hegy tetejére, kinyílt a tér és elénk tárult a táj.img_0349.JPGA Vepor hegység erdőségei, hegyvidéki tanyái, a távolban kivehetőek a selmeci hegyek is.
img_0350.JPGSajátos mintát alkotnak a hegyi tanyák, kaszálók és legelők váltakozásai - mintha egy játékos kedvű gyermek egy mesevilágot festett volna ide :)img_0381.JPGEgy, a sok hegyvidéki tanya közül, ennek a rétnek a tetején heveredtünk le délben ebédelni és a tájban gyönyörködni.img_0399.JPGJó úgy ebédelni, hogy az ember ezt a látványt csodálhatja közben.
img_0396.JPGFolytattuk az utunkat a hegy tetején a jól járható erdei úton.img_0416.JPGKeskeny, de jól kijárt erdei ösvényen haladtunk, dús növényzet között.img_0420.JPGÁtkelés a "hatalmas" patakon :)img_0427.JPGNa, igen, volt itt valaha híd is, de az ezen való átmenetelt most inkább nem kockáztattuk meg.img_0433.JPGHatalmas fenyők, dús vegetáció, sziklák - romantikus ez az erdő :)img_0451.JPGA sűrű erdőből ismét hegyi legelőre jutottunk, ahonnan gyönyörködhettünk a kilátásban.img_0444.JPGRéti szegfű - a magas füvek között élénk színeivel csábítja a rovarokat.img_0465.JPGMég nem kaszálták le a hegy tetején a rétet, de a magas füvek között is jól látható és  járható az út.img_0431.JPGTöbbször is előtűnt az út során a patak, itt éppen sebesen rohant a célja felé.
img_0460.JPGÖröm volt itt sétálni, persze akkor még nem sejtettem, hogy prédaként közeledünk az éhes hangyák birodalma felé.img_0478.JPGBékés az erdő - miután jól kitáncoltam magamat, már én is annak találtam :)

img_0482.JPGEgy meseerdőben a páfrányok is hatalmasra nőnek. 

img_0544.JPGAz útvonal a Kosutka hegy tetején - 726 m - megy keresztül. Érdemes itt a hegytetőn, leheveredni és nézelődni, mi is így tettünk. A szemközti hegy az 1458 méteres  Pol'ana, amely Szlovákiában a legmagasabb vulkáni eredetű hegy.img_0502.JPGSzínes hegyvidéki rétimg_0656.JPG

Hmmm........, ennek a sakktáblalepkének nagyon furcsa ízlése volt! A hegy tetején elheveredtünk és pihenésképpen levettem a túraszandálomat. Ez a lepke azonnal rárepült és amíg pihentünk - kb. félóra - azalatt alaposan végigjárta a nem virágillatot árasztó lábbelimet. img_0665.JPGA rét virágait ellepték a csüngőlepkék. Itt éppen egy acélszínű csüngőlepke lakmározik.img_0680.JPGBíborszínű csüngőlepke - vidáman szívogatja a nektárt. Nem kell félnie a madaraktól, ugyanis a testében lévő keserű méreganyag miatt a  madarak messzire elkerülik.img_0681.JPGA télen sípályaként működő hegyről lesétáltunk ezen a jól járható gyalogúton.

Azoknak ajánlom ezt a túrát, akik szeretnének a hegyek között kikapcsolódni. Kb. 10 km hosszú ez a körtúra, a megtételéhez szükséges idő attól függ, hogy mennyit nézelődünk a hegyek tetejéről, mennyi lepkét fotózunk útközben - nálam ez jelentősen növeli a menetidőt -, valamint milyen gyorsan szaladunk a hangyák elől.

Aki erre a vidékre érkezik, annak ajánlom a szemközti hegy, Pol'ana meglátogatását!

Jó túrázást, sok szép élményt kívánok! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr5512639803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peferenc 2017.08.07. 15:00:44

Polána számomra egy ismeretlen vidék, de el kell ismernem nagyon szép. A magyar hangyák számomra is "terroristák" a termeszek sokkal szelídebbek. Lehet, hogy csak azért mert a magyar hangyáknak a várai lazábbak és jobban kell azt védeni? A termeszvárak tetejét minden bántalom nélkül meg is lehet mászni, csak legfeljebb arra kell vigyázni, hogy le ne essen az ember, mert esetleg, mert elég magasak is lehetnek. A képek a már megszokottakhoz nagyon szépek és csábítóak, amire a készítő is láthatóan törekszik..

Kíváncsi Túrázó 2017.08.07. 16:14:42

@peferenc: Nagyon örülök, hogy egy tapasztalt hegymászó és világutazó számára is tudtam újat mutatni! :) :) :) Külön köszönöm a dicséretet! :)
A hangyavárakkal azóta sokkal óvatosabb vagyok! :)