Kíváncsi Túrázó

Huzatos történelmünk tanúja Felvidéken: a bozóki vár

2018. április 15. - Indulj el egy úton

Egy rendkívül szeles márciusi napon jártunk a bozóki várnál, ahol a bástyákon fogvacogva éppen arra gondoltam, hogy ezen a váron is úgy átsöpört a történelem, mint most a falai között az erős szél. A történelem viharai le is rombolták alaposan ezt a várat, amelyet eredetileg kolostornak építettek.

Bozók település /szlovákul Bzovik/ Szlovákiában található, a magyar határtól 40 km-re. 

img_8876.JPGA bozóki vár udvara a templom romjaival

1127-31 között alapított itt Benedek-rendi kolostort a terület birtokosa, a Hont-Pázmány nemzetség tagja Lampert várispán. Lampert az esküvőjét is Bozókon tartotta 1084-ben, húsvét napján. Biztosan fényes esküvő volt, nagy lakoma lehetett, ugyanis I. /Szent/ László király Szépa nevű húgát vette feleségül. Az esküvőn a király és a neje, Adelhaid is részt vettek. A kolostoralapító Lampertet és Miklós nevű fiát ide temették el 1132-ben. Lampert nem ismerte el törvénytelennek a trónkövetelőként fellépő Boriszt, Könyves Kálmán második feleségének a fiát. II. /Vak/ Béla királyunk ezért őt is - és mindazokat akik a trónkövetelő mellé álltak - kegyetlenül megölette. A már idős, süket Lampertet a saját testvére ölte meg úgy, hogy egy kemény tölgyfa székkel szétverte a fejét. Bizony "kemény" idők voltak akkor, aki nem a "jó" oldalra állt, annak könnyen betörték a fejét. A monostort 1181-ben, III. Béla királyunk a premontreieknek adta át. IV. Béla király a monostor feletti bíráskodás jogát kizárólagosan az országbírónak és a prépostnak adta. A bozóki prépostság fontos helyet foglalt el a vármegye történelmében. Pereskedtek is folyamatosan a birtokrészeikért a szomszédos Korpona városával. Akkoriban a birtokrendezést véresen komolyan vették. Egy ilyen viszály alkalmával például a szomszédos Csábrág várának akkori birtokosa, a hatalmaskodásairól hírhedt Dobrakutyai Lökös meg is ölte Mihályt, a bozóki prépostot, valamint annak két szolgáját is. 

A következő századok sem voltak nyugodtabbak, hiszen a 15. században viharos változások következtek be. A husziták, majd a szomszédos korponaiak támadásai következtében megsemmisült a templom szentélye és a kolostor nagy része is. A század végén már gótikus stílusban építették újjá a templomot és hozzáépíttek egy sekrestyét is. 

1530-ban a protestáns Balassa Zsigmond elfoglalta a kolostort és Bozók települést is. Elkergette a szerzeteseket, a kolostor épületeit reneszánsz kastéllyá és hadi célokat szolgáló épületté alakította át. A templomból csak az északi tornyot és a gótikus sekrestyét hagyta meg, utóbbit várkápolnává alakíttatta át. A kolostor köré négyszögű, négy sarokbástyás - 85 m x 85 m - várfalat épített és várárokkal vonta körbe. Ebben az időszakban támadták meg a várat a török csapatok is, de nem tudták elfoglalni. Elfoglalta a várat viszont Balassa Menyhért, Zsigmond testvére, de egy rövid idő után Balassa Zsigmond visszafoglalta Bozókot. Ez a vár később öröklés útján a Fánchyak tulajdona lett, akik reneszánsz stílusban átalakítva lakájossá tették az egész várkomplexumot. 

1678-ban az önkényeskedéseiről hírhedt Balassa Imre - a közeli Divény várának ura, aki a saját feleségét is kidobta az ablakon - foglalta el a várat, lefejeztette az udvarbírót és a várnagyot, a kastélyt pedig felgyújtotta.

Sűrűn cserélődtek itt a várkapu kulcsának a tulajdonosai.

A 17. században jezsuiták kapták birtokul, majd az esztergomi szeminárium tulajdona volt a 20. század elejéig. A II. világháború alatt az akkorra már romos templomot és a kolostoregyüttest találat érte, a háború után a romokat építőanyagként széthordták. 

A templomból és a kolostorból tehát csak nagyon kevés maradt meg, a várfalak és a bástyák azonban aránylag épek. Mindenképpen érdemes megnézni a történelmünknek ezt a romjaiban is látványos emlékét. Össze lehet kapcsolni egy Felvidékre tett kirándulás alkalmával a közeli Csábrág várának a megtekintésével. Remélem, hogy idővel majd elkezdődik ennek a fénykorában jelentős és szép bozóki monostornak, erődítménynek a felújítása! 

A táj is rabul ejti az embert, az országút a hegyek között kanyarog, az út mentén gyakran lehet látni legelésző őzeket, szarvasokat. Nekünk a bozóki vár meglátogatása után abban a különleges élményben volt részünk, hogy fehár dámszarvast is láthattunk. Kívánok Mindenkinek hasonlóan izgalmas élményekkel teli felvidéki kirándulást!
img_8899.JPGA gótikus szentély és támpillérjeinek alapja img_8922_1.JPGA négy sarokbástyás bozóki vár

bozoki_var.jpgA vár alaprajzaimg_8818_1.JPGA vár bejárata, a vár körül a vizesárok, felette a kapuhoz vezető híd

img_8839.JPGA várfal körüli széles és mély vizesárokimg_8822.JPGA vár bejárata fölötti címerimg_8840.JPGA Balassák címere a bejárat melletti sarokbástya ajtaja felettimg_8868_1.JPGA templomhoz hozzáépített kápolna 
img_8858.JPGA kápolna, mely romjaiban is szép - kivéve a falakat borító falfirkákatpremontrei_szerzetes.jpgA premontrei rendet alapító Szent Norbert szerzetes. Ilyen fehér ruhás szerzetesek éltek évszázadokon át a bozóki monostorban. /Marteen Pepyn festménye, 1637/img_8895_1.JPGA kápolna, a megmaradt gótikus ablakkal, körülötte a monostor megmaradt alapja. A kolostorból keresztfolyosó vezetett a később várkápolnává alakított sekrestyébe.img_8903.JPGAz egyetlen, épen maradt gótikus ablakimg_8859.JPGA sekrestye nyugati oldalába reneszánsz ablakot építettek be img_8826.JPGA várudvar, a monostor falaival - a fantáziánkra van bízva, hogy milyenek is voltak az itteni épületek. A sok látogató biztosan örülne, ha lenne a várban legalább egy tájékoztató tábla elhelyezve, egy látványrajz kitéve, ami megmutatná az épületeket az eredeti nagyságukban. 

