Kíváncsi Túrázó

Egy vadregényes vár titkai: Csábrág vára

2017. november 13. - Indulj el egy úton

Amennyiben versenyt hirdetnének a Felvidék legvadregényesebb vára cím elnyerésére, azon  Csábrág jó eséllyel dobogós helyezést érne el.

A történelmi Hont vármegye területén találjuk, közel a jelenlegi magyar határhoz, csak 30 km-t kell autózni Parassapuszta vagy Balassagyarmat határátkelő után észak felé.  

Meredek sziklacsúcsra építették, de mivel a környező hegyek magasabbak, így  csak a várhoz egészen közel érve pillantjuk meg a romokat. A több emeletnyi magasságú falak látványa még romjaikban is mutatják ennek a várnak a korabeli pompáját. Izgalmas múltbeli utazás belépni a vár kapuján, bejárni a hajdani termek maradványait, elképzelni a korábbi évszázadokban itt zajló eseményeket, majd kinézve a vár ablakain gyönyörködni a környező hegyek sűrű erdőségeinek látványában.

Ennek a várnak igazán mozgalmas a története. A Litva patak kanyarulatában épült, de innen 4 kilométerre is volt hajdan egy vár, sokáig mindkettőt csak Litva váraként említették, így nem lehet pontosan tudni, hogy a korai írások melyik várról is szólnak. Már a magyarok bejövetele előtt is lakott hely volt, majd István királyunk a Hunt és Pázmán lovagoknak adta. Innentől nagyon változatos a vár élete. A bonyolult birtok- és családi viszonyok miatt folyamatosan változott, hogy éppen melyik nemesi család ült a várban és birtokolta a várral együtt járó környező falvakat. 1276-ban IV. László király személyesen jelent meg a vár falai alatt, de hiába próbált igazságot tenni a testvéri, rokonsági perpatvarban, be sem engedték a várba és az elrendelt parancsait sem tartották be.Aztán jött Csák Máté a seregeivel és elfoglalta a várat, amely aztán csak 1321 környékén került vissza az akkori királyhoz, Károly Róberthez, akitől a következő évszázadokban a legkülönbözőbb nemzetségek leszármazottaihoz került a vár a hozzátartozó falvakkal együtt.

Birtokolták a várat a Dobrakutyai - különös nevet szereztek maguknak -, a Horváth, a Balassa, a Pálffy családok. Itt született a törökverő - Győrt a töröktől megszabadító - Pálffy Miklós. Csábrágot a török soha nem tudta elfoglalni - ezt kevés várunk mondhatta el magáról -, de az ellenkirályok alatti zűrzavaros időkben sűrűn változtak itt a birtoklók, a környék népe sokat szenvedett tőlük. Például 1547-ben egy garázda főúr, Balassa Menyhért foglalta el a várat, aki végigrabolta a környéket. Ezt megelégelvén a pozsonyi országgyűlés Gróf Salm Miklós császári vezért bízta meg, hogy több ezres zsoldosseregével foglalja el a várat. Az ostrom alatt Balassa Menyhért kiszökött a várból, az erős ágyúzás hatására pedig a bent lévő katonaság feladta a várat, amint ezt Tinódi Lantos Sebestyén is megírta:

"Igen törete gróf egy jelös bástyát

Ostromnak készíté ő minden hadát.

Szót adának, kérik a gróf Mikolát,

Hogy megkegyelmezjön, mert megadják az várat."

