Kíváncsi Túrázó

A rómaiak útján a Pilisben

Római légió, Don Quijote, afrodiziákum, Egri csillagok

2017. április 29. - Indulj el egy úton

Suban - a buszsofőr biztosan furcsán nézett volna rám, ha húsvét vasárnapjának reggelén Subanba kérek menetjegyet és nem Csobánkára. Suban = pásztor, iráni eredetű szavunk, mely 1177-ben SSuban alakban található az írott forrásokban, majd megkapta a "-ka" kicsínyítő képzőt és lett belőle Csobánka.

Amilyen izgalmas egy-egy szavunk eredete, olyan izgalmas egy-egy térség történelme is, hiszen az évezredek alatt sokféle nép, változatos kultúrával élte az életét ugyanazon a területen.

Az Országos Kéktúra  Csobánkától a Rozália Téglagyárig tartó szakasza is izgalmas múlttal, különleges természeti képződményekkel rendelkező terület.

img_3130.JPGCsobánka település, a Csobánkai-medencében, fölé magasodik a Csúcs-hegy sziklás bérce.

Csobánkán és környékén már az őskortól kezdve laktak emberek a környező hegyek barlangjaiban, majd később a patakok mellett létesítettek telepeket.  A keltáknak jelentős településeik voltak itt, melyek a rómaiak idejében is fennmaradtak. Csobánka külterületén ment keresztül az Aquimcumtól Brigetióba /a mai Komárom-Szőny/  vezető út, a limes. Az útnak köszönhetően Csobánka római lakossága a ll-lll. században volt a legnépesebb, jelentős telepek, villagazdaságok voltak itt.

img_3134.JPGCsobánka határában, a rómaiak építette útvonalat követi a kéktúra egy szakasza. 

Furcsa érzés volt olyan úton gyalogolni, ahol kétezer évvel korábban a római légió katonái meneteltek.

Persze a történelem vihara elsodorta a rómaiakat csakúgy, mint a területet elnéptelenítő törököket. A törökök kivonulása után a délvidékről menekülő rácok - az ortodox vallású szerbeket nevezték így - találtak itt új otthonra és művelték meg az elvadult, elbozótosodott földeket.

 

img_3142.JPGÖreghárs 

Az Öreghárs körüli területet Méhlegelőnek nevezik. Az 1700-as évek elején még csak mézet és mézkészítményeket használtak édesítésre, azok közül is a kiemelkedett a zamatosságával a hársméz, mely tartalmazza a hárs gyógyító erejét. 

img_3149.JPGAz egykori dolomitbánya a Kis-Kevély oldalában. 

 

 

img_3152.JPGA murvabányánál. Furcsa érzés volt kézben tartani a sok millió évvel ezelőtt élt tengeri élőlények finom porszerű maradványait.

A murva sekély tengervízben képződik. A vízi élőlények által kiválasztott mész a tengervízben dolomittá alakul. A középkorban többek között a házak vakolásához használták a murvát.

img_3172.JPGA Kis-Kevély bükkerdejében

img_3176.JPGErdei csillaghúr. Ez a bájos és szép nevű virág a szegfűfélékhez tartozik.

 

img_3185.JPGErőteljesen emelkedő út a Kis-Kevély oldalában.

img_3187.JPGAz elmés nemes Don Quijote de la Mancha kalapja.

Sokféle nép élt a Pilisben, sok mindent véltek már itt megtalálni, felfedezni az utókor emberei - nos én megtaláltam itt az erdőben Don Quijote kalapját, sisakját.

don_quijote.jpg

Don Quijote "eredeti" kalapja.

Az, hogy miként került ez a kalap a Pilisbe, ez már csak egy, a Pilis sok rejtélye közül. :)

img_3188.JPGA Kevély-nyereg

img_3191.JPGA Kevély-nyergi menedékház emléke 

Az 1920-as években itt egy turistaház állt, melynek építéséhez az alapanyagot a Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai vasárnaponként a hátizsákjaikban hordták fel és kétkezi munkával építették azt fel. Aztán 1992-ben - 1 nappal azelőtt, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természet Szövetség az épületet átvette volna - tisztázatlan okok miatt porrá égett. Nos, igen, ez is egy sajátos rejtély.

img_3193.JPGBélyegzőhely a Kevély-nyeregnél.


img_3196.JPGBélyegzés után egy kis pihenő.