 

img_8830.JPGA bejárat melletti sarokbástyaimg_8837.JPGA bejárat melletti sarokbástya egyik termeimg_8838.JPGÉvszázados lépcsők, sokan - szerzetesek, katonák, kalandorok - koptatták le ezeket a lépcsőfokokat

bozoki_var_1888.jpgA bozóki vár látképe 1888-banimg_8869.JPGSarokbástya, mely kívülről jobb állapotban van, mint belülrőlimg_8880.JPGMai kalandorok akár fel is mehetnek ezen a vagány csigalépcsőnimg_8866.JPGEgy épségben megmaradt támfalimg_8914.JPGAz egyik bástya szép ívű terme

img_8848.JPGEzek a feltárásra váró kolostorromok még sok titkot rejtenekimg_8890_1.JPGA templom romjainak maradványai most még szétszórva hevernek a vár udvaránimg_8976.JPGEz egy nagyvadakban is gazdag vidék. Viszont még itt is különleges a fehér dámszarvas. Ezzel a szarvascsordával közvetlenül a vár meglátogatása után találkoztunk.img_8964.JPGA fehér dámszarvas

 

Forrás: wikipédia, varak.hu, muemlekem.hu

"Uraim, vagy nagyobb folyót, vagy kisebb hidat!"

A fenti mondatot a legenda szerint II. József császár mondta, amikor Hugyag községnél kelt át az Ipoly akkori hídján.

Mert akkor még volt hídja ennek az érdekes nevű, Nógrád megye északi részén található falunak, mely nevének a hallatán sokan nem gondolnák, hogy a hugyag szó az ősi magyar nyelvben csillagot jelentett, innen ered a település neve is. 

A honfoglalás után a magyar szállásterület gyepüje és északi átkelője volt ez a vidék. A községet a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben, a későbbi évszázadokban mezővárosi kiváltságokkal rendelkezik.

Jelentőségét az adta, hogy itt vezetett a Pest-Budáról Kassára menő főútvonal, ezért az Ipolyon átvezető hídján sok híresség kelt át és sok hadsereg masírozott. 

II. József nem tudhatta, hogy az Ipoly szeszélyes vízjárású folyó. A tavaszi áradások alkalmával szinte tengerré változik, míg nyáron a bokáig érő vízben át lehet sétálni a túlsó partjára. Ez a folyó természetes éves ciklusa. Szerencsére itt az Ipoly szabályozatlan, így az ártéren gazdag növény- és állatvilágot találunk. A fehér gólyák mellett előfordul itt a fekete gólya, a szürke gém, vadrécéket és őzeket, rókát, vidrát is láthatunk a háborítatlan térségben.

1849. júliusában a váci csata után Görgey tábornok erre menekítette a seregét az orosz hadak elől. Itt vonult át Losoncra, majd Rimaszombatra, ahol a Komáromnál szerzett súlyos fejsebe miatt néhány napos pihenőt kellett tartania. A Tisza irányába vonuló honvéd seregnek az Ipolyon való áthaladását a később Aradon kivégzett Nagysándor József vezérőrnagy seregei biztosították. A híd előtti térségben 1849. július 17-én ütköztek meg az orosz csapatokkal, majd a honvédsereg védelmének biztosítására a fahidat maguk mögött felgyújtották.

A község a hidat a szabadságharc után újjáépítette, majd a megnövekedett áru- és utasforgalom miatt 1894-ben a fahíd helyett egy háromnyílású  /23,5 m + 36,5 m + 23,5 m/ rácsos acélhidat építettek. A nyílások felső íve változó magasságú, szegmenstartó volt. A középső szerkezet hosszabb és magasabb volt, mint a két szélső nyílás. Egy 10,5 méter hosszú acélpályás ártéri gerendahidat is építettek ekkor, ez még ma is megvan. 

Aztán a történelem szeszélye kapcsán az Ipoly határfolyóvá vált. Trianon után az itt élők azzal szembesültek, hogy hirtelen határtelepülés lettek, az Ipoly túloldalán lévő földjeikre csak engedéllyel tudtak átmenni, a rokonok, családok szétszakadtak. Van egy legenda, mely szerint Vix tábornok a tavaszi áradások idején repült el az Ipoly folyó felett és meglátva annak a nagyságát, szélességét, hajózhatónak minősítette. Állítólag a csehek még fotókat is mutattak a határmegállapító bizottságban a "hajózható" Ipolyról. Nos, az Ipoly valóban szinte tengerré tud válni az áradások idején, de hajót még nem láttam rajta. 

A híd sorsát egy másik világháború döntötte el. 1944. telén súlyos harcok folytak itt és a visszavonuló német csapatok december 5-én felrobbantották a híd középső pillérét. A robbantás után még 9 hétig folytak a harcok a faluban. Mivel az Ipoly éppen áradt, az átkelés során az orosz katonák közül sokan a jeges vízbe vesztek. 1945-ben az orosz hadsereg használhatóvá tette a híd középső nyílását. Ez az átmeneti fa hídpótlás 1950-ig működött, utána a magyar oldalon az épen maradt nyílást elbontották. A szlovák oldalon a megmaradt hídrészeket 1998-ban adták el ócskavasnak. 

Azóta a híd pillérei és a hídfők emlékeztetnek csak arra, hogy itt a II. Világháborúig volt egy szép híd, ami összekötötte az Ipoly két oldalán élőket. 

Az Ipoly folyó Szlovákiában ered, a Vepor hegységben, az Ipoly hegy tövében. 212,43 km hosszúságú szakaszán a II. Világháború előtt 47 híd volt. Ezek nagy része a harcok során elpusztult, felrobbantották. Azóta néhány hidat felújítottak, újjáépítettek, lehetővé téve ezzel a történelmi nógrádi térség lakosságának a könnyebb közlekedést, a gazdasági kapcsolatok megélénkülését. Nagyon jó lenne, ha ez a nagy múltú híd is egyszer ismét felépülhetne! 

img_0619.JPG2016.02.16. Tél végi áradás az Ipolyon. A híd pillérei alig látszanak ki a vízből. ll_jozsef.jpgA zsörtölődő II. József, a Kalapos király /1741 - 1790/img_4121.JPG2017.06.30. Nyáron a meder alja is látszódik, át lehet sétálni a túlsó partra.img_4100.JPG2017.08.15. A fák törzsén látható az áradáskori magasság.hugyagi_hid.jpgHugyag és Szécsénykovácsi közötti híd az Ipoly folyó felett. 1944. decemberében felrobbantották, mára teljesen elbontották. A felvétel a Felvidék visszacsatolása után, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium cserkészcsapatának kirándulásán készült. /Forrás: Fortepan/img_9191.JPG2018.03.20. No, lám! Mégiscsak hajózható az Ipoly! /Tavaszi áradás/dsc05378.JPG2013.02.26. Az Ipoly ártere áradáskordsc05392.JPG2013.02.26. Az "Ipoly-tenger" - áradás, ameddig csak a szem ellát.img_0621_1.JPG2016.02.16. Amikor hirtelen, sárosan érkezik a nagy víztömeg.img_0706.JPG2016.02.22. Aranyhíd az "Ipoly-tengeren"img_9522.JPG2018.03.22. Ezek az ifjú hattyúk nem veszik figyelembe a határjelzést.img_9603.JPG2017.02.09. Az Ipoly áradása a vadkacsákat is idecsábítja.img_9436.JPG2018.03.21. A békára vadászó gólya biztosan örül az Ipoly áradásának.img_0065.JPG2018.04.04. A hattyúk évek óta látogatják az Ipoly árterét.img_0039.JPG2018.04.04. A  nagy kócsagnak is ez az élőhelyeimg_0311.JPG2018.04.05. Piros árvacsalán az ártérenimg_0359.JPG2018.04.05. A Veronika is virágzik az ártéren.img_0228.JPG2018.04.05. Salátaboglárkáktól sárgul a rét a kiöntött Ipoly mellett.img_9475.JPG2018.03.22. Az áradás által elsodort fatörzs és a tükörképe.dsc05207.JPG2013.02.26. A megmaradt ártéri hídnál.
img_5655.JPG2018.01.03. Békés, nyugodt téli áradás.img_2919_masolata.JPG2016.01.15. A z Ipolyhoz, a híd maradványához vezető út ma még zsákutca. Jó lenne, ha ez az út - a híd újjáépítése után - ismét a Felvidékre vezetne! 