Az erősen megrongálódott vár visszakerült a Pálffyak tulajdonába, akik olasz építőmestereket hívtak be, hogy újjáépítsék és megerősítsék a várat. Mivel a várnak fontos szerepe volt a bányavárosok védelmében, ezért a vár védelméről  a továbbiakban a királyi őrség gondoskodott. 1622-ben II. Ferdinánd a Koháry családnak és utódainak adományozta a várat a hozzá tartozó javadalmakkal együtt és melyet ettől az időponttól ez a család birtokolt. Kivéve persze a különböző felkelések idején, hiszen jártak itt Bethlen, I. Rákóczi György, Thököly és II. Rákóczi Ferenc csapatai is. A Koháry család mindig  királypárti volt. 1709-ben csellel foglalták vissza a várukat a kurucoktól. Gróf Pálffy János császári tábornok egy csapat labancot kuruc ruhába öltöztetett, 10 labancot megkötöztetett és így indultak Csábrág várához. A várat akkoriban Bercsényi Miklós birtokolta, akinek a várnagya - nem sejtvén a cselt - beengedte a "kuruc" csapatot. Az ál-kurucok, amint bejutottak a várba, lefegyverezték a bent lévő várvédőket. Így a vár ismét visszakerült a Koháryak tulajdonába. Itt született, majd itt is halt meg Gróf Koháry István /1649 - 1731/ hadvezér, költő, országbíró, Hont vármegye örökös főispánja is. Változatos, kalandos élete volt, a Pallas Nagylexikon így ír róla: "Hazáját őszintén szerette, törvényeit mindenben és mindenkor tisztelte, a király, a haza joga iránt pedig szeplőtelen szeretet és hűséggel viseltetett. Isten, haza és fejedelem volt jelszava, s e háromért áldozott fel mindent: vagyonát, boldogságát, szabadságát s életét."

Érdekesség, hogy ő volt a bíróság elnöke a "lőcsei fehér asszony" perében, 1715-ben. A "lőcsei fehér asszony" - Korponay Jánosné /született: Garamszegi Géczy Julianna/ férje 1704-ig Csábrág várában szolgált, a Koháryak hű embereként védte a várat, miközben Julianna apja már a kurucok oldalán harcolt és ostromolta a csábrági várat. Julianna levélben kérte a férjét a vár átadására. Különös idők voltak akkoriban...

Koháry István halála után az örökösei szívesebben tartózkodtak a jobban megközelíthető és komfortosabb, fényűzőbb szentantali kastélyban. A csábrági várnak időközben megszűnt a katonai jelentősége. Egy darabig még használták nyári lakként, majd 1812-ben felgyújtatták és elhagyták a várat. Azért elég furcsa cselekedet, hogy valaki a saját tulajdonát, egy ekkora várat felgyújtasson! A vár azóta rom, de romként is nagyon látványos és most is tanulmányozható a hajdani épületek elrendezése.

A várban néhány éve állagmegóvó munkálatok kezdődtek el, a lelkes önkéntesekből álló Rondel egyesület koordinálásával.  img_1788_1.JPGCsábrág várának látványos romjai a nagy és a kis udvarral, a távolban a lakótorony megmaradt falaival.img_1770.JPGA vár külső kapuja, a sziklagerincet átvágva egy mély árok és felvonóhíd védte a várat.img_6838.JPGA belső kaputorony, az olaszbástyával megerősítve. img_6846.JPGA belső vár nyugati fala. img_1775_1.JPGA magtár és a belső vár

img_1781.JPGA kis udvar nyugati palotaszárnya a külső fal irányából.img_1920.JPGA nagy udvar északi fala, éppen ennek a megerősítésén dolgoztak az önkéntesek.img_1906.JPGA nagy udvar img_1902_1.JPGA kis és nagy udvar a lakótoronyból nézveimg_1874_1.JPGAz elmúlt évezredben de sokan figyelhették innen a vár felé érkezőket!img_1857.JPG

A vár lakótornyának falaiimg_1882.JPGA belső vár és a keleti falszoros a lakótorony irányábólimg_1880.JPGNem hitelesített mérési módszerem a falvastagság megmérésére :)img_1836.JPGLefelé is végeztek feltárásokat img_1846_1.JPGEgy hatalmas boltíves terem, pince, láthatóan még nem fejeződött be a feltárása.img_1924.JPGFaragott oszloptöredék.