Van néhány asztal és pad a tisztáson, ahol a fáradt vándorok megpihenhetnek :)

img_3205.JPGKissé meredek, sziklás út vezet lefelé a Nagy-Kevélyről.

img_3210.JPGMintha egy sziklakertben járnánk.

A Szódás-barlang szomszédságában lévő kopár dolomitsziklákon a dolomitsziklagyepek színpompás virágaival találkozhatunk.

img_3219.JPGMagas gubóvirág - kedveli a sziklákat

img_3222.JPGSelymes rekettye

img_3236.JPGA dolomitsziklák

img_3230.JPGA dolomitsziklák barlangokat rejtenek.

img_3233.JPGNéha furcsa helyeken nőnek a fák.

img_3235.JPGA dolomitsziklák változatos formái. 

img_3244.JPGErősen lejtő, morzsalékos talajú az út lefelé a hegyről.

Az út végén balra, a kék jelzésű útról letérve egy kis kitérővel a völgyben megnézhetjük az Egri csillagok című film díszleteként épült "Egri várat". 1968-ban forgatták itt az Egri csillagokat, a film rendezője Várkonyi Zoltán volt. Bevallom, nekem csalódás volt így látni ezt a "várat", hiszen az eredeti, az igazi Egri várhoz ez nem is hasonlítható. Tudom, csak díszlet.... 

 

img_3254.JPGA díszlet Egri vár 

img_3263.JPGA Teve-sziklák mesebeli formái

A Teve-sziklák anyaga dolomit. A sziklák anyagát alkotó dolomitot évmilliókkal ezelőtt különböző vegyi összetételű forróvizes oldatok  csipkézték ki, ilyen különleges formákat eredményezve.

 

img_3261_1.JPGHatalmas szél volt a Teve-sziklák feletti peremen.

"Szél hozott, szél visz el..." Szabó Lőrinc verse jutott eszembe, amikor a sziklákon álltam, engem ugyanis majdnem elvitt a szél :)

img_3270.JPGKálvária a Vendel-hegyen, Pilisborosjenő határában

img_3278.JPGA Köves-bérc Pilisborosjenő után, különleges hangulatú hely.

img_3280.JPGSalamonpecsét, mely afrodiziákum

A Pilisben még a virágok is különösek. Itt van például a Salamonpecsét. A nevét a föld alatt kúszó, vízszintes gyöktörzsön látható, pecsét alakú bemélyedésekről kapta. Ezek a pecsét alakú bemélyedések az  előző évi hajtások helyei, melyek ősszel elpusztultak. Sokféle gyógyhatása van ennek a virágnak, többek között afrodiziákum is, állítólag fokozza a hímivarsejtek termelődését. Azért senki ne induljon el Salamonpecsétet rágcsálni, mert erősen mérgező, a használatát bízzuk szakemberekre!

img_3287.JPGKöves-bérc. 

Régi, elhagyott kőbányák mellett vezet lefelé az út a Köves-bércről. Egyesek szerint azonban ezek nem kőbányák, hanem árpád kori építmények lerombolt maradványai. 

img_3290.JPGEzek biztosan emberi építmények a Köves-bércen.

img_3292.JPGLefelé menet a Köves-bércről.

 

img_3294.JPGA Köves-bércről leérkezve a téglagyár felé a kék jelzés átmegy a forgalmas műúton, figyelmesen kell átkelni az úttesten.

img_3291.JPGUtunk végpontja a Rozália téglagyár, mutatja túrám és életem társa nekem, aki legendásan rosszul tájékozódom :)

Számomra ismét izgalmas volt az Országos Kéktúrának ez a pilisi szakasza is. Gondolatban kalandoztam a történelmi és a földtörténeti múltban, szemet és lelket gyönyörködtető itt a  táj a különleges szikláival, növényeivel.

Na, igen és a Pilisben továbbra is sok a titok, a rejtély.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr7412459227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gábor Rompos 2017.05.01. 20:28:20

A szerbeket mint korábban meghódított s emiatt megbízhatóbb alattvalókzt a törökök telepítették ide... s nem pedig azok kivonulása után települtek be.

Kíváncsi Túrázó 2017.05.02. 15:29:24

@Gábor Rompos: Kedves Gábor Rompos!
Köszönöm, hogy elolvasta a cikkemet!
Én mindenütt csak olyan leírásokat, tanulmányokat találtam, amelyekben arról írnak, hogy a szerbek a törökök elől menekültek el a Délvidékről.
Amennyiben Ön rendelkezik más tanulmánnyal, adattal, akkor azt természetesen kíváncsian el fogom olvasni! :)