 

Forrás: wikipédia, hidak.hu

Angol húsvéti zsömle, megreformálva

Mivel mindkét gyermekem a Brit Nemzetközösség országaiban tölti a húsvétot, így utánanéztem, hogy mit is esznek a britek húsvétkor. Így találtam rá a hagyományos brit húsvéti zsömlére, aminek kissé átalakítottam a receptjét. 

Fehérliszt helyett teljeskiőrlésű lisztet, cukor helyett mézet használtam. Az eredeti recept szerint a zsömle tetejére a kereszt alakot fehérliszt és víz keverékéből kell rajzolni, én - némi töprengés után - azt találtam ki, hogy tejföllel kevert túróval rajzolom meg a keresztet, ez be is vált.

A zsömlék tetején lévő kereszt forma régebben a 4 égtájat szimbolizálta, megóvott a hajótöréstől, manapság a kereszt Jézus keresztre feszítésére emlékeztet, ezért is sütik többnyire húsvétkor.

Könnyen elkészíthető, finom, fűszeres illatú süteményt kapunk, amely több napig is friss marad. Vihetjük magunkkal a húsvéti kirándulásra, túrára de a húsvéti asztal dísze is lehet.img_9700.JPG

Hozzávalók:

- 30 dkg teljeskiőrlésű liszt

- 1 tasak instant élesztő

- 5 dkg vaj

- 2 dl tej

- 1 tojás 

- 1 tojássárgája és egy kevés tej a tetejére

- 1 evőkanál méz, vagy egyéb édesítőszer

- 1 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék /vagy fahéj, szegfűszeg, koriander/

- csipetnyi só

- aszalt gyümölcsök /áfonya, meggy, sárgabarack/ apróra vágva 

A kereszthez: kb. 5 dkg túró 1 evőkanál tejföllel elkeverve

Egy mélyebb tálba tettem a lisztet, ezt összekevertem az élesztővel, majd a keverék közepében kialakított mélyedésbe tettem a tojást, a langyos vajat, a tejet és a többi hozzávalót. Kézzel jó alaposan összekevertem, majd meleg helyre tettem 1 órára a tálat - én takaró alatt szoktam keleszteni. Meg is kelt szépen a tészta a duplájára és már ekkor finom, fűszeres illat volt tőle a lakásban.

A megkelt tésztát lisztezett deszkára tettem, kinyújtottam és zsömlényi mennyiségű darabokra vágtam, majd gombócokat formáltam a tenyeremben belőlük. Ezeket a gombócokat sütőpapírral bélelt tepsire raktam, kissé ellapítottam, megkentem a tetejüket a tejjel elkevert tojássárgájával. Egy fakanál nyelével kereszt alakban mélyedést alakítottam ki rajtuk, majd ebbe a mélyedésbe tettem bele a tejfölös túrót dekorációnak.

Előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt sült készre.

img_9623.JPG

 

img_9637.JPG

dsc_1189.JPG

Mindenkinek jó sütést, szép, tavaszias húsvétot kívánok! 

Krúdy Kálmán, a csínytevő nemes betyár, aki Világos után sem tette le a fegyvert

Krúdy Kálmán - aki Krúdy Gyula nagyapjának a testvére volt - az Ipoly melletti /ma Szlovákiában található/ Szécsénykovácsiban született 1826. februárjában, köznemesi család gyermekeként.
Ifjúkorától kezdve többször is összeütközésbe került a törvénnyel, majd beállt katonának, később pedig a szabadságharc lelkes hívévé vált. A honvédsereg 17. zászlóaljában előbb őrmester, majd hadnagy lett.
A világosi fegyverletételt nem tudta elfogadni, inkább a gerilla életmódot választotta. Egyébként is, a honvédsereg tisztjeként börtön, vagy a császári seregben való 8 éves közkatonai szolgálat várt volna rá, ezt pedig nem akarta elfogadni.
Jól ismerte Nógrád erdeit, a nép pedig segítette a bujdosásban.
Mégis a pandúrok és a csendőrök több alkalommal elfogták, de ő mindannyiszor megszökött.
A leányoknak, asszonyoknak nem tudott ellenállni. „Csintalanság” – ez volt a vád legtöbbször ellene.
Ez lett a veszte is. Egy leányhoz igyekezett, amikor 1861. november 28-án Rétság határában lelőtték.
Ez olvasható a rétsági katolikus plébánia halotti anyakönyvében:
"A vad, veszélyes, közismert rabló méltó büntetését elnyerve így veszett el szánalmas módon."

krudy_kalman_egy_nemzeti_rabloverer.jpgEgy nemzeti rablóvezér - Krúdy Gyula regényének címlapja

„Előkelő és finom, legalábbis van oly elegáns ember, mint a francia Cartouche. 
Nem ölt. A palóc csak szerelemből öl, vagy a birkózás szenvedélyében (a 
Pálinka nevű ördög sugallatára). Nem is lopott. Ha szóra nem adták, amire szüksége volt, erőszakkal vette el, kockára téve saját bőrét. Adókat vetett ki a lakosságra, s azokat néha beszedte erővel, ha önként nem fizették. Szóval, csak azt tette, amit a király. Mindamellett rászolgált a hatóság haragjára mindenféle más megnevezhető és megnevezhetlen bűnökért. A nagy, mértföldekre terjedő ráskai erdőben élt, ahol egy barlangja is volt a föld alatt, 
valóságos lakóház, szobákkal, kamrákkal s titkos kijárásokkal. Az erdő jó barátja a zsiványnak, ellátja mindennel. A vadak magoktól jönnek elő pecsenyének, virágok magoktól nőnek bokrétának a kalap mellé, utazó kalmárok portékát, szöveteket visznek a ládáikban, gombát szedő leányok, menyecskék csókot adnak a szegénylegénynek. Ha nem adnak, elveszi erővel minden nagyobb teketória nélkül. " Mikszáth Kálmán: A Krúdy Kálmán csínytevései /1899/ 