img_1779.JPGA kedvenc "leletem".csabrag_vara_rajz_borovszky.jpg "Csábrág vára (Egykorú rajz a hontmegyei múzeumból.)" - Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
csabrag_vara_reszletes_alaprajz.jpg

 

A vár alaprajza. A nyújtott téglalaphoz hasonlító vár kb. 90 x 200 méteres alapterületű.csabrag_vara_legifoton.jpgCsábrág vára légifotón /Forrás:wikawand.com/ 

img_1866.JPGKilátás a lakótorony szintjéről a környező hegyekre, lent a kaputorony látható.img_1919.JPGSomkóró a belső vár falmaradványainimg_1754.JPGTúratérkép - A 75. számú autóúton Cerina elágazónál lévő parkolótól kényelmes sétával, a kék jelzésen kb. 1 - 1,5 óra alatt érhetünk Csábrág várához. Ez attól is függ, hogy látunk-e útközben őzeket, muflonokat, mennyit nézelődünk? :)img_1697.JPGAz útvonalat jelző tábla. Csábrág vára, szlovákul: Čabradsky Hradimg_1710.JPGA kék jelzést követve az út harmadánál egy pihenőhelyet, esőbeállót is találunk. Ez az egyik nyári itteni túránk során nagyon jó szolgálatot tett nekünk, amikor egy hatalmas zivatar kapott el a várból visszafelé jövet. Itt egy kicsit megpihentünk, miközben csattogtak körülöttünk a villámok. Most ettől nem kellett tartanunk, csak ebédelni álltunk meg itt. :)img_1732.JPGGyönyörű őszi erdőben sétálhatunk a várig.img_1725.JPGMuflonok sétája - igencsak meglepődtem, amikor átsétáltak előttünk az úton, majd eltűntek az erdő fái között.img_1716.JPGGyapjas tintagomba család - az őszi avarban még volt néhány gomba .img_1741_1.JPGKígyógomba

A csábrági várdomb és környéke természetvédelmi terület és itt található a legtöbb hüllő Szlovákiában. Rengeteg sikló él itt. Én szerencsére csak ezt a kígyógombát találtam. :)img_1735.JPGKözeledve a vár kapujához. Ősszel nagyon látványos a vastag barna levélszőnyeg és a sok, élénkzöld mohás fatörzs. A vár felé "lejtmenetben" gyorsan lehet haladni, visszafelé kicsit lassabban :)img_1953.JPGVisszatekintve a várra. A lakótorony a távolból engem mindig egy bajszos macskára emlékeztet. :)

Ez nem egy megszokott vártúra, ugyanis itt a várhoz lefelé gyalogolunk és a vártól visszafelé haladunk egyre magasabbra.

Én negyedik alkalommal jártam Csábrág váránál. Voltam itt nyáron is, de szerintem ősszel a legszebb az útvonal és a vár környéke is. Egyébként a vár szabadon látogatható, a turistaút jellege pedig olyan, hogy télen is nyugodtan elindulhatunk rajta.

A vár megközelíthető Csábrág faluból is, akkor egy, a falu határában lévő parkolóban hagyhatjuk az autót, és az ott kijelölt útvonalon sétálhatunk fel a várhoz, de én jobban kedvelem a fentebb ismertetett túraútvonalat.

Mindenkinek jó túrázást, jó várlátogatást, jó múltbéli barangolást!

 

Forrás: Pallas Nagylexikon, Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, www.varak.hu, wikipedia, www.muemlekem.hu, www.rondel.sk

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kivancsiturazo.blog.hu/api/trackback/id/tr3713199857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

peferenc 2017.11.18. 09:55:12

Ismét egy alapos ismertetés a "magyar régmúlt" kevésbé ismert történelméből, szemlétető képekkel a szép környezetről és a megmaradt romokról. Gratulálok.

Kíváncsi Túrázó 2017.11.18. 15:14:48

@peferenc: Köszönöm, hogy elolvastad, nagyon örülök, hogy tetszett! :)