".... imádta a nőket, de a maga módja szerint: mint nádaslakó farkas szereti nőstényét: vadul, gyilkos szenvedéllyel" - Krúdy Gyula így jellemezte a nagyapja öccsét. Krúdy Kálmán még csak 16 éves volt, amikor szerelmes lett a nála 2 évvel fiatalabb Feledi Juliskába, el is szöktek együtt, de visszavitték őket, Krúdy Kálmánt pedig büntetésül besorozták katonának. Olaszországban szolgált hat évig a császár seregében, ahonnan 1848-ban, a forradalom kitörésének a hírére hazaszökött és beállt a honvéd seregbe.

img_4597_1.JPGA "szerelmeskedő-rét"  az Ipoly mellett, Szécsénykovácsinál

 „Azon a réten kergettem én is a lepkét és a labdát, s ma úgy látom, hogy szebb rét talán nincsen is az egész világon. Az Ipoly mentén terült el a lapos partok között és szelíden, lágyan szaladt tovább a lehajló fűzek és tömpe bokrok között, mint a nótaszó. A virágos bokrokon madarak laktak és énekkel kísérték útjában Kálmánt. És a füvek fölött a nyár leányai kiteregették virággal kihányt köntösüket a napsugárba. Messzebb halmok kéklenek és beszédes nyárfák ringatják karcsú derekukat a szélben, ami e szép világ fölött elsuhan. Itt minden a szerelemről mond éneket és a legkisebb virágnak a kelyhében is száz nóta lakik: szép, egyenes növésű palócleányoknak volt századok óta a szerelmeskedő-rétjük ez a hely. Itt a levegő is más. Csókok zenéje zümmög a méhek duruzsolásában." - A Krúdy Kálmán bácsi viselt dolgai című írásában ír ilyen szépen az Ipoly menti rétről Krúdy Gyula, aki szintén sokszor töltötte a nyarakat a nagyapja házában, Szécsénykovácsiban. Én megértem a lelkesedését, hiszen én is ezen a vidéken nőttem fel, itt élek, szeretem az Ipolynak ezt a vadregényes vidékét.

img_4956.JPGA vadregényes, kanyargós Ipoly folyó, amely sokszor adott menedéket a bujdosóknak.

A szabadságharc bukása után Krúdy Kálmán bujdosó honvédekből gerillacsapatot szervezett, ezekkel járt fosztogatni azokat, akik elárulták a szabadságharcot, ezért már 1849. december 25-én kiadták ellene az első körözést, melyet a karancssági hirdetőkönyvbe a járási szolgabírótól érkezett utasítás szerint így jegyeztek be:

„Krúdy Kálmánnak személyes leírása elfogatás végett közöltetik: Szécsénykovácsi születésű, 23 éves, nőtlen. R. cath. kövér, közép termetű, barna hajú s bajuszú, bátor tekintéllyű, öltözete betyáros, vörös mellény, fehér zsinórral, fekete aranyos nyakkendő, sárga ködmön, fekete magyar kalap, fekete tollal." 

Mivel a megyei körözés eredménytelen volt, országos körözést is kiadtak ellene, melyben útonállással vádolták. A császáriak bevált stratégiája volt, hogy gyilkost, rablót csináljanak a hazafiakból. 1850-ben elfogták, de a börtönből sikerült megszöknie és ismét bujdosó lett.

Krúdy Gyula szerint: „Kálmánt is untalan nógatták a bará­tai, hogy menne külföldre, mert idehaza már nagyon szorították . . . Szegény a nógrádi szellős halmoktól, árnyas berkektől megválni nem tudott."

„Én nem hagyhatom el ezt a tájat, mert megszakadna utána a szívem. Az Ipoly völgyén érzem jól magam, ezek a fák, a halmok, a mezők az én életem" — mondatja Kálmánnal az író, bár soraiból az ő nosztalgiáját is kiérezni az ősök szülőföldje után.

krudy_gyula.jpgKrúdy Gyula ifjúkori portréja - a nők iránti intenzív érdeklődés jellemző volt a Krúdy család férfitagjaira - Krúdy Kálmán is hasonlóan vonzó lehetett. 

krudy_kalman_az_almok_hose.JPGAz álmok hőse - szintén Krúdy Kálmán életéről szól

„Ki vagyok én? Bujdosó kalandor, betyár. Miért vagyok az? Mert gyűlölöm hazám ellenségeit, mert kedvem
van a veszélyes, kalandos élethez. Nyitva az ország, menekülhetnék külföldre, itthon elfelednének, megbocsátanának. De én itt maradok, mint egy élő bosszúállás. Üldöztetés, gyötrelem az életem, míg egykori bajtársaim hontalanul csavarognak a világban, de nekem legalább hazám van." - Krúdy Gyula: Az Álmok hőse című novelláskötetében így elmélkedik Krúdy Kálmán.

Maradt is az élete a bosszúállás és az üldöztetés. Mindvégig bízott abban, hogy a szabadságharc folytatódni fog, segítette a szabadságharc emigrációban élő katonáit, a rabolt pénzt nekik gyűjtötte és küldte el.

Sok formában maradtak fenn a cselekedetei, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula is több romantikus műben írt ezekről.

Egyik emlékezetes tette - ezt is többféleképpen őrzi a legenda - az, amikor meglátogatta Pallavicini Roger grófot. A császárbarát gróf a 2 hízódisznóját elnevezte Kossuthnak és Szemerének és a disznótorra számos gazdag vendéget hívott meg. Erre az alkalomra toppant be Krúdy Kálmán csapatával és kifosztotta a díszes vendégsereget. 

img_9005.JPGAz áradó Ipoly Szécsénykovácsinál, naplemente idején

Volt tehát miért üldözniük a zsandároknak, de az Ipoly menti táj mindig megmentette, elrejtette az üldözői elől. Megtörtént, hogy az áradó folyón át menekült, az Ipoly vizébe bukva úgy, hogy egy nádszálon keresztül szívta a levegőt, miközben a zsandárok a parton keresték őt.

 

img_8994.JPGA régi harangtorony Szécsénykovácsiban, melynek közelében volt egykor a falu központja, ahol a Krúdy család kúriája is volt. Az épület mára már nem látható, az évszázadok alatt összeomlott.

11870_444984405589137_676959330_n.jpgKrúdy János és felesége síremléke a szécsénykovácsi temetőben: „Itt nyugosznak Istenben boldogult/ Krúdy Jánosné született Virág Terézia/ elhunyt életének 45-ik évében február 8-án 1845./ és Krúdy János elhunyt életének 61. évében november 26-án 1855./ Hat gyermektek árván esengnek/ Jó szülék! lelki üdvötökért/ Nyerjetek Istentől nekünk/ Ti is égi tért.”

Krúdy János a gerilla Krúdy Kálmán édesapja - az író Krúdy Gyula dédnagyapja - Nógrád megye várnagya volt, a megye gazdasági ügyeit intézte. 6 gyermeke született: Gyula - az író nagyapja, Kálmán és négy leány: Mária, Irma, Izabella, Amália. 

310697_444983838922527_2068652729_n.jpg A Krúdy-emlékoszlop Szécsénykovácsiban

 „Kalandor, vagy hős? Mind a kettő. Volt az alakjában valami Rákóczi diákjából, Jávorká­ból, de zsivány is lehetett volna, mint Rózsa Sándor. Azok a regényes idők kellettek hozzá, hogy olyan nevezetes legyen, mint amilyen volt. A Krú­dy Kálmán alakja: egy darab regényes magyar történelem." - Krúdy Gyula így jellemezte Krúdy Kálmánt. Higgyük hát el neki! 

Forrás: wikipedia, arcanum.hu, felvidek.ma

 

Helló Tavasz, viszlát Tél!

A hétvégén a Vepor hegységben /Szlovákia/ található Herencsvölgyben túráztam. 

Szeretem ezt a vadregényes, magas fenyők közötti völgyet, melynek a csendjét csak a zúgó patakok háborgatják.

Én kedvelem a telet, de idén sokáig időzött a környékünkön, így igazán megörültem, amikor megláttam, hogy már ide is megérkezett a tavasz. Igaz, még csak néhány hírnöke, de az egyre erősödő napsütés majd teljesen el fogja olvasztani a most itt még mindenütt fehérlő havat és előcsalogatja a tavasz többi képviselőjét is.

img_8615.JPGA kies völgy csendjét csak mélyben rohanó patak zúgása zavarja meg.

img_8669_1.JPGA tavasz már erősebb: a rohanó patak mellett még vannak hófoltok, de előbújtak a tavasz virágai is.aranyveselke.JPGAranyveselke

Aranyveselke - érdekes neve van ennek a koratavaszi virágnak. Magyar nevét virágjának aranysárga színéről és a vese alakú leveleiről kapta. Tudományos neve is szép, félig görög, félig latin: Chrysosplenium alternifolium, melyből a chrysos a görög szó, aranyat jelent. Gyors vizű hegyi patakok mentén jelzi  a tavasz érkezését, március közepétől lehet vele találkozni. Ilyenkor szerényen meghúzódik az avarban. Nem nő nagyra, 5-15 cm a magassága. feher_acsalapu.JPGFehér acsalapu

Szintén az avar alól merészkedett elő a Fehér acsalapu virága. Nehéz elképzelni, hogy ez a most még bolyhos kis gombóc nyárra már hatalmas lapuleveleket növeszt a patak partján. img_8671.JPGJégszobor a patak felettimg_8633.JPGA Tél szelleme hamarosan elolvad a napfénybenimg_8672.JPGJégmacska - lassan beleolvad a patakbaimg_8659.JPGZuzmó a vöröslő fenyőtű avaron

A zuzmók különleges élőlények. Még az életkoruk sem határozható meg, egyes vélekedések szerint ők a Föld leghosszabb élettartamú élőlényei. Különleges lények, a szimbiózis mintapéldányai, ugyanis algák és gombák együttéléséből keletkeztek. 

A zuzmók rendkívüli helyzeteket, körülményeket is képesek túlélni. Német kutatók marsi életkörülmények között vizsgáltak a zuzmókat és a zuzmók 34 napig életben maradtak. 

2005-ben az Európai Űrügynökség 2 zuzmófajt Szojuz rakétákkal juttatott ki az űrbe, kapszulákba zárva. A kapszulákat az űrben kinyitották és 15 napig nyitva tartották, kitéve ezáltal a zuzmókat a kozmikus sugárzásnak. 15 nap után a zuzmókat visszahozták a Földre és megállapították, hogy a zuzmókat semmilyen károsodás nem érte, teljesen egészségesek maradtak.
img_8716_1.JPGTölcsérzuzmó, mohák között a sziklafalonimg_8702.JPGFarkaspók

Nem biztos, hogy az is örül ennek a hírnek aki fél a pókoktól, de a tavasz előcsalogatta a pókokat is, mint ezt a farkaspókot, mely éppen a sziklafalon mászott felfelé. Ezek a pókok nem építenek hálót, természetes üregekben laknak, az áldozatukat üldözve fogják el.img_8783.JPGItt valaki nagyon dolgozott

Gondolom, hogy a harkály látogatta meg ezt a hatalmas fenyőt, bár csodálkozom, hogy ilyen alacsonyan vájt ekkora mélyedéseket a fa törzsébe, én idáig csak nagy magasságban láttam őket dolgozni.img_8754_1.JPGA patak, melynek mentén már csak látszólag uralkodik a tél.

primavera.jpgBotticelli: Primavera / A tavasz

Számomra Botticelli festménye tökéletesen kifejezi a tavasz lényegét. Csodálattal szemléltem Firenzében az Ufficiben - a szemlélődés nem volt egyszerű a népes orosz és japán csoportok miatt. Egyébként a festményen a hozzáértők több,mint 500 féle növényt fedeztek fel. Azt nem állítom, hogy aki most kisétál az erdőbe, az ilyen lenge ruhás mitológiai lényekkel fog találkozni, de hogy sok öröme lesz, ha figyelmesen szemléli a környezetét, a természetet, azt bizton állítom. Hmmm, amikor a férjemnek megmutattam az írásomat, akkor ő azonnal megjegyezte, hogy pedig sokkal motiválóbb lenne, ha lenge ruhás istennők látványának reményével csábítanám a túrázásra a férfiakat.:)

Jelentem tehát, hogy a tavasz visszavonhatatlanul érkezik, menjünk ki a szabadba minél többen megnézni az érkezését!

Mindenkinek jó tavaszi túrázást! :)

 

Forrás: wikipédia, novenyhatarozo.info, uffizi.org

 

 

Síelés, szánkózás, korcsolyázás, curling, bob, hegymászás - 100 évvel ezelőtt

img_7642.JPGEgy sportos család a múlt század elejéről

Tudtam, hogy nagyon érdekes lesz a tátralomnici Símúzeum, de olyan különös és meglepő kiállításra mégsem számítottam, mint amit ott találtam.

A tátrai téli sportok minden ágának megismerhetjük a történetét, mindezt érdekesen, szellemesen bemutatva. 

Természetesen a téli sportok kialakulásának a Magas-Tátrában rengeteg magyar vonatkozása is van, így már csak emiatt is érdemes megnézni ezt a 2014-ben megnyílt múzeumot. A 300 négyzetméternyi alapterületű kiállítótérben angol és szlovák nyelvű tájékoztató táblákon ismertetik a téli sportokkal kapcsolatos tárgyakat. Nagyon sok fotó is segíti, hogy visszacsöppenjünk kb. 100 évet az időben.

Különös, de az első síléceket, amelyeket 1865-ben  Cornides Károly - ótátrafüredi gyógyszerész -  Magyarországra hozott, még csak dekorációnak, a gyógyszertár díszítésére használták. 

A magyarországi, magas-tátrai síelés elterjesztésében óriási szerepe volt id. dr. Szontágh Miklósnak /1843-1899/, Újtátrafüred megalapítójának. Bevezette a tátrai szanatóriumokban az egész éves nyitvatartást és nagyon fontosnak tartotta a tüdőbetegek egészséges életmódját, a mozgást, így előírta a betegei számára a gyógyszerek mellett a sportolást: szánkózást, síelést, korcsolyázást, túrázást. Id. dr. Szontágh Miklós volt az első ember a Magas-Tátrában, aki tudott síelni és erre a betegeit is megtanította, tehát ő volt az első síoktató is. 

Dr. Guhr Mihály /1873-1933/ Tátraszéplak fürdőorvosa is sokat tett a síelés népszerűsítéséért. Ő az 1890-es években kezdett először hordódongákon síelni, majd Svájcban és Norvégiában tanulta meg a síelés fortélyait. 1911. február 4-én és 5-én Tátraszéplakon rendezte meg először a Magyar Sí Klubbal közösen az Első Magyar Síbajnokságot. Tátralomnicon, a saját költségén ő építtette meg az első síugrósáncokat is.

img_7721.JPGFából és fémből készített bob 1940-ből.

img_7656.JPGEgy igazi különlegesség ez az 1912-ben szabadalmaztatott megoldás, amely megakadályozta volna a síelő elesését. :)img_7735.JPGCurling Tátralomnicon, 1938-banimg_7637.JPGHótalpak

Az első hótalpakat az indiánok kezdték használni, akik rájöttek, hogy a mély hóban így hatékonyabban tudnak haladni a vadászataik alkalmával. Ehhez először állatbőrökből készítették a kereten belüli húrokat, később kenderből készült kötelet, zsineget használtak. A hótalpakat bőrből készült pántokkal erősítették a lábbelijükhöz.

img_7639.JPGHótaposó és a rögzítése a 20. század elejérőlimg_7650.JPGA sílécek és a síkötések fejlődése

A kiállítás értékes darabjai ezek a régi sílécek. A leghosszabb síléc 307 cm hosszú és Norvégiában készült 1885-ben. A legrégebbi síléc a fotó bal szélén látható, mely a 18. századból való.

img_7632_masolata.JPG3000-5000 évvel ezelőtti síelőket ábrázoló barlangrajzok Norvégiából és Oroszországból.

A legnépszerűbb vélekedés szerint a síelés Közép-Ázsiában alakult ki, kb. 6000 évvel ezelőtt, innen terjedt el Föld különböző északi tájaira. A sílécre használatos ski szó az izlandi scidh szóból származhat, mely fadarabot jelent. 
img_7651.JPGSíkötés a síelés hőskorából - ma már furcsa lenne így síelni.img_7653.JPGKormányozható szánkóimg_8470.JPGVidám szánkózás 1912-ben, Tátralomnicon img_7664.JPGSítanfolyam Tátraszéplakon /Tatranska Polianka/ - 1907
img_7723.JPGÖtüléses, fából készült bob 1908-ból és kormánykerekes, négyüléses bob 1920-ból.

img_7725.JPGA hegymászó és felszerelése a 20. század első évtizedeiben.img_7742.JPGA hegymászó felszerelése

img_7738.JPGHegymászó a Magas-Tátrábanimg_7712.JPGA hadsereg téli felszereléseimg_7702.JPGA katonák téli felszerelése a hegyekbenimg_7726.JPGJéghoki, Tátralomnic, 1908 - mókás lehetett a hölgyeknek hosszú szoknyában jéghokizniimg_7728.JPGÚjkori "Daidalos" a Csorba-tó jegén 

img_7751.JPGA kormányozható versenyszánkó

img_8468_1.JPGVersenyszánkó 1908-bólimg_7763.JPGElső Magyar Szánkóbajnokság Tátralomnicon, 1910-benimg_7766.JPGAz 1912-ben épült Gertrúd síkunyhó hiteles másolata

Tátralomnicon, 1912-ben építtette fel a lomnici fürdőigazgatóság a Gertrúd síkunyhót a szánkópálya alsó, Start állomásának közelében. Ennek a másolatát láthatjuk a Símúzeum utolsó termében. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy 100 évvel ezelőtt milyen tárgyakat tartottak fontosnak egy síkunyhóban. Van itt kályha, fekvőhely, asztal, de van írógép és éjjeliedény is, ami persze érthető, ha egy kinti -20 fokos éjszakára gondolunk...img_7783.JPGA Gertrud kunyhóban  - bepillanthatunk egy 100 évvel ezelőtti téli hangulatbaimg_7786.JPGEgy síkunyhó fontos berendezési tárgyai, köztük van az éjjeliedény is.img_7780.JPGEgy korabeli műhely berendezése, ahol a téli sporteszközöket készítették és javították.img_7799.JPGIgazán sokféle szánkó közül lehetett választani a múlt század elején.img_7804.JPGÖsszecsukható szánkóimg_7771.JPGGyerekeknek készült bobimg_7811.JPGA téli sportokat nem lehet elég korán elkezdeni

A tátralomnici Símúzeum tulajdonosa Vladimir Hubač, aki a feleségével együtt már több mint 20 éve gyűjti a tátrai téli sportok tárgyi emlékeit. A múzeum 9 -18 óráig minden nap látogatható. A kiállítás épületében van egy hangulatos kávézó is, ahová érdemes betérni a múltban tett kalandozás után.img_7627.JPGA Símúzeum épülete Tátralomnicon

A Símúzeum Tátralomnic központjában, a főúton található: Tatranská Lomnica 97, 059 60 Vysoké Tatry, Slovakiaimg_7630.JPGMár a bejáratnál ráhangolódhatunk a múltban történő kalandozásra.

Amikor én ebben a múzeumban jártam, akkor éppen hatalmas pelyhekben hullott kint a hó, de nyáron is kellemes időtöltés lehet ennek a különleges múzeumnak a meglátogatása.

Forrás: skimuseum.eu, zivot.sk, 

 

Afrodiziákumos keksz

img_6952.JPGEz a keksz a havas hegyek között is felmelegít, főleg, egy csésze forró tea mellett :)

Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy egy olyan kekszet készítsünk el, aminek az összetevői között afrodiziákumok szerepelnek. Egyszerűen csak ki kell nyitnunk a konyhaszekrényünket és kivenni belőle a fahéjat, kardamont, gyömbért, szegfűszeget, kakaót, vaníliát, mézet, de még a tojást is afrodiziákumnak tartják.

Innentől már egyszerű a dolgunk. Csak össze kell kevernünk ezeket a fűszernövényeket az egyéb hozzávalókkal, a masszából hengert formálni, majd kb. 1 cm szélességű szeleteket vágni belőle, sütőpapírral bélelt tepsire tenni és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt megsütni.

Már a sütés közbeni illata is élvezetes, megenni pedig igazi örömforrás. 

 Hozzávalók

- 10 dkg kókuszliszt

- 5 dkg kókuszreszelék

- 5 dkg zabpehely

- 5 dkg mandulaliszt

- 15 dkg vaj

- 2-3 evőkanál méz, vagy más édesítő

- 2 db egész tojás

- csipet só

- 1 teáskanál sütőpor

- őrölt kardamon

- vaníliapor

- kakaó

- őrölt fahéj

- őrölt gyömbér

- őrölt szegfűszeg

Amennyiben több időt szánunk az elkészítésére, akkor az összegyúrt tésztát 1 órára hűtőbe tehetjük, majd onnan kivéve kinyújtjuk és szív alakú formázóval szaggatjuk ki, majd kisütjük. 

Nekem erre most nem volt időm, mert éppen túrázni indultam, de a kekszek így is beváltották a hozzájuk fűzött reményt. :)

Mindenkinek jó túrázást, jó sütést, kellemes élményeket! :)

 

 

 

 

 

Selmecbánya - Óvár, a bazilikából lett erődítmény

Selmecbánya számomra a legszebb város a Felvidéken. Az ezüst- és aranybányáinak köszönhetően sokáig Magyarország legnagyobb városai közé tartozott.

"Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya.

Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem sértés, sem gúny, különösen az élőkre vonatkozólag, kik bizonyára nem tehetnek róla, hogy az őseik olyan bolondos helyre építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez."  /Mikszáth Kálmán: Az arany-kisasszony, Tót atyafiak/ 

Bizony jól jellemezte Mikszáth a várost, hiszen Selmecbánya a hegyek ölelésében épült, utcája nincs sem egyenes, sem vízszintes, kacskaringósak, fel- és lefutnak.

A bányászati tevékenység csökkenésével a város fejlődése is megállt, majd hanyatlásnak indult, a lakossága manapság a fele a 18. századinak. Megőrizte viszont a hamisítatlan középkori hangulatát, és 1993-ban az UNESCO a világörökségi listára felvette a műemléki városközpontot és az ipartörténeti emlékeket. A városban zajló folyamatos rekonstrukciónak köszönhetően mára jelentős itt a turizmus. 

Selmecbánya egyik fő látványossága az Óvár. Megtalálható benne a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk építészeti stílus is. A vár építése a 13. században kezdődött. A város fölötti dombon ekkor építették fel a román stílusú Szűz Mária plébániatemplomot, melyet később védfallal vettek körül és kiegészítették egy kápolnával és csontkamrával is. 1442-ben a templomot tűzvész, 1443-ban földrengés rongálta meg. 1497 és 1515 közötti években gótikus, háromhajós székesegyházzá bővítették, magasabbra húzták a védőfalait, félkör alakú bástyákat építettek hozzá, közéjük beillesztve a Harangtornyot és a Himmelreich bástyát.

A mohácsi csata után, a növekvő török fenyegetettség miatt a korábbi egyházi építményt erődítménnyé alakították át. A templom mennyezetét lebontották, a középső hajóból képezték ki a belső várudvart. A földszinten volt a konyha, kamra, élelmiszer- és fegyverraktár. A presbitérium földszintjén kápolnát hoztak létre, a templomtorony pedig őrtorony lett.  Az emeleti termek a várvédő katonák szállásául szolgáltak. A főbejáratot befalazták, az egyetlen bejárat a felvonóráccsal védett oldalsó bejárat lett. 

A török veszély elmúltával a 18. században több épületrészt barokk stílusban építettek át. A 19. században használták jégveremként, városi levéltárként, tornateremként, könyvtárként is. 1900 óta - jelenleg is - múzeumként működik, aki most látogat el ide, az különböző kiállításokat tekinthet meg. 

img_8081.JPGAz Óvár belülről, az egykori harangtoronnyal

img_8200_masolata.JPG Az Óvár monumentális épülete a szemközti hegy tetejéről fotózva.img_7980.JPG1515-ben, az erődítménnyé alakítás előtt ilyen volt a templom.img_8023.JPGA vár belső udvara, szemközt a bejárat, az őrtorony és a Szent Mihály ravatalozó kápolnaimg_7965.JPGSzép lehetett a hatalmas katedrális, mielőtt várrá átalakították. Most kívülről felújításra szorul.img_7969.JPGA Himmelreich bástya, a 14. században építették a várfal nyugati oldalához. A bástya emeletén a vár gondnoka és a lövészmester lakott.img_7990.JPG

A 13. század elején épült Szent Mihály ravatalozó kápolna img_7994.JPGA kápolnában látható freskókon kétféle festészeti stílust fedezhetünk fel: a figurálist a 14. századból és az ornamentálist a 15. századból.img_8001.JPGFreskó a Szent Mihály kápolna falánimg_7999.JPGCsodával határos módon maradtak épségben a gótikus ablakok. img_7983.JPGCsontkamra

A helyiség közepén egy hatalmas pillér van, bordázott boltozattal. A Csontkamrában helyezték el a feltárt temető sírjaiban talált csontokat, melyek 4 méter magasságban töltötték meg a kamrát. Az 1900-as évek elején több, mint 20 szénáskocsi szállította el a csontokat, melyeket egy közös sírban helyeztek el.img_8016.JPGKilátás a havas Selmecbányára az őrtorony ablakából.img_8018.JPGA kápolnában most egy kiállítás látható Selmecbánya bányászati múltjáról, ott találtam ezt az érdekes diagramot az arany- és ezüst, valamint a réz és az ólom termeléséről, 1895 és 1909 közötti évekről.img_8026.JPGA Himmelreich bástya alagsorában volt a börtön és a kínzókamra. A börtön lakót egyesével a falakhoz bilincselték. Innen ered a bástya elnevezése is, ugyanis aki idekerült, az gyorsan meghalt és a Mennyországba juthatott. Ezért gúnyosan Mennyország-bástyaként, vagyis németül Himmelreich bástyaként nevezték el.img_8033.JPGLapidárium - kőtár -, udvar

A Kőtár értékes részei a 13. és 15. századból származó keresztelő kutak, díszkapuk maradványai, ablakkeretek, Gótikus, reneszánsz és barokk emléktáblák. img_8036.JPGSzent Flórián szobra /1757/, aki az árvizek és a tűzvészek elleni védőszent.
img_8044.JPG16. századi reneszánsz sírfeliratok

img_8031.JPGKözép-Európa legrégibb öntöttvas sírtáblája

A házastársi búcsú: Andreas Kielmann selmecbányai bányavállalkozó készíttette a neje síremlékére, a szöveg felett a családi címerek láthatóak.img_8048.JPGBarokk szobrok a katonai kápolnábanimg_8050.JPGMS Mester oltárképe 1506-ból

Az oltár makettje, mely csak fele az eredeti oltárképeknek. A képeken Szűz Mária és Krisztus életéből vett jelenetek láthatóak. A mester személye máig titok, sokan találgatják a kilétét. Az oltárképek közöl a Vizitáció a Magyar Nemzeti Galériában, négy az esztergomi Keresztény Múzeumban, egy a hontszentantali plébániatemplomban, egy pedig a lille-i múzeumba került.img_8051.JPG13. századi keresztelőmedenceimg_8058.JPGVárkút

A sziklába vájt kutat egy bővizű forrás táplálja, a víz mélysége a kútban 9-10 méter. Kb. 18 méter mélységben a kútból egy föld alatti folyosó nyílik, mely az északnyugati bástya felé vezet. Veszély esetén a vár lakói ezen keresztül hagyhatták el a várat. A víz kimerése után ez egy vészkijárat volt és mivel a forrás bővizű volt, rövidesen újból megtelt a kút, akadályozva ezzel az üldözőket.img_8061.JPGKovácsmesterség, kovácsoltvas sírkeresztekimg_8062.JPG

1848-as honvéd bronzszobra a vár udvarán

Trianon után szállították ide a vár udvarára az 1899-ben Debrecenben készült szobrot. Alkotója Tóth András szobrász volt, aki pedig nem más, mint Tóth Árpád költőnk édesapja.img_8074.JPGA nyugati bástyában a kovácsmesterséggel ismerkedhetünk meg.img_8085.JPGA hófelhők "szétkergetésére" készítette ezt az ágyút Julius Sokol a 20. század elején. Ez az ágyú a szalamender felvonulások - mely a selmeci bányászok ünnepe - egyik szereplője.selmecbanya_latkepe_csontvary.jpgCsontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe

Csontváry 1902-ben készített festményén is jól látható az Óvár hatalmas épülettömbje.img_8200.JPG2018. - A februári hóesésben is meseszép ez a város a hegyek között, a kanyargós utcáival, színes háztetőivel, változatos homlokzatú házaival, tornyaival.

Aki a Felvidékre látogat, az mindenképpen tervezze be úti céljai közé Selmecbányát is, barangoljon a kacskaringós utcáin és nézze meg az Óvárat! A várlátogatás után be lehet ülni az utóbbi években nyílt sok kávézó és étterem valamelyikébe és el lehet töprengeni a múlton.

Forrás: Wikipédia, Óvár tájékoztató táblái 

Hamuban sült pogácsa helyett: aszalt paradicsomos, sajtos pogácsa

Amikor a szegény legény hosszú útra indult, hogy szerencsét próbáljon, akkor az anyjával minden népmesében hamuban sült pogácsát süttetett, általában 3 darabot.

Gyerekkoromban mindig sajnáltam a szegény legényt, hogy csak 3 szem pogácsát kapott a tarisznyájába, de akkor még nem tudtam, hogy a mesebeli pogácsák mérete nem volt azonos a mostani, tepsiben sült pogácsákéval.

A hamuban sült pogácsa réges-régen a mai lepénykenyérre hasonlított leginkább.

A Magyar néprajzi lexikon szerint ez "lisztből, vízből, sóból gyúrt, kelesztetlen, forró hamuban megsütött tésztaféleség". Nem kellett tehát sokat várakoznia a mesebeli szegénylegénynek, ha útra indult, mert ezt a tésztát nem kellett megkeleszteni.

A pogácsa szó eredete is érdekes. Sokunk kedvence az olaszok lepénykenyere, a focaccia, amely a nevét a latin focus /tűz/ szóból kapta: focacea = sült tészta. A magyar konyhába délszláv közvetítéssel érkezett meg a "pogača". Úgy tűnik, hogy mindenütt hódított, mert szinte egész Európában hasonló névre hallgat:

"szlovák pagač, osztrák, német pogatschen, szlovén, horvát pogača, szerb погача, török poğaça". /forrás:Wikipédia/

 "Egyszer aztán mit gondolt, mit nem a szegény legény, ő bizony megunta a sok éhezést, rongyoskodást, süttetett az édesanyjával hamuban sült pogácsát, s elment világgá. Azt mondta az anyjának:

- Ne sírjon, édesanyám, majd megsegít a jó Isten, s ha visszakerülök, nem éhezünk, rongyoskodunk többet."

 /Benedek Elek: A szegény meg a gazdag legény/

 Én nem indultam világgá, csak a határ túloldalán, Szlovákiában lévő Csábrág várához, de ehhez a tarisznyámba, akarom mondani a hátizsákomba én is pogácsát pakoltam. Igaz, kissé átalakítottam az eredeti receptet. img_1980.JPGAszalt paradicsomos, sajtos pogácsa 

 Hozzávalók:

- 25 dkg teljeskiőrlésű liszt

- 10 dkg reszelt sajt /jó, ha reszelünk hozzá kevés füstölt sajtot is/

- 10 dkg vaj

- 1 maréknyi szárított paradicsom, kisebb darabokra vágva

- 1 db tojás és még 1 tojássárgája a pogácsák tetejének a megkenéséhez

- 1 kávéskanál só

- ízlés szerint, kb. 1 csipetnyi őrölt bors

- 1 kávéskanál sütőpor

- kb. fél pohárnyi víz

Hogyan készítettem?

A hozzávalókat összedolgoztam egy tálba, félórára a hűtőbe tettem pihenni, majd a tésztából diónyi darabokat formáztam a tenyeremben és ellapítva sütőpapírral bélelt tepsire raktam őket.

Mint a pogácsáknál szokásos, a tetejüket éles késsel berácsoztam és kb. 170 fokon, előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöttem.

Ennyire egyszerű az elkészítése, de mesebeli az íze. :)
img_1680.JPGFrissen megsülve
img_1986.JPGVándorúton, pogácsából erőt nyerve.

Mindenkinek jó sütést, szép vándorutat!

Forrás: Magyar néprajzi lexikon, wikipédia, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág

Jégtemplom a Magas-Tátrában

img_7470.JPGA jégtemplom tervezőit a barcelonai Sagrada Familia ihlette.

A Magas-Tátra egyik legnagyobb téli látványossága a szlovákiai Ótátrafüred feletti Tarajkán /Hrebienok/ épült jégtemplom. 

A meseszép alkotás elkészítéséhez 190 tonna jeget, 1440 jégtáblát használtak fel.

A templom átmérője 25 méter és az alkotókat az elkészítéskor a barcelonai Sagrada Familia katedrális inspirálta.

A jégtemplomot Adam Bakoš tervezte, a kivitelezésben szlovák, cseh és spanyol jégszobrászok vettek részt.

A jégkatedrális nyolc rózsaablakát - melyek közül négy az évszakokat, négy pedig szakrális motívumokat ábrázol -Achilleas Sdoukos, egy szlovák-görög származású dizájner tervezte. 

A kupola alatti jégtemplom áprilisig naponta 9:00 és 16:30 óra között látogatható, a belépés ingyenes.

Engem az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem a kupolába és ott -10 fok volt, hidegebb, mint a kinti levegő. Persze, a jégszobrok miatt folyamatosan tartani kell a benti -10 fokot. A hideg megtapasztalása után már ámulattal néztem a különleges alkotásokat. Minden elismerésem a művészeknek, akik ilyen hidegben dolgoztak ezeken a szobrokon. Az első jégtemplomot négy évvel ezelőtt építették itt meg, de minden évben más az alkotók fő koncepciója. A népszerűségére jellemző, hogy a tavalyi évben 200 ezren nézték meg. Tartanak benne esküvőket és koncerteket is. Különleges élmény, aki a Magas-Tátrában jár, annak mindenképpen érdemes megnézni ezt a monumentális alkotást.img_7458.JPGA rózsaablakok készítéséhez nemesfémeket és festékeket is használtak.img_7455.JPGSzakrális motívumú rózsaablakimg_7468.JPGA jégtemplom tornyaiimg_7478.JPGOszlopfőkimg_7479.JPGRozettaimg_7481.JPGSzínezett rózsaablakimg_7482.JPGA jégtemplom tornyaiimg_7484.JPGRozettaimg_7487.JPGA jégkatedrális tornyaiimg_7449.JPGA jégtemplom szentélyeimg_7508.JPGEbben az igulohoz hasonló építményben látogatható a jégtemplom.img_7502.JPGHa kellően átfagytunk a jégtemplom látogatásakor, akkor utána akár bele is ülhetünk ebbe a jégtrónusba is.